Budapesti Közlöny, 1867. június (1. évfolyam, 68-90. szám)
1867-06-01 / 68. szám
. " J ség is van, s hogy e szerint Deák Ferencz indítványának elfogadásában az ügy oly siettetését látja, mely a kellő megfontolást rá nézve lehetlenné tenné Azért legalábbis egynapi időközt kér. (Helyeslés a szélső baloldalon.) E nyilatkozat után percznyi szünet támadván, elnök fölteszi a kérdést, és a ház több tagja szavazásra áll föl Ezalatt azonban Deák Ferencz, mint indítványozó, ismét szót kért, és az elnök, ki a kérdés föltevése alatt ezt észre nem vette, még a szavazás végbemenetele előtt Deák Ferencz képviselőnek adja a szót, ki Madarász képv. felszólalására felel, azt mondván, hogy a kérdés nem új, s hogy csak arról van szó, vájjon a ház megnyugszik e a ministérium nyilatkozatában. Ez nem igényel oly hosszú megfontolást, s szóló azt hiszi, hogy épen Madarász képv. e kérdés megfontolására alig fog két óránál többet fordítani. (Helyeslés: Madarász képv.: De igen !) Különben, ha épen kívántatik, szólónak az ellen nincs ellenvetése, hogy a tárgyalás vasárnap délután történjék. E nyilatkozatra hosszabb, élénk vitatkozás támad. Gr. Kegevich Béla azt mondja, hogy a kérdésről már megtörtént a szavazás, tehát Deák Ferencz képviselő szabály szerint már nem szólhatott hozzá. Deák Ferencz képv. : Az elnök úr csak a kérdést tette föl, és én a szavazás előtt szólottam. Ha még azt is ki akarják zárni az urak, hogy ily forma kérdésekhez mondhasson valaki valamit, mielőtt a szavazás megtörtént, akkor tanácskozásainknak valóban nem lesz olyan folyama, milyet az ország érdeke megkíván. Fölszólalom abból állott, hogy én a fölolvasott jelentésnek holnapi fölvételét kívántam. Meglehet, hogy a többség ezen indítványt elfogadta volna. Egy képviselő azonban fölszólalt, előadván, hogy neki aggodalma van — meglehet, hogy több képviselőnek is van, és hogy időt kívánnak a megfontolásra. Ha én már most a magam részéről azt nyilvánítom, hogy én abba szívesen megegyezem, mert én minden ember tanácskozási szabadságát respectálom, akkor valóban nem méltányos,ha valaki azt hozza föl, hogy már el is kezdetett a szavazás és így nem lehet többé szólani, és ez épen azért nem méltányos, mert a méltányosságot mások nézetei iránt így visszautasítani nem tartom helyesnek. (Élénk helyeslés.) Gr. Keglevich Béla képv.: Nem tudom, egyáltalában van-e joga valakinek egy kérdéshez kétszer is szólani (nagy zaj), de ha van egynek joga, akkor másnak is van joga hozzászólni egy dologhoz. Nekem is van tehát jogom szólni. Kállay Ödön képv.: Ha egynek van joga szólni, a másiknak is van. A múlt alkalommal Böszörményi képviselőtársunktól vonatott el a szó, midőn másodszor kért szót (Nagy zaj, helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Bocsánatot kérek, én azonban nemcsak Böszörményi képviselő úrtól, hanem hasonló oknál fogva más képviselő úrtól is megvontam a szót. Egyébiránt mi a fennforgó tárgyat illeti, az igaz, a kérdést feltettem, de szavazás még akkor nem történt. (Jobb oldalról : ügy van!) Deák Ferencz képv. Szabad e Kállay Ödön képviselő úrnak megjegyzését úgy tekintenem, mint személyes megjegyzést, és megengedi e nekem a ház, hogy feleljek? Ha nem szabad, akkor nem szólok. (Szabad! Halljuk !) Kállay Ödön képv (közbeszól) : Méltóztassék megengedni a t. képviselő úrnak, de tisztelettel válaszolom, ha a ház szabályai állnak az egyik oldalra, úgy tartassanak meg azok a másik oldalra is. Miután számtalanszor történt, hogy közülünk akart szólni valaki és ez nem engedtetett meg, kérem, tartsuk meg a házszabályokat, mert egyik képviselő a másik felett több joggal nem bírhat. Deák Ferencz képviselő: Csak azt kérdem, mivel ez egyenesen én reám