Budapesti Közlöny, 1867. március (1. évfolyam, 1-17. szám)
1867-03-12 / 1 . szám
mann Izsák tárgyában az igazságügyi ministeriumnak adatik ki. Gracza László hontmegyei birtokos panasza a korponai és váczi adóhivatalok ellen a pénz- Ügyministeriumnak engedtetik át. Nagyvárad város közönsége a bihari választókerülethez kapcsolt Váradváralja és Várad- Velencze visszacsatoltatását és ehhez képest két képviselő választhatását kérő folyamodványa figyelembevétel végett a codificationalis bizottsághoz tétetik át. Ungár István pesti lakos folyamodása, miszerint Pethes József képviselő pénzbeli tartozásának adott szava daczára le nem fizetése miatt becsületben megcsonkultnak mondassák ki, ugyszinte Pethes József ebbeli ellennyilatkozata visszautasíttatnak. Nagy Elek és több volt székely katonatisztek évenkinti fizetést kérő folyamodványai a honvédelmi ministeriumnak adatnak ki. Soltész Sándor nyugalmazott tisztviselő Benke Lajos szabolcsmegyei volt alispán és Lang Gábor tokaji erdész ellen a közmunkák hűtlen kezelése s állítólagosan elkövetett csempészkedések miatt intézett folyamodása az igazságügyi ministeriumhoz tétetik át. Békés Csaba község birtokos lakosai az 1845-iki örökváltság miatt szenvedett kár megtérítését kérő folyamodványa figyelembevétel végett a codificationalis bizottsághoz utasittatik. Hugó Károly költő pártfogást kérő folyamodványa, a képviselőháznak gyámolitási pénzalapja nem lévén, figyelembe nem vétethetik. Dr. Bassler azon kérvénye, melyben beküldött új fináncztervének példányait a házban kiosztatni kéri, már elnökileg elintéztetett. Inánd község görög keleti szertartásu lakosainak egy lelkész kieszközlése végett benyújtott folyamodványa mielőbbi elintézés végett a vallás- és közoktatási ministerhez utasittatik. E kérvények fölolvasása12 órakor néhány perczre megszakasztatott, mialatt b. Majthényi László, honti főispán, mint a felsőház jegyzője, a háznagy által a terembe vezettetik. Báró Majthényi a szokott mód szerint közli az elnökkel a főrendi háznak az ujonczozási előterjesztés tárgyában hozott határozatát. A kérvénybizottság jelentése ezután bevégeztetvén , az elnök fölszólítja a házat, miszerint a házszabályok értelmében szükségessé len a kérvénybizottság tagjainak új választása. (Hangok : Marad ! Marad !) B. Vay fölszólalására elhatároztatik , miszerint a jövő ülésben történik egy új bizottság választása. Elnök: Van szerencsém a tisztelt házat értesíteni, miszerint Ő Felsége holnap délutáni 2 és 3 óra tőtt fővárosunkba fog érkezni. (Éljen !) E szerint holnap ülés nem lévén, fölszólítom a t. képviselő urakat, hogy méltóztassanak holnap 2 óra előtt . Felsége fogadására a budai várpalotában megjelenni. — Egyéb tárgy nem lévén, az ülést föloszlatom. A legközelebbi ülés napja szokott módon fog közzététetni. Pótjelentés a főrendiház mártius 9 -i üléséről. Napirend: az ujonczozási ügy. A napirendre térés előtt gr. Pálffy József a budai katonai parancsnokság által kiadott két rendelet tárgyában interpellálván a ministeriumot, — erre Wenckheim Béla b. belügyminister ur őexciája következő választ ad : A házszabályoknak említett határozatát ezúttal nem veszem igénybe, annál kevésbé, mivel tisztán áll előttem, hogy azon nyilatkozat, melyet a kormány e kérdésekre tenni kész, döntő befolyással bír a mai napirendre kitűzött ügynek tárgyalására. Ennélfogva Pálffy József gr. eméljának felhívására és kérdésére a honvédelmi tárcával megbízott miniszerelnök úr távollétében a nagyméltó főrendeknek nem mondhatok e tárgyban egyéb felvilágosítást, mint azt, hogy a kormánynak az említett rendeletek keletkezéséről, létezéséről és hitelességéről semmi biztos tudomása nincs. Egyébiránt, ha léteznének is az említett rendeletek, a kormány tevében van szerencsém kijelenteni, miszerint azok a kormány eljárására nézve irányadók nem lehetnek. (Helyeslés.) A