Budapesti Hírlap, 1934. október(54. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-02 / 222. szám

1991 OKTÓBER 1, HM zeti Bank céltudatos devizapolitikájának eredményeként sikerült a pengő vásárló­erejét nemcsak megóvnunk, hanem fokoz­nunk is, amellett, hogy el tudtuk kerülni az ú. n. deflációs pénzpolitikát és érmék gazdasági hátrányait. — Kormányomnak nagy gondja volt kül­kereskedelmünk fejlesztésére, mert tisztá­ban vagyunk azzal, hogy terményeinknek, de elsősorban a mezőgazdasági termékek­nek fokozott exportja egyik alapfeltétele a gazdasági válságból való kibontakozásunk­nak. Külpolitikai erőfeszítésünk jórészét erre a nagy célra állítottuk be és sorjában kötöttünk külkereskedelmi szerződéseket, létesítettünk kereske­delmi megállapodásokat Németország­gal, Franciaországgal, Svájccal, Nagy­­britanniával, Finnországgal, Romániá­val Jugoszláviával, Bulgáriával, Tö­rökországgal, amelyeknek betetőzése a római egyezmény volt. Ennek keretében egyrészt Olaszországgal, másrészt Ausztriával sikerült olyan szerző­déseket tető alá hoznunk, amelyek levették Kállainkról búzafeleslegünk külföldi értéke­sítésének gondját, vagy legalább is gond­jának nagy részét. Ez csak azért vált lehe­tővé, mert úgy a Duce, valamint Dollfuss, a megboldogult osztrák kancellár, tisztá­ban voltak az autarchiás gazdasági politika áttörésének szükségességével és a nagyobb gazdasági területek együttműködésének nagy jelentőségével.­­ A két római szerződésben hazánknak olyan exportárat tudtunk biztosítani, amely jóval meghaladja a világparitási árakat és ez tette lehetővé számunkra, hogy bazánk­nak olyan belföldi irányárakat tudtunk megszabni, amelyek lényegesen meghalad­ják a világpiaci jegyzéseket. Minden más beállítással és tendenciózus politikai bí­rálattal szemben határozottam állítom, hogy a magyar gabonaárak erőtelje­sebb javulása a római szerződés követ­keztében állott elő és ma ott tartunk, hogy a budapesti gabonatőzsde jegyzései valamennyi gabonaféleségben lényegesen magasabbak a világpiaci jegyzéseknél. Szeptember hó közepén a határidős búza Budapesten 90 százalékkal, az októberi rozs 44 százalékkal, az ótengeri pedig 47 száza­lékkal volt drágább, mint Rotterdamban; világos bizonyságául annak, hogy a magyar gabonaárjavulás nem a világpiaci áremel­kedés következménye, hanem okozati össze­függésben áll a római szerződések árjavító határozmányaival. Külkereskedelmünk lendüle­tének fokozódása — Külkereskedelmi aktivitásunk, mely­nek egyik főtényezője a kereskedelmi szer­ződések hálózatán kívül a magyar külke­reskedelem egységes megszervezése a Kül­kereskedelmi Hivatalban, s a külkereske­delmi mérleg örvendetes javulását eredmé­nyezte, így az 1932. év végén külkereske­delmi mérlegünk aktívuma még csak 6 mil­lió volt, az 1932. évi mérleg már 80 millió pengő kiviteli felesleggel zárult. A folyó év első nyolc hónapjában is aktív volt a ke­reskedelmi mérleg és pedig 22,1 millió pen­gővel, ami 6 millió pengővel kisebb kiviteli többletet jelent ugyan, mint a múlt év ha­sonló időszakában, ez azonban arra veze­tendő vissza, hogy az exportmennyiség nö­velése érdekében — és ezen fekszik külke­reskedelmi politikánk hangsúlya — behoza­talunkat is fokoztuk és így helyesen egész külkereskedelmi forgalmunkat növeltük. Ezt a törekvésünket siker koronázta, mert kereskedelmi forgalmunk egész mennyisé­gét a múlt évi első nyolc hónap 1­20 millió­járól az idén 473 millióra tudtuk növelni. Ebben az időszakban kivitelünk 23,5 millió emelkedést ért el a múlt év ugyanezen idő­szakával szemben. A megnövekedett kivitel csak úgy vált lehetségessé, hogy a behoza­talnak, főként a nyersanyagokban nagyobb teret engedtünk, ami természetes következ­ménye volt ipari