Budapesti Hírlap, 1934. október(54. évfolyam, 222-246. szám)
1934-10-02 / 222. szám
1991 OKTÓBER 1, HM zeti Bank céltudatos devizapolitikájának eredményeként sikerült a pengő vásárlóerejét nemcsak megóvnunk, hanem fokoznunk is, amellett, hogy el tudtuk kerülni az ú. n. deflációs pénzpolitikát és érmék gazdasági hátrányait. — Kormányomnak nagy gondja volt külkereskedelmünk fejlesztésére, mert tisztában vagyunk azzal, hogy terményeinknek, de elsősorban a mezőgazdasági termékeknek fokozott exportja egyik alapfeltétele a gazdasági válságból való kibontakozásunknak. Külpolitikai erőfeszítésünk jórészét erre a nagy célra állítottuk be és sorjában kötöttünk külkereskedelmi szerződéseket, létesítettünk kereskedelmi megállapodásokat Németországgal, Franciaországgal, Svájccal, Nagybritanniával, Finnországgal, Romániával Jugoszláviával, Bulgáriával, Törökországgal, amelyeknek betetőzése a római egyezmény volt. Ennek keretében egyrészt Olaszországgal, másrészt Ausztriával sikerült olyan szerződéseket tető alá hoznunk, amelyek levették Kállainkról búzafeleslegünk külföldi értékesítésének gondját, vagy legalább is gondjának nagy részét. Ez csak azért vált lehetővé, mert úgy a Duce, valamint Dollfuss, a megboldogult osztrák kancellár, tisztában voltak az autarchiás gazdasági politika áttörésének szükségességével és a nagyobb gazdasági területek együttműködésének nagy jelentőségével. A két római szerződésben hazánknak olyan exportárat tudtunk biztosítani, amely jóval meghaladja a világparitási árakat és ez tette lehetővé számunkra, hogy bazánknak olyan belföldi irányárakat tudtunk megszabni, amelyek lényegesen meghaladják a világpiaci jegyzéseket. Minden más beállítással és tendenciózus politikai bírálattal szemben határozottam állítom, hogy a magyar gabonaárak erőteljesebb javulása a római szerződés következtében állott elő és ma ott tartunk, hogy a budapesti gabonatőzsde jegyzései valamennyi gabonaféleségben lényegesen magasabbak a világpiaci jegyzéseknél. Szeptember hó közepén a határidős búza Budapesten 90 százalékkal, az októberi rozs 44 százalékkal, az ótengeri pedig 47 százalékkal volt drágább, mint Rotterdamban; világos bizonyságául annak, hogy a magyar gabonaárjavulás nem a világpiaci áremelkedés következménye, hanem okozati összefüggésben áll a római szerződések árjavító határozmányaival. Külkereskedelmünk lendületének fokozódása — Külkereskedelmi aktivitásunk, melynek egyik főtényezője a kereskedelmi szerződések hálózatán kívül a magyar külkereskedelem egységes megszervezése a Külkereskedelmi Hivatalban, s a külkereskedelmi mérleg örvendetes javulását eredményezte, így az 1932. év végén külkereskedelmi mérlegünk aktívuma még csak 6 millió volt, az 1932. évi mérleg már 80 millió pengő kiviteli felesleggel zárult. A folyó év első nyolc hónapjában is aktív volt a kereskedelmi mérleg és pedig 22,1 millió pengővel, ami 6 millió pengővel kisebb kiviteli többletet jelent ugyan, mint a múlt év hasonló időszakában, ez azonban arra vezetendő vissza, hogy az exportmennyiség növelése érdekében — és ezen fekszik külkereskedelmi politikánk hangsúlya — behozatalunkat is fokoztuk és így helyesen egész külkereskedelmi forgalmunkat növeltük. Ezt a törekvésünket siker koronázta, mert kereskedelmi forgalmunk egész mennyiségét a múlt évi első nyolc hónap 120 milliójáról az idén 473 millióra tudtuk növelni. Ebben az időszakban kivitelünk 23,5 millió emelkedést ért el a múlt év ugyanezen időszakával szemben. A megnövekedett kivitel csak úgy vált lehetségessé, hogy a behozatalnak, főként a nyersanyagokban nagyobb teret engedtünk, ami természetes következménye volt ipari termelésünk