Budapesti Hírlap, 1934. december (54. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-16 / 284. szám

to II Koncert rendezései: Szilveszter-est a Vigadóban kezdete háromnegyed 10, 8 órás nagy, válto­zatos, vidám műsor, kabaré, színház, tánc, koncert. Jegyek 196­0-ig már válthatók. Huberman, Rachmaninoff jegyeket közönségünk kívánságára holnaptól árusítjuk. (Legszebb karácsonyi ajándék.) V. Filharmóniai hangverseny Prokofieff, Rékai január 6. és 1. Prokofieff saját (III.) zon­goraversenyét játssza és „Chout" című balett­zenéjét vezényli. Műsoron még: Haydn: D-dúr szimfónia és Beethoven: Athén, romjai, nyi­tány. vezényli Rékai. Főpróba­jegyek már válthatók. Keéri-Szántó Imre jan. 10. Chopin-est. Zongorabérlet IV. Merson Miksa zongoraestje jan. 11. Waldbauer-kvartett jan. 16. Fischer Annie-zongoraest 17. Zongorabérlet V. est. Magyar Női Vonósnégyes jan. 18. 7. fél 9. * Furtwangler nem dec. 17. vezényel, hanem január végén. Pontos dátum legközelebb. Heti hangverseny naptár Csütörtök: Bach: Karácsonyi oratórium, 7. 8 (Koncert). Vasárnap: Karácsonyi hangverseny. Éneklő ifjúság, 7, délután 5. (Rózsavöl­gyi). Divatba jött a hold a londoni színpadokon A londoni színházak négy darabot is ját­szanak, amelyeknek címében előfordul a hold, de nagy részüknél a téma ia a hold körül forog. Az Ezüstös a holdfény-ben Gertrude Lawrence és ifjabb Douglas Fairbanks ját­szanak. A darab hangulatát átitatja a hold lírája. Mintha a két fiatal szerelmes von­zalma — ez a darab gerince — allegóriája volna a szerelmesek jóakarójának, a hold romantikájának. Denis Johnston, ír származású szerző írta a másik hold­darabot, ezzel a címmel: A hold a sárga folyóban. Bernard Shaw azt mondta egyszer, hogy nincsen rossz ír drámaíró. A világ nagy csúfolódója nyilván saját maga fölött akart csúfolódni ezzel. Denis Johnston esetében azonban alighanem igaza volt. Leg­alább is ezt állapítják meg a londoni fanok. Holott a darab témája eléggé különös. Egy különc feltaláló, beteges agyú fantaszta, fegyverekkel, robbantószerekkel foglalkozik. A holdba akar repülni. A szerző titka marad, hogy ez hogyan sikerül neki, de tény az, hogy a darab folytatása a holdban játszik. És kiderül, hogy a fantasztikus világ az ismeretlen égitesten éppen az a pacifista, békeszerető, mindennapi és gyakorlati világ, amelyből a feltaláló ki akart szabadulni. Az amerikai Gertrude Tonkonogy a harma­dik hold­darab szerzője. Különleges, modern vígjátéka, a Háromszögletű föld amerikai kör­nyezetben játszik. A címben jelzett három­szögletű hold, az égitest ismert kifliformájá­nak eltorzulását jelenti, mintha a holdnak egy harmadik szarva volna. Legalább is így látja ezt néhány utazó fiatalember. Ez a jelenség különös hatással van rájuk, életüket és érzel­meiket is megzavarja, de a válság elmúltával, a hold is visszakapja rendes formáját és a da­rab szereplőinek élete is visszatér a minden­napi megszokottságba. Vörös a hold a címe Denison Clift és Frank Gregory drámájának. A darab színhelye Bécs. A két szerző politikai gondolatokkal foglalkozik művében és pártpropaganda ten­denciát dolgoz fel. De felvázolja közben a „Wein, Weib und Gesang” Bécset is és meg­rajzolja a város portréját a londoni színházi közönség számára. * (Bécsbe akarják szerződtetni Svéd Sán­dort.) Bécsből jelentik: Az Echo