termelésünk emelkedésé­nek. De része van a behozatal emelkedésé­ben annak is, hogy az iparcikkek belföldi árainak olcsóbbá tétele végett kereskedelmi szerződéseink az ipari behozatalt megköny­­nyítették. Minden reményünk megvan azon­ban arra, hogy a folyó év utolsó negyedében kereskedelmi mérlegünk kiviteli egyenlege erőteljesen fokozódni fog, úgy, hogy ez­­ideig kereskedelmi mérlegünk jelentős ak­­tívumára ezúttal is számíthatunk. -f- A­ nettógorzártan élizhető javulását az agrárcikkek áremelkedésén kívül a gazdatartozások rendezésére lehet visszavezetni. Ugyanis az adósságterhet lé­nyegesen mérsékelte a bekövetkezett jelen­tős kamatcsökkentés, amely számszerűleg azt eredményezte, hogy az 1932. évben még 225 millió pengőre rúgó mezőgazdasági kamatteher jelen­leg évi 90 millió alá csökkent, tehát a két év előtti kamattehernek körülbelül 60 százalékával enyhült. A gazdatartozások e rendezésével elértük azt is, hogy a védett gazdaadósok javára további nyugalmi időt tudtunk biztosítani. Mellőzhetett­ennek tartom az egészséges iparfejlesztést . Minthogy kormányom gazdaságpoliti­kája valamennyi gazdasági ágazat harmo­nikus boldogulását kívánja munkálni és mi­vel tisztában vagyok az ipar nagy gazda­sági és szociális jelentőségével, — amelyet még fokoz az ország, hála Istennek, egyre szaporodó népsűrű­sége — mellőzhetetlennek tartom az egészséges iparfejlesztést. Értem ezt elsősorban olyan iparágakra, amelyeknek nyersanyaga idebent az ország­ban terem, vagy amelyeknek a hazai földön meg­vannak a normális életfeltételei. De az ipar prosperitása a mezőgazdaságnak is el­sőrendű érdeke, mert az a belső fogyasztás emelkedését hozza magával. Természetes, hogy az ipar körén belül különös figye­lemmel kell lennünk a kisipar támogatására és előmozdítására, minthogy a százezernyi kisiparos az ország egyik értékes és meg­bízható rétege. Viszont — mint már több iz­­ben kijelentettem, — az ipartól elvárjuk, hogy jó cikkekkel és megfelelő olcsó árban lássa el a fogyasztást, hogy tehát árpoliti­kájával szolgálja az egyetemes nemzeti szempontokat. Áll itt is az a tétel, hogy az ipari tőke ne legyen öncélú. Hanem mun­­k­álja a közérdeket és az egyetemes közjót. Ez a gondolat lebegett kormányom előtt a kartelbizottság és az árelemzés működteté­sénél. A hitelszervezet reformja előtt . Gazdasági viszonyaink számszerűleg is jelentékeny javulása folytán a bedu­gult hitel is, bár lassú ütemben, újra megindult. A betétek mérsékelt emelke­dése jelentkezik és a vidéki hitelszervezet fokozatosan ismét hozzálát újabb hitelek folyósításához. Gondunk lesz arra, hogy a magyar hitelszervezet egynémely vonat­kozásban mutatkozó túltengését megfelelő szervezeti módosításokkal korrigáljuk és ezáltal a hitelcirkuláció számára még na­gyobb könnyítéseket tegyünk lehetővé.­­ A beruházások keretében eddig 25 millió pengőt használtunk fel, a 40 mil­liós beruházási felhatalmazás alapján. Az államháztartás pénzügyi helyzete korlá­tokat szab a beruházó tevékenységnek. Ezért kénytelenek vagyunk olyan beruhá­zásokra szorítkozni, amelyek vagy az ál­lami üzemek teljesítőképességét fokozzák, vagy pedig, amelyeknél a teljesített ki­adások túlnyomó része munkabérre esik, amilyenek az útépítés és a vízszabályozási munkálatok. Szétágazó reform­munk­a az egyes tárcák keretében . A kormányzat tevékenységének képe nem volna teljes, ha nem emlékez­ném meg néhány szóval arról a szorgos és szétágazó reformmunkáról is, amely a különböző tárcák körében szüntelenül fo­lyik. Az ország gazdasági talpraállításán a pénzügyi, földművelésügyi és kereske­delemügyi tárca fejt ki éjt nappallá tevő munkásságot. A közigazgatás korszerű átalakítása máris megindult és e súlyos racionalizálási feladat oroszlánrésze a belügyi tárcára nehezedik.