Budapesti Közlöny, 1867. augusztus (1. évfolyam, 117-141. szám)
1867-08-01 / 117. szám
tábornokok által fogadtatott. Meglátogatta a kincstárt is s Harun al Rasid kardját, valamint az elefántcsont műveket is különösen megszemlélte. Júl. 30-án Klosterneuburgban árkászati hadgyakorlat volt, melyen ő Felségeik a császár és szultán számos kísérettel voltak jelen. Az udvari ebéden, mely a schönbrunni kéjkastélyban d. u. 4 órakor adatott, a polgármester dr. Zelinka is jelen volt. Ebéd után ő felsége a szultán a Ringstrassen és Jägerzeilen át araterbe, és onnan vissza az „an der Wien” színházig kocsizott. Az utczák, melyeken a nagyúr átkocsizott, roppant tömegek által voltak ellepve , melyek szakadatlanul éljenzők. Fél 8 óra után a szultán, a császári hgektől kisérve, az „an der Wien“ színházban jelent meg. A „Papageno"-kapu virágokkal volt díszítve, valamint az előcsarnok is, hová a buffet és szökőkutak voltak berendezve. A közönség, mely a színház minden zugát ellepte, tapsolva, éljenezve és felállva üdvözölte a páholyba belépő szultánt, míg a zenekar a török nemzeti hymnust játszotta, s ismételt örömujjongásokban tört ki, midőn ő felsége magát nyájasan meghajtotta. Egész az előadás végéig ott maradt, mely után Schönbrunnba kocsizott. („W. Ztg.“) — A török szultán Londonban Palmerston özvegyét meglátogatta, s elutazása előtt 25.000 forintot küldött a londoni ínségesek számára. — Székes-Fehérváron jul. 29-én tartatott meg a gyászisteni tisztelet néhai Miksa mexikói császárért. Az összes megyei, városi és katonai tiszti-, valamint a gymnasiumi tanári kar meghatottan ven részt. Az absolutiók a káptalani tagok által tartottak , a megyés püspök által pedig maga a gyászisteni tisztelet. A székesegyház zsúfolásig megtelt ájtatoskodókkal, kik közt más vallásuak is voltak. — Bécsben a cs. kir. főkamarási hivatal kihirdetteté, hogy a közönségnek a cs. kir. kincstárba, továbbá a cs. kir. pénz- s régiségi cabinetbe, az ambrazi gyűjteménybe, s a belvederi cs. kir. képcsarnokba bebocsátásánál, az illető szolgáknak, elbocsáttatás büntetése alatt, pénzajándékot sem kívánni, se elfogadni nem szabad. Az illető névlajstromokért határozott árak vannak kiszabva, miknél nem szabad többet kívánni. Az esernyők, pálczák stb. őrzéséért, darabjától szintén legfölebb 10 krnyi dij lesz fizetendő. — A pesti egyetemen rector magnificussá főt. Roder Alajos ur választatott meg. — A magyar orvosok és természetvizsgálók Rimaszombatban f. augusztus hó 12-től 18-ig tartandó XII-ik nagygyülésére vonatkozólag a közönségnek ezennel tudomására hozatik, miszerint mindazok, kik ezen nagygyűlésben részt venni kívánnak, az illető igazolási jegy megszerzése végett augusztus 5-ig bezárólag öt forinttal ellátott bérmentes leveleikkel dr. Rózsay József főoroshoz (Deák tér 54. sz.) forduljanak, hogy az igazolási jegy azonnal megküldethessék. Augusztus 6-tól kezdve pedig dr. Pollák Henrik úr (Lipótváros, sétatér-utcza 6. sz.) volt szíves átvállalni ezen jegyek megküldését, s ennélfogva a nevezett időtől kezdve mindazok részére, kiknek ezen jegyekre szükségök lesz, ő fogja eszközölni. -- A MAGYAR KIR. KÖZLEKEDÉSI MINISTÉRIUM Segélyével a magyar mérnök-egylet által a párisi kiállítás tanulmányozására kiküldött négy mérnök eddigi utazásáról következő hiteles adatokat veszi a „P. Napló“ . Utazásukat a múlt hó közepén kezdték mind négyen együtt Dél-Németországon keresztül München-, Carlsruheban több napot időzvén, a hó végén Párisba érkeztek, a világkiállítást látogatták a közelmúlt napokig, mikor is Londonba mentek , ott egy hetet töltvén, visszatértek Párisba , hol még e hó végéig maradnak. További útjukat külön, a következő irányokban teszik: Gulácsy Kálmán vasúti mérnök déli Francziaország, Svájcz és Olaszországnak, Pilch Ágoston gépészmérnök Belgium, Németország és Zürichnek, Benkő Károly építész az éjszaki német államok és Berlinnek , Tóth Kálmán gazdasági mérnök Belgium és Poroszországnak — térnek haza. — Ráth Károly országgyűlési és városi képviselő a józsefvárosi kisdedóvó-intézetnek 100 ftot, ottani 50 szegény közt valláskülönbség nélküli kiosztás végett 