jelentése szerint a bécsi Opera igazgatósága tárgyalá­sokat folytat Svéd Sándorral, a m. kir. Opera­ház művészével, azzal a céllal, hogy egész évre szóló szerződést kössön vele. A bécsi Operaház ezzel szemben lehetőséget nyújtana Svédnek, hogy szabadságideje alatt Budapes­ten is felléphessen. * (Karácsonyi bemutatók.) Karácsony he­tében négy bemutató és egy repriz szere­pel a színházak műsorán. Bemutatót ad a Vígszínház, ahol december 28-én, szombaton kerül színre először Bús Fekete László Szü­letésnap című életképe Rajnai Gáborral és Tőkés Annával a két főszerepben; ugyancsak jövő szombaton mutatja be a Fővárosi Ope­­rettszínház Szilágyi László és Eisemann Mi­hály Én és a kisöcsém című zenés vígjáté­két, Bársony Rózsi felléptével. A Király Színház egy nappal előbb nyílik meg. Itt Sziklai Jenő, a szegedi városi színház igaz­gatója vendégszerepel társulatával Lehár Ferenc Szép a világ című új operettjével, amelynek két vezető szerepét Szűcs László és Patkós Irma éneklik. Ugyancsak pénte­ken mutatja be a Kamaraszínház Szántó Ar­­mand és Szécsén Mihály S76-as tempó című vígjátékét Dayka Magit felléptével. Fel­újítást a Magyar Színház ad, ahol karácsony első napján kerül színre Rökk Marikával a női főszerepben Andai Ernő és Eisemann Mihály operettje, a Vadvirág. Lehetséges, hogy az Andrássy úti Színház is bemutatót ad karácsony első napján. Ez a bemutató Christine Leányálom című zenés vígjátéka lesz, amelyet Stella Adorján fordított ma­gyarra. * (A Budai Szépművészeti Társulat) építésztárlata december 16-án, délelőtt 11 órakor nyílik meg a Társulat II., Pálffy­ tér 5. szám alatt lévő helyiségében. * (A Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskola hangversenye.) A Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskola növendékei szereplésével magyar hangversenyt rendezett szombaton este a Vi­gadóban. A gazdag műsor új bizonyságát adta az intézetben folyó nagyon komoly és nagyon hozzáértő munkának, mind a tanárok, mind pedig a növendékek részéről. A zongorataná­rok, akiknek tanítványai szombaton fellép­tek: Földessyné Hermán Lula, Woititz Mar­git, Laczkó Gézáné, Révész Antalné és Ho­­dula István, egyaránt nagy súlyt vetnek a muzikalitás fejlesztésére, a felfogás nemesí­tésére és a kifogástalan technikára. Vályiné Babits Vilma és Jászó Györgyné elsőrendű énekpedagógusok. A hangokat egészségesen fejlesztik és mindent kihoznak belőlük, amit azok fárasztása nélkül kihozhatnak. Ugyan­így a vonós hangszerek és a kamarazene ta­nárai: Zipernowsky Mária, Sebestyén Sándor, Breuer Éva és Sauerwald Géza, valamint a karének vezetője Horusitzky Zoltán tanítvá­nyainak teljesítménye is elsőrendű volt. Az estén fellépett növendékek közül különösen nagy sikert aratott Pintér Teréz, László Irén, Hetényi Kálmán, Pallagi János, Sch. Solt Etelka, Rottmann Teréz, Somorjai Sándor, a Weinrich-nővérek, Rácz Blanka, Varga Livia, Hidvégi Inna, Szvoboda Ödön, Nagy Olivér és Gyurkovics Mária. A nagy valami Bethlen Margit regénye Katinka kisasszony mellett észrevétlenül elhaladt az élet, elszöktek a legszebb tava­szok és elhanyatlottak a múló őszök, ami­kor arra eszmél, hogy nagybácsija, aki ne­velte és aki utolsó órájáig úgy bánt vele, mint kis gyermekleánnyal,­­ meghalt és ő, Katinka kisasszony nagy árván magára maradt. Hétköznapi gond és