Budapesti Hírlap, 1934. december (54. évfolyam, 271-294. szám)
1934-12-16 / 284. szám
to II Koncert rendezései: Szilveszter-est a Vigadóban kezdete háromnegyed 10, 8 órás nagy, változatos, vidám műsor, kabaré, színház, tánc, koncert. Jegyek 1960-ig már válthatók. Huberman, Rachmaninoff jegyeket közönségünk kívánságára holnaptól árusítjuk. (Legszebb karácsonyi ajándék.) V. Filharmóniai hangverseny Prokofieff, Rékai január 6. és 1. Prokofieff saját (III.) zongoraversenyét játssza és „Chout" című balettzenéjét vezényli. Műsoron még: Haydn: D-dúr szimfónia és Beethoven: Athén, romjai, nyitány. vezényli Rékai. Főpróbajegyek már válthatók. Keéri-Szántó Imre jan. 10. Chopin-est. Zongorabérlet IV. Merson Miksa zongoraestje jan. 11. Waldbauer-kvartett jan. 16. Fischer Annie-zongoraest 17. Zongorabérlet V. est. Magyar Női Vonósnégyes jan. 18. 7. fél 9. * Furtwangler nem dec. 17. vezényel, hanem január végén. Pontos dátum legközelebb. Heti hangverseny naptár Csütörtök: Bach: Karácsonyi oratórium, 7. 8 (Koncert). Vasárnap: Karácsonyi hangverseny. Éneklő ifjúság, 7, délután 5. (Rózsavölgyi). Divatba jött a hold a londoni színpadokon A londoni színházak négy darabot is játszanak, amelyeknek címében előfordul a hold, de nagy részüknél a téma ia a hold körül forog. Az Ezüstös a holdfény-ben Gertrude Lawrence és ifjabb Douglas Fairbanks játszanak. A darab hangulatát átitatja a hold lírája. Mintha a két fiatal szerelmes vonzalma — ez a darab gerince — allegóriája volna a szerelmesek jóakarójának, a hold romantikájának. Denis Johnston, ír származású szerző írta a másik holddarabot, ezzel a címmel: A hold a sárga folyóban. Bernard Shaw azt mondta egyszer, hogy nincsen rossz ír drámaíró. A világ nagy csúfolódója nyilván saját maga fölött akart csúfolódni ezzel. Denis Johnston esetében azonban alighanem igaza volt. Legalább is ezt állapítják meg a londoni fanok. Holott a darab témája eléggé különös. Egy különc feltaláló, beteges agyú fantaszta, fegyverekkel, robbantószerekkel foglalkozik. A holdba akar repülni. A szerző titka marad, hogy ez hogyan sikerül neki, de tény az, hogy a darab folytatása a holdban játszik. És kiderül, hogy a fantasztikus világ az ismeretlen égitesten éppen az a pacifista, békeszerető, mindennapi és gyakorlati világ, amelyből a feltaláló ki akart szabadulni. Az amerikai Gertrude Tonkonogy a harmadik holddarab szerzője. Különleges, modern vígjátéka, a Háromszögletű föld amerikai környezetben játszik. A címben jelzett háromszögletű hold, az égitest ismert kifliformájának eltorzulását jelenti, mintha a holdnak egy harmadik szarva volna. Legalább is így látja ezt néhány utazó fiatalember. Ez a jelenség különös hatással van rájuk, életüket és érzelmeiket is megzavarja, de a válság elmúltával, a hold is visszakapja rendes formáját és a darab szereplőinek élete is visszatér a mindennapi megszokottságba. Vörös a hold a címe Denison Clift és Frank Gregory drámájának. A darab színhelye Bécs. A két szerző politikai gondolatokkal foglalkozik művében és pártpropaganda tendenciát dolgoz fel. De felvázolja közben a „Wein, Weib und Gesang” Bécset is és megrajzolja a város portréját a londoni színházi közönség számára. * (Bécsbe akarják szerződtetni Svéd Sándort.) Bécsből jelentik: Az Echo jelentése