Budapesti Hírlap, 1934. július (54. évfolyam, 146-171. szám)

1934-07-01 / 146. szám

C. < 1 J ■ , ■ . , mélyebb nyoma sem lehetett helyén­való. A kancellár néhány bizalmas embe­rével együtt behatolt az összeesküvők tanyájára és ekkor derült csak ki, hogy Röhm és társai milyen borzalmas er­kölcsi mocsárban élnek. Fiatal fiúgyere­kek voltak a bűntanyán s a behatolók szemei elé leírhatatlan látvány tárult, amely mindjárt az első pillanatban azt az elhatározást érlelte meg Hitler kan­cellárban, hogy ilyen gyalázatos dolgok résztvevőivel szemben nem lehet szó kegyelemről. A Vezér parancsot adott, hogy ezt a kelevényt kíméletlenül irt­sák ki. Hitler kancellár Göring porosz mi­niszterelnököt utasította, hogy Berlin­ben hasonló akciót vigyen véghez és ott különösen e politikai összeesküvés reakciós szövetségeseit tegye ártal­matlanokká. Délben 12 órakor a Vezér a Mün­chenben egybegyűlt főbb rohamoszta­gos vezetők előtt beszédet mondott. Beszédében hangsúlyozta, hogy rendít­hetetlenül együvé tartozik a roham­osztaggal, egyidejűleg azonban tudatta azt az elhatározását, hogy a fegyelmet nem ismerő és engedetlen, továbbá társadalomellenes vagy beteges eleme­ket mostantól kezdve könyörtelenül kiirtja és megsemmisíti. Utalt arra, hogy a rohamosztagos szolgálat tisztes­ség, amelyért a derék rohamosztagos férfiak tízezrei a legsúlyosabb áldozat­­okat hozták.. Minden rohamosztagos egység­­ vezetőjétől elvárja, hogy ő maga méltónak bizonyuljon ezekhez az áldozatokhoz és mintaszerű életmódot folytasson ebben a kötelékben. Utalt továbbá arra, hogy Kölvin­öt, a vezér­kar főnökét éveken át fedezte a legsú­lyosabb támadások elől, a legutóbbi fejlemények azonban arra kényszerítik, hogy minden személyi érzése fölé emeljen a mozgalom és ezzel az állam javát. Kijelentette továbbá, hogy becs­vágyó természetű embereknek minden olyan, kísérletét, ho­gy nevetséges kö­rökben új államfordulatot propagálja­nak, mindenekelőtt csírájában elfojtja és kiirt­ja. B.B. 1934 JÚLIUS 1, VALAEN­A* Az S. A. készülő forradalmát Hitler vaskézzel elnyomta Blöhm, az S. A. vezére új irányt akart adni a nemzeti szocialista forradalomnak . Schleicher tábornokot agyonlőtték BERLIN, jún. 30. (A Budapesti Hírlap tudósítójának telefonjelentése.) A nemzeti szocialista párt első palota­forradalmának kitörését Hitler és vezér­kara cskrájában elfojtották. Ez a mai nap szenzációja. Rohm, a Hitler-rohamcsapatok katonai feje börtönben ül és vele több ma­gasabb vezetője az S. A.-nak. (Későbben érkezett távirat szerint Rohm már nincs az élők sorában. A szerk.) Hitler Göbbels­­sel együtt Münchenből vezeti a tisztító had­járatot. A hatalom teljes egészében a Führer kezében összpontosul. Újabb forra­dalmi kilengéstől ez irányban — legalább minden jel arra vall — tartani nem lehet. Az ellenforradalom már régi eredetű, négy hét óta a Nemzeti Szocialista Párt vezető­sége tudott róla, ismerte a vezet­őket, de várta az alkalmas pillanatot, hogy diad­al­­masan, lecsapva, megakadályozza a nyílt ellenállás kitörését. Ez a pillanat ma követ­kezett be. Délután 3 óra 10 perckor hívták össze a külföldi lapok képviselőit a propaganda­minisztériumban. Ott csakhamar megjelelt Göring miniszterelnök rendőrségi tábor­nagyi