Budapesti Hírlap, 1937. február (57. évfolyam, 26-48. szám)

1937-02-02 / 26. szám

később már csak ballagott s a bak előtt megállt. Akárki láthatja: állva nem le-,het átugrani! Ezt nem kívánhatják tőle. — Nem úgy van, Kardos —- magyarázta a tanár úr, holott ezt Kardosnak nem is kellett volna magyarázni. —• Nem azért kell nekifutni, hogy aztán az ugrás előtt megálljon. Fusson csak neki még egyszer. Kardos hátrált néhány lépést, nekifutott, de a bak előtt ismét óvatosan megállt. Öngyilkosságot kívánnak tőle? Harakirit? — Rosszul jött ki a lépés, — nyögte. Ez a kifogás is néhány másodpercet jelent, és az idő: élet. — Dehogy jött ki rosszul. Ne legyen olyan ügyetlen. Kardos ismét hátrált. Miért csinálják a bakot ilyen magasra? Vagy, ha már ilyen, magasra csinálják, miért nem állítják bele egy mély gödörbe? Ő például egész-n jó technikai megoldásokat tudna találni, ha bakot le kell süllyeszteni egy gödörbe, a bordásfalat, le kell fektetni a földre és a nyújtó alá ügyes szerkezetet kell szerelni, amely felemeli rá az embert. Ezeket az ötleteket annak idején majd szabadalmaztatni fogja. Most nem lehet, most ugrani kell. Pedig élni alapjában véve mégis szép. Ő, milyen jó lenne ott állni a többiek közt és vigyorogni. Milyen boldogok azok, akik egyszerűen csak nekiszaladnak és átugorják a bakot. Ez volna a legnagyobb dicsőség most, a legmámorosabb öröm, többet érne, mint egy császárság, vagy „A világirodalom klaszszikusai” című könyvsorozat.. De ez csak meddő vágy. A valóság az, hogy neki most vége. Nekiszaladt, egy pillanatig még látta a bakot, amely olyan magasra nőtt előtte, hogy elérte a tornaterem mennyezetét, azután lehúnyta a szemét. Lehunyt szemmel ugrott. Csak akkor nézett fel, amikor látta,, hogy a földön fekszik és fáj a térde. És a bak még mindig előtte van, nem mögötte. — Na, elég lesz. Kardos, ne kínlódjon tovább. Barabás. Kardos elkullogott a bak mellől. Elbújt a tornaterem sarkában. Onnan bámult a bak felé. Csodálatos látvány tárult elébe, izgalmas, gyönyörű tünemény. Barabás nekifutott a baknak és anélkül, hogy egy arcizma megrándult volna, elegáns tartással, könnyedén átugrotta a bakot, mint egy félisten. Kardos lehorgasztotta a fejét és már ekkor megértette, hogy valahol, valamiben minden kiegyenlítődik. B. H. 1937 FEBRUÁT?, KTOT. Magyar sajtótermékek kizárása Csehszlovákiából Példátlanul szigorú beviteli korlátozások a magyarországi könyvekre és folyóiratokra PRÁGA, febr. 1. Jaross Andor képviselő, az egyesült magyar párt országos elnöke, interpellációt nyújtott be az összkormányhoz a szlovenszkói országos hivatalnak a magyarországi sajtótermékek behozatalát eltiltó rendelete ügyében. Az interpelláció szerint a magyar kisebbségnek az államfordulat óta állandó panasza, hogy Magyarországgal a kulturális összeköttetést mindenféle mesterséges módon akadályozzák, mégpedig a nemzetek közötti kibékülés nem lehetséges addig, amíg azt a mesterséges határzárat nem szüntetik meg, amellyel a magyarországi sajtótermékeket az itt élő kisebbségi magyarságtól elzárják. Négy évvel ezelőtt az országos hivatal engedélyt adott egyes magyarországi lapok behozatalára és ugyanakkor szabályozta a magyarországi lapok és könyvek behozatalát. A rendelet megengedte, hogy saját használatára bárki bármilyen könyvet Magyarországból egy példányban be is hozhat. Most a felvidéki országos elnök is rendeletet adott ki, amely nemhogy megkönnyítené a magyarországi sajtótermékek behozatalát, hanem azt lényegesen megnehezíti. Az intézkedés ellenkezik a sajtótörvényekkel és tarthatatlan újítása az, amely a vámhivatalnak azt a jogot biztosítja, hogy a levélpostával érkező magyarországi sajtótermékeket kizárhatja a forgalomból, ha úgy látja, hogy azok a joggal visszaélnek. Alig akad még