szerint a bécsi Opera igazgatósága tárgyalásokat folytat Svéd Sándorral, a m. kir. Operaház művészével, azzal a céllal, hogy egész évre szóló szerződést kössön vele. A bécsi Operaház ezzel szemben lehetőséget nyújtana Svédnek, hogy szabadságideje alatt Budapesten is felléphessen. * (Karácsonyi bemutatók.) Karácsony hetében négy bemutató és egy repriz szerepel a színházak műsorán. Bemutatót ad a Vígszínház, ahol december 28-én, szombaton kerül színre először Bús Fekete László Születésnap című életképe Rajnai Gáborral és Tőkés Annával a két főszerepben; ugyancsak jövő szombaton mutatja be a Fővárosi Operettszínház Szilágyi László és Eisemann Mihály Én és a kisöcsém című zenés vígjátékét, Bársony Rózsi felléptével. A Király Színház egy nappal előbb nyílik meg. Itt Sziklai Jenő, a szegedi városi színház igazgatója vendégszerepel társulatával Lehár Ferenc Szép a világ című új operettjével, amelynek két vezető szerepét Szűcs László és Patkós Irma éneklik. Ugyancsak pénteken mutatja be a Kamaraszínház Szántó Armand és Szécsén Mihály S76-as tempó című vígjátékét Dayka Magit felléptével. Felújítást a Magyar Színház ad, ahol karácsony első napján kerül színre Rökk Marikával a női főszerepben Andai Ernő és Eisemann Mihály operettje, a Vadvirág. Lehetséges, hogy az Andrássy úti Színház is bemutatót ad karácsony első napján. Ez a bemutató Christine Leányálom című zenés vígjátéka lesz, amelyet Stella Adorján fordított magyarra. * (A Budai Szépművészeti Társulat) építésztárlata december 16-án, délelőtt 11 órakor nyílik meg a Társulat II., Pálffy tér 5. szám alatt lévő helyiségében. * (A Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskola hangversenye.) A Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskola növendékei szereplésével magyar hangversenyt rendezett szombaton este a Vigadóban. A gazdag műsor új bizonyságát adta az intézetben folyó nagyon komoly és nagyon hozzáértő munkának, mind a tanárok, mind pedig a növendékek részéről. A zongoratanárok, akiknek tanítványai szombaton felléptek: Földessyné Hermán Lula, Woititz Margit, Laczkó Gézáné, Révész Antalné és Hodula István, egyaránt nagy súlyt vetnek a muzikalitás fejlesztésére, a felfogás nemesítésére és a kifogástalan technikára. Vályiné Babits Vilma és Jászó Györgyné elsőrendű énekpedagógusok. A hangokat egészségesen fejlesztik és mindent kihoznak belőlük, amit azok fárasztása nélkül kihozhatnak. Ugyanígy a vonós hangszerek és a kamarazene tanárai: Zipernowsky Mária, Sebestyén Sándor, Breuer Éva és Sauerwald Géza, valamint a karének vezetője Horusitzky Zoltán tanítványainak teljesítménye is elsőrendű volt. Az estén fellépett növendékek közül különösen nagy sikert aratott Pintér Teréz, László Irén, Hetényi Kálmán, Pallagi János, Sch. Solt Etelka, Rottmann Teréz, Somorjai Sándor, a Weinrich-nővérek, Rácz Blanka, Varga Livia, Hidvégi Inna, Szvoboda Ödön, Nagy Olivér és Gyurkovics Mária. A nagy valami Bethlen Margit regénye Katinka kisasszony mellett észrevétlenül elhaladt az élet, elszöktek a legszebb tavaszok és elhanyatlottak a múló őszök, amikor arra eszmél, hogy nagybácsija, aki nevelte és aki utolsó órájáig úgy bánt vele, mint kis gyermekleánnyal, meghalt és ő, Katinka kisasszony nagy árván magára maradt. Hétköznapi gond és