és személyemre vonatkozott, van-e jogom épen a házszabályok szerint szólani ? (Halljuk). Ha van, akkor Kállay képviselő úrnak észrevételére egyszerűen azt jegyzem meg, hogy én indítványozó voltam, az indítványozónak pedig másodszor is van joga szólni (Helyeslés). Ez benne van a ház szabályaiban. És mivel az én észrevételem Keglevich gr. szavaira vonatkozott, — tehát személyes volt; kétségtelen, hogy neki is volt joga másodszor szólni, és ha ebben meggátoltatott, ez helytelenül történt. Elnök erre fölteszi a kérdést, s a ház többsége a mellett nyilatkozik, hogy a jelentés holnap délutáni 4 órakor tárgyaltassék. Madarász képv. az elnökhöz azon kérdést intézi, várjon biztosíthatja e a képviselőket arról, hogy a jelentés nyomtatott példányait ma délutáni 4 óráig megkapják ? Elnök felel, hogy az órát nem képes meghatározni, hogy azonban az irományok minél előbb és ma fognak kiosztatni. Egyszersmind kijelenti, hogy a jelentés a főrendi házzal is közöltetik. Bónis Sámuel képv. azonban ezt, mint a ház kezdeményezési jogának mellőzését ellenzi s azt kívánja, hogy a jelentés csak akkor közöltessék a főrendekkel, midőn a képviselőház arról már határozott. A ház elfogadja e véleményt. Végül több képviselő kivonatára az ülés zárt tanácskozássá alakul. Legközelebbi ülés holnap. Helyhatóságok. Versecz, máj. 27.Ma kezdetett megszab. k. Versecz városának tisztujitása. Egyhangú felkiáltás által polgármesternek : Dániel László ; városi főbírónak : Novakovics Emil; városi főkapitánynak Czvetkovics Sándor; főjegyzőnek Lucich István; főügyésznek Paszt Vilmos és első tanácsnoknak, mint egyszersmind árvaszéki főnöknek Volics Sándor választattak meg. A második tanácsnok választása szavazásra bocsáttatván, az eredményt jövő tudósításomban fogom megírni. A béke, rend és lelkesedés kitűnő. A megjelent választóknak száma kétezerhez közel áll. 1. 1. A nagybányai tisztújító szék eredményét, úgy a mint az Bércsey Lajos elnök tapintatteljes vezetése alatt május hó - án véghezment, lapunk 59. számában közöltük volt. Utólagosan még a következő választásokat kell megemlítenünk: Kiadó: dr. Dregyán Athanáz, erdész : Agrikola Gusztáv, Írnokok : Gőbel Imre, egyszersmind tiszteletbeli aljegyző: Lázár Gerő, Turman Árpád, adóbehajtó: Petrule Mózes, főorvos: Dr. Lovrich Gyula, alorvos : Szibert Károly, állatorvos : Szilágyi István. Érsek Ujvárott a városi tisztújítás eredménye következő: polgármester Czuczor Ferencz ; kapitány : Paulusz Ignácz ; főjegyző : Köszeghy Ferencz; aljegyző: Radics János; törv. tanácsosok : Miklóska János , Fogdt Károly , Druga József; gyám.: Szikány Mihály; gazd. tanácsos: Mossányi Mihály; határbiró Bresztyák Imre. A városi ügyészi állás a választók többségének felfogása szerint mint felesleges, be nem töltetett, és nyíltan el is töröltetett. Arad megye, május 24. Némely előleges kérdés elintézése után ma kezdődött meg a tisztújítás. — Az eredmény következő: Első alispán lett Nagy Sándor 61-iki főjegyző, másodalispán Popovics Zsigmond (prov. más. alispán), úrbéri alispán Spech Imre (prov. első alisp.), főjegyző Tabajdy Károly ügyvéd (felkiáltással), főügyész: Édesfalvay György (felkiáltással), törvényszéki ülnökök: Szakolczay Laj. (szavazás útján), Ambrus József ügyvéd, Hesz József, Missits Manó, Kosztolányi Antal ügyvéd, Varga Flórián országgyűlési képviselő, Avarffy Károly ügyvéd, Antonovics János. Főszolgabirák az aradi járásban : Komstantiny György, a világosiban: Sinka Lajos, a zarándiban: Ormos Sándor, a borosjeneiben : Kövér József, (mind közfelkiáltással, és mind a négy 61-diki főszolgabíró). Szolgabirák a központi kerületben : Ormos Péter (felkiáltással), pécskai: Fischer Miklós (közf.), radnai: Mihajlovics Lázár (sz. többséggel), tótváradi: Hajka György (kf.), ágrisi: Barta Ferencz (kf.), sz.