­­ Úgyszintén erőteljes tevékenységet fejtett ki az igazságügyi tárca a bírásko­dás egyszerűsítése, gyorsítása és olcsób­bá tétele érdekében, melynek üdvös ered­ményei a gyakorlati életben rövidesen je­lentkeznek. Az egészséges, friss alkotó­szellem a közoktatásügyi tárca körében is megnyilvánul és egyik legértékesebb gyü­mölcse a középiskolai reform, amellyel párhuzamosan folyik az alsó- és a felső­­iostáim hátterű kialakítása. Mmndassicaa — E reformok élén a telepítés ügyének megoldása, illetve az ily irányú kormány­zati tevékenység megindítása halad, amely kapcsolatban a hitbizományi ügy kor­szerű reformjával, arra lesz hivatva, hogy a földmíves magyar nép széles ré­tegeit odakösse a magyar földhöz s ez­által új, független egzisztenciákkal tá­massza alá a magyar állam fundamen­tumát. E nagy kérdés megoldására már megtettük az összes szükséges előké­szítő lépéseket s már a közeljövőben abban a helyzetben leszünk, hogy konkrét elgondolásunk és végleges ter­veink felől tájékoztassuk a közvéle­ményt.­­ A telepítés ügyén kívül a pannon­halmi és a bakonyi minisztertanácsok határozatai nyomán az illetékes szakmi­nisztériumokban erőteljes munka folyik a közegészségügy, különösen a vidék köz­­egészségügyének rendezésére, illetve elő­mozdítására, az ország úthálózatának szerves további kiépítésére és általában az egész magyar út­ügy kérdéseinek harmo­nikus és organikus megoldására, továbbá az adósvédelem még függő problémáinak megoldására, igen fontos termeléspoliti­kai reformokra, például: erdőtörvény, szőlő- és borgazdasági törvény. Az ener­giagazdálkodások reformjára, több ag­rárszociális és cselédügyi kérdés megol­dására, a sajtótörvény reformjára, vala-­ mint több, más igazságügyi természetű reformra. „Már nem gurulunk a lejtőn lefelé, határozott lépésekkel megyünk felfelé a hegynek** — Nem állítom, hogy az itt vázlatsze­­rűen ismertetett, illetve előkészített tevé­kenységünkkel döntő eredményeket értünk el, hogy most már röviden megnyílik szá­munkra a gazdasági virágzás és jólét egyenes, sima útja. Még sok nehézségen kell keresztülvergődnünk, sokat kell dol­goznunk és küzdenünk. De azt nyugodt lelkiismerettel merem állítani, hogy megteremtettük az alapot a további produktív gazdasági munkára és hogy konzerválni tudtuk már-már veszen­dőbe ment gazdasági értékeinket. Már nem gurulunk tovább a lejtőn lefelé, megyünk ismét — éspedig határozott lépésekkel — felfelé a hegynek. A csúcs felé való törekvésnek ez a fel­emelő érzése, az a tudat, hogy ki fogunk lábalni a bajokból, megteremtette a köz­véleményben a bizakodásnak és a meg­nyugvásnak a légkörét, amely lelki elő­feltétele minden munkábaállásnak, kezde­ményezésnek és vállalkozásnak, egyszó­val a gazdasági élet nekilendülésének. De ugyancsak a lelkek megnyugvásának tu­lajdonítható az az örvendetes tény is, hogy hogy a parlament alkotmányos tár­gyalásaiban elültek a szenvedélyes pártharcok, enyhült a régebben szo­kásos személyeskedő hang és a hig­gadt, magas színvonalú, tárgyilagos és emelkedett parlamenti vita szelleme vonult be a magyar törvényhozás há­zába,­­ biztos támasztékául az alkot­mányos kormány bel- és külpolitikai aktivitásának. A telepítés ügye a hitbizományok reformjával kapcsolatban megvalósítása küszöbére jutott B. H 9 terén vezet a közkedvelt „ZEPHER folytonégőkályha! ! JV kilogram fával fűt *iA ki “ki egy normál szobát “ ^ Ára 70.- P-től 7 elhisise meg mintaraktárunkat! Hazai szenekre legideálisabb a kétaknás ti folytonégőkályha! Automatikus pótlevegő-adagolási és legegyszerűbb kezelés! Ára 60.