Budapesti Közlöny, 1867. szeptember (1. évfolyam, 142-166. szám)

1867-09-01 / 142. szám

sabb oldalkapcsolatok vétetnek fel jelen prospec­­tusba, megjegyezvén, hogy azok a közgazdászai és statistikai adatok figyelemben tartása mellett, helyi érdekek által is indokolva, nagyobb fontossá­guknál fogva vétettek sorrendbe. Ezek: XXII. A kapus-szebeni ágvonal, mely a törzs­vonalból kiindulva , Erdély másod fővárosát kap­csolja a hálórendszerrel. Hossza 5% mértföld. XXIII. A brassó-csik-szereda-gyergyó-sz.-miklósi vonal, közben Sepsi-Sz.-György, Tusnád és Sz.­­Domokos érintésével, melyre a székelység népe­sedési és iparviszonyai igényt tartanak. Hossza 16 mértföld. XXIV. A marosvásárhelyi ágvonal, mely a törzs­vonalból Gerend és Hadrév körül kiágazva, Er­dély harmad fővárosát csatolja a többivel és a nagy forgalommal. Hossza 60 mértföld. XXV. A Kolozsvár-beszterczei vonal, Bonczhida, Szamos-Ujvár és Dézs közelében húzódva, jelen­ben a helyi körülmények által indokoltatik , idő­vel azonban Havasalföldre kihosszabbodva rendel­tetése leend nemzetközi forgalom közvetitőjeként is szerepelni. Hossza 13­2 mértföld.­­ Az utóbbi négy vo­nalon a szükséges tanulmányozások még hiá­nyoznak. Ezek azon vonalak, melyeket egyelőre meg­­állapítni kellett, melyek együtt, egymáshoz, s az országos területhez oly combinatióban állanak, miszerint a hálózatot ábrázoló térképet áttekintve, a vonalak szárnyait arányos terjedésben, s egyen­lő iránykörökben láthatjuk kisugározni. De ezzel a hálózat koránt sincs befejezve, mert szálai a ki­­fejlendő követelmények nyomán sűrűsítendők lesznek. Sőt a név szerint elősorolt vonalakon túl, a forgalom gyűjtése, vagy összefűzése czéljából, még több alsóbb rendű vonal szüksége fog felme­rülni , melyek egyébként már az úgynevezett olcsó vasutak rendszerének tárgyait képezik , me­lyeknek szükségességét a további fejlemények fogják kitüntetni, s fontosságukat osztályozni. Magyarázni sem kell, hogy a mint szükséges egyrészről, hogy ily fontos gazdasági beruházás komoly megfontolás és megállapított hálózat nyo­mán tétessék, v­agy másrészről nem kevésbé fontos, hogy a foganatosítás sorrendje tervszerű s változhatatlan legyen, mert a rendszer kivitele csak így lehet következetes, s mert csak ezáltal lehet mellőzni, hogy a vidéki és magán­érdekek tusája zsibbasztólag ne hasson a magasabb érde­kek létesítésére. A hálózat megállapításánál irányadó volt a közgazdászai elv, hogy az központtal bírjon, melyből a vonalak minden irányban kisugározva az ország határáig terjedjenek. Minden, mi forgalomnak életet ad, pénz, ke­reskedés, gyár és kézipar, akaratlanul is köz­pontosítja magát, s a központ természetes helyét, ha nem volna is, megteremti, és mert a fentebbiek a közlekedési eszközökkel kölcsönös tényezőket képeznek, s egymásnak viszonos életföltételei, s nem lehet, hogy egymás nélkül fenállhassanak. Ez áll az ország és főváros kölcsönös viszonyára is, mely szerint egyiknek felvirágzása mindig magával emeli a másikat. Az ily központot nem lehet mesterségesen csinálni, az magából fejlődik, s azáltal mutatja, hogy természetes. Fővárosunk­nak fényesen megvan e tulajdonsága, mi hogy természetes, kitűnik nemcsak fekvéséből és hely­zetéből , de különösen azon tényből is, hogy ki­számított mellőzések ellenében , a hazai forgalom és kereskedés központjaként, a legnagyobb vihar közt föntartotta magát. Az ily minőség nem engedi magát büntetlenül megkerülni, s a mi ilyesre törekszik, az az ered­ményben boszulja meg magát. Hasonló felfogás utalta Budapestet központul a tervezetbe, s e meg­állapodást parancsolták az 1838. és 1848-diki vasúti törvények, melyek Budapestet jelölik ki központul, s minden főirány kiindulását ezen köz­pontból szabják meg. Budapestnek központi helyzete révet követel, mely a budai pályafőt kapcsolná a pestiekkel. E kapcsolatra 1865-ben a concessio kiadatott. Ezek azon irányok, melyeket a kormány az alakított