Budapesti Közlöny, 1867. július (1. évfolyam, 91-116. szám)

1867-07-02 / 91. szám

NAPI HÍREK. — Szakolcza szab. kir. városa szintén megtar­totta a koronázási ünnepélyt. A róm. kath­. egy­házban jun. 12-én tartott isteni tisztelet után e végből pénz osztatott ki a szegények közt, s a vá­rosi vendéglő termében 60 teritékü diszlakoma tartatott. Este a város ki volt világítva, s az ut­­czákon katonai zene játszott. — Gr. Zichy Hyppol­it pápai praelatus, mint a „F. L.“ írják, 1400 ftot adományozott a buda­­krisztinavárosi plébánia-templom feldiszitésére. Az arnapi szertartást is e méltósága végezte ugyanott. —­Mint maros­vásárhelyről jelentik, június 30-án tarta az új főkirálybiró, Mikó Mihály, a nép ürömteljes kiáltásai közt bevonulását az ünnepie­­sen feldiszitett városba. — A pécskai kerületben jun. 27. legna­gyobb rendben, de erős küzdés mellett ment­­végbe a képviselő-választás. Meg­választatott Ormós Sán­dor (Deákpárti) 747 szavazattal Filimon 728 sza­vazata ellenében. — Debreczenben ifj. Csáthy Károly bizományá­­ban a következő zenemű jelent meg : tízobránczi induló. Zongorára szerző Balázs Kálmán. Ara 54 kr. A zenemű b. Vécsey Lajosné úrnőnek v­an ajánlva. — A pesti Km. szR. tanitóképezdén az idei szó- és írásbeli tanitóvizsgálatok julius 14., 15. és 16-án fognak tartatni.—Pesten, junius 28-án 1867. Az igazgatóság. — A debreczeni torna egylet nagy részvét­nek örvend. Julius kezdetével a vívás is egye­­sittetni fog a tornászattal; s ugyancsak j­ulius hó­ban kirándulást is tervez az egylet.­­ Csokonai V. Mihály emlékszobrának gyász mintázata nagy részben már elkészült. Izsó Miklós jeles szobrászunk, ki Debreczenben készíti a min­tát, a lehető leggyorsabban iparkodik befejezni feladatát. --- A II. M. VÁSÁRHELYI DALÁRDA 111. hó 23-án tartotta meg zászló­szentelési ünnepélyét. Tanár­ky Gedeon, H. M. Vásárhely országgyűlési képvi­selője szintén jelen volt az ünnepélyen s és az­nap 10 órakor érkezett a Szegedig elébe ment szentesi és vásárhelyi dalárok kíséretével Vásárhelyre, kikhez a szegedi dalárda is csatlakozott. Zászló­anya : Dobossyné­, Kaszab Amália úrnő volt; a fölavató beszédet Garzó Imre úr tartotta meg. Tanárky úr szintén tartott beszédet; este pedig fáklyás serenáda volt ugyancsak Tanárky képv. úr tiszteletére. — A budapesti tanári egylet nyelv- és iro­dalmi szakosztálya f. évi julius 3-án a szokott he­lyiségben ülést tart, melyen alulirt a Szénássy-féle latin nyelvtani tanulmányokat fogja birálni, mi iránt a t. ez. tagokat ezennel tiszteletteljesen tudó­sítjuk. , Ponori Thewreivk Emil, a szakosztály jegy­zője. — Az árvamegyei jégkárosultak javára kö­vetkezők adakoztak Stephanides Henriknél: Ha­­lassy Antonia 1 ft, Horty István 1 ft, Svastics Gábor 2 ft, Hunyady Arthur 1 ft, Lovassy Ferencz 2 ft, Székács József 2 ft, Wass Samu gr. 1 ft, Tolnay Gábor 1 ft, Nagyszombatból V. L. betűi alatt 30 ft, Szász Károly 2 ft, Botya Mihály 5 ft. (P. N.) — A mérnök-egyesület vasárnap tartott választ­mányi ülésében az egyesület már septembe­r-én megjelenő szaklapjának szerkesztői Bizottmánya választatott meg. Megválasztottak: Kruspér Ist­ván, Hieronymi Károly, Szkalniczky