-annai: Varjasy Jakab (kf.), simándi: Bázel János (kf.), miskei: Spech István (sz. t.), csermői: Vásárhelyi Géza (sz. t.), eleki: Nikola Dávid (kf.), buttyini: Czárán Antal (sz. t.), borossebesi: Halik Tódor (kf.), jószáshelyi: Paguba László (kf.) —■ Esküdtek: a középpontban : Szentes Károly, Pécskán: Kiss Zsigmond, aradi járásban : Kozma Gyula, Radnán : Papp György, Tótváradon : Halbendinszt Gusztáv, Galsán : Ruszt Gusztáv, Sz.Annán: Török Béla, Ágrison: Luka János, Simándon: Raskó István, Kis-Jenőben : Ferku Sebők, Miskén : Szmekál Alajos, Csermen: Meszlényi László, Eleken : Szabados István, B. Jenőben : Drága Pál, B. Sebesen : Joneszky Tódor, Buttyinban : Novák István, Jószáshelyen: Hornai György. — Kiemeltendőnek találom még a magyarok s románok között nyilvánult barátságos egyetértést. Győr, május 26. Kijelölő bizottmányunkat 20-án megválasztván, 23-án a tisztújításhoz fogtunk. Polgármesterré jön Kozma Imre 61 -ki országgyűlési képviselő 788 szavazattal, városbiróvá Landherr János,eddigi helyettes biró, hasonlólag jelentékeny többséggel választatott. Másnap 24 én 801 szavazattal kapitánynyá választatott eddigi főhadnagyunk, a közszeretetű Szauter Ferencz, egykoron Kmety Györgynek kitűnő hadsegéde. A tisztválasztás további folyamában megválasztották: gazdasági tanácsossá Nagy Pál eddigi kapitány, számvevő tanácsossá Czap Ferencz, ki jelenleg is az volt, törvényszéki tanácsosokká. Wrana Ede eddigi tanácsos 703 szavazattal, Nagy Endre ügyvéd 500, Schmidt István eddigi tanácsos szintén 500 és Feszler János eddigi főügyész 449 szavazattal. Bécsi tudósítns sok. — A „Wiener Abendpost“ írja: Egy távirat szerint, — melyet az észak-amerikai Egyesült Államok kormánya kapott New Orleansból, s melyet a washingtoni császári austriai követ folyó hó 28-án küldött Bécsbe, k ő felsége a mexikói császár f. hó 15-én fogatott el. Ez értesitéssel egészen ellenkezőleg azt távírják a császári mexikói követnek Bécsbe ugyanazon napról, de Londonból, hogy a köztársaságiak Queretarónál teljesen megveritek, Juarez Saltillo felé menekszik. A cs. kir. osztrák kormány, tekintettel azon gyászos esetre, mely az elöl említett sürgönyben foglaltatik, a legkülönbözőbb irányokban a legsürgősebb intézkedéseket tette a végre, hogy Miksa császár ő felsége szabad lábra helyeztessék. ” A „Wiener Zig” így nyilatkozik : „Mi kötelességünknek tartjuk, a Miksa császár ő felsége sorsáról hivatalos kútfőből érkező összes tudósításokat tüstént, s visszatartás nélkül közzétenni. Azonban , mint halljuk, a washingtoni cs. követ részéről, a „Wiener Abendpost“ legutóbbi számában közlött jelentés óta további távirat nem érkezett, s azon föltevésre tartjuk magunkat följogosítva, hogy ha azon szomorú tudósítás, melyet egy itteni magánkörökben szárnyaló távirati sürgöny hoz, alapos lenne, az Washingtonba is eljutott, s az ottani cs. követ által haladéktalanul ide táviratoztatott volna.* Napi hírek. — Királyné Ő Felsége tegnap este 7 óra után Ferenczy k. a. kíséretében a városligetbe kocsizott és huzamosb ideig ott maradni méltóztatott. Megjelenését örömnyilatkozatok kísérték. — Öcs. fensége Mathild főherczegnő betegsége lényegesebb tüneményeiben több nap óta nem változott. A láz a roham óráiban is mérsékeltebb, a fájdalmak nem fokozódtak. Az álom még mindig megszakított. A kisebb sérvű sebek mindinkább javulnak. Habár a láz három nap óta keresbedett, a betegség mégis a sebek nagy terjedelménél és azok mélységénél fogva nagyon jelentékeny , a veszély még koránt sincs elhárítva-Bécs, 1867. május 29-én 7 órakor reggel. Pth a tanár: Dr. Schmerling.