egyenruhában, kissé halványan, de nagy önuralommal fékezve belső felindult­­ságát. Azzal kezdte, hogy hamis híresztelé­sek megakadályozására rövid időre lezárta­ a határt, mert olyan dolgok történtek, amelyek alkalmasak volnának szenzációs­ hírek terjesztésére. Forradalmat terveztek —­ mondotta — a félrevezetett S. A. csapa­tok a központi vezetés ellen. Hitlert kény­szeríteni akarták olyan tettekre, amelyek ellentétben állottak akaratával, tehát le kellett törni forradalmi intézkedésekkel a tervezett forradalmat. A mozgalomnak lelke és vezetője, Röhm tábornok, az S. A. vezérkari főnöke volt, akit elfogtak és vele együtt börtönbe kerültek a többi magasabb vezetők is, akik Röhmmel tartottak. Egy­­része a forradalmároknak már nem él, mert elfogatásuk alkalmával ellenállást fejtettek ki. A holtak közé tartozik Schleicher tábornok is. Több nevet nem mondhat, mert biztos tudomása az egyes letartóztatásokról és a vele kapcsolatos tör­téntekről még nincs. De azt mondhatja, hogy a hatalom Hitler kezében marad és a kormány feltétlenül ura a helyzetnek. Itt-ott talán feltűnt, hogy az utca képe megváltozott, a rendőrök teljes felkészült­ségben jelennek meg, az őrjáratokat meg­tízszerezték, de azért teljes a nyugalom és annak megzavarását a kormány nem is fogja eltűrni. A tisztogatás munkáját az S. S. csapatok végezték. A Reichswehr ren­dületlenül a kormány mögött áll. A Führer ma, vagy holnap rádióban fog a nemzethez szózatot intézni. Az S. A. új vezetőt ka­pott, aki Hitler legbensőbb hívei közé tar­tozik.­­ Eddig Göring szavaiból a következő hely­zet rajzolható meg: A sokat emlegetett elégületlenségi hul­lámnak a mai eseményekhez kevés köze le­het, sőt valószínű, hogy az ellenforradalom emberei az elégületlenekre is akartak tá­maszkodni, de velük, mert azok nem szer­vezettek, természetesen, nem is­­paktálhat­­tak. A mozgalom Rohm tábornagy környe­zetéből indult ki. Rohm, aki különben Hit­lernek egyik bizalmas embere volt, mint az S. A. egyik szervezője, a párt hatalmát­­­­éppeni a­ romám­csapatokra akarta alapí­­­­tani és az S. A.-nak egészen más szerepet sánt a politikai fordulatokban, mint azt a Führer tervezte. Rohm tervezete­­szerint a Nemzeti­­Szocialista Párt­­gerince épp az ' S. A. szervezet lett volna, amelyet bele­ akart illeszteni a Reichswehrbe, nagyobb­­ befolyással és rendkívül széles hatalmi­­ körrel. E mozgalom ellensúlyozására ren­­­­delte el Hitler, hogy az S. A. a jövő hónap­iban, júliusban, teljesen pihenjen, még egyenruhát se hordhasson. Ez a rendelet, mely semmiképpen sem felelt meg Rohm akaratának, csak azért volt kibocsátható,­­ mert jelenleg Rohm szabadságon van. Két­ségtelen azonban, hogy­ az S. A. köreiben az egyhónapos­­szünet bizonyos ellenhatáso­kat váltott ki, mert ezreknek és ezreknek egyetlen foglalkozása most éppen az S. A.