Antal, Bugát Ferencz, Herrich Károly és Nagy László urak. Következett azután az egyesület ügyrendjének részletes megvitatása. A­mi a magyar mérnök­­egyesületet keletkezésétől fogva más egyesületek irányában különösen kitünteti, az azon rendkívüli érdekeltség, melylyel a tagok majdnem kivétel nélkül az egyesület ügyei iránt viseltetnek. Ezen nagy érdekeltségnek tulajdonítható, hogy míg más egyesületeknél az alapszabályokhoz alig egy - két tag szól hozzá, addig ezen fiatal egyesületnél majd minden tárgy a legtüzesebb vitára szolgál­­í­tat alkalmat, így a vasárnapi gyűlésen is az ügy-­­ rend pontonkénti megvitatásánál oly számos volt a tagok részéről a felszólalás, hogy bár az ülés majdnem 4 óra hosszat tartott, az ügyrend megvi­tatását bevégezni nem lehetett. Az ügyrend ed­dig elfogadott szabályaiból egyelőre kiemeljük, hogy az egyesület választmánya minden hónap 1-jén ülést tart, az osztály­ülések pedig minden kedden tartatnak. Az igazgatói jelentésből érte­sülünk arról, hogy az egyesületnek részint már biztosított, részint Biztos kilátásba helyezett alap­tőkéje 3200 frt. Az egyesület tagjainak száma 719. Az egyesületnek évi jövedelme 5500 frt. Az idei évre 1867. végéig az egyesület 3600 frtról rendelkezik, mely adatok az egyesület életrevaló­sága mellett kétségtelenül tanúskodnak. Reméljük is hazafius, erélyes továbbműködését. — Lóversenyt Kassán m. hó 23-án tartottak először, eddig Kemenczén tartotta a felső-magyar­országi versenyegylet lóversenyeit, s csak az idén tették át a helyiséget Kassára, mely bizonyára méltóbb helyiség amannál. A versenytér valami egy órányira fekszik Kassától, kedvező síkságon.­­ Az említett első versenynapon a 200 ftos egy­leti dijt gróf Eszterházy Imre ,Erna" tesivére nyerte. Második dijt nyert gróf Szapáry Iván .Re­pülj fecském--je. Harmadik­ volt a czélnál gróf Festetics Pál „Blackboy", s utána gr. Forgách László „Anisette“ lova. — Az 500 ftos felső-ma­gyarországi díjra csak gr. Károlyi Gyula „Honvéd­­kapitányba, és b. Bethmann Sándor „Balance“­ pályázott. Első határozottan nyert. A harmadik, pezsgődíjt gr. Forgách Sándor „Remete"-je nyerte, Mocsonyi Zeno „Eszter”-e ellenében. Gr. Festetics „Szegfű“-je mindjárt kezdetben kitört, Salamon Tivadar pedig bánatpénzt fizetett.­­ A földmi­ve­lők versenye, kellő számú részvevők hiányában máskorra halasztatott. Kassa város 100 aranyos diját gr. Forgách László „Margu­erite"-je, a 2-ik díjt Blaskovich Ernő „Volat“-ja nyerte. Az aka­dályverseny, melyen 8 jelentkező közül csak 3 futtatott, eldöntetlen maradt gr. Forgách Sándor „Helena“-ja és Blaskovich Ernő „Szerény“-e közt, s a második futásnál gr. Forgách Lászlónak először elmaradt „Gambia“-ja nyerte el a díjt.­­ A lóverseny második napja, június 26-án nem a leg­kedvezőbb időjárás mellett ment végbe. Az eleinte verőfényes idő csakhamar elkomorult s az eső esni kezdett, a futtatás azonben mégis megtartatott Az első dijt: az asszonyságok diját, mely egy csinos és értékes ezüst punch-tálból és kanálból állott, gr. Festetics Pál 5 éves „Blackboy“-je nyerte el.