baj azért nincs, mert a békés megyei birtok jövedelme bőven fedezi Katinka kisasszony anyagi szükségleteit és elegendő volna magasabb igények kielégítésére is, viszont ott van az ismeretlen, ellenséges, fenyegető élet, amelyről Katinka kisasszony harminchat éve ellenére sem tud többet az elemi iskolás gyereknél. Katasztrófa éppen ez sem volna, dehát a nagy bajkeverő, az alattomos és kiszámíthatatlan véletlen úgy intézi a sort, hogy Katinka kisasszony húszezer pengőt nyer sorsjegyen. A szörnyű nagy összegen leginkább a barátnők izgulnak föl, s haditanácsra ülvén össze, úgy döntenek, hogy világot, szépet, fölemelőt látni elküldik Katinkát Olaszországba. Katinka vonatra ül, de jóformán még el sem helyezkedik a szakaszában, újabb esemény váltja ki tanácstalanságát és rémületét. Fiatal, rokonszenves teremtés ül vele szemben, aki hirtelen rosszul lesz. Katinka hirtelen ijedtében meghúzza a vészféket, s mire Katinka — immáron másodszor — magára eszmél, a fiatal hölgygyel, Rétesi Ilonkával ott áll a sínek mellett. A vonat elmegy és Katinka kisaszszony a falucska parasztházában, ahova Ilonkával együtt éjjelre beszállásolták magukat, — csecsemősírásra ébred. Azazhogy le sem feküdt, mert ő, aki eddig még egy kis csibét sem látott kibújni a tojásából, ott forgolódik egész éjjel a beteg körül és — szegényke — valósággal ő segíti világra az újszülöttet. Katinkában a csecsemő láttára föltámad minden eddig mélyen rejtőző tiszta vágy és pillanat alatt megszínesedik előtte az álom: hogyan vegye magához a gyermeket, hogy neveli föl, hogyan szenteli neki egész életét. A nagy valami, az anyaság szentsége, a gyermek, a lét egyetlen hatalmas célja és értelme valósággal megihletik Katinkát. Igen ám, de Ilonka, aki szüleivel együtt Erdélyből menekült és közben szegénységben, elhagyatottságban ő is magára maradt, a leányasszony. Velence, Nápoly, Róma tehát, az álom továbbra is álom marad. Katinka kisasszony nem utazik Olaszországba, hanem megindul, hogy utolérje, megtalálja Ilonka boldogságát. A kisgyermek ugyan meghal, de Katinka élete beteljesedik: legyőz minden akadályt és kéz a kézben bocsájtja neki az életnek Ilonkát és Sándort, a fiatal szerelmespárt. Ez a vázlatos meséje Bethlen Margit legújabb halk szavú, leheletfinom, üdítő levegőjű regényének. Bethlen Margit ebben a művében a jóságot és a szeretetet akarta megénekelni és az igazi költő érzékenységével, a vérbeli író egyszerűségével és a hivatott művész mesteri könnyedségével oldotta meg a feladatát, amelyet maga elé tűzött. A mese tiszta, akár a mezei patak, a nyelvérzés is kifejező, a bonyodalom az igazi, hamisítatlan élet szövevénye. Minden alak él és olyan közelről érezzük őket, hogy halljuk a hangokat és látunk arcukon minden elsuhanó mosolyt és legördülő könnycseppet. Bethlen Margit legnagyobb ereje a könnyedség, az a fölényes biztonság, amellyel a mesét szövi és amelylyel alakjai jellemét festi. A regény levegője áradó, tavalyi levegő, csupa napfény, egyszerű ének a természetről és a nagy valamiről, az örök törvényről. Jelentős állomás a kiváló írónő hatalmas ívelésű útján: az erő és a szépség egy megható pillanata az örök körforgásban. A könyvet az Athenaeum adta ki ízléses kiállításban, kapható minden könyvkeres- kedésben. (a) (*) Az emberi