Budapesti Közlöny, 1867. június (1. évfolyam, 68-90. szám)

1867-06-01 / 68. szám

Ugyanazon napról még következő orvosi je­lentés adatott ki: Ma­­ reggel óta semmi változás sem állott be Mathild Főherczegné­k cs. Fensége hely­zetében. A lázroham nem volt heves, s nem so­káig tartott. A fájdalmak, melyek a bekötés után mindig hevesebbek, csakhamar eny­hültek. Bécs, máj. 29 én 1867. este 6 órakor. Fit­ha tanár. Dr. Schmerling. — B. Eötvös József culrusminister, mint az akadémiának elnöke, B­o­h­u­s-S­z­ö­g­y­é­n­yi Antónia ő miságához a következő köszönő leve­let intézte: Igen tisztelt nagyságos asszony! A magyar tudományos akadémia, múlt april hó 29 én tartott összes ülésében, kellemesen érte­sült, hogy tisztelt nagyságod azon diszszőnye­­get, melyet több lelkes honleány közreműkö­désével az akadémia nagy termének fölékesí­­tésére hímezni kegyes vala, már elkészülten méltóztatott által is adni, s hogy a meglepően gyönyörű munka immár rendeltetése helyén, a nagy teremben szemlélhető. Midőn tehát az akadémia e honleányt szép tettért mindazon nemes hölgyeknek, kik abban részt vet­tek, mind főleg és első helyen nagyságodnak, ki az eszmét megpendité, az egész ügyet lel­kesen intézte és a valóban remek­művet a tel­jes bevégzésig juttatta, — forró köszönetét jegyzőkönyvében is örömmel fejezi­­ki, egy­szersmind nekem nyújtá a szerencsét, hogy érzelmeinek tisztelt nagyságodnál tolmácsa le­hessek. Mely kedves kötelességet ezennel tel­jesítve, maradok tisztelettel, Pesten, május 11-én 1867. —Tisztelt nagyságod alázatos szolgája: B. Eötvös József, s. k. elnök. — Marosszéke a koronázásra küldendő há­rom banderistáját külön-külön 1000 fttal látja el. A zászló gr. Toldalagi Viktorné intézése alatt készül a szék hazafias hölgyei által. — Értesítés: Felsőbb rendelet következté­ben a rakpart hosszában a város által fölállított emelvények közül három végkép eltávolíttatott, a Wurm udvar és Wurm-utcza átellenében lévő 4. 5. 6. 7. és 8. számú emelvények pedig — melyek jegyei már eladva vannak — 6 öllel hátrább helyeztettek. Nehogy tehát a közön­ségen, a­mely ezen jegyeket azon hiedelem­ben vette, hogy ezen emelvények közvetlen a sorfal vonalában lesznek fölállítva, sérelem­ej­­tessék, a választmány az illetők igényeit azáltal vélte leginkább kielégíteni, hogy a 4.5, 6. és 7. számú emelvényi jegyek birtokosai részére a görög templom és kötő utcza átellenében, köz­vetlen a sorfal vonalában, és igy minden te­kintetben hasonló előnyös helyen lévő négy emelvényt rendelte, melyek minden tévedés kikerülése végett, szintén 4. 5, 6. és 7. számo­kat nyerenének; a 8. számú emelvény gyanánt pedig a színház utcza átellenében lévő nagy emelvényt jelölte ki; — a 20. számú emel­vényt illetőleg csak annyiban történt változás, hogy az eredetileg ennek szánt emelvény le­bontatván, a legközelebbi megmaradt és szin­tén legszélső emelvény képezendi a 20. számot. Miről a tisztelt jegybirtokosok oly felhívás­sal értesíttetnek, miszerint az érintett emelvé­nyeket illetőleg, helyeik felkeresésénél magu­kat csupán a jegyen lévő emelvényi számhoz szorosan tartani méltóztassanak, az ezeken felemlített felállítási helyet pedig tekintetbe se vegyék. Egyébiránt megjegyeztetik, hogy mindazok­nak, kik ezen intézkedéssel megelégedve nem volnának, a jegyek visszaadása mellett a lefi­zetett összeg az emelvényi irodában (kötő­­utcza 3. sz. a.) három napon át akadály­talanul visszaszolgáltatik. Pest, 1867. május 8- én. A polgári választmány : V­e 18­e­y Sándor s. k. elnök. S­z­­­u­p­a György s. k. alelnök. — Budavárában érdekes megnézni a ki­rályi kastélyker­et, az udvari istálót és a fél­­szereket. Az istáló gyönyörű hámos és hátas lovakat tartalmaz, az egyik