emelkedésének. De része van a behozatal emelkedésében annak is, hogy az iparcikkek belföldi árainak olcsóbbá tétele végett kereskedelmi szerződéseink az ipari behozatalt megkönynyítették. Minden reményünk megvan azonban arra, hogy a folyó év utolsó negyedében kereskedelmi mérlegünk kiviteli egyenlege erőteljesen fokozódni fog, úgy, hogy ezideig kereskedelmi mérlegünk jelentős aktívumára ezúttal is számíthatunk. -f- A nettógorzártan élizhető javulását az agrárcikkek áremelkedésén kívül a gazdatartozások rendezésére lehet visszavezetni. Ugyanis az adósságterhet lényegesen mérsékelte a bekövetkezett jelentős kamatcsökkentés, amely számszerűleg azt eredményezte, hogy az 1932. évben még 225 millió pengőre rúgó mezőgazdasági kamatteher jelenleg évi 90 millió alá csökkent, tehát a két év előtti kamattehernek körülbelül 60 százalékával enyhült. A gazdatartozások e rendezésével elértük azt is, hogy a védett gazdaadósok javára további nyugalmi időt tudtunk biztosítani. Mellőzhetettennek tartom az egészséges iparfejlesztést . Minthogy kormányom gazdaságpolitikája valamennyi gazdasági ágazat harmonikus boldogulását kívánja munkálni és mivel tisztában vagyok az ipar nagy gazdasági és szociális jelentőségével, — amelyet még fokoz az ország, hála Istennek, egyre szaporodó népsűrűsége — mellőzhetetlennek tartom az egészséges iparfejlesztést. Értem ezt elsősorban olyan iparágakra, amelyeknek nyersanyaga idebent az országban terem, vagy amelyeknek a hazai földön megvannak a normális életfeltételei. De az ipar prosperitása a mezőgazdaságnak is elsőrendű érdeke, mert az a belső fogyasztás emelkedését hozza magával. Természetes, hogy az ipar körén belül különös figyelemmel kell lennünk a kisipar támogatására és előmozdítására, minthogy a százezernyi kisiparos az ország egyik értékes és megbízható rétege. Viszont — mint már több izben kijelentettem, — az ipartól elvárjuk, hogy jó cikkekkel és megfelelő olcsó árban lássa el a fogyasztást, hogy tehát árpolitikájával szolgálja az egyetemes nemzeti szempontokat. Áll itt is az a tétel, hogy az ipari tőke ne legyen öncélú. Hanem munkálja a közérdeket és az egyetemes közjót. Ez a gondolat lebegett kormányom előtt a kartelbizottság és az árelemzés működtetésénél. A hitelszervezet reformja előtt . Gazdasági viszonyaink számszerűleg is jelentékeny javulása folytán a bedugult hitel is, bár lassú ütemben, újra megindult. A betétek mérsékelt emelkedése jelentkezik és a vidéki hitelszervezet fokozatosan ismét hozzálát újabb hitelek folyósításához. Gondunk lesz arra, hogy a magyar hitelszervezet egynémely vonatkozásban mutatkozó túltengését megfelelő szervezeti módosításokkal korrigáljuk és ezáltal a hitelcirkuláció számára még nagyobb könnyítéseket tegyünk lehetővé. A beruházások keretében eddig 25 millió pengőt használtunk fel, a 40 milliós beruházási felhatalmazás alapján. Az államháztartás pénzügyi helyzete korlátokat szab a beruházó tevékenységnek. Ezért kénytelenek vagyunk olyan beruházásokra szorítkozni, amelyek vagy az állami üzemek teljesítőképességét fokozzák, vagy pedig, amelyeknél a teljesített kiadások túlnyomó része munkabérre esik, amilyenek az útépítés és a vízszabályozási munkálatok. Szétágazó reformmunka az egyes tárcák keretében . A kormányzat tevékenységének képe nem volna teljes, ha nem emlékezném meg néhány szóval arról a szorgos és szétágazó reformmunkáról is, amely a különböző tárcák körében szüntelenül folyik. Az ország gazdasági talpraállításán a pénzügyi, földművelésügyi és kereskedelemügyi tárca fejt ki éjt nappallá tevő munkásságot. A közigazgatás korszerű átalakítása máris megindult és e súlyos racionalizálási feladat