Budapesti Hírlap, 1939. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-01 / 1. szám
1939 JANUAR 1, VASÄRNAP B. 1 Magyar külpolitika (M. E.) A most elmúlt, 1938. esztendő történelmi értékű, legnagyobb eseménye az európai politika szempontjából az volt, hogy döntő jelentőségű változásokat hozott Közép-Európának elintézetlen, megoldásra váró kérdéseiben. Az európai politika felelős kormányférfiai, de az európai közvélemény is, azzal már hosszú évek óta tisztában voltak, hogy Európa tartós békéjét addig nem lehet biztosítani, amíg jóvá nem teszik azokat az igazságtalanságokat, amelyeket a győztes nagyhatalmak Közép-Európa természetes egyensúlyi helyzetének végzetes megbontása által elkövettek. Világos volt az is, hogy Közép-Európa újjárendezése az európai külpolitika teherpróbája lesz. Ma már körülbelül tisztán lehet látni, hogy a népszövetségi rendszer teljes összeomlástát idézte elő, hogy az európai ez elől az életbevágó, vagy szanában sokat használt ...isrdisssel éljünk, egzisztenciális kérdése elől Genfben egyszerűen kitértek. Megszólalt a lelkiismeret szava a hatalom birtokosaiban is. Az évek múlásával mind világosabbá lett, hogy Európa nemzeteinek egész csoportját nem lehet tartósan a jogfosztottság állapotában tartani. Az egyenjogúság gondolata előbb a fegyverkezés terén kezdett lépésről-lépésre előrehaladni, már 1932 óta, majd gyorsan fokozódó mértékben a német nemzeti szocializmus hatalomra jutása után. A területi kérdések rendezése elől a háborúban győztes nagyhatalmak hivatalos külpolitikája egészen a múlt esztendeig azzal az ürüggyel tért ki, hogy ennek a kérdésnek megbolygatása elkerülhetetlenül háborúhoz vezetne. Még elviselhetetlenebb volt az igazságtalanul megszerzett területek „boldog tulajdonosai”-nak elvakult dönzése. Benes még öt évvel ezelőtt, 1933 decemberében Érsekújváron tartott beszédében tisztán a kisantant hatalmi céljaira való hivatkozással, a legmerevebben visszautasította a határok módosításának még a lehetőségét is. Ugyancsak Benes volt az, aki nem sokkal később a Nemzetek Szövetségének egyik ülésén, mikor Apponyi Albert a határok módosításának észszerűségéről beszélt, ezzel az egyetlen szóval válaszolt: „Soha!” Ekkor mondta Csehszlovákia volt elnökének az ősz magyar államférfi: „Nekem, aki megértem III. Napóleon birodalmának összeomlását; láttam a vilmosi német császárság keletkezését és elmúlását és tanúja voltam a Habsburg-birodalom szétbomlásának: nekem senki ne mondja ezt a szót, soha.” Az erők egyenlőtlenségének sivár korszakában a magyar külpolitika az egész világ megbecsülését kiérdemlő következetességgel kitartott a mellett az álláspontja mellett, hogy az igazságtalanul megállapított határok módosítására fenntartott igényéről soha le nem mondhat. Ugyanakkor rendíthetetlenül hangoztatta azt is, hogy meg lehet és meg kell találni a határok módosításának békés megoldását. Ilyen szempontból volt döntő jelentősége, hogy Ausztriának a Német Birodalomhoz való csatlakozása megtörténhetett az európai béke megzavarása nélkül. Éveken át hallottuk, hogy Ausztria területi függetlenségének megsértését elkerülhetetlenül casus belli-nek fogják tekinteni a nyugati hatalmak és keleti szövetségeik. A brit külpolitika már sokkal óvatosabb és előrelátóbb volt s az igazság erejét többre tartotta minden egyoldalú hatalmi érdeknél. Előbb az angol közvélemény, majd a brit külpolitika hivatalos vezetői mind világosabban kifejezésre juttatták azt a meggyőződésüket, hogy mesterséges, a népi akarattól elszakadt elgondolásokat és hatalmi rendszereket sokáig fenntartani neki lehet. Ezért nem lett soha komoly lépést a brit külpolita az Anschluss megakadályozására, a mesterséges és a népi akarattal szembeszálló hatalmi alakulatok legtelje""Mi összeomlását a müncheni értekezlet sikere hozta meg. A döntő szót, még az értekezlet összehívása előtt, ismét Anglia mondta ki. Angol részről állították fel azt az egyszerű tételt, hogy ha Cseh-Szlovákiában a német, magyar és lengyel, összefüggő területeken és a határok mentén élő kisebbségi ap