Budapesti Hírlap, 1939. március (59. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-01 / 49. szám
A zsidó javaslat élénk vitája a képviselőházban A szónokok a zsidókérdés sürgős megoldását kívánják Makray Lajos, Güttler Dénes, Eckhardt Tibor és Rajniss Ferenc felszólalása Tizenkilenc interpelláció a szerdai ülésen .A zsidó javaslat általános vitája, amely az elmúlt hét végén indult meg, a keddi ülésen folytatódott nyugalmas, szenvedélytől mentes légkörben. Mindegyik szónok sürgette a zsidókérdés mielőbbi megoldását, de mindegyik azt is hangoztatta, hogy e kérdés rendezésének nyugodt és tárgyilagos légkörben kell megtörténnie. A mai vitában Makray Lajos kereszténypárti képviselő egyéni álláspontját fejtette ki, mert pártja nem tette pártkéríéssé a zsidójavaslat megszavazását, mégis ez az egyéni vélemény nagyjában fedi a párt álláspontját is. Ennek lényege az, hogy az igazság alapján kell eljárni, továbbá, hogy a keresztség és a fajiság kérdése ne bonyolíttassék össze. Güttler Dénes felvidéki képviselő főleg a felvidéki zsidóság magatartásáról számolt be s e beszámolóban megállapította, hogy a felvidéki zsidóság magyarságból megbukott, szekundára felelt. Eckhardt Tibor aKisgazdapárt nevében azokra a javaslaton kívül fekvő kérdésekre mutatott rá,amelyek még külön rendezésre várnak s amelyekelsősorban gazdasági vonatkozátsúak. Rajniss Ferenc a zsidó szellemiségnnek a magyartól való különállását fejtette ki s azt a tévhitet oszlatta el, mintha a mostani javaslat a magyar alkotmányosságba ütköznék, továbbá, mintha a zsidók egyenjogúsítása a kossuthi szellemnek lenne folytatása. A vitát szerdán folytatják. Interpellációs nap lévén, tizenkét órakor áttérnek az interpellációk meghallgatására, mivel tizenkilenc interpellációt jegyeztek be a képviselők. Itt említjük meg, hogy a képviselőházban szerdán osztják szét a zsidójavaslat egyes szakaszaihoz benyújtott módosításokat és indítványokat, amelyeknek száma megközelíti a másfélszázat. A keddi ülésről itt számolunk be a maga szolidaritásának körébe és most ezért kell megbűnhődnie. A keresztény párt elvileg egyetért ezzel a törvényjavaslattal. Egyénileg a javaslat kiindulási alapjában tévedést lát, mert komplikálja a keresztség és fajiság kérdését; különbséget tesz keresztség és keresztség között, amit a javaslat a dédszülőknél elfogad, a nagyszülőknél nem, de ha össze van vegyítve vérségi leszármazással, akkor elfogad. Nem áll, hogy a fajiság a fő alkotóeleme a vér. A lélek primátusát és misztériumát vallja. Nincs az Úristennek még egy nemzete, amely annyira a lélek nemzete volna, mint a magyar. Az amúgy is elég nagy zsidó kontingenshez nem érti, miért kell még új zsidókat, a kikeresztelkedettek tömegét hozzácsapni. Jövőre lehetetlenné lehet, tenni a vegyes házasságokat, de akik már birtokban vannak, azokkal humánusabban kellene eljárni. A megkeresztelkedett zsidók számára a keresztségben nyert kegyelem ad erőt, hogy ezt a keresztet elbírják. Abben a kellemes reményben, hogy beterjesztett módosító indítványait a kormány magáévá teszi, a javaslatot elfogadja. A kereszténypárt szónoka ,Szinyei-Merse Jenő alelnök kevéssel tíz óra után nyitotta meg az ülést. A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvényjavaslat vitájára tértek át. Vitéz Makray Lajos