baj azért nincs, mert a békés megyei birtok jöve­delme bőven fedezi Katinka kisasszony anyagi szükségleteit és elegendő volna ma­gasabb igények kielégítésére is, viszont ott van az ismeretlen, ellenséges, fenye­gető élet, amelyről Katinka kisasszony harminchat éve ellenére sem tud többet az elemi iskolás gyereknél. Katasztrófa éppen ez sem volna, dehát a nagy bajkeverő, az alattomos és kiszámíthatatlan véletlen úgy intézi a sort, hogy Katinka kisasszony húszezer pengőt nyer sorsjegyen. A ször­nyű nagy összegen leginkább a barátnők izgulnak föl, s haditanácsra ülvén össze, úgy döntenek, hogy világot, szépet, föl­emelőt látni elküldik Katinkát Olaszor­szágba. Katinka vonatra ül, de jóformán még el sem helyezkedik a szakaszában, újabb esemény váltja ki tanácstalanságát és rémületét. Fiatal, rokonszenves teremtés ül vele szemben, aki hirtelen rosszul lesz. Katinka hirtelen ijedtében meghúzza a vészféket, s mire Katinka — immáron má­sodszor — magára eszmél, a fiatal hölgy­gyel, Rétesi Ilonkával ott áll a sínek mel­lett. A vonat elmegy és Katinka kisasz­­szony a falucska parasztházában, ahova Ilonkával együtt éjjelre beszállásolták magukat, — csecsemősírásra ébred. Azaz­hogy le sem feküdt, mert ő, aki eddig még egy kis csibét sem látott kibújni a tojásá­ból, ott forgolódik egész éjjel a beteg kö­rül és — szegényke — valósággal ő segíti világra az újszülöttet. Katinkában a cse­csemő láttára föltámad minden eddig mé­lyen rejtőző tiszta vágy és pillanat alatt megszínesedik előtte az álom: hogyan vegye magához a gyermeket, hogy neveli föl, hogyan szenteli neki egész életét. A nagy valami, az anyaság szentsége, a gyer­mek, a lét egyetlen hatalmas célja és ér­telme valósággal megihletik Katinkát. Igen ám, de Ilonka, aki szüleivel együtt Erdélyből menekült és közben szegénység­ben, elhagyatottságban ő is magára ma­radt, a leányasszony. Velence, Nápoly, Róma tehát, az álom továbbra is álom marad. Katinka kisasszony nem utazik Olaszországba, hanem megindul, hogy utolérje, megtalálja Ilonka boldogságát. A kisgyermek ugyan meghal, de Katinka élete beteljesedik: legyőz minden akadályt és kéz a kézben bocsájtja neki az életnek Ilonkát és Sándort, a fiatal szerelmes­párt. Ez a vázlatos meséje Bethlen Mar­git legújabb halk szavú, leheletfinom, üdítő levegőjű regényének. Bethlen Margit ebben a művében a jóságot és a szeretetet akarta megénekelni és az igazi költő érzékenysé­gével, a vérbeli író egyszerűségével és a hivatott művész mesteri könnyedségével oldotta meg a feladatát, amelyet maga elé tűzött. A mese tiszta, akár a mezei patak, a nyelvérzés is kifejező, a bonyodalom az igazi, hamisítatlan élet szövevénye. Min­den alak él és olyan közelről érezzük őket, hogy halljuk a hangokat és látunk arcu­kon minden elsuhanó mosolyt és legör­dülő könnycseppet. Bethlen Margit legna­gyobb ereje a könnyedség, az a fölényes biztonság, amellyel a mesét szövi és amely­­lyel alakjai jellemét festi. A regény leve­gője áradó, tavalyi levegő, csupa napfény, egyszerű ének a természetről és a­ nagy valamiről, az örök törvényről. Jelentős ál­lomás a kiváló írónő hatalmas ívelésű út­ján: az erő és a szépség egy megható pil­lanata az örök körforgásban. A könyvet az Athenaeum adta ki ízléses kiállításban, kapható minden könyvkeres-­­ kedésben. (a) (*) Az emberi