kormány teljes tudatával bír kötelességeinek és hatáskörének, és erre nézve eljárása irányát és zsinórmértékét csak a törvényből, mifelsége febr. 18. és 19-kén kelt legmagasabb leiratából, kézirataiból fogja meríteni. Ennélfogva a kormány ama rendeleteknek, ha azok léteznének is, fontosságot egyltalában nem tulajdonít. Ami a Magyarország és Erdély részéről kiállítandó ujonezoknak a magyar ezredekbe besorozását illeti, erre nézve, amidőn a ministérium az ujonezok kiállítása módjára vonatkozó törvényjavaslatot a törvényhozás elébe terjesztenő, ezen feltételt abba fölvenni kötelességének fogja ismerni. (Helyeslés.) A napirend túlgyára, az ujonczozásra áttérve, felolvastatott a képviselőháznak erre vonatkozó határozata. Mire imigy szólal föl : B. Vay Miklós : Imirgy elnök, mirgs főrendek ! Miután hiszem, hogy az épen történt interpellációra adott miniszeriális felelet tények által is fogja magát igazolni, megkönnyült szívvel szólok az előttünk fekvő fontos tárgyhoz, mert most már tudom , hogy majd midőn beszédem folytán kormányról szólandok , e megnevezés alatt a magyar felelős és független, ismétlem : független kormányt érthetem. (Helyeslés.) Ezen független magyar felelős ministériumnak előttünk fekvő, s a képviselőház által már elfogadott határozati javaslata röviden ebből áll. Az ország biztonsága halaszthatlan gondoskodást követelvén, szavazzon meg az ország gyűlése azonnal 48.000 újonczot, s arról, hogy ezekre kikerülhetlen szükség van, győződjék meg a felsőház is egy — ha úgy kivánja — kebeléből kikildendő, magát e czélból véle érintkezésbe teendő bizottság által. (ügy van !) Jól érezvén pedig a kormány mindazon nehézségeket és ellenvetéseket, melyek követelésével szembe állíttathatnak, részben alkotmányos színezetű, részben a körülményekhez idomított méltányos intézkedések által maga igyekszik azoknak megnyugtatólag elejét venni. Aminthogy a nehézségek elsője mindjárt az lehetne, hogy,’s miután az eddigi tökéletlen rendszer rövid időn különben is egészben szándékoltatik átalakíttatni, nem lenne igazságos, hogy 48 ezer honfitársunk azon remélhető jótéteményektől megfosztassék, melyekben a behozandó általános hadkötelezettség alapján megtörténendő átalakulás a haza minden többi egyes lakosát hihetőleg már nemsokára részesítendő leszen. De ezen látszólagos igazságtalanságot akként kívánja a ministérium orvosolni, miszerint kijelenti, hogy ezen 48 ezer újoncznak jóval korábban kezdődő szolgálati idejük nekik későbben nemcsak be fog számíttatni, — de a felett most mindjárt biztosíttatnak aziránt, hogy minden, az életbeléptetendő uj védrendszerrel járó kedvezéseknek is részeseivé leendőnek, — ugyannyira , hogy sorsuk csak annyiban fog különbözni az ország többi hadkötelezett lakosaiétól, amennyiben ők előbb, illetőleg elsők szólíttatnak fegyver alá. (Úgy van!) A második, méltán figyelmet gerjesztő körülmény az, mely szerint az ilyetén, noha teljesen indokolt, s törvényeink értelmében elutasíthatlan terhet csak a teljes törvényhozás fektetheti a nemzet vállaira, — jelenleg pedig nem dicsekedhetvén még hazánk megkoronázott királylyal, be kellene várni a különben is küszöbön álló koronázás végbemenetelét. — Ezen nehézség- és aggodalomnak azonban oly módon szándékozik a kormány elejét venni, hogy javasolja : hozza meg ugyan az országgyűlés most mindjárt késedelmet nem szenvedhető határozatát, — megnyugodván abban, hogy az csak koronázás után emeltessék törvény elejére, aminthogy az ilyen eljárás „anticoronationalis articulusok“ czíme alatt nem példátlan dolog törvényeinkben. (Helyeslés.) Végül ígéri a kormány azt is, hogy eztagadhatatlanul nem csekély, de elháríthatlan tehernek minél igazságosabban lehető felosztása, s minél könnyebben lehető elviselése iránt lelkiismeretesen fog az újonczállítás közelebbi feltételei kidolgozása alkalmával gondoskodni, — intézkedvén