— P-ről leszállítva, felszerelve. Árjegyzéket ingyen külde­ni E55 C BBft kályhagyára ETB 15 E R BUDAPEST, VIL­MOS CSÁSZÁR-FT (Hajós-utca sarok) a témákon felül az egyes szakminisztériu­mokban erőteljes munka folyik azoknak a reformoknak az előkészítésére, amelyek az ország különböző gazdasági és szociá­lis igényeit lesznek hivatva kielégíteni s amelyeknek irányelveit Pannonhalmán és a Bakonyban tartott minisztertanácsokon állapította meg a kormány. A magyar külpolitika útja: régi barátságokat fenntartani, újakat szerezni — külpolitikánkat — egész gondolatvi­lágomnak megfelelően — a független ma­gyar állameszme és a nemzeti öncélúság szemszögéből nézem. Minden, ami a ma­gyar világot megerősítheti, helyet talál ebben a külpolitikában, minden, ami e cé­lokkal ellentétben áll, kirekesztődik be­lőle. Régi barátságokat fenntartani, új ba­rátságokat szerezni, ez az útja a ma­gyarság nemzetközi elhelyezkedésé­nek. Külpolitikánk vezérgondolata: a fennálló szerződések nyújtotta lehető­ségekből kiindulva, békés eszközökkel küzdeni a revízióért és az idegen im­­périum alá jutott magyar kisebbségi testvéreink fennmaradásáért. E két cél egyaránt fontos, egészen egyen­rangú és egyforma erővel kell dolgoznunk mindkettő megvalósulásán. Bármily nagy ellenállás mutatkozik is, nem adjuk fel a reményt, hogy küzdelmünk sikerre vezet. Hálával és szeretettel viseltetünk Olaszország iránt Hálával és szeretettel viseltetünk Olaszország iránt. Az első nagyhata­lom volt ez Európában, amely ügyünket magáévá tette és irántunk a kölcsönös érdek felismerésén alapuló kitartó és őszinte barátsággal vi­seltetik. Hálával vagyok eltelve Itália lánglelkű vezérével, a Ducéval szemben, aki elszakíthatatlan történelmi és reálpolitikai kötelékeket te­remtett Itália és Magyarország között. Baráti viszonyunk legújabb haj­tása a római egyezmény, amely az első komoly és becsületes konkré­tum a középeurópai probléma egészséges, békés megoldására. Szemben minden hamis beállítással és tendenciózus külföldi híresztelésekbő­l fa­kadó félremagyarázással, e helyen is szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy a két nemzet barátsága és együttműködése változatlanul szilár­dan fennáll s külpolitikánk erős pillérét alkotva, szilárd bázisa a közép­európai békének és nyugalomnak, fogva is őszintén kívánjuk Ausztria bol­dogulását s erős a reményünk, hogy egy megértő és konciliáns politika révén a né­met-osztrák viszony is mihamarabb ki­egyensúlyozott állapotba fog kerülni. — Németországgal szemben változatlan és erős szimpátiával viseltetünk és remél­jük, hogy a III. Birodalom az első berendez­kedés természetes nehézségei után minden vonatkozásban el fogja foglalni az őt jog­gal megillető helyet az európai államok közösségében s hatalmas erőforrása lesz az új háború utáni modern európai békés al­kotómunkának.­­ Visszapillanatra az elmúlt idők ese­ményeire, nem mulaszthatom el, hogy kö­szönetet ne mondjak azoknak az angol ba­rátainknak, akik jogos aspirációink iránt oly sok megértést mutattak. Ismerva az is egymásra van utalva. — Ausztriával ugyancsak a legbarátsá­gosabb viszonyban vagyunk. Sőt, bátran mondhatjuk, hogy évszázadokon át soha nem állott fenn a magyar nemzet egye­teme és nyugati szomszédunk közt olyan mély és őszinte viszony, mint ma. Mutatja a kötelékek szorosságát már Schuschnigg osztrák követségi kancellár magyarországi látogatása is, aki felhasználta az első kí­nálkozó alkalmat, hogy a magyar géniusz egy hatalmas alkotásának bemutatására el­jöjjön hozzánk. De állandó érintkezésben vagyunk az osztrák állam többi illetékes tényezőjével is és — a római egyezmény szellemében — szüntelenül tovább dolgo­zunk gazdasági relációnk kimélyítésén, tudva azt, hogy a két ország történelmileg és gazdaságilag már a természettől fogva már ezen oknál

Next