csoportok nem akarnak tovább együttélni a csehszlovák "állalmai, kiválásuk megakadályozása, hatalmi, vagy bármilyen más okból az európai békét veszélyeztető, tehát okvetlenül megakadályozandó eljárás lenne. A müncheni értekezletnek a népi akarat megbecsülését hirdető elve a Felvidék magyarlakta területeinek visszaadásának esetében tovább bővült, mert egyben eleget tett a béke és a népek együttélésében hasonlóképpen igen nagy szerepet játszó másik elvnek, a történelmi erők tiszteletben tartásának is. A müncheni szellemnek ezt a továbbfejlődését figyelhetjük meg Olaszországnak nagyfontosságú események előtt álló, új középtengeri politikájában. A népi és történelmi erőket egyesítő, új igazságos szellem érvényesülése állítja további nagy feladatok elé a magyar külpolitikát is. Ciano gróf olasz külügyminiszternek decemberi budapesti látogatása alkalmával kezdett kibontakozni Magyarországnak ez a népi és történelmi alapon álló szerepe a Duna völgyében együtt élő nemzetek életének új elrendeződésében. Annak, amit Ciano gróf budapesti útjával kapcsolatban a Telegrafo nálunk járt munkatársa, Ansaldo, a kiváló olasz publiciszta írt, igen nagy jelentősége van. Ansaldo szerint Magyarországnak továbbra is nemzeti államnak kell maradnia. Ha majd viszszakapta a magyarok által lakott területeket, a megnagyobbodott Magyarországra az a szerep vár, hogy a diplomáciai kikristályosodás középpontja legyen a Duna völgyében együtt élő és a tengely - nagyhatalmakkal együttműködő nemzetek között, így bontakoznak ki az újév küszöbén álló magyar külpolitika előtt olyan új távlatok és messzire néző lehetőségek, amelyek nemcsak népi, etnikai vonatkozásban elégítik ki az igazságos magyar igényeket, hanem újból a legteljesebb mértékben érvényesüléshez juttatják hosszú évszázadokon keresztül elnyomott történelmi küldetésünket is. Nem más ez messzebbre tekintő vonatkozásban, mint a szentistváni gondolat győzelme a habsburgi uralomnak négyszáz esztendős dominatio után történt és most már, München után, végleges felbomlása után. Előbb Ausztriának a Német Birodalomhoz való csatlakozása, majd a müncheni értekezlet határozatai a csehszlovák határok módosításával nemcsak a népi elv igazságos igényeit elégítették ki, hanem helyreállították a történelmi igazság régi egyensúlyát Közép-Európában, amikor mind Bécset, mind Prágát elválasztották a Duna völgyétől és Ausztriát a közös határok, a cseh-morva medence megmaradt részét pedig azonos érdekek szétszakíthatatlan szálával fűzték a Német Birodalomhoz. Ez egyben azt is jelenti, hogy a szlovák népet a történelmi erőknek a természetes erővonalakon megindult elrendeződése déli irányban tereli tovább. A Dunavölgyében együtt élő nemzetek természetes határa mindig a Kárpátok karéja volt. Az Árpádok, Nagy Lajos és Mátyás Magyarországát az egymásrautalt nemzetek békés együttműködése formálta egy nemzetté. Ezt a történelmi igazságot támasztották új életre az 1938. évben békés eszközökkel megvalósított területi változtatások Közép-Európában, Passautól Munkácsig. A népi, történelmi és gazdasági erőknek a békés együttműködés és az igazság szellemében való továbbfejlődését ígérik az előttünk álló 1939. évnek várható külpolitikai eseményei. Az előttünk álló feladatok elvégzése nehéz munka lesz, ezer esztendős múltúnk egyik legnagyobb erőpróbája. De a Gondviselés talán éppen azért állított bennünket Európa egyik legnyugtalanabb életű pontjára, hogy amint a múltban is megtettük, most is az egész férfiak nyílt tekintetű bátorságával vállaljuk, ha kell, a legnagyobb erőpróbát is. Iványok selyemernyők 'chatter béláné "U TUNGSRAM A magyar kormány lépést tett Prágában a csehszlovák sajtó és rádió rágalomhadjárata miatt A legutóbbi napokban a csehszlovák sajtó és rádió minősíthetetlen hangon, sőt lehet mondani, nyomdafestéket nem tűrő hangon intéz támadásokat a magyar állam közigazgatása és kormányzata ellen. A magyar kormány ismételten megkísérelte úgy Prágában, mint Pozsonyban hivatalos úton megállapítani, hogy mi rejlik a Magyarország ellen szóló és — amint a