kultúrállam, amely a vámhivatalnokoknak ilyen cenzurajogot bárhol is biztosítana. Lehetetlen az is, hogy magyarországi sajtótermék csak a pozsonyi rendőrigazgatóság útján s azon keresztül hozható be és hogy sajtótermékek behozatalát a rendőrigazgatóság, tehát politikai hivatal engedélyezze. Demokratikus államokban mindennemű sajtótermék behozatala szabad mindaddig, amíg ezt vagy azt a sajtóterméket törvénybe ütköző tartalma miatt az ügyészség indítványára a bíróság el nem kobozta. Csehszlovákia alakuljon államszövetséggé LONDON, febr. 1. Hubert ,T. B. Webb, angol közíró, a Morning Postban közölt nyílt levelében államszövetségi alkotmányt sürget Csehország számára az európai béke érdekében. A Csehországban élő három és félmillió főnyi németség, úgymond az író, forrong az elégedetlenségtől és keservesen panaszkodik a csehek által űzött elnyomatás és zsarnokság miatt.. G. P. Gooch tanár, a híres történész, a cambridgei egyetemen tartott előadása során kijelentette, hogy Középeurópa történetének kulcsa a szlávok és germánok közti alapvető és kiirthatatlan ellentét. Ezért nem meglepő, hogy Csehországot belső viszályok tépik és ez az egyenetlenség a legsúlyosabb veszedelem, mely Európa békéjét fenyegeti. Az ilyen vegyes lakosságú ország számára az egyetlen helyes kormányforma a svájci mintájú szövetségi alkotmány. Eddig az uralkodó cseh elem hallani sem akart az alkotmány módosításáról, de miután mind közelebbről fenyegeti őket a német veszedelem, beláthatják, hogy tanácsos lesz kiengesztelni kisebbségeiket. Keresünk kisüzemnek alkalmas épületet (körülbelül 2000 négyzetméter beépített területet) megvételre vagy bérletként. Lehetőleg budai oldalon, de mindenképpen egész közel a fővároshoz. Leírást kérünk. Közvetítőt díjazunk. Leveleket e lap főkiadójába „Környezetet nem zavaró gyártás" jeligére kérjük. Csehszlovákia területi épsége az angol alsóház vitájában LONDON, febr. 1. Az alsóházban a munkáspárti Adams képviselő megkérdezte a külügyminisztert, hajlandó-e Európa békéjének biztosítása céljából kijelenteni, hogy az angol kormány Csehország területi épségének és mostani politikai függetlenségének bárminő megsértését barátságtalan cselekedetnek tekintené. Edén külügyminiszter: Utalok arra a válaszra, amelyet múlt év május 27-én adtam hasonló kérdésre. (Edén annak idején ilyen kérdésre így válaszolt: ,,Ami Csehszlovákiát illeti, az angol kormánynak az a politikája, amely a népszövetségi alapokmányhoz való lojális ragaszkodás- ból következik.") Adams: A miniszter úr bizonyára tudja, hogy azóta némi idő telt el s haderőnk megerősödött. Eden: Májusban adott válaszom továbbra is érvényes. Adams: Váljon nem akadályozhatná-e meg egy erre vonatkozó különleges biztosíték a netaláni háborút, mielőtt az kitörne? Eden: A képviselő úrnak szabatosabban kellene beszélnie. Ifjabb Henderson: Miután Németország elnyerte az egyenjogúságot, amelynek hiánya a leszerelési értekezlet elhagyására késztette, várjon meghívja-e Anglia a német kormányt, hogy vegyen ismét részt a leszerelési értekezlet munkájában? Edén: Semmit sem üdvözölnék, olyan örömmel, mintha Németország ismét résztvenne a leszerelési értekezleten. A magyar középosztály felelőssége Juhász Andor beszéde az Országos Kaszinó lakomáján Juhász Andor dr., a kir. Kúria nyugalmazott elnöke nagyszabású serlegbeszédet (Wekerle-serieg) mondott az Országos Kaszinó vasárnap megtartott közgyűlését követő lakomán a magyar középosztály felelősségéről. A beszédből, mely bizonyára országos visszhangot fog kelteni, a következő részleteket adjuk. Újabban nemzeti életünk minden betegségi tünetéért a középosztályt szokás felelősségre vonni és pedig nemcsak kortesbeszédek keretében, hanem a tudományos irodalomban is. Az egyik támadó cikk