bejelentette mindenekelőtt, hogy pártja a törvényjavaslat melletti, vagy elleni állásfoglalást nem tette pártkérdéssé és így egyéni felfogását, fogja előadni. Ez a törvényjavaslat nem azért készült, hogy büntessen és megtoroljon, hanem hogy a magyar keresztény társadalmat megmentse. Nem a gyűlölet volt indítóereje, hanem a keresztény magyar társadalom iránti szeretet. Igenis van zsidókérdés, a magyarság érdekében nem térhetünk napirendre a tarthatatlan status quo felett. A kérdés megoldatlanlansága rendkívüli veszedelmeket rejt magában, amelyeknek következményeit elsősorban a zsidóság szenvedi el. Nagyon tévednek, akik olyasmit állítanak, hogy azért tér vissza minduntalan a kérdés, mert a keresztény társadalomban valami megfejthetetlen gonoszság dolgozna, vagy pedig azért, mert a gazdasági harcban lemaradt keresztény társadalom lemaradásának oka tudatlanság, vagy dolgozni nem akarás lett volna. A kérdés oka a zsidó és keresztény etikai érzék, szellem közötti különbségben van és abban az elzárkózottságban, amivel zsidók elkülönítik magukat a keresztény társadalomban, mint idegen test. Míg Fiumén és Hamburgon keresztül kiszivárgott az értékes magyar vér, nagyobb mértékben ömlött be Galíciából egy diadalmas faj és okkupálta itt a közélet területét. Az itteni történelmi zsidóság tragédiája, hogy bekapcsolta ezt az inváziót a Allodnyok felelőn Vemi selyemernyők "ehnsler Béldné is", sthmillió B. H. 1939 MÁRCIUS 1, SZERDA" A felvidéki magyarság tanúságtétele Güttler Dénes felvidéki képviselő Prohászka püspök szavainak idézésével kezdi felszólalását: nem gyűlöli a zsidókat, de fáj, hogy a magyar testvérek rovására hatalmasodnak el, önmagát öli meg, aki nemzetét nem védelmezi. Komáromban a közelmúltban tartott felvidéki magyarpárti kongresszus harmincezer főnyi tömege minden izgatás nélkül állította fel a követelést, hogy meg kell menteni a keresztény Magyarországot a zsidókkal szemben. Sürgősen szükséges a törvény, mert ennek hiányában a nép elkeseredése fogja keresni a megoldás módját. A zsidóság vallás is és faj is, a vallás könnyen változtatható. Elismeri a lelki asszimilációt. A faji asszimilálódás azonban a föld e régi népénél már nehezebb. Ahol a zsidóság letelepedett, ott nemcsak élni, hanem uralkodni is akart. Ezért volt zsidókérdés az ősi népeknél is. Az egyiptomi fáraók legkegyetlenebb törvénye, amely az első zsidótörvény, a fajt akarta kipusztítani. A középkor és újkor történelméből említ fel rendelkezéseket, melyek zsidókérdést akartak megoldani. Részletesen foglalkozik az Árpádok alatti zsidó beszivárgásokkal, majd azzal, hogyan került mind a magyar jobbágyok, mind a földesurak pénze zsidók kezébe. II. József önkényuralma alatt duzzadt fel a zsidók száma a régi Magyarország területén. A Felvidéken a zsidóság vizsgát tett magyarságából. A kétszáznegyvenezer zsidóból hat, és fél százalék vallotta magát magyarnak. Jaross miniszter igazat mondott azzal a kijelentésével, hogy újjain tudná megszámlálni azokat a zsidókat, akik a magyarság küzdelmét támogatták. Egy százalékuk sem szavazott választások alkalmával a magyarokra s beigazolták, hogy a zsidó, ha más közhatalom alá kerül, megtagadja magyarságát. Elhagytak minket, teljesen hátat fordítottak nekünk. A kivételeket név szerint ismeri és ezeket hűségükért