oroszlánrésze a belügyi tárcára nehezedik. Úgyszintén erőteljes tevékenységet fejtett ki az igazságügyi tárca a bíráskodás egyszerűsítése, gyorsítása és olcsóbbá tétele érdekében, melynek üdvös eredményei a gyakorlati életben rövidesen jelentkeznek. Az egészséges, friss alkotószellem a közoktatásügyi tárca körében is megnyilvánul és egyik legértékesebb gyümölcse a középiskolai reform, amellyel párhuzamosan folyik az alsó- és a felsőiostáim hátterű kialakítása. Mmndassicaa — E reformok élén a telepítés ügyének megoldása, illetve az ily irányú kormányzati tevékenység megindítása halad, amely kapcsolatban a hitbizományi ügy korszerű reformjával, arra lesz hivatva, hogy a földmíves magyar nép széles rétegeit odakösse a magyar földhöz s ezáltal új, független egzisztenciákkal támassza alá a magyar állam fundamentumát. E nagy kérdés megoldására már megtettük az összes szükséges előkészítő lépéseket s már a közeljövőben abban a helyzetben leszünk, hogy konkrét elgondolásunk és végleges terveink felől tájékoztassuk a közvéleményt. A telepítés ügyén kívül a pannonhalmi és a bakonyi minisztertanácsok határozatai nyomán az illetékes szakminisztériumokban erőteljes munka folyik a közegészségügy, különösen a vidék közegészségügyének rendezésére, illetve előmozdítására, az ország úthálózatának szerves további kiépítésére és általában az egész magyar útügy kérdéseinek harmonikus és organikus megoldására, továbbá az adósvédelem még függő problémáinak megoldására, igen fontos termeléspolitikai reformokra, például: erdőtörvény, szőlő- és borgazdasági törvény. Az energiagazdálkodások reformjára, több agrárszociális és cselédügyi kérdés megoldására, a sajtótörvény reformjára, vala- mint több, más igazságügyi természetű reformra. „Már nem gurulunk a lejtőn lefelé, határozott lépésekkel megyünk felfelé a hegynek** — Nem állítom, hogy az itt vázlatszerűen ismertetett, illetve előkészített tevékenységünkkel döntő eredményeket értünk el, hogy most már röviden megnyílik számunkra a gazdasági virágzás és jólét egyenes, sima útja. Még sok nehézségen kell keresztülvergődnünk, sokat kell dolgoznunk és küzdenünk. De azt nyugodt lelkiismerettel merem állítani, hogy megteremtettük az alapot a további produktív gazdasági munkára és hogy konzerválni tudtuk már-már veszendőbe ment gazdasági értékeinket. Már nem gurulunk tovább a lejtőn lefelé, megyünk ismét — éspedig határozott lépésekkel — felfelé a hegynek. A csúcs felé való törekvésnek ez a felemelő érzése, az a tudat, hogy ki fogunk lábalni a bajokból, megteremtette a közvéleményben a bizakodásnak és a megnyugvásnak a légkörét, amely lelki előfeltétele minden munkábaállásnak, kezdeményezésnek és vállalkozásnak, egyszóval a gazdasági élet nekilendülésének. De ugyancsak a lelkek megnyugvásának tulajdonítható az az örvendetes tény is, hogy hogy a parlament alkotmányos tárgyalásaiban elültek a szenvedélyes pártharcok, enyhült a régebben szokásos személyeskedő hang és a higgadt, magas színvonalú, tárgyilagos és emelkedett parlamenti vita szelleme vonult be a magyar törvényhozás házába, biztos támasztékául az alkotmányos kormány bel- és külpolitikai aktivitásának. A telepítés ügye a hitbizományok reformjával kapcsolatban megvalósítása küszöbére jutott B. H 9 terén vezet a közkedvelt „ZEPHER folytonégőkályha! ! JV kilogram fával fűt *iA ki “ki egy normál szobát “ ^ Ára 70.- P-től 7 elhisise meg mintaraktárunkat! Hazai szenekre legideálisabb a kétaknás ti folytonégőkályha! Automatikus pótlevegő-adagolási és legegyszerűbb kezelés! Ára 60.