ekként remélhetőleg majd az iránt is, hogy mig a megvállhatás kedvezménye a hadsereget egyik fötényezőjétöl, úgymint az intelligentiától meg celi foszthatja, úgy az a vagyontalanabb osztály rovására is ne történjék, — mindezekre vonatkozó munkálatát majd az országgyűlés elé lévén terjesztendő. Ekként igyekezvén tehát a kormány előre már lehetőleg megóvni a törvényes formákat, s ily módon törekedvén minél elviselhetőbbé tenni e magában is már elég nyomasztó terhet, azt kívánja tőlünk, hogy ne feltételezzük magunk elhatározását sem a védrendszer majdani és mikénti átalakításától, sem a koronázás noha mielőbbi végrehajtásától, hanem minden innen meríthető következtetés nélkül szavazzuk meg most mindjárt az általa, saját felelőssége alatt kiállítandó újonczokat. A képviselőház ezek alapján czélszerűnek látta egy bizottság kiküldését, s miután ez a ministériumtól nyert felvilágosításoknál fogva meggyőződött a hadkiegészítés ily mérvbeni és halaszthatlan szükségéről , az újonezokat a kívánt számban rögtön megajánlotta. Az tehát most már a kérdés : mi legyen a méltóságos főrendeknek, mindezen elősorolt körülmények között, kötelesség szabta teendőjük? Hogy a honvédrendszer vagy máris megváltozott az európai államoknál, vagy lehető legnagyobb gyorsasággal folytatott gyökeres átalakulásban van azok nagy részénél, és hogy a hadviselés módja legújabb időkben egészen más, a régiektől eltérő alapokra van fektetve, azt egy gondos körültekintés után részint be kell vallanunk, részint pedig néhány hónapra visszatekintve, máris keservesen éreztük. És noha a mondottak szerint elbúsitó contemplatióra szolgáltat alkalmat, midőn mindenfelé azt látjuk, hogy a régi barbár kor pusztító háborúinak csak alakja és eszközei változtak meg, de a gyilkoló szenvedély máig is ugyanaz maradt, s azt tapasztaljuk, hogy jelen korunk, mely magát az emberi műveltség s általános cultura magaslatán szereti képzelni, az előrehaladt szellem vívmányait arra fordítja, hogy minél gyorsabban öldöklő eszközöket adhasson rövid napok alatt milliók kezébe, s őrálló katonává kényszerítsen minden pogárt, ki vagyonát és személyes biztonságát fegyverrel legyen kénytelen védeni, mint Afrika sivatagjain akármely beduin, — de ha már ez a világnak általunk meg nem változtatható menetele, nem maradhatunk e tekintetben mi sem hátra, ha van nemzet, mely a versenyt e téren bármely másikkal kiállja, az kétségtelenül a magyar koronához tartozó, havezra termett hősies népeknek múltjukat soha meg nem tagadható egyeteme. (Közhelyeslés.) Ha tehát felzúdult a jogaiba még vissza nem helyezett, de ezeket az utolsó gyermekéig jól ismerő nemzet azon alkalommal,midőn néhány hét előtt először pendittetett meg e nagy horderejű eszme előtte : annak ezernyi más okai között bizonyára nem lappangott a majd törvényhozás útján rendezendő általános felfegyverkezéstőli idegenkedés. (Úgy van!) Igen, amit akkor, minden viszonyainkat ismerő és gondolkozni tudó polgár egy veszélyes, kivihetlen kísérletnek tartott, azt ma, jogainkba lett visszahelyeztetésünk után, alkotmányunk sértetlen fennmaradhatása és hazánk megvédhetése egyik legbiztosabb, s immár könnyen életbeléptethető garantiájaként tekintjük. (Helyeslés.) Mennyire távol volt tizenkilencz év előtt a magyar harczedzett, testvéreit egészen nélkülöző honvédsereg attól, hogy az csak félig rendezettnek is mondathatott volna, s mennyire zavarosak voltak, kezdetben kivált, azon eszmék és fogalmak, melyekért síkra szállott vala akkor nemzetünk kicsinyje és nagyja, s mégis hányszor bámulatra ragadta hősiességének messzire elhatott híre az egész mozgalmainkat figyelemmel kísért világot! Mit mindent lehet tehát annak szolgálataitól, egy törvényes után behozandó honvédi szervezés teljes megalakulása után még várni, mit, kivált majd akkor, midőn annak minden rétegei tisztán értendik.