szervezet csodás.) A széles és nagyon kispénzű olvasótömegek számára Szöllös Henrik dr. két füzetben megírta „Az emberi szervezet csodái" címmel a mo­dern élettudomány foglalatát, világos nyel­ven, jó összefoglalásban és kitűnő tájéko­zottsággal. Ugyancsak e füzetek szerzője „A föld és az élet születése” harma­dik füzetében az emberi fejlődéstan első fejezeteit is összefoglalja; azokat az ős­feje­zeteket, amelyek az emberi létet megelőző korra vonatkoznak és célja valóban az élet földi keletkezésének problémáit világítják meg, — mindenesetre a maguk elfogulatlan anyagias módján, de a fiziológiai tudomány állásának megfelelően. Egy-egy füzet ára 10 fillér. * (Kiadták a Műcsarnok jubileumi kiállítá­sának díjait.) A Képzőművészeti Társulat dí­jainak bírálóbizottsága Rékám Lajos dr. el­nöklésével szombaton döntött a Műcsarnok jubileumi kiállításának kitűzött díjai felett. A Képzőművészeti Társulat nagydíját Kö­­vesdy Géza Petrovácz Gyuláné arcképe című művének, a díj kitüntető elismerését Áldor János László Gaál Béláné arcképe című mű­vének, a Képzőművészeti Társulat építészeti díját Pogány Móric kiállított műveinek, a dij kitüntető elismerését Hajós Alfréd Stock­holmi hídfő című munkájának, a Rökk Szi­lárd-díjat Horváth József Fürdő című művé­nek, a dij kitüntető elismerését Udvary Pál Körmenet című művének, a Ráth György­dí­jat Visnyovszky Lajos Látrai-Fritz Oszkár című arcmásának, a díj kitüntető elismeré­sét Haranghy Jenő Világvásár Velencében című művének és végül a Benkő Kálmán­­díjat Éber Gyula a kassai kaszinó számára készített mennyezettervének, a kitüntető el­ismerést pedig Kiss Kálmán Nyár című mű­vének ítélte oda. A * (Az Országos Kamaraszínház darabpályá­zatának határidejét meghosszabbították.) Az Országos Kamaraszínház Barátai által egész estét betöltő kamarajátékra és ifjúsági da­rabra kitűzött pályázat határidejét decem­ber 15-étől február 15-éig elhalasztották. A jeligés pályaműveket február 15-éig lehet benyújtani az Országos Kamaraszínház igaz­gatóságához. * (Saljapin Párizsba utazott.) Fedor Saljapin szombaton délután elutazott Bu­dapestről. A világhírű művész Párizsba utazott, ahol Massanet Don Cwijote-jában lép fel az Opera Comique színpadán. Pá­rizsból Nápolyba, majd onnan Amerikába megy vendégszerepelni Saljapin. * (Az Országos Kaszinó hangversenye.) Az Országos Kaszinó december 17-én fél 7 óra­kor hangversenyt rendez. Közreműködnek: Berzsenyi László dr. és Villax István, Korén Endre és Tutsek Piroska, a m. kir. Operaház tagjai. Az énekszámokat zongorán kíséri: Ferencsik János, a m. kir. Operaház karmes­tere. * (A Fészek Művészek Klubja) a kiuta­sítottak javára december 20-án, csütör­tökön este 10 órai kezdettel jótékonycélú művészestet rendez, amelyen a legkivá­lóbb művészi erők működnek közre. Meg­hívókat csakis a tagok ajánlatára szol­gáltat ki a Fészek titkári irodája. * (Mohácsi Jenő Madách­ hangjátéka a rá­cióban.) Mohácsi Jenő dr. Az ember tragé­diája kitűnő német fordítója Madách cím­mel hangjátékot írt, amely a halhatatlan költő életét viszi a rádió mikrofonja elé. A tizenöt képből álló hangjátékot január 8-án mutatja be a rádió, a két főszerepben, Bajor Sizi és Odry Árpád közreműködésével. * (Falus Edit a Városi Színházban.) Fa­lus Edit, a müncheni állami opera tagja, aki annak idején a budapesti