100 ftot, végül a Rókus-kórházi egyház javára 50 ftot ajándékozott, mely kegyeleti adományok rendeltetésük helyére átszolgáltattak. — A VAKOK INTÉZETE NÖVENDÉKEINEK VIZSGÁlata. E jótékony intézet növendékei jul. 30-kan tettek vizsgálatot a polgári lövölde nagy termében, melybe ez alkalomra nagy közönség gyűlt. A növendékek legelőször a hittanból vizsgáltattak meg, azután következett az olvasás, írás, magyar nyelvtan, történettan és földleírás, német nyelvtan, egészségtan és számtan oly módon, hogy az egyhangúság kikerülése végett minden tárgy után zeneművek adattak elő, vagy énekeltek a növendékek. Mindjárt igen kedvező benyomást tett a hallgatóságra a növendékek kifejező hanghordozással adott felelete, és azon érthető előadás, mely azonnal bebizonyítá, hogy nem szajkókként tanulták be a tárgyakat, hanem értelemmel is egyszersmind. A szavalmányok, rendesen magyar költők hazafias költeményei, lelkesülten és melegséggel adattak elő, és a földleírásban különösen nagy tapsot arattak a növendékek, amenynyiben a kitett földgömbön a földrajzi helyek pontos megmutatása által nagy jártasságot tanúsítottak. A növendékek nagyobb része a zenéhez is ért, és különösen a hegedű van felkarolva az intézetben, élannyira, hogy egy fuvola-játékos-, egy klarinétos-, egy czimbalmos- és néhány zongorászon kívül csak vonó-hangszerek szerepelnek, ami mindenesetre előnyös; azonban kár, hogy, mint a zenedében is, a fúvó-hangszerek egészen elhanyagoltattak. Mondják, hogy az intézet anyagi érdekei azok beszerzését nem engedik meg, mi ha lehetséges volna, a növendékek teljes zenekarral állhatnának elő. A növendékek egyáltalában szép zenetehetségről tanúskodtak, és előadásukban sok érzést fejtenek ki. Egyesek vizsgálata után azután összesen egy érdekesen összeállított „Potpourri“-t adtak elő a Faust dalműből, ami nagy tapsvihart idézett elő. Pischinger zenetanár úr bizonyára legnagyobb elismerést és köszönet érdemel, hogy annyi buzgalom-, valódi önfeláldozás- és szeretetteljes gyöngédséggel végzi nehéz feladatát. Az énekben is kitüntették magukat a növendékek. Ennyi egészséges és dallamos hanganyag, mint itt, ritkán található együtt. Megható volt hallani, amint e szerencsétlen gyermekek Tinódi mélabús dalát elzengték : a fájó érzelem, a panaszos kifejezés könyekre indíták a hallgatóságot. A leánynövendékek horgolás-, fonás- és kötésben mutatták be ügyességöket, és a közszemlére kitett női kézimunkák és az összes növendékek által font csinos és ízletes kosarak mindenki által élvezettel lőnek megnézve. A kosarak nagyobb része elkelt. Végül a jutalomosztás következett be, miután a növendékek megkönnyebbült szívvel örvendve távoztak haza. — Pest városából az 1867. évi ujonczállitás eredményének statistikai főátnézete szerint ez évre 610 hadujoncz volt kiállítandó. — Ezen hadjutalék a város által a következőleg rovatott le, nevezetesen : I. Az ujonczállitásra nem kötelezett, fel nem hivott, vagy igénybe nem vett korosztályokból, végre idegenek közül az ujonczállitás ideje előtt, vagy alatt állíttatott: a) önkéntes 27, b) magukat megváltó 404, c) kóborló 68, d) sorsorlás utján 18. II. Felhívott, és a sorozásnál igénybe vett korosztályokból: a) a hadseregnél már tettleg szolgálatban levők 8, b) szökevény 59, c) sorsolás sora szerint 16, d) helyettesítés utján 10; összesen: 610. — III. Felszólamlás utján a hadi szolgálattól felmentettek, mint: a) egyetlen 73, b) egyetlen fivér, c) tanuló 36; összesen: 112. — IV. Alkalmatlannak találtattak: a) mérték el nem érése miatt 5, b) mellkas-kövület hiánya miatt 27, c) testi fogyatkozás miatt 43; öszszesen: 75. — V. Mint számfeletti elbocsáttatott 224. Utóállitásra előjegyzettekből 61. — Földváry Károly honvédezredestől Florenczből jul. 26-káról következő sorokat veszi a „Pesti Napló“ : „Minden magyarra nézve legelső helyen áll ismerni azon kötelességet, melylyel hazájának tartozik akkor, midőn az keblére hívja külföldön elszórt fiait; én az olasz királyi hadseregben elfoglalt ezredesi rangomról lemondásomat beadtam, mert hazám regeneratiója után igen kényes dolognak tapasztaltam, s általán nem tarthattam összeférhetőnek életirányommal azt, hogy a sajátlagos körülmények benyomása alatt idegen földön vállalt szolgálatot akkor is még folytassam, midőn azon sajátlagos körülmények megszűntek, midőn alkotmányos törvényeink szentesítvék, midőn a sajátlagos körülmények cégére kiirott eszméknek ma már győzelem van kieszközölve, midőn a magyar emigratiónak többé semmi értelme nincs. Lelkemből örülök, hogy nemsokára Pestre érkezem, s hátralévő napjaimat szeretett hazámban élhetem le.