­­hoz való tartozás, sokaknak még más ru­hájuk sincs, mint az S. A. formaruha és most kénytelenek lennének régi, elkopott polgári ruhájukat kikeresni és újra ma­gukra ölteni. Ez az oka, hogy Röhm az ellenforradalom kitörését­ éppen a holnapi vasárnapra, július elsejére tervezte, ame­lyen az S. A. teljes szünetelése életbe lépett volna. Hitlernek tehát ma kellett közbe­lépnie ahhoz, hogy az ellenforradalom ki­törését megakadályozza. Hitlerék a kis S. A. emberek ellen, akik félrevezettették magukat, nem fognak külön eljárni, mert úgy látják, hogy az S. A. tömegei ismét Hitler mellé sorakoznak és azok is, akik a forradalomban részt akartak venni bűn­bánóan fordulnak a vezetők felé. Mint az ellenforradalom bűnösei csak a csoport­vezetők jönnek számba, akiket a törvény­szék kétségtelenül halálra fog ítélni. A bű­nösök felett a most alakuló vésztörvény­szék fog ítélkezni, amelynek elnökét és tagjait maga Hitler nevezi ki. Mint más megbízható forrásból értesü­lünk, Hitler teljes nyugalommal vezeti az ellenakciót és rendületlenül bízik alkotása fenntartásában. Röhm, a második vezető, aki a Führer ellen fordult. Az első volt Strasser, aki annak idején Schleicher tá­bornokkal együtt próbálta Hitler befolyá­sát megtörni, de hasztalanul, mert a Führer megmaradt a maga útján és nem hagyta magát holmi mellékvágányra leszorítani. Röhm kísérlete természetesen sokkal ve­szedelmesebb, mert Strasser csak politikai fegyverekkel küzdött, míg Röhm a Nem­zeti Szocialista Párt legnagyobb, szerveze­tére akart támaszkodni. Persze nagy rö­vidlátásra vall egy két és félmilliós szer­vezetben ellenmozgalmat indítani, mert az első pillanattól kezdve nagy volt a vesze­delem, hogy a párt gyorsan fog értesülni a forradalmi tervekről, ami meg is történt. Időközben Röhm betegségre hivatkozva Nyaralásét kellemessé teszi egy előzetes bevásárlás KLEMN ANTAL Király divathegyáru házában utca 49 Nagymező utcával Strand fürd deik kék. Pizsama és írot­t franya gok, strand fartaz­ók és ernyők. Nol, féril és gyermek fehérnem­űtök. P­a­­giola és ruhu kelme újdonságok pazar választékban. Harisnyák sálak, blúzok a legújabb divatszínekben, stb. stb. OLCSÓ, NAGYON OLCSÓ ÁRAK ! szabadságra ment, hogy annál zavartala­nabbul intézhesse az ellenforradalom útját. Rohm szabadságolása annak idején nagy port vert fel, ő maga a leghatározottabban tiltakozott a sokféle kombináció ellen és az S. A.-hoz intézett felhívásában hangoz­tatta, hogy a jövőben még nagyobb sze­repre lesz hivatva, mint amilyet a múltban töltött be. A szerep már akkor körül volt írva, de ki gondolhatta, hogy forradalmi formában ? Schleicher tábornok szerepe teljesen tisztázatlan. Részben azt állítják, hogy vé­letlenül jártak el ellene éppen ma, szerves összefüggés Röhm forradalma és Schleicher akciója között nem volt. Valószínű azon­­­­ban, hogy ez a felfogás nem felel meg tel­jesen a tényeknek. Hiszen Schleicher anakidísjén Strasser bizalmasa volt és mozgalmát támogatta. Mindenesetre való­színű, hogy Schleicher éi Röhm között bi­zonyos összeköttetés állott fenn, amelyet mindkét férfiú a maga részére iparkodott felhasználni. Schleicher mindenesetre le­vonta a következtetéseket tervei meghiú­sulásából, mert életét áldozta. Érthető, hogy tömérdek rémhír terjedt el a városban. A közönség csak este érte­sült a lapok kiadásaiból a történtekről. Számos hírt máris megcáfoltak. Nem igaz, hogy Hindenburg utolsó óráit éli és nem valók a Papén vicekancellár letartóztatásá­ról szóló h­írek sem. Papén az utolsó időben ugyan többször a kormányzó szellem ellen fordult, de azt nyílt őszinteséggel tette és titkos lépésekre aligha