kocsi­színben 12 pompás Lintó áll. A királyné hátas lovai közt minden látogatót két lóra, egy pej- és egy almásszürke paripára figyelmeztetünk, melyek különös kegyben részesülnek. Maga Ő Felsége nevezte el őket. Az egyik neve „Kicsiny“, a másikat, melylyel a királyné a múlt nyári itt­létében Rákosra lovagolt, „Rákos“ nak szó­lítják — Budavár templomait tegnap volt alkal­munk látni. A plébánia­templomban még javá­ban foly a munka s csak szombaton lesznek vele készen. Az eddigi díszítmények után ítél­ve, a fődiszítmény a templom főoltára előtt függő mennyezet lesz. A templom falai az előrészekben oly szőnye­gekkel vannak bevonva, melyekhez hasonlót a Vatikánban láttunk Rómában. Gazdag, mű­vészi régiségek ezek. A plébánia templom há­­tulsó részeiben két lejtős állvány lesz fölállít­va, honnan a hátrább állók a szertartást szem­lélhetik. A­mi a vártemplomot illeti, ott keve­sebb, de szintoly fényes a diszitm­ény s már majdnem készen is vannak vele. A falak egé­szen beboritvák a fennebbihez hasonló szőnye­gekkel, a főoltár mellett pedig két hatalmas arany zászló leng, nagy, tiszta feketeszin sas­sal. A padok be vannak borítva franczia sző­nyegekkel, a földön pedig háromszinü posztó terül el a főoltárig. Az oszlopzat, szószék sat. csupa zászlókkal van kidiszitve. — A földöntözés és csatornázás érde­kében — m. kir. ministeri ajánlat mellett — Olaszországba utazott mérnökeink mindenütt a legmelegebb fogadtatásban részesülnek. — Mojsisovics Vilmos mérnöknek Milanóban kelt magán­levele szerint, — az olaszországi hatóságok részéről nemcsak a legszivélyesebb fogadtatásban részesülnek, s mindenekben tá­­mogattatnak, hanem egyúttal az olaszországi csatornázások­ és földöntözésekre vonatkozó mű­rajzok, modellek és tervek is a legkészség­­teljesebben adatnak rendelkezésük alá, s a nagyszerű csatornázások és földöntözések meg­szemlélésénél hazai mérnökeinket olasz mér­nökök kalauzolják.­­ Többek közt Milanóban a Corpo reale del genio civile kir. mérnöki hivatalban, hol mérnökeink ministeri előleges értesítés következtében már várattak, — a fő­mérnök Chev. Giovanni Pirovano és Paulo G­a­­­i­z­­­a, — Turinban pedig Kossuth Fe­­rencz, ki testvérével Lajossal együtt a mont­­cenis-i nemzetközi alagút fúrásánál elsőrendű mérnökként van alkalmazva, — továbbá az eu­rópai hirű mérnökök: Paleocapa, Noé, és Lombardini, mind tanácscsal és felvi­­lágositással, mind pedig tettleg a legörvende­tesebb módon gyámoliták mérnökeinket. — Amerikában lakó Fejérváry Miklósné, született Kárász Karolina asszonyság a po­zsonymegyei csallóközi ínségesek felsegélé­­sére Légrády Imre ügyvéd úr által nagylel­kűen 100 ftot o. é. adományozott, minek foly­tán a megyei központi inségi bizottmány a sajtó utján is hálás köszönetét nyilvánitja. Kell a pozsonymegyei inségügyi központi bizottmány 1867. május hó 20 dikán tartott gyűléséből. P­e­t­ő­c­z Gyula, aljegyző. — A pesti közúti vasút még e hét foly­tán fogja megkezdeni a pályamunkálatot a kerepcsi úton a Kőbánya felé. Eddig is mun­kába vették volna már, ha a szükséges fa el nem késett volna. — A magyar mérnök-egyesület junius 2-án délutáni 4 órakor a szokott teremben (akadémia palotája földszint) választmányi ülést fog tartani, melyre az egyesületi tagok tisztelettel meghivatnak. Buda, 1867. május 29. —Szily Kálmán, egyesületi titkár. — Biharm­egyében a máj. 27-én tartott megyegyűlés alkalmával egy izraelita, Kra­­lovszky Mór jogtudor, köz és váltóügy­véd tiszteletbeli tiszti ügyésznek nevezte­tett ki.­­ A budai népszínház ügyében megvá­lasztott 8 O­r­s­z­á­g Sándor elnöklete alatt ülé­sező ötös bizottmány már kidolgozta a színházi választmányra és művezetésre vonatkozó ját­as­latot, mely m­a, szombaton fog tárgyalás végett a nagy bizottmány elé terjesztetni. 