Budapesti Közlöny, 1867. június (1. évfolyam, 68-90. szám)

1867-06-01 / 68. szám

. " J­ ség is van, s hogy e szerint Deák Ferencz­­ indítványának elfogadásában az ü­gy oly siet­tetését látja, mely a kellő megfontolást rá nézve lehetlenné tenné Azért legalábbis egy­napi időközt kér. (Helyeslés a szélső balolda­lon.) E nyilatkozat után percznyi szünet tá­madván, elnök fölteszi a kérdést, és a ház több tagja szavazásra áll föl Ezalatt azonban Deák Ferencz, mint indítványozó, ismét szót kért, és az elnök, ki a kérdés föltevése alatt ezt észre nem vette, még a szavazás végbeme­netele előtt Deák Ferencz képviselőnek adja a szót, ki Madarász képv. felszólalására felel, azt mondván, hogy a kérdés nem új, s hogy csak arról van szó, vájjon a ház megnyugszik e a ministérium nyilatkozatában. Ez nem igényel oly hosszú megfontolást, s szóló azt hiszi, hogy épen Madarász képv. e kérdés megfontolására alig fog két óránál többet fordítani. (Helyeslés: Madarász képv.: De igen !) Különben, ha épen kívántatik, szólónak az ellen nincs ellenvetése, hogy a tárgyalás vasárnap délután történjék. E nyilatkozatra hosszabb, élénk vitatkozás támad. Gr. K­e­g­­­e­v­i­c­h Béla azt mondja, hogy a kérdésről már megtörtént a szavazás, tehát Deák Ferencz képviselő szabály szerint már nem szólhatott hozzá. Deák Ferencz képv. : Az elnök úr csak a kérdést tette föl, és én a szavazás előtt szólot­tam. Ha még azt is ki akarják zárni az urak, hogy ily forma­ kérdésekhez mondhasson va­laki valamit, mielőtt a szavazás megtörtént, ak­kor tanácskozásainknak valóban nem lesz olyan folyama, milyet az ország érdeke meg­kíván. Fölszólalom abból állott, hogy én a fölolvasott jelentésnek holnapi fölvételét kí­vántam. Meglehet, hogy a többség ezen indít­ványt elfogadta volna. Egy képviselő azonban fölszólalt, előadván, hogy neki aggodalma van — meglehet, hogy több képviselőnek is van, és hogy időt kívánnak a megfontolásra. Ha én már most a magam részéről azt nyilvánítom, hogy én abba szívesen megegyezem, mert én minden ember tanácskozási szabadságát re­­spectálom, akkor valóban nem méltányos,ha va­laki azt hozza föl, hogy már el is kezdetett a szavazás és így nem lehet többé szólani, és ez épen azért nem méltányos, mert a méltányos­ságot mások nézetei iránt így visszautasítani nem tartom helyesnek. (Élénk helyeslés.) Gr. Keglevich Béla képv.: Nem tudom, egyáltalában van-e joga valakinek egy kérdés­hez kétszer is szólani (nagy zaj), de ha van egynek joga, akkor másnak is van joga hozzá­szólni egy dologhoz. Nekem is van tehát jo­gom szólni. Kállay Ödön képv.: Ha egynek van joga szólni, a másiknak is van. A múlt alkalommal Böszörményi képviselőtársunktól vonatott el a szó, midőn másodszor kért szót (Nagy zaj, he­lyeslés a szélső­baloldalon.) Elnök: Bocsánatot kérek, én azonban nemcsak Böszörményi képviselő úrtól, hanem hasonló oknál fogva más képviselő úrtól is megvontam a szót. Egyébiránt mi a fennforgó tárgyat illeti, az igaz, a kérdést feltettem, de szavazás még akkor nem történt. (Jobb oldal­ról : ügy van!) Deák Ferencz képv. Szabad e Kállay Ödön képviselő úrnak megjegyzését úgy tekin­tenem, mint személyes megjegyzést, és meg­engedi e nekem a ház, hogy feleljek? Ha nem szabad, akkor nem szólok. (Szabad! Halljuk !) Kállay Ödön képv­ (közbeszól) : Méltóz­­tassék megengedni a t. képviselő úrnak, de tisztelettel válaszolom, ha a ház szabályai áll­nak az egyik oldalra, úgy tartassanak meg azok a másik oldalra is. Miután számtalanszor történt, hogy közülünk akart szólni valaki és ez nem engedtetett meg, kérem, tartsuk meg a házszabályokat, mert egyik képviselő a másik felett több joggal nem bírhat. Deák Ferencz képviselő: Csak azt kér­dem, mivel ez egyenesen én reám és szemé­lyemre