volt­­kapható. Mind­össze az történt, hogy Papén is, mint a többi miniszter, személyes védelmére kato­nai kirendeltséget kapott. A külföld kétségkívül másképp fogja ér­tékelni a híreket, mint azt a német kor­mány teszi. Hitlernek nagy előnye, hogy a hatalom­ ura maradt és hívei árulása csak azokra hozott veszedelmet, akik a forra­dalmat előkészítették. .. ■■■■*­i Hitler személyes beavatkozást hiúsította meg a puccsot­­ ;ma BERLIN,­­jún. 30. Az összeesküvő nemzeti szocialista ve­zérek elvették büntetésüket. Schleicher tá­bornokon kívül még hét nemzeti szocia­lista rohamosztag, - parancsnokot lőttek agyon. A halottak között van Heines ka­pitány, a sziléziai rohamosztagok főcso­­portvezetője is. A hivatalos jelentés szerint az összeesküvésben való részvétel miatt a következő hét nemzeti szocialista roham­­osztagvezért lőtték agyon: 1. Schneidhuber müncheni főcsoport­vezető. 2. Heines sziléziai főcsoportvezető. 3. Ernst Károly berlini csoportvezető. 4. Schmidt Vilmos müncheni csoport­­vezető. 5. Slayn Hans szász csoportvezető. 6. Hanns Peter von Heidebreck pome­­rániai csoportvezető. 7. Hans Ervin Sprelt gróf müncheni körzetvezető. Az összeesküvésben a nemzeti szocialista rohamosztagok egész müncheni vezetősége benne volt, Schneidhuber főcsoportvezető, Schmitt csoportvezető és Sprelt gróf kör­zetvezető a szombatra virradó éjszaka mozgósították a müncheni S. A.-osztagokat és kiadták a jelszót, hogy a rohamoszta­goknak ki kell vonulniuk az utcára, mert „Hitler kancellár szembefordult a roham­osztagokkal és parancsot adott a birodalmi hadseregnek a rohamosztagok lefegyverzé­sére". Ugyanekkor Röhm kapitány, aki a Tegern-tó partján fekvő Wiessee város­kában szállt meg, parancsot küldött az összes bajorországi csoportvezetőknek és körzetvezetőknek, hogy gyűljenek össze szombaton délelőtt a wielseei villában, ahol kiadja a parancsot az ellenforradalmi ellenállás megszervezésére. Az utolsó éjszakán... "A Röhm-féle puccs tehát már készen ál­lott a kitörésre és csak Hitler kancellár személyes beavatkozása hiúsította meg az utolsó pillanatban a beláthatatlan fejlemé­nyeket. Hitler az elmúlt napokban már ér­tesült arról, hogy Bajorországban készül valami és hogy Röhmék összeesküvést sző­nek úgy az ő személye, mint az egész nem­zeti szocialista mozgalom ellen. A kancel­lár úgy határozott, hogy könyörtelen eréllyel lép fel az összeesküvőkkel szem­ben, nehogy azonban nyugtalanságot kelt­sen, az utolsó pillanatban titokban tar­totta terveitt már csak azért is, hogy az összeesküvés résztvevői ne fogjanak gya­nút. Pénteken, amikor már közvetlenül kü­szöbön állt az összeesküvés kirobbanása, Hitler kancellár még­ nyugodtan járta a németországi munkatáborokat, mintha mi sem történt volna. Terve ekkor azonban már készen volt s Hitler kancellár tudta, hogy az utolsó éjszakán is meg tudja hiúo­­sítani a készülő ellenforradalmat. Annak ellenére, hogy a kancellár már több éjszakán át nem aludt, úgy döntött, hogy személyesen áll oda az összeesküvők elé és saját kezével tartóztatja le őket. Hajnali két óra volt, amikor a kancellár alig másfélórai alvás után megérkezett a Bonn közelében fekvő hangelari repülő­térre és kiadta a parancsot, hogy azonnal startolnak München felé. Hitler