szerzője, előrebocsátva a középosztály összetételében bekövetkezett tagadhatatlan változást, kiemeli, hogy amint a Deák Ferenc-féle művelt birtokosok befolyása mindinkább csökken, azzal együtt csökkent ennek az uralkodóosztálynak politikai érzéke is. Hiszen, úgymond, másként nem volna megérthető, hogy miért nem nézett szemébe ez a közposztály a nemzeti élet nagy problémáinak: a választójognak, a földkérdésnek és a nemzetiségi kérdésnek. Szerinte Trianon csak részben hozott más problémákat, de a középosztály, amely a választójog újabb szabályozásával kautélák címén újból biztosítaná magának a hatalmat, sem a régieket, sem az újakat nem oldotta meg. Felemlíti a cikk írója az elszakított magyarság dolgát is és bizonyosnak mondja, hogy a leszakadt magyarság és az itteni közötti űrt a hazai középosztály rovására kell írni, amely e téren napról-nára mellőzi a reális szükségleteket, most is gyártja a revíziós és egyéb reményeket és olyan mesék és ábrándok világában él, amelyek naivságuk miatt a nyomdafestéket sem bírják el. Mielőtt a nép vezető rétegét olyan szigorú megítélésben részesítenek, mérlegelni kellett volna annak az osztálynak eddigi sorsát, szerepét és érdemeit. Nem nyúlva vissza a távolabbi történelmi időkbe, csupán 1848-at említem fel, amikor a magyar középosztály, akkor még nemesi rend, kivételes példaadással önmaga mondott le rendi kiváltságairól. Ezt követően, az orosz segítséggel levert szabadságharc után végigszenvedte középosztályunk erkölcsileg és anyagilag a közel két évtizedes alkotmányellenes uralom kínszenvedéseit, hűségesen kitartva a nemzeti eszme mellett. Újabban a világháború, az összeomlás, a forradalmak, hazánk kirablása és feldarabolása, a rekonstrukció idejében pedig a földbirtokrendezés, pénzünknek, az állami értékpapíroknak, különösen a hadikölcsönkötvényeknek elértéktelenedése, a tisztviselői illetmények és nyugdíjak ismételt leszállítása stb. követelt középosztályunktól a teljes összeroppanás meggátlása érdekében súlyos áldozatokat. Mindezt figyelembe kell venni akkor, amikor a magyar művelt középosztály nemzetfenntartó jelentőségét bírálat tárgyává tesszük. A középosztály javára kell elkönyvelnünk, hogy világszerte sehol sincs olyan nyugalom és rend, mint nálunk. Ezt a külföld is honorálja. A magyar intelligencia látja el túlnyomóan a törvényhozást, az állami és az autonóm közigazgatást, az igazságszolgáltatást, a katonaiés rendőri hatalom irányítását, az ő kezében van a magyar tudomány, művészet, a sajtó és nagyrészt az ipar és kereskedelem is. Hogy Magyarország a katasztrófák véget nem érő láncolata után egyáltalán és különösen mint nemzeti állam létezik — nem vonva kétségbe társadalmunk valamennyi osztályának jelentőségét és érdemeit — elsősorban mégis a középosztály áldozatkészségének és kitartásának köszönhető. Legérzékenyebben érintett engem, mint felvidéki születésű magyar embert, a középosztály elleni támadásoknak az illuzionizmust ostorozó része. A magyar középosztály hazafias érzésű tagjaiban tagadhatatlanul él Magyarország feltámadásának kiolthatatlan reménye. Vajjon ez-e az oly sokszor kifogásolt, illuzionizmus? Ezt a newrti eszményt öljük ki a magyarság lelkéből? A magyar anya ne a nemzeti Hiszekegyre, hanem a mai geográfia tiszteletére oktassa gyermekét? Azt bizonyára mindnyájan elismerjük, hogy egyelőre raboskodó véreink sorsának megjavítására és szenvedésének meg* "Tüntetésére kellene minden erőnlét ptve"-íteni és hogy e részben nem lehetünk megelégedve azzal, ami eddigelé történt. A fennálló rendkívüli nehézségeket átni * Alkalmi használatra kérje mindenütt az olcsóbb kisüveg !M|„Igmánilit“ Figyeljünk a gwjjSfij Kapható kis- és védjegyre UtP nagyüvegben daló gyakorlati lehetőségeket kellene kimunkálni és nem a