Budapesti Közlöny, 1867. augusztus (1. évfolyam, 117-141. szám)

1867-08-01 / 117. szám

tábornokok által fogadtatott. Meglátogatta a kincs­tárt is s Harun al Rasid kardját, valamint az ele­fántcsont műveket is különösen megszemlélte. Júl. 30-án Klosterneuburgban árkászati hadgyakorlat volt, melyen ő Felségeik a császár és szultán szá­mos kísérettel voltak jelen. Az udvari ebéden, mely a schönbrunni kéjkastélyban d. u. 4 órakor adatott, a polgármester dr. Zelinka is jelen volt. Ebéd után ő felsége a szultán a Ringstrassen és Jägerzeilen át a­­­­rater­­be, és onnan vissza az „an der Wien” színházig kocsizott. Az utczák, melyeken a nagyúr átkocsizott, roppant tömegek által voltak ellepve , melyek szakadatlanul éljen­­zők. Fél 8 óra után a szultán, a császári hgektől kisérve, az „an der Wien“ színházban jelent meg. A „Papageno"-kapu virágokkal volt díszítve, va­lamint az előcsarnok is, hová a buffet és szökőku­tak voltak berendezve. A közönség, mely a szín­ház minden zugát ellepte, tapsolva, éljenezve és felállva üdvözölte a páholyba belépő szultánt, míg a zenekar a török nemzeti hymnust játszotta, s ismételt örömujjongásokban tört ki, midőn ő fel­sége magát nyájasan meghajtotta. Egész az elő­adás végéig ott maradt, mely után Schönbrunnba kocsizott. („W. Ztg.“) — A török szultán Londonban Palmerston öz­vegyét meglátogatta, s elutazása előtt 25.000 fo­rintot küldött a londoni ínségesek számára. — Székes-Fehérváron jul. 29-én tartatott meg a gyászisteni­ tisztelet néhai Miksa mexikói csá­szárért. Az összes megyei, városi és katonai tiszti-, valamint a gymnasiumi tanári­ kar meghatottan ven részt. Az absolutiók a káptalani tagok által tartottak , a megyés püspök által pedig maga a gyászisteni­ tisztelet. A székesegyház zsúfolásig megtelt ájtatoskodókkal, kik közt más vallásuak is voltak. — Bécsben a cs. kir. főkamarási hivatal kihir­­detteté, hogy a közönségnek a cs. kir. kincstárba, továbbá a cs. kir. pénz- s régiségi cabinetbe, az ambrazi gyűjteménybe, s a belvederi cs. kir. kép­csarnokba bebocsátásánál, az illető szolgáknak, el­­bocsáttatás büntetése alatt, pénz­ajándékot sem kívánni, se elfogadni nem szabad. Az illető név­­lajstromokért határozott árak vannak kiszabva, miknél nem szabad többet kívánni. Az esernyők, pálczák stb. őrzéséért, darabjától szintén legfölebb 10 krnyi dij lesz fizetendő. — A pesti egyetemen rector magnificussá főt. Roder Alajos ur választatott meg. — A magyar orvosok és természetvizsgálók Rimaszombatban f. augusztus hó 12-től 18-ig tar­tandó XII-ik nagy­gyülésére vonatkozólag a kö­zönségnek ezennel tudomására hozatik, miszerint mindazok, kik ezen nagy­gyűlésben részt venni kívánnak, az illető igazolási jegy megszerzése vé­gett augusztus 5-ig bezárólag öt forinttal ellátott bérmentes leveleikkel dr. Rózsay József főor­os­­hoz (Deák­ tér 54. sz.) forduljanak, hogy az iga­zolási jegy azonnal megküldethessék. Augusztus 6-tól kezdve pedig dr. Pollák Henrik úr (Lipótvá­ros, sétatér-utcza 6. sz.) volt szíves átvállalni ezen jegyek megküldését, s ennélfogva a nevezett idő­től kezdve mindazok részére, kiknek ezen jegyekre szükségök