— P-ről leszállítva, felszerelve. Árjegyzéket ingyen küldeni E55 C BBft kályhagyára ETB 15 E R BUDAPEST, VILMOS CSÁSZÁR-FT (Hajós-utca sarok) a témákon felül az egyes szakminisztériumokban erőteljes munka folyik azoknak a reformoknak az előkészítésére, amelyek az ország különböző gazdasági és szociális igényeit lesznek hivatva kielégíteni s amelyeknek irányelveit Pannonhalmán és a Bakonyban tartott minisztertanácsokon állapította meg a kormány. A magyar külpolitika útja: régi barátságokat fenntartani, újakat szerezni — külpolitikánkat — egész gondolatvilágomnak megfelelően — a független magyar állameszme és a nemzeti öncélúság szemszögéből nézem. Minden, ami a magyar világot megerősítheti, helyet talál ebben a külpolitikában, minden, ami e célokkal ellentétben áll, kirekesztődik belőle. Régi barátságokat fenntartani, új barátságokat szerezni, ez az útja a magyarság nemzetközi elhelyezkedésének. Külpolitikánk vezérgondolata: a fennálló szerződések nyújtotta lehetőségekből kiindulva, békés eszközökkel küzdeni a revízióért és az idegen impérium alá jutott magyar kisebbségi testvéreink fennmaradásáért. E két cél egyaránt fontos, egészen egyenrangú és egyforma erővel kell dolgoznunk mindkettő megvalósulásán. Bármily nagy ellenállás mutatkozik is, nem adjuk fel a reményt, hogy küzdelmünk sikerre vezet. Hálával és szeretettel viseltetünk Olaszország iránt Hálával és szeretettel viseltetünk Olaszország iránt. Az első nagyhatalom volt ez Európában, amely ügyünket magáévá tette és irántunk a kölcsönös érdek felismerésén alapuló kitartó és őszinte barátsággal viseltetik. Hálával vagyok eltelve Itália lánglelkű vezérével, a Ducéval szemben, aki elszakíthatatlan történelmi és reálpolitikai kötelékeket teremtett Itália és Magyarország között. Baráti viszonyunk legújabb hajtása a római egyezmény, amely az első komoly és becsületes konkrétum a középeurópai probléma egészséges, békés megoldására. Szemben minden hamis beállítással és tendenciózus külföldi híresztelésekből fakadó félremagyarázással, e helyen is szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy a két nemzet barátsága és együttműködése változatlanul szilárdan fennáll s külpolitikánk erős pillérét alkotva, szilárd bázisa a középeurópai békének és nyugalomnak, fogva is őszintén kívánjuk Ausztria boldogulását s erős a reményünk, hogy egy megértő és konciliáns politika révén a német-osztrák viszony is mihamarabb kiegyensúlyozott állapotba fog kerülni. — Németországgal szemben változatlan és erős szimpátiával viseltetünk és reméljük, hogy a III. Birodalom az első berendezkedés természetes nehézségei után minden vonatkozásban el fogja foglalni az őt joggal megillető helyet az európai államok közösségében s hatalmas erőforrása lesz az új háború utáni modern európai békés alkotómunkának. Visszapillanatra az elmúlt idők eseményeire, nem mulaszthatom el, hogy köszönetet ne mondjak azoknak az angol barátainknak, akik jogos aspirációink iránt oly sok megértést mutattak. Ismerva az is egymásra van utalva. — Ausztriával ugyancsak a legbarátságosabb viszonyban vagyunk. Sőt, bátran mondhatjuk, hogy évszázadokon át soha nem állott fenn a magyar nemzet egyeteme és nyugati szomszédunk közt olyan mély és őszinte viszony, mint ma. Mutatja a kötelékek szorosságát már Schuschnigg osztrák követségi kancellár magyarországi látogatása is, aki felhasználta az első kínálkozó alkalmat, hogy a magyar géniusz egy hatalmas alkotásának bemutatására eljöjjön hozzánk. De állandó érintkezésben vagyunk az osztrák állam többi illetékes tényezőjével is és — a római egyezmény szellemében — szüntelenül tovább dolgozunk gazdasági relációnk kimélyítésén, tudva azt, hogy a két ország történelmileg és gazdaságilag már a természettől fogva már ezen oknál