vezérelvek nyomán az ország valódi ér­dekei és szükségei gondos számbavételével kije­lölt, hogy azok a közös haza mind országos, mind 1596 vidéki érdekeinek megfelelve, a rendelkezésre álló erők takarékos és lelkiismeretes alkalmazása mel­lett a közjólét életereit képezzék, és majdan va­lósítva, hazánkat az európai államrendszerben azon színvonalra emeljék, melyre alaperejénél és föld­­irati helyzeténél fogva hivatva van. A TERVEZETBEN FOGYALT VASUTAK HOSSZASÁGA MÉRTFÖLDEKBEN. A VASÚTVONALAK NEVEZÉSE Részenkint Összegen Mértföld Buda-fiumei vonalon: Zákány-Zágráb.............................................................................13%­ Károly város-Fiume............................................................................21­­­1 Fiumei ágvonalak: Lic­zenyi........................................................................................... 5%) Spalatrof ág............................................................................................45­­ * Erdélyi vonal: Nagyvárad-Kolozsvár................................................................20%1­0. Kolozsvár-Segesvár-Brassó-Bodzaszoros.......................................51­­­1 * Erdélyi ágvonal: Koslárd-Károlyfehérvár................................................................— 1% Gácsországi vonalon: Hatvan-Miskolcz..........................................................................15%­­ Eperjes-határszél (Przemysl felé).......................................................11%) Szerencs­esap-nagy-szőllős máramaros-szigeti vonal...................................................... . .33 Szatmári vonal: Debreczen-Szatmár-Németi-Tekeháza....................................................... 18s/* Kansa-oderbergi vonal a határszélig. és eperjesi ág............................................................— 39% Pest-oderbergi vonal: Salgó-Tarján-Losoncz-Zólyom-Szucsán............................................— 21% Érsek-ujvár-nyitra-trencséni vonal Zsolnáig............................................................................— 27 Érsek­újvár-komáromi vonal..........................................................................................— 4 Gömöri vonal: Miskolcz-Putnok-Rozsnyó..........................................................................— 11% Győr-gráczi vonal: Győr-Pápa-Körmend a határszélig.......................................................— 21% Murakeresztúr- pécsi vonalon : (Kanizsa) Barcsig........................................................... 9%­­ .­­ Barcs-Pécs-Üszög . . ............................................ 8%| Székes­fehérvár-pécsi vonalon : Sz.-Fehérvár-Sz.-Lőrincz .................................................— 20 Villány-eszéki vonal: Baranyavár felé................................................................................— 6% Baranyavár-bezdáni ág.......................................................................— 3% Nagyvárad-bezdán-alföldi vonal.....................................................................................— 39 Eszék-sziszeki tót-horvát vonal.............................................................................................. — 30 Tót-horvát vonalon: Pletternicza-hrodi ág..........................................................................— 5% Pest-pancsovai vonalon: N.-Kikinda-Pancsova................................................... — 16% Perlasz-újvidék-zombori vonal .................................................................................................— 18 Arad-temesvári vonal­­.................................................................................................................— 7% Temesvár-orsovai vonal.................................................................................................................. 