a javaslat 22. paragrafusa értelmében a felvidékiek meg is fogják védeni. A többi zsidó azonban ne kívánja a felvidéki magyaroktól, akik annyit szenvedtek miattuk, a védelmezést. A felvidéki zsidóság magatartásának az ezeréves magyar nemzettel szembeni tényei beszélnek, tényekkel szemben nem lehet ellenkező véleményt érvényesíteni. Akik tragédiáiról beszélnek, azok vegyék figyelembe, hogy Kassán és Pozsonyban éppen a zsidóság működése következtében nem áll el a hivatalokban a magyar szó s amikor Magyarország ellen mozgósított az ősszel a csehszlovák állam, a felvidéki zsidóság száz és százmilliókat adott a csehszlovák nemzetvédelmi alapra. Csak a keresztény erkölcsre lehet felépíteni Magyarország jövendő boldogulását. A törvényjavaslatot üdvözli és elfogadja. Hosszantartó éljenzés és taps követte a felvidéki képviselő beszédét, akit számosan üdvözöltek. Eckhardt Tibor nem akar akadályt állítani a többség akaratának végrehajtása elé Eckhardt Tibor azzal kezdte felszólalását, hogy az elmúlt húsz év alatt kellett volna nyugodtabb légkörben a kérdést megoldani, de stagnálás állapotában hagyták. Osztja a miniszterelnöknek azt a felfogását, hogy bármilyen áldozatokba kerüljön is, a kérdést egyszer s mindenkorra meg kell oldani. Nem lehet kitenni a nemzetet annak, hogy a zsidókérdés miatt forradalmi kockázatok, zúduljanak az országra. Általánosságban elfogadja a törvényjavaslatot annak ellenére, hogy a részletekben vannak aggodalmai. Úgy találja, hogy a javaslat általánosít, nem tesz különbséget érdem és érdemtelenség között. Jövőre nézve feltétlenül eltiltaná a zsidó bevándorlást. Ez hiányzik a javaslatból. Csak sajnálni lehet, hogy 1867-től mostanig nem történt ilyen intézkedés és a galíciai bevándorlás a legasszimilálhatatlanabb tömegeket szállította az országba. Menekült külföldi zsidók ma is magyar útleveleket kaptak. Pontos zsidókatasztert kellett volna készíteni. Erre nemcsak a zsidókérdés megítélése, hanem a keresztény társadalom zaklatásának elkerülése szempontjából is szükség van. A hazai szidóság vezetői igenis hibásak abban, hogy ők a maguk körén nem állították fel az asszimilálódó és más zsidók közötti válaszfalat. Az 1914 óta bevándorolt zsidóságot ki kell szorítani az országból, mert egyfelől a zsidóság túl nagy számát kell redukálni, másfelől túlhatalmát kell visszaszorítani. Ehhez a nemzetnek igenis megvan minden oka és joga. Gondoskodni kell azonban az idegennek minősített zsidóság kivándorlásáról. Az 1867 óta bevándorolt zsidóságnál az itt-tartózkodás közérdekű voltát kívánja igazoltatni. A 67 előtt bevándoroltakra azt a megszorító intézkedést alkalmazná: kerüljenek kivándorlási listára, akik bűncselekményeket követtek el s akik a nemzet gazdasági, pénzügyi eredei ellen súlyosabban vétenek. Ilyen megoldást azért is jónak tartanak, mert állandó erkölcsi ellenőrzés alá helyezné a zsidóságot. — Az ittmaradó zsidóságra nézve a numerus clausus elvét kell felállítani. Legmesszebbre a korlátozások terén a szellemi élet vonalán kell elmenni. De szeretne menetrendet felállítani, hogy mikor és milyen módozatok mellett kell az egyes foglalkozási ágakban végrehajtani. Közjogi téren a népcsoporttá dekrarálást megengedhetetlennek tartja. Megengedhetetlennek tartja a félvérek közül a keresztény vallásunk