magyar lelkek legszentebb érzésének néha naiv megnyilatkozásait nyomdafestéket nem türő balgaságoknak bélyegezni. Ne bántsuk ezt a mi ezer gonddal és bajjal küzdő középosztályunkat. Ne bántsuk ezt a középosztályt, de örüljünk annak, hogy bár erejében megfogyatkozva, még létezik és megapadt realitásai helyett ideáljaiból merít erőt és bátorságot. A beszéd rendkívüli hatást tett, ismételten lelkes tapssal és éljenzéssel szakították meg, a szónokot pedig beszéde végén mély megilletődéssel ünnepelték. A Nemzeti Egység Pártjának vasmegyei értekezlete A Nemzeti Egység Pártja vasmegyei szervezeteinek elnökei és titkárai Ostffgr. Lajos dr. főispán elnöklésével ma Szombathelyen értekezletet tartottak. Az értekezleten résztvett szentmártoni Radó Lajos celdömölki, Grecsák Richárd őriszentpéteri és Takách-Tolvay József gróf szentgotthárdi országgyűlési képviselő is. Németh Imre országgyűlési képviselő betegségére való hivatkozással, Roszner István báró pedig más irányú elfoglaltságával mentette ki távolmaradását. Ostffy Lajos főispán az értekezleten ismertette a magyar politikai életben és a Nemzeti Egység Pártjának életében Gömbös Gyula halála óta beállott fontosabb eseményeket, majd röviden kitért a pártszervezési kérdésekre is. Ezekről vita indult meg, amelynek során a résztvevők közül sokan felszólaltak, megették jelentéseiket és indítványaikat. Az értekezlet után a főispán az értekezlet harmincké résztvevőjét ebéden látta vendégül. Képviselői beszámolók Vitéz Kenyeres János országgyűlési képviselő vasárnap délelőtt Kisújszálláson tartott beszámolót. A képviselő, akit Mészáros Jenő pártelnök üdvözölt, kegyeletes szavakkal emlékezett meg néhai Gömbös Gyula miniszterelnökről, majd a Darányikormányzó tevékenységét ismertette. Részletesen vázolta, mit tett akormány az agrárpolitika terén, majd a védett gazdák megsegítéséről, a kislakások adómentességéről, az adóhátralék törléséről, illetve mérsékléséről szólott, majd a megindítandó közmunkák és a titkos választójog tervezetét ismertette. A több száz főből álló választók nagy érdeklődéssel hallgatták a beszámolót és a végén lelkes ünneplésben részesítették a népszerű képviselőt. Petrovács Gyula vasárnap tartotta beszámolóját az Angol-utcai katolikus kultúrházban. Beszédében követelte a Szovjettel való diplomáciai viszony megszakítását, sürgette a munkaközvetítés állandósítását, majd ifjúsági és családvédelmi kérdéssel foglalkozott. Beszélt az állam és a főváros viszonyáról is. A beszámoló másik szónoka Toperczer Ákosné volt, majd Homonnay Tivadar, Müller Antal, végül Csilléry András mondott beszédet, aki az idegen eszmeáramlatok ellen foglalt állást. Tretina Jenőt Budapestre hozták Trettina Jenő ellen esztendőkkel ezelőtt eljárás indult az emlékezetes IBUSz-ügy miatt. Az volt ellene a vád, hogy húszezer pengőt vett fel az EUSz-tól azzal az ígérettel, hogy megakadályozza a vállalat ellen készülő támadásokat. A bűnvádi eljárás során jogerősen tízhónapi börtönre ítélték. Trettina újrafelvételi kérelmet nyújtott be, a törvényszék azonban elutasította. Később felszólítást kapott, hogy kezdje meg a büntetés kitöltését. Trettina azonban nem jelentkezett, mire elrendelték előállítását, de eltűnt a lakásáról. Körözőlevelet adtak ki ellene és néhány hónappal ezelőtt Bécsbem kézrekerült. Az osztrák fővárosban egy kis panzieóban húzódott meg, álnéven bérelt lakást. Itt találták meg és a körözőlevél alapján letartóztatták. A magyar hatóságok megindították a kiadatási eljárást, amely most befejeződött és Ausztria kiadta Trettinát. Vasárnap reggel Hegyesidomra kísérték, ahol már magyar fogházőrök várták, átvették, Budapestre hozták és a Markó utcai fogházban állították elő. Most meg kell kezdenie tízhónapi börtönbüntetésénekkitöltését.