Városi Színház­ban mutatkozott be, sikeres hosszú kül­földi szereplés után ismét Budapestre ér­kezett. A kitűnő fiatal művésznő csütör­tökön a Fra Diavolo egyik női főszerepé­ben lép fel a Városi Színházban. * (Díszhangverseny a menekült egyetemi hallgatók javára.) A Herczeg Ferenc díszel­­nöklete alatt működő Délvidéki Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete december 19-én, szerdán este fél 9 órai kezdettel a Zeneművészeti Főiskola nagytermében a sze­génysorsú menekült egyetemi hallgatók ka­rácsonyi felsegélyezése javára díszhangver­senyt rendez. A hangverseny műsorán, me­lyet Lukács György v. b. t. t., nyug. minisz­ter nyit meg, Basilides Mária, Dobay Lívia, a m. kir. Operaház művésznői, Palló Imre dr., a m. kir. Operaház örökös tagja, Fischer Anny zongoraművésznő, Akom Lajos or­­gonaművész, Rápolthy Anna, a Nemzeti Színház művésznője, Thoman Mária hegedű­­művészfió, Bisztriczky Tibor hegedűművész és Kerpely Jenő gordonkaművész lépnek föl. A kíséretet Ferencsik János, a m. kir. Opera­ház karnagya és Kókai Rezső dr., a Zene­művészeti Főiskola tanára látja el. * (Vizsgaelőadás.) Az Országos Színész­­egyesület Színészképző Iskolájának növendé­kei szombat délutáni vizsgaelőadásukon Széll József tanár rendezésében Molnár Ferenc ör­dög­ét adták elő. Az ördög nagyon nehéz feladat elé állította a vizsgázó növendékeket. A szereplők közül a szép megjelenésű, tehet­séges Majtényi Gabriella, az elegáns Rátkai István és Mihailovits Ferenc csak lassan melegedtek bele a szerepükbe. Az ördög sze­­mélyesítője Gáti József, jó orgánumú, biz­tató ígéret. A közvetlen Siklósy Éva Elza szerepében dicséretet érdemel. 1944 DECEMBER 18. VASÁRNAP Itt voltam ... Nagy Karola posthumus kötete őszintén szólva, tanácstalanul állunk azzal a kivételes igyekezettel szemben, amellyel Benamy Sándor, kolozsvári író, összegyűjtötte, sajtó alá rendezte és kiadta Nagy Karola erdélyi írónő egyetlen és posthumus kötetét, az Itt voltam .. .-ot. Ami érték ebben a könyvben, néhány finom, asszonyos gondolat, egy pár alapos, életből vett megfigyelés, egy-két szokatlan, íróra valló szófűzés, elférne tíz-tizenkét oldalon. A vaskos kötet többi része, összegyűjtött iskolai dolgozatok, jelentéktelen naplójegy­zetek, versek és főképpen a színpad elemi ismerete nélkül megírt darabtöredékek nem indokolják azt az alapos gyűjtést és azt az elismerő hangot, amellyel Benamy Sán­dor bevezeti az írónő oeuvrejét. Töredékei­nek, irodalmi torzóinak összegyűjtését az indokolja, hogy életrajza szerint, csakugyan érdekes gondolkodású, s hányatott élete miatt zaklatott egyéniség lehetett, aki életé­ben és szűkebb környezetében talán töb­bet mutathatott kibontakozó tehetségéből, mint amennyit fel lehet fedezni halála után olvasott munkáiban. „Európa-nyitogató" gondolatokra, Baskircseff Mária magyar utódjára, mint a könyv bevezetése ígéri, nem találtunk a kötetben. MAC mai kiadásában most jelent meg Genth­on István AZ ÚJ MAGYAR FESTŐMŰVÉSZET TÖRTÉNETE is Kb. 300 oldalon, 86 egészoldalas mű-­­ melléklettel, angol egészvászonba kötve, védőborítékkal, tokban Ára 11 . „A MAGYAR SZEMLE KÖNYVEI" XI. kötete, a 19. és 20. század hazai piktúrájának első mű­­történeti és kritikai nagy­­ összefoglalása Kapható a Magyar Szemle könyvosztályánál vagy bármely könyvkereskedésben

Next