vonatkozott, van-e jogom épen a ház­szabályok szerint szólani ? (Halljuk). Ha van, akkor Kállay képviselő úrnak észrevételére egyszerűen azt jegyzem meg, hogy én indít­v­á­n­y­o­z­ó voltam, az indítványozónak pedig másodszor is van joga szólni (Helyeslés). Ez benne van a ház szabályaiban. És mivel az én észrevételem Keglevich gr. szavaira vonatko­zott, — tehát személyes volt; kétségtelen, hogy neki is volt joga másodszor szólni, és ha ebben meggátoltatott, ez helytelenül történt. Elnök erre fölteszi a kérdést, s a ház több­sége a mellett nyilatkozik, hogy a jelentés holnap délutáni 4 órakor tárgyaltassék. Madarász képv. az elnökhöz azon kérdést intézi, várjon biztosíthatja e a képviselőket ar­ról, hogy a jelentés nyomtatott példányait ma délutáni 4 óráig megkapják ? Elnök felel, hogy az órát nem képes meg­határozni, hogy azonban az irományok minél előbb és ma fognak kiosztatni. Egyszersmind kijelenti, hogy a jelentés a főrendi házzal is közöltetik. Bónis Sámuel képv. azonban ezt, mint a ház kezdeményezési jogának mellőzését­­ ellenzi s azt kívánja, hogy a jelentés csak ak­kor közöltessék a főrendekkel, midőn a kép­viselőház arról már határozott. A ház elfogadja e véleményt. Végül több­ képviselő kivonatára az ülés zárt tanácskozássá alakul. Legközelebbi ülés holnap. Helyhatóságok. Versecz, máj. 27.Ma kezdetett megszab. k. Versecz városának tisztujitása. Egyhangú fel­kiáltás által polgármesternek : Dániel Lász­ló ; városi főbírónak : Novakovics Emil; városi főkapitánynak Czvetkovics Sándor; főjegyző­nek Lucich István; főügyésznek Paszt Vilmos és első tanácsnoknak, mint egyszersmind árva­széki főnöknek Volics Sándor választattak meg. A második tanácsnok választása szavazásra bocsáttatván, az eredményt jövő tudósításom­ban fogom megírni. A béke, rend és lelkesedés kitűnő. A megjelent választóknak száma két­ezerhez közel áll. 1. 1. A nagybányai tisztújító szék eredményét, úgy a mint az Bér­csey Lajos elnök tapin­tatteljes vezetése alatt május hó - án véghez­­ment, lapunk 59. számában közöltük volt. Utó­lagosan még a következő választásokat kell megemlítenünk: Kiadó: dr. Dregyán Athanáz, erdész : Agrikola Gusztáv, Írnokok : Gőbel Imre, egyszersmind tiszteletbeli aljegyző: Lá­zár Gerő, Turman Árpád, adóbehajtó: Petrule Mózes, főorvos: Dr. Lovrich Gyula, alorvos : Szibert Károly, állatorvos : Szilágyi István. Érsek Ujvárott a városi tisztújítás ered­ménye következő: polgármester Czuczor Fe­rencz ; kapitány : Paulusz Ignácz ; főjegyző : Köszeghy Ferencz; aljegyző: Radics János; törv. tanácsosok : Miklóska János , Fogdt Ká­roly , Druga József; gyám.: Szikány Mihály; gazd. tanácsos: Mossányi Mihály; határbiró Bresztyák Imre. A városi ügyészi állás a vá­lasztók többségének felfogása szerint mint fe­lesleges, be nem töltetett, és nyíltan el is tö­röltetett. Arad megye, május 24. Némely előleges kérdés elintézése után ma kezdődött meg a tisztújítás. — Az eredmény következő: Első alispán lett Nagy Sándor 61-iki főjegy­ző, másodalispán Popovics Zsigmond (prov. más. alispán), úrbéri alispán Spech Imre (prov. első alisp.), főjegyző Tabajdy Károly ügyvéd (felkiáltással), főügyész: Édesfalvay György (felkiáltással), törvényszéki ülnökök: Szakol­­czay Laj. (szavazás útján), Ambrus József ügy­véd, Hesz József, Missits Manó, Kosztolányi Antal ügyvéd, Varga Flórián országgyűlési képviselő, Avarffy Károly ügyvéd, Antonovics János. Főszolgabirák az aradi járásban : Kom­stantiny György, a világosiban: Sinka Lajos, a zarándiban: Ormos Sándor, a borosjeneiben : Kövér József, (mind közfelkiáltással, és mind a négy 61-diki főszolgabíró). Szolgabirák a központi kerületben : Ormos Péter (felkiáltás­sal), pécskai: Fischer Miklós (közf.), radnai: Mihajlovics Lázár (sz. többséggel), tótváradi: Haj­ka György (kf.), ágrisi: Barta Ferencz (kf.), sz.