lesz, ő fogja eszközölni. -- A MAGYAR KIR. KÖZLEKEDÉSI MINISTÉRIUM Se­gélyével a magyar mérnök-egylet által a párisi kiállítás tanulmányozására kiküldött négy mérnök eddigi utazásáról következő hiteles adatokat veszi a „P. Napló“ . Utazásukat a múlt hó közepén kezdték mind négyen együtt Dél-Németországon keresztül München-, Carlsruheban több napot időz­vén, a hó végén Párisba érkeztek, a világkiállí­tást látogatták a közelmúlt napokig, mikor is Londonba mentek , ott egy hetet töltvén, vissza­tértek Párisba , hol még e hó végéig maradnak. További útjukat külön, a következő irányokban teszik: Gulácsy Kálmán vasúti mérnök déli Fran­­cziaország, Svájcz és Olaszországnak, Pilch Ágoston gépész­mérnök Belgium, Németország és Zürich­­nek, Benkő Károly építész az éj­szaki német álla­mok és Berlinnek , Tóth Kálmán gazdasági mér­nök Belgium és Poroszországnak — térnek haza. — Ráth Károly országgyűlési és városi kép­viselő a józsefvárosi kisdedóvó-intézetnek 100 ftot, ottani 50 szegény közt valláskülönbség nélküli kiosztás v­égett 100 ftot, végül a Rókus-kórházi egyház javára 50 ftot ajándékozott, mely kegye­leti adományok rendeltetésük helyére átszolgál­tattak. — A VAKOK INTÉZETE NÖVENDÉKEINEK V­IZSGÁ­lata. E jótékony intézet növendékei jul. 30-kan tettek vizsgálatot a polgári lövölde nagy termé­ben, melybe ez alkalomra nagy közönség gyűlt. A növendékek legelőször a hittanból vizsgáltat­tak meg, azután következett az olvasás, írás, ma­gyar nyelvtan, történettan és földleírás, német nyelvtan, egészségtan és számtan oly módon, hogy az egyhangúság kikerülése végett minden tárgy után zeneművek adattak elő, vagy énekeltek a növendékek. Mindjárt igen kedvező benyomást tett a hallgatóságra a növendékek kifejező hang­hordozással adott felelete, és azon érthető előadás, mely azonnal bebizonyítá, hogy nem szajkókként tanulták be a tárgyakat, hanem értelemmel is egyszersmind. A szavalmányok, rendesen magyar költők hazafias költeményei, lelkesülten és me­legséggel adattak elő, és a földleírásban különö­sen nagy tapsot arattak a növendékek, a­meny­nyiben a kitett földgömbön a földrajzi helyek pontos megmutatása által nagy jártasságot tanú­sítottak. A növendékek nagyobb része a zenéhez is ért, és különösen a hegedű van felkarolva az intézetben, élannyira, hogy egy fuvola-játékos-, egy klariné­tos-, egy czimbalmos- és néhány zongorászon kí­vül csak vonó-hangszerek szerepelnek, a­mi min­denesetre előnyös; azonban kár, hogy, mint a ze­nedében is, a fúvó-hangszerek egészen elhanya­goltattak. Mondják, hogy az intézet anyagi érde­kei azok beszerzését nem engedik meg, mi ha le­hetséges volna, a növendékek teljes zenekarral állhatnának elő. A növendékek egyáltalában szép zenetehetségről tanúskodtak, és előadásukban sok érzést fejtenek ki. Egyesek vizsgálata után azután összesen egy érdekesen összeállított „Potpourri“-t adtak elő a Faust dalműből, a­mi nagy tapsvihart idézett elő. Pischinger zenetanár úr bizonyára leg­nagyobb elismerést és köszönet érdemel, hogy annyi buzgalom-, valódi önfeláldozás- és szeretet­teljes gyöngédséggel végzi nehéz feladatát. Az énekben is