szervezet csodás.) A széles és nagyon kispénzű olvasótömegek számára Szöllös Henrik dr. két füzetben megírta „Az emberi szervezet csodái" címmel a modern élettudomány foglalatát, világos nyelven, jó összefoglalásban és kitűnő tájékozottsággal. Ugyancsak e füzetek szerzője „A föld és az élet születése” harmadik füzetében az emberi fejlődéstan első fejezeteit is összefoglalja; azokat az ősfejezeteket, amelyek az emberi létet megelőző korra vonatkoznak és célja valóban az élet földi keletkezésének problémáit világítják meg, — mindenesetre a maguk elfogulatlan anyagias módján, de a fiziológiai tudomány állásának megfelelően. Egy-egy füzet ára 10 fillér. * (Kiadták a Műcsarnok jubileumi kiállításának díjait.) A Képzőművészeti Társulat díjainak bírálóbizottsága Rékám Lajos dr. elnöklésével szombaton döntött a Műcsarnok jubileumi kiállításának kitűzött díjai felett. A Képzőművészeti Társulat nagydíját Kövesdy Géza Petrovácz Gyuláné arcképe című művének, a díj kitüntető elismerését Áldor János László Gaál Béláné arcképe című művének, a Képzőművészeti Társulat építészeti díját Pogány Móric kiállított műveinek, a dij kitüntető elismerését Hajós Alfréd Stockholmi hídfő című munkájának, a Rökk Szilárd-díjat Horváth József Fürdő című művének, a dij kitüntető elismerését Udvary Pál Körmenet című művének, a Ráth Györgydíjat Visnyovszky Lajos Látrai-Fritz Oszkár című arcmásának, a díj kitüntető elismerését Haranghy Jenő Világvásár Velencében című művének és végül a Benkő Kálmándíjat Éber Gyula a kassai kaszinó számára készített mennyezettervének, a kitüntető elismerést pedig Kiss Kálmán Nyár című művének ítélte oda. A * (Az Országos Kamaraszínház darabpályázatának határidejét meghosszabbították.) Az Országos Kamaraszínház Barátai által egész estét betöltő kamarajátékra és ifjúsági darabra kitűzött pályázat határidejét december 15-étől február 15-éig elhalasztották. A jeligés pályaműveket február 15-éig lehet benyújtani az Országos Kamaraszínház igazgatóságához. * (Saljapin Párizsba utazott.) Fedor Saljapin szombaton délután elutazott Budapestről. A világhírű művész Párizsba utazott, ahol Massanet Don Cwijote-jában lép fel az Opera Comique színpadán. Párizsból Nápolyba, majd onnan Amerikába megy vendégszerepelni Saljapin. * (Az Országos Kaszinó hangversenye.) Az Országos Kaszinó december 17-én fél 7 órakor hangversenyt rendez. Közreműködnek: Berzsenyi László dr. és Villax István, Korén Endre és Tutsek Piroska, a m. kir. Operaház tagjai. Az énekszámokat zongorán kíséri: Ferencsik János, a m. kir. Operaház karmestere. * (A Fészek Művészek Klubja) a kiutasítottak javára december 20-án, csütörtökön este 10 órai kezdettel jótékonycélú művészestet rendez, amelyen a legkiválóbb művészi erők működnek közre. Meghívókat csakis a tagok ajánlatára szolgáltat ki a Fészek titkári irodája. * (Mohácsi Jenő Madách hangjátéka a rációban.) Mohácsi Jenő dr. Az ember tragédiája kitűnő német fordítója Madách címmel hangjátékot írt, amely a halhatatlan költő életét viszi a rádió mikrofonja elé. A tizenöt képből álló hangjátékot január 8-án mutatja be a rádió, a két főszerepben, Bajor Sizi és Odry Árpád közreműködésével. * (Falus Edit a Városi Színházban.) Falus Edit, a müncheni állami opera tagja, aki annak idején a budapesti