-annai: Varjasy Jakab (kf.), simándi: Bázel János (kf.), miskei: Spech István (sz. t.), csermői: Vásárhelyi Géza (sz. t.), eleki: Niko­­la Dávid (kf.), buttyini: Czárán Antal (sz. t.), boros­sebesi: Halik Tódor (kf.), jószáshelyi: Paguba László (kf.) —■ Esküdtek: a közép­pontban : Szentes Károly, Pécskán: Kiss Zsig­mond, aradi járásban : Kozma Gyula, Radnán : Papp György, Tótváradon : Halbendinszt Gusz­táv, Galsán : Ruszt Gusztáv, Sz.­Annán: Török Béla, Ágrison: Luka János, Simándon: Ras­kó István, Kis-Jenőben : Ferku Sebők, Miskén : Szmekál Alajos, Csermen: Meszlényi László, Eleken : Szabados István, B. Jenőben : Drága Pál, B. Sebesen : Joneszky Tódor, Buttyinban : Novák István, Jószáshelyen: Hornai György. — Kiemeltendőnek találom még a magyarok s románok között nyilvánult barátságos egyet­értést. Győr, május 26. Kijelölő bizottmányunkat 20-án megválasztván, 23-án a tisztújításhoz fogtunk. Polgármesterré jön Kozma Imre 61 -ki országgyűlési képviselő 788 szavazattal, vá­­rosbiróvá Landherr János,­eddigi helyettes biró, hasonlólag jelentékeny többséggel választatott. Másnap 24 én 801 szavazattal kapitánynyá vá­lasztatott eddigi főhadnagyunk, a közszeretetű Szauter Ferencz, egykoron Kmety Györgynek kitűnő hadsegéde. A tisztválasztás további fo­lyamában megválasztották: gazdasági taná­csossá Nagy Pál eddigi kapitány, számvevő tanácsossá Czap Ferencz, ki jelenleg is az volt, törvényszéki tanácsosokká. Wrana Ede eddigi tanácsos 703 szavazattal, Nagy Endre ügyvéd 500, Schmidt István eddigi tanácsos szintén 500 és Feszler János eddigi főügyész 449 szava­zattal. Bécsi tudó­sítns sok. — A „Wiener Abendpost“ írja: Egy távirat szerint, — melyet az észak-amerikai Egyesült­ Államok kormánya kapott New Orleansból, s melyet a washingtoni császári austriai követ folyó hó 28-án küldött Bécsbe, k ő felsége a mexikói császár f. hó 15-én fogatott el. Ez ér­­tesitéssel egészen ellenkezőleg azt távírják a császári mexikói követnek Bécsbe ugyanazon napról, de Londonból, hogy a köztársaságiak Queretarónál teljesen megveritek, Juarez Sal­tillo felé menekszik. A cs. kir. osztrák kor­mány, tekintettel azon gyászos esetre, mely az elöl említett sürgönyben foglaltatik,­­ a leg­különbözőbb irányokban a legsürgősebb intéz­kedéseket tette a végre, hogy Miksa császár ő felsége szabad lábra helyeztessék. ” A „Wiener Zig” így nyilatkozik : „Mi kötelességünknek tartjuk, a Miksa császár ő felsége sorsáról hivatalos kútfőből érkező összes tudósításokat tüstént, s vissza­tartás nélkül közzétenni. Azonban , mint hall­juk, a washingtoni cs. követ részéről, a „Wie­ner Abendpost“ legutóbbi számában közlött jelentés óta további távirat nem érkezett, s azon föltevésre tartjuk magunkat följogosítva, hogy ha azon szomorú tudósítás, melyet egy itteni magán­körökben szárnyaló távirati sür­göny hoz, alapos lenne, az Washingtonba is eljutott, s az ottani cs. követ által haladékta­lanul ide táviratoztatott volna.* Napi hírek. — Királyné Ő Felsége tegnap este 7 óra után Ferenczy k. a. kíséretében a város­ligetbe kocsizott és huzamosb ideig ott ma­radni méltóztatott. Megjelenését örömnyilatko­­zatok kísérték. — Ö­cs. fensége Mathild főherczegnő be­tegsége lényegesebb tüneményeiben több nap óta nem változott. A láz a roham óráiban is mérsékeltebb, a fájdalmak nem fokozódtak. Az álom még mindig megszakított. A kisebb sérvű sebek mindinkább javulnak. Habár a láz három nap óta keresbedett, a betegség mégis a sebek nagy terjedelménél és azok mélységé­nél fogva nagyon jelentékeny , a veszély még koránt sincs elhárítva-Bécs, 1867. május 29-én 7 órakor reggel. P­­­t­h a tanár: Dr. Schmerling.

Next