23 Arad-károlyvári (Alvincz) vonal . ........................................................................................26% 1 Piski-petroszenyi ág.....................................................10%­ '* Kapus- szebeni ág ......................................................................................................................1­5% Brassó-csik­szereda-gyergyó-szent-miklósi vonal ..................................................................— 15% Marosvásárhelyi ágvonal............................................................................................................— 6% Kolozsvár-beszterczei vonal......................................................................................................— 13% TÖRVÉNYJAVASLAT A POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS TÁRGYÁBAN. (Vég­e.) NYOLCZADIK CZIM. A VÉGREHAJTÁSRÓL. IV. Fejezet. ÖRÖK-EMLÉKŰ BIZONYÍTÁS. A bizonyítás helye és nemei. 420. §. Az örökemlékült bizonyításnak a per fo­lyama alatt, sőt a per megindítása előtt is helye van , ha az ellenfél abba beleegyez; vagy ennek hiányában, ha folyamodó kimutatja, hogy bizo­nyítékát, melyet jogainak érvényesítésére vagy védelmére kíván használni, a per kimenetéig el­veszítheti. Az örökemlékű bizonyítás nemei: az előleges tanúkihallgatás és előleges bírói szemle. Előleges tanúkihallgatás. 421. §. Az előleges tanúkihallgatás a bizonyí­tási kérdőpontok melléklése , s a tanú nevének, polgári állásának és lakhelyének pontos előadása mellett azon bíróságnál kérendő, melyet a perbeni törvényhatóság illet. Sürgős esetekben a tanút azon bíróság is ki­hallgathatja , melynek kerületében a tanú tartóz­kodik. 422. A bíróság ily kérdés felett rendszerint az ellenfél meghallgatása nélkül határoz. Az ellen­fél megidézésének akkor van helye, ha az tudva van, és halasztás veszélye nélkül megidézhető. Ha azonban az ellenfél önként jelentkezvén, el­lenkérdő pontokat nyújt be, a tanú ezekre is ki­hallgatandó. 423. §. A bemutatott kérdőpontokat a bíróság vizsgálja meg; s ha azok a közerkölcsiség, vagy a talapra helyezkedve biztosan szerzi meg azon fontos tényezők egyikét, melyeknek üdvös hatása mellett, állását dicsgazdag múltjához és föltétele­zett jövőjéhez méltón fogja betölteni, és századok hosszú során át szilárdul megtartani, a tárgynak fenyító eljárás alá tartozósága, avagy a tanúnak a 135. és 136. §§-ban körülírt minősé­ge tekintetében kérdésen felül állanak , a tanúki­hallgatást azonnal rendelje el s foganatosítsa. A tanú­kihallgatás a tanuk általi rendes bizo­nyítás iránti szabályok szerint teljesítendő. A tanúvallomásokról felvett jegyzőkönyv meg­tekintése , s másolatbani kivétele mindegyik fél­nek megengedtetik. Ismételt kihallgatás a per folyamában. 424. §. Ama bizonyítási kérdőpontok, melyekre a tanú előlegesen kihallgattatott, a perben újólag melléklendők, úgyszintén a bíróság is , ha tanu­­bizonyításnak találja szükségét, a tanúkihallgatást újólag rendelje el. 425. §. Ha az előlegesen kihallgatott tanuk nin­csenek többé életben, a már letett vallomás a tanút rendes bizonyítékkal egyenlőnek tekintetik. Azon kifogások azonban, melyek a tanuk vagy nyilatkozataik ellen általában tétezhetnek, az elő­legesen kivett tanubizonyíték ellen is érvényesít­­hetők. Előleges bírói szemle, 426. §. Az előleges birói szemle megtartására, annak tárgyaihoz képest, azon személyi, vagy bir­­tokbiróság van hivatva, melyet a perbeni eljárás illet,­­ ingóságokra nézve, ha a késedelem veszély­­lyel járna, azon biróság, melynek kerületében a szemle tárgya létezik. 427. §. Ha az ellenfél tudva van, s halasztás veszélye nélkül megidéztethetik, a biróság által a szemléhez meghívandó. Ily esetben a szakértőket a felek választják. Ha az ellenfél megidéztetése nem lehetséges, a szakértőket a folyamodó javaslatára tekintet nél­kül a bíróság hivatalból nevezi ki. 428. §. Az előleges birói szemle ugyanazon el­vek szerint ítélendő meg, melyek a 425. §-ban a tanukra nézve megállapittattak. Összesen : — 635%

Next