Budapesti Hírlap, 1939. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-01 / 1. szám

2 dákban, műhelyekben, természetes, hogy a barázdák katonáinak is meg kell állni helyüket. Természetes, hogy a birtok­politikai tevékenység egyik legfonto­sabb része a föld számára megfelelő ka­tonákat sorozni, a legalkalmasabbakat kiválogatni, az alkalmatlanokat pedig kiselejtezni. Szentséget kapnak kezükbe, a magyar földet, kötelesek tehát a haza oltárán munkával, kitartással, szaktu­dással áldozni. Ezt követeli meg tőlünk éppen úgy, mint mindenki mástól az a katonai szellem és fegyelem, amelynek az új esztendőben a magyar élet minden területén uralkodnia kell. A szociális igazságszolgáltatás jegyé­ben megújhodó népi egység megterem­tése egyik legfőbb célja a jövő építő magyar politikájának. Ebbe a keretbe szervesen illeszkedik bele a Szent István c.-állam,ahad, dolgozó megértő és méltó­­sági politika, a hadseregtej­­ülgondozás minden megnyit­­kezdve a gyengébbet védő­­. Ide tartozik az egészség­­saládvédelem, munkabérpoli­­tis biztosítás, gyermekgonde­­l mezés, legnagyobb jelentősége az új munkaprogramjának mégis az,­rsadalmi és gazdasági egyen­­átásáról szóló törvény végre­­urán a magyarság birtokába tatni a gazdasági életet, azt m­i, hogy az egész gazdasági a magyarság vegye át a ve­­rset. Ezt a célt szolgálja a ny. Ez a törvény utat nyit a­­ magyar fiatalságnak olyan új munkam­ezők felé, amelyeken biztos kenyér terem, ha nem hiányzik a ki­tartó munka, a tudás és a kötelesség tudata. Egyenes az út, amelyen a magyar politika a nemzetet vezetni akarja­­.Egyenes, de rögöktől, akadályoktól nem mentes. Ezeket le kell győzni. Bele kell illeszkednie mindenkinek az új élet ke­retei közé. Azoknak is, akik új kenyér­­kereseti lehetőségekhez jutnak, azoknak is, akiknek a szociális igazságszolgálta­•*» tea. . ^ •j.»-RV­,KKGT) a nemzeti értéktermelési kenyaégéárt megérdemel. Ez az alkotó és szocis szolgáltató magyar polit munkaprogramja. Ha ezt gramot kötelességszerűen fentartás nélkül magán­­nyájunk hajléka melegebb,­ ottho­­­bb lesz, a nemzeti testvériség és a­gyar szolidaritás meg fogják teremn­­azt a lelki békét és egyensúlyt,­lrre szükségünk van, ha szebb és gazabb életet akarunk élni, fiaink­­pedig jobb jövőt biztosítani. tisztesen megélhessünk, hogy az ember és ember között kiáltóan idén nagy a különbség, kevesebb a koldus, tehát kevesebb legyen a más is. A nemzeti jövedelem­­lágosabb megosztását akarja denki kapja meg azt, amit mai a mozdulata felébe maradt, széte­sal meg-m­­egremegtek, mintha tel­e vált öntudatával küzködött volna­­ még. A férfi megigazította a takarót a gyer­meken. Nézte őket, az ő mezején alvókat, vetésének vele­ munkálóit. Nehéz lélekzettel sóhajtott. Az estére gondolt s a szíve elszorult, ahogy a hang­verseny fénylő látomásán keresztül az asszonyra nézett. Végtelen gyengédséggel ébresztette fel. Segített neki levetkőzni, lefektette. Aztán átment a másik szobába és lassan becsukta maga mögött az ajtót. Egy foterbe ült a zongora mellett, sze­meire szorította tenyerét. Nehéz szívéb egyét-egyet lüktetett megringó ritmusa álombéli, belülvaló bölcsődalnak. Mc papirost kellett volna