Adolf kí­séretében csak néhány bizalmas barátja volt, közöttük a Röhm kapitány utódjává kiszemelt Lutze Viktor. A nap éppen felkelőben volt, amikor a repülőgép felszállott és elindult a kancel­lárral a történelmi útra. Hitler az egész úton egy szót sem szólt, hanem csak ma­gába mélyedve gondolkozott. Drámai részletek Reggel négy órakor érkezett meg a kis csapat a géppel a müncheni repülőtérre. A müncheni rohamosztagok ekkor már az utcán voltak . Hitler kancellár, amint be­ment autójával a repülőtérről Münchenbe, látta az utcán a forrongó rohamosztagoso­kat és hallotta, amint az elkeseredett fiatal­emberek árulást emlegetnek és ellene tün­tetnek. A rohamosztagosok természetesen abban a hitben voltak, hogy igaz, amit ve­zéreik, a Röhm kapitány befolyása alá ke­rült Schneidhuber, Schmidt és Sprelt gróf hirdetnek, az tudniillik, hogy a kancellár szembefordult a rohamosztagokkal. Hitler Adolf Münchenben egyenesen Wagner bajor belügyminiszterhez hajtan­tott, aki szintén egész éjszaka talpon volt. Wagner közölte vele, hogy már nem tudta értesíteni a kancellárt a történtekről, de saját szakállára intézkedett és megfosz­totta tisztségüktől a fellázadt S. A. vezére­ket. A hajnali órákban már sikerült is jobb belátásra bírnia az utcára kivonult S. A.­­tömegeket, úgy, hogy a rohamosztagosok legnagyobb része hazament. Schneidhubert és Schmidtet ekkor már előállították a ba­jor belügyminisztériumba s megbízható ro­hamosztagosok vigyáztak rájuk. Hitler kancellár a bajor belügyminiszter- Pályázati szelvény a B. H. Rejtvény sport" rovatához) Megfejtő neve:_________________________ Pontos címe : ___________ ______________ A pályázathoz melléklendő. Schleicher és Röhm halott... BERLIN, jún. 30. Az S. A.-alakul­at egyes fő emberei, Röhm és Ernst pozíciójukkal nem voltak megelé­gedve és magasabbra törtek és ebből a cél­ból az úgynevezett második forradalmat akarták megvalósítani. Velük együtt dol­goztak bizonyos elégedetlen jobboldali ele­mek, így Schleicher tábornok is, akit siker esetén miniszterelnöknek szemeltek ki. Hitler kancellár a múlt éjjel hirtelen Münchenbe repült és ott maga tartóztatta le a jelenlevő összeesküvőket. Egyidejűleg más városokban is letartóztatások történ­tek. Schleicher és Röhm halott, a többi összeesküvőre halálbüntetés­ként. A mozgalom ma már csak történelmi jellegű. Az összeesküvés meghiúsítása Hit­ler, Qöring és Imler műve és győzelme. Hogyan halt meg Schleicher és felesége BERLIN, jún. 30. Schleicher tábornok, volt hadügyminisz­ter haláláról beavatott helyről a követ­kező értesülést szereztük: Miután kiderült, hogy Schleicher egy idegen hatalom támogatásával összeesküs­­vést készít elő, amely a jelenlegi kormány megdöntését tűzte ki céljául, a birodalmi kormány utasította a biztonsági rendőrsé­get, hogy Schleicher tábornokot tartóz­tassa le. A bűnügyi rendőrök megjelentek Schleicher neubat^enbergi lakásában. A tá­ bornok fegyverrel kezében ellenszegült, mire a rendőrök több lövést adtak le, Schleicher tábornok holtan rogyott össze. Feleségét, aki férje elé vetette magát, hogy saját testével fedezze, súlyosait megsebesí­tette egy golyó. Reménytelen állapotban beszállították egy szanatóriumba, ahol rö­videsen meghalt.

Next