Városi Színházban mutatkozott be, sikeres hosszú külföldi szereplés után ismét Budapestre érkezett. A kitűnő fiatal művésznő csütörtökön a Fra Diavolo egyik női főszerepében lép fel a Városi Színházban. * (Díszhangverseny a menekült egyetemi hallgatók javára.) A Herczeg Ferenc díszelnöklete alatt működő Délvidéki Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete december 19-én, szerdán este fél 9 órai kezdettel a Zeneművészeti Főiskola nagytermében a szegénysorsú menekült egyetemi hallgatók karácsonyi felsegélyezése javára díszhangversenyt rendez. A hangverseny műsorán, melyet Lukács György v. b. t. t., nyug. miniszter nyit meg, Basilides Mária, Dobay Lívia, a m. kir. Operaház művésznői, Palló Imre dr., a m. kir. Operaház örökös tagja, Fischer Anny zongoraművésznő, Akom Lajos orgonaművész, Rápolthy Anna, a Nemzeti Színház művésznője, Thoman Mária hegedűművészfió, Bisztriczky Tibor hegedűművész és Kerpely Jenő gordonkaművész lépnek föl. A kíséretet Ferencsik János, a m. kir. Operaház karnagya és Kókai Rezső dr., a Zeneművészeti Főiskola tanára látja el. * (Vizsgaelőadás.) Az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájának növendékei szombat délutáni vizsgaelőadásukon Széll József tanár rendezésében Molnár Ferenc ördögét adták elő. Az ördög nagyon nehéz feladat elé állította a vizsgázó növendékeket. A szereplők közül a szép megjelenésű, tehetséges Majtényi Gabriella, az elegáns Rátkai István és Mihailovits Ferenc csak lassan melegedtek bele a szerepükbe. Az ördög személyesítője Gáti József, jó orgánumú, biztató ígéret. A közvetlen Siklósy Éva Elza szerepében dicséretet érdemel. 1944 DECEMBER 18. VASÁRNAP Itt voltam ... Nagy Karola posthumus kötete őszintén szólva, tanácstalanul állunk azzal a kivételes igyekezettel szemben, amellyel Benamy Sándor, kolozsvári író, összegyűjtötte, sajtó alá rendezte és kiadta Nagy Karola erdélyi írónő egyetlen és posthumus kötetét, az Itt voltam .. .-ot. Ami érték ebben a könyvben, néhány finom, asszonyos gondolat, egy pár alapos, életből vett megfigyelés, egy-két szokatlan, íróra valló szófűzés, elférne tíz-tizenkét oldalon. A vaskos kötet többi része, összegyűjtött iskolai dolgozatok, jelentéktelen naplójegyzetek, versek és főképpen a színpad elemi ismerete nélkül megírt darabtöredékek nem indokolják azt az alapos gyűjtést és azt az elismerő hangot, amellyel Benamy Sándor bevezeti az írónő oeuvrejét. Töredékeinek, irodalmi torzóinak összegyűjtését az indokolja, hogy életrajza szerint, csakugyan érdekes gondolkodású, s hányatott élete miatt zaklatott egyéniség lehetett, aki életében és szűkebb környezetében talán többet mutathatott kibontakozó tehetségéből, mint amennyit fel lehet fedezni halála után olvasott munkáiban. „Európa-nyitogató" gondolatokra, Baskircseff Mária magyar utódjára, mint a könyv bevezetése ígéri, nem találtunk a kötetben. MAC mai kiadásában most jelent meg Genthon István AZ ÚJ MAGYAR FESTŐMŰVÉSZET TÖRTÉNETE is Kb. 300 oldalon, 86 egészoldalas mű- melléklettel, angol egészvászonba kötve, védőborítékkal, tokban Ára 11 . „A MAGYAR SZEMLE KÖNYVEI" XI. kötete, a 19. és 20. század hazai piktúrájának első műtörténeti és kritikai nagy összefoglalása Kapható a Magyar Szemle könyvosztályánál vagy bármely könyvkereskedésben