­A második futtatásnál gr. Sztáray János 3/éves „Ál­mos”-a nyerte el a polgárdíj első tételét; második­nak pedig gr. Forgách Sándor „Remeté"-je ért a czélhoz. A harmadik futtatásnál 7 ló futtatott az l­ 00 frtos díjért; nyertes lett Blaskovics Ernő úr 3 éves „Volat“-ja, másodiknak érkezett gr. For­gách László 4 éves „Marguerite“-je. A penny­­futtatásnál gr. Sztáray János „Foo-Soon“-ja lett győztes. A vigaszversenyben b. Bethman 4 éves „Balance“-ja nyerte el a 200 fztos első, b. Kotze „Topáz“-a pedig a második díjt. Az akadály­ver­senynél ketten futtattak, Blaskovics Ernő ur és gr. Forgách László. Nyertes maradt Blaskovics Ernő ur „Nefelejts“-e. — Érdekes úszóverseny történt a napokban Bécsben, hol két lovas tiszt, K. G. lovas kapitány és R. lovas hadnagy nyergetlen lovakon úsztak át a Dunán a császármalmoknál. A fogadás 100 db aranyban történt. Első úsztatásra azonban egyikök sem lett nyertes és igy félórás pihenés múlva is­mét át kelle úsztatni a Dunán, mely alkalommal K. G. lovas kapitány lett a győztes.­­ Harmadik nyilvános beszámolás a börtön­könyvtári adományokról. Mint a „Budapesti Köz­löny“ f. évi mart. 19-ki 33. számában közlöttem, a hozzám érkezett 1815 db könyvből fenmaradt még 463 db könyv a börtönkönyvtárak részére, ehhez f. évi mart. 19. óta Lauffer testvérek könyv­árusok küldöttek 16 darabot, igy a készlet 479 db könyv. Ezen összegből a nagy magyar kir. igaz­­ságügyministeriumhoz következő országos fegy­­házak részére, u. m. Illává 20 db, Munkács 20 db, Lácz 20 db, Szamosujvár 20 db, N.­Enyed 20 db, Leopoldvár 52 db, úgy az erdélyi megyék, székek és vidékek részére, mint Kolosmegye 10 db, Ko­los város 10 db, Dobokamegye 10 db, A.-Fehér­­megye 12 db, F.-Fehérmegye 6 db, B.-Szolnokm. 6, Tordam. 6, Hunyadm. 10, Küküllő 6, Szeben­­szék 12, Brassóvidék 10 db, Szász­város­szék 5 db, Szászsebes sz. 6, Fogarasvidéke 6 db, Szer­­dahelyszék 6 db, nyújtottam be megküldés vé­gett. 2191 és 4692. sz. a. azonkívül pótadományt kaptak : Biharmegye 10 db, Debreczen­­város 5 db, karczagi kapitányság 5 db, Nyitram. 5 db, Szolnokm. 10 db, Borsod megye 5 db, Arad megye 5 db, Szeged városa 6 db, Arad városa 7 db, Tren­csén városa 8 db, Beszterczebánya 8 db, Kecske­mét városa 20 db, összesen szétküldöttem, vagy utazásaim alkalmával személyesen kézbesítettem 367 dbot, így marad még rendelkezésre 96 darab könyv. A megyei és városi hatóságoktól hozzám érkezett felismerő szavak, melyek jegyzőkönyvi­leg tanúskodnak arról, hogy a börtönkönyvtárral üdvös eredményt lehet elérni, tovább is buzdítani fognak törekvésemben, melyet más irányban is fejleszteni iparkodom. Pest, 1867 junius 29-kén, Rés­e Ensel Sándor közö s váltó-ügyvéd. 970 TÖRVÉNYKEZÉS. A főméltóságu magy. kir. hétszemélyes tábla I-fő tanácsában julius 1-je s következő napjain elintéztetnek: Spissák Márton s társa, Laczó Hana s társa e. telek­könyv. Vojnits Albert hagyatéki tömeggondnoka, Lei­­fert Ferencz s Eleonóra e. 5449 ft 37. Vass szil­. Szabó Sára s társai, Juhász Mihály e. örökösödés. Ifjabb Kin­­czig János, özv. Kinczig Jánosné e. végrendelet érvény­telenítése. Andreae Bernhard s fiai, Kováts Antal e. 1967 ft 54 ki­. Posztós György, Kiss Péter e. telek­­könyv. Csay József s neje, Pados Antal s Ignácz e. 20­­0 