“ --- Az ORSZÁGOS MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI TÁRSULAT műcsarnoka i. é. augustus hó 1-jétől fogva zárva marad. Új tárlattal leendő megnyittatása annak idejében közhírré fog tétetni. Pest, 1867. jul. 30-án. Keleti Gusztáv, társ. szerkesztő. — A kolozsvári jul. 26-diki futtatás eredménye a következő: A vadászdijra (400 frt) három ló indult: id. gr. Teleki Domokos „Brutus“-a, melyen legifjabb gr. Bethlen János, továbbá : gróf Bethlen Sándor „Kortes“-e, melyen maga a tulajdonos és b. Bornemisza János „Vezér“-e, melyen b. Bornemisza Tivadar ült. Brutus, mint nehézkes, erőtlen ló, már az első fordulónál átengedte a küzdelmet Kortes és Vezérnek, s ezek méltó vetélytársaknak bizonyították be magukat; előbbi alig egy félfővel érkezvén előbb be a nyerőponthoz. Ismételt futásnál ellenben a derék alkotású, szívós Vezér vivott elsőséget, a miből harmadik futás következett, midőn Kortes visszalépvén, b. Bornemisza János „Vezér“-esen nyertes. Első futás tartama 4 p. 50 mp., másodiké 6 p. 10 mp., harmadik körüllovaglás. A második oszt. (300 aranyos) császárdijra 5 ló volt kinevezve; de a többi visszavonatván, csak id. gróf Teleki Domokos „Xantippe“ nevű 4 é. kis kanczája, s gróf Bethlen Sándor 7 éves „Haris“ nevű termetes és nemes alakú kanczája, mely már egyszer e dijt elnyerte, vetekedtek, s ez utóbbi könnyen nyert. Futás tartama 5 p. 15 mp. A versenyegyleti dij egyike volt a legérdekesb futásoknak. Indult négy ló: gr. Bethlen Károly „Viola“ nevűi négy éves kanczája, b. Wesselényi Béla „Ormuz“ nevű 4 éves méné, gróf Bethlen Sándor „Csárdás“ nevű 3 éves méné, a negyedik „Pikk“ nevűjé. A futás érdekét emeli, hogy ez utóbbi alig idomított állapotban lépett fel, s mindenki kiváncsi volt, hogyan fogja tartani magát. Ormuz lett ugyan nyertes, de Pikk derekasan küzdött mindvégig, s bár lovásza lövegét elvesztő, mi zavarólag hathatott reá, nyomban érkezett Ormuz után. Csárdás is jelesül küzdött. Futás tartama 5 percz, 40 mp., mi alatt 2 angol mfdet megfutni mindig a legnagyobb gyorsaság és kitartás jele. (Korunk.) — Több oldalról nyilvánult kívánságra , hogy „Nagyi képes Naptársunk Tiszti czimtár részébe a szabad királyi és rendezett tanácscsal biró mezővárosok tisztikarát is felvegyük — ezennel tisztelettel felkérjük az illető t. ez. községi tanácsokat Magyar-, Erdély-, Horvátország és Szlavóniában, — szíveskednének e czélra adataikat legfelebb i. é. augustus 15—20-ig okvetlenül beküldeni. Tisztelettel „Emich Gusztáv nagy képes naptárának szerkesztősége“ Pesten, Barátok tere 7. szám.*) — A budai színkörben ma a conservatorium egyik növendéke , Adamovits Matild, ki az idén tartott gyakorlati vizsgák alkalmával a közönség figyelmét magára vonta, amint Erota lép fel „AES opus“-ban. — A csütörtöki nap, hja a „Szeged“, valódi rémületbe hozta e város közönségét; korán reggel alsóvároson égett le egy ház, 8 órakor a felsővároson kettő, 10 órakor pedig a belvárosban gyuladt ki a Treszki házban lévő szin, s ettől a Szűcs és Ottovai-házak és színek, úgy a Schmidt-ház, istálója és színei gyuladtak ki s égtek le. E tűz borzasztó volt, s az erős szél nemcsak a közeliévő házakat, hanem a gymnépületet, templomot s a város nagy részét fenyegette. Szerencsére a szél nyugatnak vette irányát, s a már több helyen égő háztetőkön kifejtett munkásság gátat vetett a pusztító elemnek. Az oltó eszközök közül a városiak ismét haszonvehetleneknek bizonyultak, de ezen nincs mit csodálkozni, miután a fészerekből *) Tisztelettel felkérjük hazai minden nyelvű lapjaink tek. szerkesztőségeit, szíveskedjenek e rövid kérelmünket lapjaikba felvenni. 1282