előkapnia, föle­gyezni valamennyire legalább, amit m­­indig, most is hallott, de egy mozdul most olyan rettenetesen nagy cseleked lett volna, tudta,­­ olyan harc, amiből részesülni nem kívánt; kavarodó harc erőfeszítése zúgott benne úgyis, benne, körülötte, talán mindenütt, az egész világ­ban, — az egész teremtésben, ahol cso­dáknak kell szembenézniük valóságokkal. Kiáltás és harmónia, ember és szépség, emberi és isten s teremetés mód harcának gyötrelme ez és félelemmel érezte, hogy emberi szívvel nem győzi. Tenyerébe haj­tott fejét lassan ringatni kezdte , a moz­dulatra felzümmögtek benne a hangok, amelyeket most távolodni látott magától. Ha e percben meghallja, hogy a másik szobában felsír szenvedőn a gyermek és mozdul álomnehezen a holtfáradt asz­­szony ... egy riadt dühnél több ak­kor nem marad benne. Az emberi lélés a tel­jesedés perceiben magányos és hozzáfér­­hetetlen az embertelenségig; amit magá­ból teremt, annak testét kell öltenie előbb, hogy szárnyai lehessenek. Bölcső­ Mussolini négy pontja az olasz-francia kérdésben 4. Olaszország hazaszál­nyolországban maradtt 15.0. Franciaországgal szembe következő követeléseket fogja Chamber­lainnel közölni: 1. A tuniszi olaszok polgári jogállásának szabályozása. 2. Szabad körzet Csibutiban. 3. Rendelkezés az Addisz-Abeba—Csi­­but­i vasútvonal etiópiai szakaszával. 4. Részvétel a Szuezi-csatorna igazgatá­sában. Mussolini nem fogja Chamberlaint köz­vetítésre kérni és rábízza, hogy a neki legjobbnak lát­szó barátságos tanácsokat adja Párizsban. LONDON, dec. 31. A Daily Mail római levelezője úgy ér­tesül, hogy Mussolini az angol miniszte­rek római látogatása során a spanyol kérdés elintézését szorgalmazza a követ­kező alapon: 1. Hadviselő jogok megadása Francé­nak. 2. Biztosítékok arra nézve, hogy sem Franciaország, sem más hatalom nem se­gíti Barcelonát. 3. Fegyverszünet ama biztosíték alap­ján, hogy sem bolsevista, sem Szélsőséges szocialista kormányt nem ismernek el a földközi tenger spanyol partvidékén. A Daily Express szerint Chamberlain al főkép a menekültek problémá­­i tanácskozni, minthogy a Szent­­ilönösen érdeklődik a németor­­enskültek sorsa iránt.­ ­• Előlépte A m. kir. elnöke 193! hatállyal a; a roag­al abi jellegét adi A Fő Főtanács« nevezést és Jemen Jáno­rincz Dezső Kálmán, Az Tanácsosi rész és az József titika t MÁV-nál műköknek, Rádió Antal, Kass Lajos roknak, Cselényi Zsigmond főmérnök­­zló Jenő titkárnak, i, illetve főmérnöki elnevezést és s osztály jellegét: Papházy Béla mér Gémessy Piroska dr., Vass-Byssen .. segéd titkároknak. . fizetési osztály elnevezését és jelze­­tty Károly, Baják Béla mérnököknek. II. ÉRETTSÉGI TISZTVISELŐK STÁTUSZÁBAN iyelői elnevezést és a IV. fizetés cszegét: Szikla Kornél felügyelőnek dól elnevezést és az V. fizetési esz­egét: Martonyi Rezső, Sarlós Béla Norbert, Walter Jenő, Szenti­vány . Most jelent meg!1­9­1**090 m __ Dr. Bad­­es László: Mit tett Mussolini Magyarországért Gróf CIANO előszavával A Duce már tizenegy évvel ezelőtt megjósolta, hogy 1935 és 1940 között a mai középeurópai határok meg fog­nak változni. Ő volt az első, aki a ma­gyar-olasz barátsági szerződés meg­kötésével segítő kezet nyílt