zsidóvá dekrarálását. A keveredés nem kívánatos, a jövőre nézve kívánatos megtiltani, mert a keveredésből diszharmonikus emberek születnek, de tiltakozik a múltbeli családfakultatás és gyanúsítás rendszere ellen. Azokat, akik már keresztények és lelkileg nem éreznek közösséget a zsidósággal, ne taszítsuk ki. A család olyan egység, amelyen belül nem szabad diszharmóniát kelteni. Nem fogadja el a javaslatnak azt a részét, amely frontharcosokat kiszorít a közösségből. Nem nyúl hozzá a törvényjavaslat a részvénytársaságok anonim részvénytömegéhez, pedig a keresztény tőkének a zsidó monopóliumok helyére való behelyettesítése a legidőszerűbb feladat. Úgy tudja, hogy a zsidóság értelmes rétegei is hajlandók ezt belátni. Csak olyan részvénytársaságot lehessen alakítani, amelyben a részvénytöbbség magyar. Nem nyújt be semmiféle módosító indítványt, mert a látszatát is el akarja kerülni annásik, hogy a többség és kormány akaratának végrehajtása elé akadályt akarna állítani. A zsidótörvény után kívánja a leszámolást a nemzeti nyugalom, a becsület és tisztesség megrontóival. Rajniss Ferenc a feltartóztathatatlan megoldásról Rajniss Ferenc megállapítja, hogy erős mozgalom és kemény harc nélkül ez elfajult kérdés nem jutott volna el eddig a pontig. Amikor most törvény készül, közkegyelem illeti meg azokat, akiket elítéltek azért, mert ilyen törvényes megoldást követeltek. Igazságot kell szolgáltatni azoknak, akik megkezdték a küzdelmet, hogy legyen rend és béke az országban. A túloldalon ismerjék el a tisztességes emberek jogát. Imrédy Béla emberséges, tisztességes európai magyar út. Nem az utca és demagógia hozta ide ezt a törvényjavaslatot, hanem a magyar nemzet közszükséglete. Akik utcáról és demagógiáról beszélnek, azok a törvényi* javaslat megszavazása utáni béke lehetőségét rontják le. __ A zsidókérdésben mint magyarok, male és mint európai embereknek kell renddet teremtenünk. Kimutatja, hogy a világ zsidóságának kétharmad része Európában, egyharmad része a világ 18 városában, 80 százaléka 8 államban él. Magyarországon, a világ zsidóságának olyan nagy része él, hogy ■páratlanul állunk a zsidókérdéssel Európában. A kontinens egyetlen fővárosában sem ilyen nagy a zsidó arányszám, mint Budapesten. Elrémítő Magyarország elzsidósodottsága számokban is, de a gazdasági, politikai és kulturális elhelyezkedés, a mérhetetlen hatalom szempontjából is egyedülálló az egész világon. Csak rosszindulatú emberek hivatkozhatnak nálunk zsidókérdésben az úgynevezett nyugati demokráciára , s csak álszenteskedésből és önző nagyképűségből vonnak ilyen párhuzamot. A kül- és belföldi zsidóság szolidaritásában megrendelt levelek, figyelmeztetések nem tudják már Magyarországon feltartóztatni a szükséges törvényhozási folyamatot. A nagy népek veszett iramú fegyverkezésének, az európai robbanásnak örökös veszedelme alatt a testvériben kis magyar nép népi erejének teljes kifejlesztésével kell, hogy sorsát biztosítsa. Ezért kell megteremteni az egész népnek halálos nagy összetartását, amelynek előfeltétele: Magyarország szociális elmaradottságának leküzdése és ez a tettvágy mindenütt a judaizmus és a feudalizmus várfalaiba ütközik bele. Ezt a nemzetet a zsidókérdés és a földreform megoldása nélkül nem lehet meggyógyítani. Elérkezett annak az