bécsi rád szlovák és ruszin nyelvű leadása is bizonyítja — külföldre is tovább adott valótlanságok és rágalmak mögött. Biztatásokat kapott, de a hírszolgálati hadjárat nem szűnt meg. A magyar kormány a mai napon újból felhívta aprágai kormány figyelmét, hogy ezt a fokozódó agitációt Magyarország ellen —amelyet úgy Csehszlovákiában, mint Csehszlovákián kívül folytatnak — nem nézheti tétlenül. Nem kívánja azon az úton követni a cseh és szlovák hírszolgálati szerveket, amelyet azok maguknak választottak. Nem tartja méltóságával összeegyeztethetőnek, de praktikusnak sem, hogy ezt a szokatlan hangnemet átvegye, amely sem Magyarország, sem Csehszlovákia érdekeit nem szolgálhatja. Továbbra is a legjobb viszonyt kívánja fenntartani szlovák szomszédjával, amelynek előfeltételét úgy külföldön, mint magyar földön megteremtette. Sajnos, a magyar közönség széles rétegei, amelyek eddig a legnagyobb barátsággal viseltettek a szlovákokkal szemben, a szlovák sajtó hangja és a pozsonyi szabadtéri előadások után kezdenek meghökkenni és önkéntelenül felvetik azt a kérdést, vájjon a minden bevezetés nélkül, min egy parancsszóra megindult magyarellenes agitáció nem azt a célt szolgálja-e, hogy befolyást gyakoroljon a meglepetésszerűleg elrendelt szlovák népszámlálás eredményére. Hiszen emberileg nem volna érthetetlen, ha a szlovákiai magyar kisebbség a mesterségesen táplált terror nyomása dicit és a magyarbarát szlovákság a költött magyarországi rémhírek hatása alatt olyan magatartást tanúsítana, amely a szlovák közigazgatási hatóságok előzetesen kihirdetett optimizmusát a népszámlálás eredményét illetően alátámasztaná. ■hiiu-ihih in ......um in ..........■ iimiii.........in .......——q Szlovákiában meglepetést keltett a népszámlálás elrendelése Az Egyesült Magyar Párt katasztert állít fel POZSONY, dec. 81. A népszámlálás váratlan kiírása az egész szlovenszkói közvéleményt meglepte. Az Esti Újság megjegyzi, hogy a népszámlálás kiírását éppen olyan meglepetésszerűen rendelték el, mint a december 18-iki választásokat. A népszámlálás céljáról és lebonyolításáról mostanáig sem adtak ki közelebbi tájékoztatást. Az egyik rádióközleményben mindössze azt a magyarázatot adták, hogy a népszámlálás célja az, hogy az utóbbi hetek eltolódásai után megközelítőleg megállapítsa a mai Szlovákia népi összetételét. A népszámlásra nem adnak ki kérdőíveket. Az adatokat a népszámlálási biztos megjelenésekor kell mindenkinek bediktálnia. A magyar lapok felszólítják a magyar lakosságot, hogy vallja magát tudatosan magyarnak a népszámlásnál. .. .A semmi hátrány nem származhatik; ennyit már az az uralom Cseh-Szlovákiában, amikor a nemzetiségekre gyakorolt nyomással és különböző fogásokkal igyekeztek a népszámlálás eredményét megváltoztatni és a nemzetiségek jogait csorbítani. A mai népszámlálástól függetlenül az Egyesült Magyar Párt is nemzeti kataszter felállítására készül Ugyancsak meg- tette erre az előkészületeket a német párt is. Újabb incidensek a cseh-lengyel határon VARSÓ, dec. 31. Pénteken újabb határincidens játszódott le a cseh-lengyel határon. Morawska Osztravában egy lengyel ház szobájába gránátot dobtak. Egy járókelő megsebesült. Péntek este ugyancsak Morawska Ostravában kilenc egyén behatolt egy lengyel étterembe és annak tulajdonosát és lengyel vendégeit durván bántalmazta. Nyolc személy súlyosan megsebesült. Varsói kormánykörökben hangsúlyozzák, hogy hasonló intedensek esetén minden további nélkül tömegesen fogják kiutasítani nemcsak a lengyelországi cseh államról g-’rókát, hanem a cieszini cseh kisebbség tagjait is, tekintettel arra, hogy a csehek hasonló elbánást tanúsítanak lengyel munkásokkal szemben. A Főméltóságú Asszony segélyakciója A kormányzónő segélyakciójára a következő adományok érkeztek: Hardy-Dreher Béla és Béláné együtt 150 P, Kőbányai fűszer és élelmiszerkereskedők asztaltársasága, Magyar Dezső és felesége együtt 50—50 P, özv. Matits Sándorné 2 P, Szász Pál dr. özv. Steiner Bertholdné 10—10 P, Erzsébet Mozgó Paks, Otthon Mozgó Bonyhád 6—6 P, Balogh Rafael , 2 P.