kitüntették magukat a növendékek. Ennyi egészséges és dallamos hanganyag, mint itt, ritkán található együtt. Megható volt hallani, a­mint e szerencsétlen gyermekek Tinódi m­éla­­bús dalát elzengték : a fájó érzelem, a panaszos kifejezés könyekre indíták a hallgatóságot. A leánynövendékek horgolás-, fonás- és kötés­ben mutatták be ügyességöket, és a közszemlére kitett női kézimunkák és az összes növendékek által font csinos és ízletes kosarak mindenki által élvezettel lőnek megnézve. A kosarak nagyobb ré­­sze elkelt. Végül a jutalomosztás következett be, mi­után a növendékek megkönnyebbült szívvel örvendve tá­voztak haza. — Pest városából az 1867. évi ujonczállitás eredményének statistikai főátnézete szerint ez évre 610 hadujoncz volt kiállítandó. — Ezen hadjuta­lék a város által a következőleg rovatott le, neve­zetesen : I. Az ujonczállitásra nem kötelezett, fel nem hivott, vagy igénybe nem vett korosztá­lyokból, végre idegenek közül az ujonczállitás ideje előtt, vagy alatt állíttatott: a) önkéntes 27, b) magukat megváltó 404, c) kóborló 68, d) sor­­sorlás utján 18. II. Felhívott, és a sorozásnál igénybe vett korosztályokból: a) a hadseregnél már tettleg szolgálatban levők 8, b) szökevény 59, c) sorsolás sora szerint 16, d) helyettesítés utján 10; összesen: 610. — III. Felszólamlás utján a hadi szolgálattól felmentettek, mint: a) egyetlen 73, b) egyetlen fivér­­, c) tanuló 36; összesen: 112. — IV. Alkalmatlannak találtattak: a) mér­ték el nem érése miatt 5, b) mellkas-kövület hiá­nya miatt 27, c) testi fogyatkozás miatt 43; ösz­­szesen: 75. — V. Mint számfeletti elbocsáttatott 224. Utóállitásra előjegyzettekből 61. — Földváry Károly honvédezredestől Flo­­renczből jul. 26-káról következő sorokat veszi a „Pesti Napló“ : „Minden magyarra nézve legelső helyen áll ismerni azon kötelességet, melylyel ha­zájának tartozik akkor, midőn az keblére hívja külföldön elszórt fiait; én az olasz királyi hadse­regben elfoglalt ezredesi rangomról lemondásomat beadtam, mert hazám regeneratiója után igen ké­nyes dolognak tapasztaltam, s általán nem tart­hattam összeférhetőnek életirányommal azt, hogy a sajátlagos körülmények benyomása alatt idegen földön vállalt szolgálatot akkor is még folytassam, midőn azon sajátlagos körülmények megszűntek, midőn alkotmányos törvényeink szentesítvék, mi­dőn a sajátlagos körülmények c­égére kiirott esz­méknek ma már győzelem van kieszközölve, mi­dőn a magyar emigratiónak többé semmi értelme nincs. Lelkemből örülök, hogy nemsokára Pestre érkezem, s hátralévő napjaimat szeretett hazám­ban élhetem le.“ --- Az ORSZÁGOS MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI TÁR­SULAT műcsarnoka i. é. augustus hó 1-jétől fogva zárva marad. Új tárlattal leendő megnyittatása annak idejében közhírré fog tétetni. Pest, 1867. jul. 30-án. Keleti Gusztáv, társ. szerkesztő. — A kolozsvári jul. 26-diki futtatás eredmé­nye a következő: A vadászdijra (400 frt) három ló indult: id. gr. Teleki Domokos „Brutus“-a, me­lyen legifjabb gr. Bethlen János, továbbá : gróf Bethlen Sándor „Kortes“-e, melyen maga a tulaj­donos és b. Bornemisza János „Vezér“-e, melyen b. Bornemisza Tivadar ült. Brutus, mint nehézkes, erőtlen ló, már az első fordulónál átengedte a küz­delmet Kortes és Vezérnek, s ezek méltó vetély­­társaknak bizonyították be magukat; előbbi alig egy félfővel érkezvén előbb be a nyerő­ponthoz. Ismételt futásnál ellenben a derék alkotású, szívós Vezér vivott elsőséget, a miből harmadik futás következett, midőn Kortes visszalépvén, b. Bor­nemisza János „Vezér“-e­sen nyertes. Első futás tartama 4 p. 50 mp., másodiké 6 p. 10 mp., har­madik körüllovaglás. A második oszt. (300 ara­nyos) császárdijra 5 ló volt kinevezve; de a többi visszavonatván, csak id. gróf Teleki Domokos „Xantippe“ nevű 4 é. kis kanczája, s gróf Bethlen Sándor 7 éves „Haris“ nevű­ termetes és nemes alakú kanczája, mely már egyszer e dijt elnyer­te, vetekedtek, s ez utóbbi könnyen nyert. Futás tartama 5 p. 15 mp. A versenyegyleti dij egyi­ke volt a legérdekesb futásoknak. Indult négy ló: gr. Bethlen Károly „Viola“ nevűi négy éves kan­czája, b. Wesselényi Béla „Ormuz“ nevű 4 éves méné, gróf Bethlen Sándor „Csárdás“ nevű 3 éves méné, a negyedik „Pikk“ nevűjé. A futás érdekét emeli, hogy ez utóbbi alig idomított állapotban lépett fel, s mindenki kiváncsi volt, hogyan fogja tartani magát. Ormuz lett ugyan nyertes, de Pikk derekasan küzdött mindvégig, s bár lovásza löve­­gét elvesztő, mi zavarólag hathatott reá, nyom­ban érkezett Ormuz után. Csárdás is jelesül küz­dött. Futás tartama 5 percz, 40 mp., mi alatt 2 angol mfdet megfutni mindig a legnagyobb gyor­saság és kitartás jele. (Korunk.) — Több oldalról nyilvánult kívánságra , hogy „Nagyi képes Naptársunk Tiszti czimtár részébe a szabad királyi és rendezett tanácscsal biró me­zővárosok tisztikarát is felvegyük —­ ezennel tisz­telettel felkérjük az illető t. ez. községi tanácso­kat Magyar-, Erdély-, Horvátország és Szlavó­niában, — szíveskednének e czélra adataikat leg­­felebb i. é. augustus 15—20-ig okvetlenül bekül­deni. Tisztelettel „Emich Gusztáv nagy képes naptárának szerkesztősége“ Pesten, Barátok tere 7. szám.*) — A budai színkörben ma a conservatorium egyik növendéke , Adamovits Matild, ki az idén tartott gyakorlati vizsgák alkalmával a közön­ség figyelmét magára vonta, a­mint Erota lép fel „AES opus“-ban. — A csütörtöki nap, hja a „Szeged“, valódi rémületbe hozta e város közönségét; korán reg­gel alsóvároson égett le egy ház, 8 órakor a felső­­városon kettő, 10 órakor pedig a belvárosban gyu­­ladt ki a Treszki házban lévő szin, s ettől a Szűcs és Ottovai-házak és színek, úgy a Schmidt-ház, istálója és színei gyuladtak ki s égtek le. E tűz borzasztó volt, s az erős szél nemcsak a közeliévő házakat, hanem a gymn­­épületet, templomot s a város nagy részét fenyegette. Szerencsére a szél nyugatnak vette irányát, s a már több helyen égő háztetőkön kifejtett munkásság gátat vetett a pusz­tító elemnek.­­ Az oltó eszközök közül a váro­siak ismét haszonvehetleneknek bizonyultak, de ezen nincs mit csodálkozni, miután a fészerekből *) Tisztelettel felkérjük hazai minden nyelvű lap­jaink tek. szerkesztőségeit, szíveskedjenek e rövid kérelmünket lapjaikba felvenni. 1282

Next