ft. Steinfeld Ignácz, Vámospércs város közönsége e visszahelyezés Buzsik Józsefné, Buzsik József s társa e. örökösödés. Szakonyi Erzsébet, özv. Boros Imréné e. 1050 ft. Pigmond Ferencz, Lenk Sámuel s társa e. kártérítés. Halassy Béla, Grünwald Ignácz e. 120 ft. Deutsch Zsigmond, Benedek Bernét e. szerződés-telje­sítés. Dapsy Vilmos, Szilárdi Jankovits Erzsébet s töb­bek e. 5250 ft. Römer J. s többek, Piacsek P. e. 2310 ft. Érti L. s neje, gr. Andrássy Manó e. 138 ft 84 kr. Prosznicz Mihály, Kreutzberger Ferencz mint gondnok e. 12600 ft. Kühlburger Miklós, Raszilier Péter e. 4103 ft 13­2 kr. A temesvári pénzügyészség, Gyor­­gyevits Sabbás és Simon e. 6000 ft és 100 db arany. Pintér szül Orosz Judit s többek, Orosz István s töb­bek c. örökösödési osztály. Stri­uts szül. Milatovits Zsó­fia, Milatovits Mária e. örökösödés Oláh Gábor, Deseő Ádám e. 2856 ft. Steiner István az I. m­. ált. biztositó­­társulat e. 1700 ft. Kunszt Ferencz Batthányi Ferdi­­nánd e. 2838 ft. Schwimmer Fáni, Bak József s társa e. 40 ft Mihályi Mihályné s társa, Széber Anna s töb­bek e osztály-illetőség Losonczy István s társa, Ko­váts Gyula e. haszonbeli birtok visszaadatása. Előadó : Szál­ay Zsigmond k. t. biró. Ifj. Borbély Ferencz, Tóth Rozália e. válóper. Vég Ágnes, Albert Pál e. hasonló. Szalkay László, Magyari Ágnes e. hasonló. Rózsa Emília, Szalóky László e. ha­sonló. Biró Lídia, Lupus-Farkas Salamon e. hasonló. Biró András, Elek Erzsébet e. hasonló. Sraszek Ferencz, Buchter János s neje e. adósság. Ugyanaz, ugyanazok e. hasonló. Rooz Izrael s társa, a szigeti cs. kir. sóbánya­­igazgatóság e. kártérítés. Strobl Vilmos, Lajerman Ma­­tild e. váló­ per. Előadó : Ferenczy Ferencz k. t. biró. KÜLFÖLD. A „Times“ párisi levelezője szerint, a párisi ügyvédi karnak 5 tagja egy kérvényt intézett a senatush­oz, melyben azt kéri, hogy Lajos Fülöp király solttetemei Francziaországba szállíttassa­nak vissza. Girardin Emil amaz okiratot tárgyal­ván, egy oly megjegyzést tesz, mely másoknak is eszükbe jutott, t. i. különösnek találja, hogy a kérvényzők egy 18. évi uralkodásban csupán 3 oly tényt találnak, melyre kérelmüket ala­píthatják: Algírnak francziává tételét, az elemi oktatásra s a mellék­utakra vonatkozó törvényt, s szerinte még ezek sem bevégzett tények. Mi­dőn Algírnak 36­ évi megszállva­ tartása után Francziaországnak még mindig 69,000 emberre van szüksége, hogy azt uralma alatt megtart­hassa ; midőn Algír — mely annyi millióba ke­rült — minden perezben azon ponton áll, hogy kisikamoljék kezei közöl, a mint ezt David Jero­mos, a kamra alelnöke is bevallá; midőn a gyar­matban megtelepült francziák száma alig megy 120,000-re, s midőn azok, kik szerencsét keresni odamentek, szinte mindnyájan tönkrejutottak, s végre, midőn Algír — maga a császár bevallása szerint — Francziaországra nézve gyöngeség oka, ha azon nyilatkozat, hogy Algír francziává lett, tény lenne, ez oly tény, melylyel nem igen volna mit dicsekedni. A második tény, melyre a kérvényzők igényü­ket alapítják, az 1833-ban hozott elemi oktatási törvény. Mindazáltal 34 év után, 312,070 oly 20 éves ifjú közül, kik katonáskodás végetti sorsot

Next