719 — Hibaigazítás. Lapunk közelebbi szá­­­mában a 710-dik lapon, 3 dik hasábon, fölülről a 19-dik és 20 dik sorban e helyett: „a részle­tesebb formulázást a felelősség vezeti vala“, — olvasd: „a részletesebb formulázás a felelősségre vezeti vala.“ Törvénykezés. A főm. hétszemélyes tábla I. taná­csában leendő előadás végett május 31-kén ki­jelöltettek : Jelentés a báró Augusz Antal által törlesztés­kép visszafizetett 525 ft tőke­részlet elhelyezése tárgyában. Előadó: Valkovits Antal k. t. biró. Frankl E., gr. Forgách Pál örökösei e. 21,525 ft. Előadó : Szalay Zsigmond k. t. biró. Báró Apor Károlynak, Veczán Tódor s társai, ismét Tatár Simonné s társai elleni biróküldési kérvényei. Ugyanannak, Tatár Simonné s társai, úgy Veczán Juán s társai elleni majorsági illető­ségek kiadatása iránti két rendű perei. özv. Kó­nya Gávrilné, Rácz Mátyás e. egy negyed telek úrbéri természetűnek kimondása. Báró Bánfffy János s Dániel, Tatár Mitru s társai e. majorsági telkek kiadatása. Kökönyesd helység úrbéri ren­dezési és tagos arányosítási pere a végrehajtás kérdésében. Alsó Told­örség korcsmáltatási jogának arányosítását tárgyazó per. Kővárvidéki Szaszar községi hasonló per. Bölönyi Lászlóné, Szabolcs helység közbirtokosai e. költségek megtérítése. Megyer község úrbéri rendezési és tagositási perében özv. Szerényi Anna csődtömege választmányának felfolyamodása. Előadó : Gel­lén József személynöki ítélő mester. Özv. Gál Károlynénak a hosztóti tagositási per végrehajtása elleni felfolyamodása. Előadó : Bartakovits Flóris k. t. biró. A zemplénmegyei vámosfalvai úrbéri rend. és tagositási per az arány kérdésében. A beregh­­megyei tisza­adonyi és kerecsenei arány-per. Előadó : G­ö­m­ö­r­y András kir. t. biró. Özv. gr. Battyhányi Károlyné mint gyámanya, Horváth György e. költségek megtérítése. Az al­só-dabasi tagos­ arányositási perben Halász Ig­­nácz felfolyamodása. Előadó: Jankó Mihály személynöki itélőmester. Az ér-mihályfalvai úrbéri és tagos arányosi­tási per, az annak folytatására szükségelt költ­ségek kiállítása tárgyában. Előadó : Moys An­tal k. t. biró. Külföld. ♦ Egy angol lap florenczi levelezője sze­rint, Ferrara pénzügyminister egyelőre ki­menekült a zavarból. A Fould, Oppen­heim s Erlanger párisi házak készek 17,200,000 ft. st.et előlegezni. Ezen összeg — a minister kezénél lévő 6,800,000 ft st.el együtt — képessé teendi őt 24 millió rt. sz­el rendelkezhetni, mely összeg segélyével ő a budget súlyegyént 1868. végéig létesíthetni re­mélte. Az ekkér előszerzett egész összeg az egy­ház rovására lön megnyerve. Valóban alig lé­tezik általánosabb fontosságú európai kérdés, mint az olaszországi egyházi tulaj­don lignidatiójának ezen kérdése.­­ Pénzügyi tekintetben már régóta mindenki meg volt arról győződve, hogy az egyház tu­lajdona amaz egyetlen segélyforrás, mely által Olaszország a nemzeti tönkrejutást még elhá­­ríthatja. Politikai tekintetben az ezen tulajdon­ról való rendelkezésnek örökre el kell intéznie a világi hatalom nagy kérdését, s új alapra kell fektetnie az állam s egyház közti viszo­nyokat. Bárminő kimenetele legyen is ezen küzdelemnek magát Olaszországot illetőleg, világos, hogy az fontos következményeket fog előidézni a többi katholikus államokra nézve. Az 1866. jul. 7 -i törvénynél fogva Olaszor­szágban az állam azon jogot véve igénybe, hogy az egyháznak egész ingatlan s ingó tu­lajdonát elsajátíthassa, csupán azt kötvén ki általános föltételül, hogy ő maga részéről kö­telezve lesz a cultus fönntartásáról gondos­kodni, S a szerzetes s világi papságnak fizetést vagy nyugdijt adni. Ezen rendszabály azon­ban — noha jogot állapított meg — csupán a *

Next