ideje, hogy az ősmagyar perasztság életerőt kapjon, a feudális lomb és a zsidó fagyöngy megnyesegetésével, mert különben kiszárad az anyaföldből az ezeréves magyar fa. Nem lesz soha rend és nyugalom, nemzeti erő, ha ezeket a kérdéseket egypár túlságosan megijedt zsidónak a védelmében húzzuk,akasztjuk a törésig. Zsidó írók és tudósok munkáiból ismerteti azt a zsidó álláspontot, amely egy nemzetnek tartja az egész zsidóságot, s amelynek pontos statisztikái vannak a zsidóság elhelyezkedéséről különböző államokban. Ezek az adatok állapítják meg, hogy az amerikaiak és az angolok között a zsidó- kereskedő százalékszámokra pontosan úgy helyezkedik el, mint Magyarországon és megcáfolják azt a mesét, hogy a magyar nem értene a kereskedelemhez és ipari vállalkozáshoz. A magyarság más nemzetek fiait be tudta olvasztani, csak a zsidót rcom, mert a kettős hovatartozandóság óriási előnyöket biztosít a zsidóság számára. Az autarchiás zsidó gazdálkodási berendezkedés nem ad teret a magyarságnak az országban. A nemzeti tervgazdálkodások az egész Európában szorítják kifelé az államokból a zsidóságot, amelynek asszimilációja sehol sem sikerül. A nacionalizmusban már nem tud úgy elhelyezkedni, mint tudott a liberalizmusban, kommunizmusban és szocializmusban, azért a legkorszerűbb szellemi áramlat a zsidók számára a cionizmus. Világprobléma a zsidókérdés és nálunk mégis szeretettel ajánlják a zsidók azt az elintézést, hogy börtönnel, töméntelen ember lefogásával és terrorral tüntesse el az államhatalom az útból az egész problémát. A legújabb zsidó tudósok is kimutatják, amit Kossuth Lajos zseniális meglátással állapított meg, hogy az aszszimiláció lehetetlenség. A naiv zsidó propaganda történelemferdítéssel, hamisítással, hazugságokkal akarja kimutatni, hogy a zsidókérdés rendezése a történelmi magyar alkotmány állítólagos sérelmet jelentene. A zsidóság helyzetét és jogait Magyarországon ezer esztendőn át mindig az általánostól eltérő külön jogszabályok határozták meg. Corpus separatum volt alkotmányjogilag és a numerus clausus a régi alkotmányosságban jogfolytonosságot állított helyre. Ez a törvényjavaslat és akik azt megszavazzák, az ezer esztendős magyar alkotmány talaján állanak, szemben azokkal, akik hamisan alkotmányt emlegetnek és voltaképpen alkotmányellenesen cselekednek. Alkotmány tálán, abszolutisztikus osztrák uralmi korszakok ültették a magyarság nyakára a zsidóságot, nem Kossuthék és Széchenyiek, a 19. utáni önkényuralomnak köszönhetjük a magyar kulturális életbe való bevonulásukat, az osztrák polgári törvénykönyvnek gazdasági térhódításukat, s Deák Ferenc és Eötvös József is megígérték, hogy a bevándorlási törvény nélkül nem fogják megcsinálni arecepciót, amit viszont sokan a zsidó vallás reformjától tettek függővé. Nagy nemzeti csapásaink után a magyar nemzet visszaköveteli a maga részét abból a gazdasági életből, amit a zsidók kirágtak maguknak. Bármilyen nehéz legyen is a megvalósítás, a nemzet keresztül kell, hogy vigye az ehhez vezető első lépést; a törvényjavaslatot elfogadja. Elnök napirendi javaslatot tesz, amit elfogadtak, s amely szerint a szerdán délelőtt tíz órakor kezdődő ülésen folytatják a törvényjavaslat vitáját. A szerdai ülésen 12 órakor az interpellációkra térnek át. Az ülés 2 órakor véget ért.