tett az el­szigetelt, kiuzsorázott és jogfosztott Magyarország felé. Az újjárendezés érdekében már 1933-ban sürgette egy négyhatalmi egyezmény megkötését A terv az idén meg is valósult Vitéz Jákfai Gömbös Gyula, majd vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó római látogatása csak egyes állomásai a Duca cselekvő magyar­barátságának, mely a müncheni egyezményben és azóta is legelső és legfon­tosabb tényezője lett a MAGYAR IGAZSÁG érvényesülésének. Ezekről a tettekről, ezekről a történelmi eseményekről és dokumentumok­ról szól ez a könyv. Z . . . „ . . _ Ara kemény kötésben P *•§©. Megrendelhető az összes előzetes beküldése mellett (bélyeg ellenében is): STÁDIUM KÖN­Y­VKIADOVAIA.ALATNAU, Budapest, VI., Rózsa­ utca 111. sz. és minden jobb könyvkereskedésben és dohánytőzsdében 1939 JANUÁR 1. VASÁRNAP Rejtvény-pályázati szelvény !Megfejtve csak e szelvénnyel érvényes! Név______________________________ Foglalkozás: ........................................... Fontos cím............................................... 1939 január* 1 Zoltán, Bán Ferenc, Bodó Ferenc, Podhradszky Jenő, Zaba József főintézőknek. Főintézői elnevezést és a VI. fizetési osz­tály jellegét: Nikházy Viktor, Filpécs Alfréd, Hetési József, Ad­ácz László, Bognár János, Maróthy Gyula, Gazdag János, Pekló József, Turi Aladár, Batis Bálint, Papolczy József, Juhász Joachim, Kovács Ferenc, Katona La­jos, Hajdú Elek, vitéz Koroporday Pál, Bodó György, Farkas István, Krasznai István, Muzslay János, Durkó János, Gel­l­éri József, Horváth István, Jákics József, Tucherl Osz­kár, Mohai László, Lendesz Jenő, Udvarhelyi Zoltán, Láng Lajos, Simai Fen III. A NÉGYKÖZ­ÉPISKOLAS­TI­ STÁTUSZÁBAN Főellenőri elnevezést és a V­­ány jellegét: Hajdú János élte Ellenőri elnevezést és a VII.­­ jellegét: Keskeny Mátyás, Téri­mo­nár Lajos, Rene Menyhért, Téglási István, Wáhl Róbert, Selei Ede Árpád, Lányi Kál­mán, Palatínus János, Vojnedek Árpád, Rózsa Árpád hivatalnokoknak. A Felvidékre is kiter­jesztik a belügyminisztérium ingyen tej- és cukorakció­ját ÉRSEKÚJVÁR, dec. 31. A belügyminisztérium tudvalévően­­elha­tározta, hogy az ingyentej- és europrakk­­ciót február elsejétől­ kezdődőleg kiter­­jesztik a visszatért Felvidékre is. Ingyent©­­jet és cukrot a terhes és szoptató nők, valamint a 12 éven aluli gyermekeik kap­nak. A tejsegélyezés egész éven át tart­ós iskolások kivételével, akik 120 napon át részesíthetők ingyen tejben. A honvédelmi miniszer köszönete a napilapoknak a légvédelem ügyének támogatásáért Vitéz Bartha Károly honvédelmi minisz­­ter szombaton Tóth László dr.-hoz, a Ma­gyar Újságíró Egyesület elnökéhez a kö­vetkező sajátkezű levelet intézte: „A december 1 és 10 közö­t az ország nagy részében megtartott légvédelmi és légoltalmi gyakorlatok után s a légvéde­lem kiépítése szempontjából igen nagy je­lentőségű 1938. év végével kedves köteles­ségemnek teszek eleget akkor, amikor megemlékezem arról a páratlanul odaadó, önzetlen, szakszerű és hathatós közremű­ködésről, amellyel Méltóságod és a bölcs vezetése alatt álló Magyar Újságíró Egye­sületbe tömörült magyar napisajtó minden » io«!« hmnciatnv lén­ iiP.rl.P.T'iYi.P.l. PH Jp.tf­v

Next