Budapesti Közlöny, 1867. szeptember (1. évfolyam, 142-166. szám)
1867-09-01 / 142. szám
sabb oldalkapcsolatok vétetnek fel jelen prospectusba, megjegyezvén, hogy azok a közgazdászai és statistikai adatok figyelemben tartása mellett, helyi érdekek által is indokolva, nagyobb fontosságuknál fogva vétettek sorrendbe. Ezek: XXII. A kapus-szebeni ágvonal, mely a törzsvonalból kiindulva , Erdély másod fővárosát kapcsolja a hálórendszerrel. Hossza 5% mértföld. XXIII. A brassó-csik-szereda-gyergyó-sz.-miklósi vonal, közben Sepsi-Sz.-György, Tusnád és Sz.Domokos érintésével, melyre a székelység népesedési és iparviszonyai igényt tartanak. Hossza 16 mértföld. XXIV. A marosvásárhelyi ágvonal, mely a törzsvonalból Gerend és Hadrév körül kiágazva, Erdély harmad fővárosát csatolja a többivel és a nagy forgalommal. Hossza 60 mértföld. XXV. A Kolozsvár-beszterczei vonal, Bonczhida, Szamos-Ujvár és Dézs közelében húzódva, jelenben a helyi körülmények által indokoltatik , idővel azonban Havasalföldre kihosszabbodva rendeltetése leend nemzetközi forgalom közvetitőjeként is szerepelni. Hossza 132 mértföld. Az utóbbi négy vonalon a szükséges tanulmányozások még hiányoznak. Ezek azon vonalak, melyeket egyelőre megállapítni kellett, melyek együtt, egymáshoz, s az országos területhez oly combinatióban állanak, miszerint a hálózatot ábrázoló térképet áttekintve, a vonalak szárnyait arányos terjedésben, s egyenlő iránykörökben láthatjuk kisugározni. De ezzel a hálózat koránt sincs befejezve, mert szálai a kifejlendő követelmények nyomán sűrűsítendők lesznek. Sőt a név szerint elősorolt vonalakon túl, a forgalom gyűjtése, vagy összefűzése czéljából, még több alsóbb rendű vonal szüksége fog felmerülni , melyek egyébként már az úgynevezett olcsó vasutak rendszerének tárgyait képezik , melyeknek szükségességét a további fejlemények fogják kitüntetni, s fontosságukat osztályozni. Magyarázni sem kell, hogy a mint szükséges egyrészről, hogy ily fontos gazdasági beruházás komoly megfontolás és megállapított hálózat nyomán tétessék, vagy másrészről nem kevésbé fontos, hogy a foganatosítás sorrendje tervszerű s változhatatlan legyen, mert a rendszer kivitele csak így lehet következetes, s mert csak ezáltal lehet mellőzni, hogy a vidéki és magánérdekek tusája zsibbasztólag ne hasson a magasabb érdekek létesítésére. A hálózat megállapításánál irányadó volt a közgazdászai elv, hogy az központtal bírjon, melyből a vonalak minden irányban kisugározva az ország határáig terjedjenek. Minden, mi forgalomnak életet ad, pénz, kereskedés, gyár és kézipar, akaratlanul is központosítja magát, s a központ természetes helyét, ha nem volna is, megteremti, és mert a fentebbiek a közlekedési eszközökkel kölcsönös tényezőket képeznek, s egymásnak viszonos életföltételei, s nem lehet, hogy egymás nélkül fenállhassanak. Ez áll az ország és főváros kölcsönös viszonyára is, mely szerint egyiknek felvirágzása mindig magával emeli a másikat. Az ily központot nem lehet mesterségesen csinálni, az magából fejlődik, s azáltal mutatja, hogy természetes. Fővárosunknak fényesen megvan e tulajdonsága, mi hogy természetes, kitűnik nemcsak fekvéséből és helyzetéből , de különösen azon tényből is, hogy kiszámított mellőzések ellenében , a hazai forgalom és kereskedés központjaként, a legnagyobb vihar közt föntartotta magát. Az ily minőség nem engedi magát büntetlenül megkerülni, s a mi ilyesre törekszik, az az eredményben boszulja meg magát. Hasonló felfogás utalta Budapestet központul a tervezetbe, s e megállapodást parancsolták az 1838. és 1848-diki vasúti törvények, melyek Budapestet jelölik ki központul, s minden főirány kiindulását ezen központból szabják meg. Budapestnek központi helyzete révet követel, mely a budai pályafőt kapcsolná a pestiekkel. E kapcsolatra 1865-ben a concessio kiadatott. Ezek azon irányok, melyeket a kormány az alakított vezérelvek nyomán az ország valódi érdekei és szükségei gondos számbavételével kijelölt, hogy azok a közös haza mind országos, mind 1596 vidéki érdekeinek megfelelve, a rendelkezésre álló erők takarékos és lelkiismeretes alkalmazása mellett a közjólét életereit képezzék, és majdan valósítva, hazánkat az európai államrendszerben azon színvonalra emeljék, melyre alaperejénél és földirati helyzeténél fogva hivatva van. A TERVEZETBEN FOGYALT VASUTAK HOSSZASÁGA MÉRTFÖLDEKBEN. A VASÚTVONALAK NEVEZÉSE Részenkint Összegen Mértföld Buda-fiumei vonalon: Zákány-Zágráb.............................................................................13% Károly város-Fiume............................................................................211 Fiumei ágvonalak: Liczenyi........................................................................................... 5%) Spalatrof ág............................................................................................45 * Erdélyi vonal: Nagyvárad-Kolozsvár................................................................20%10. Kolozsvár-Segesvár-Brassó-Bodzaszoros.......................................511 * Erdélyi ágvonal: Koslárd-Károlyfehérvár................................................................— 1% Gácsországi vonalon: Hatvan-Miskolcz..........................................................................15% Eperjes-határszél (Przemysl felé).......................................................11%) Szerencsesap-nagy-szőllős máramaros-szigeti vonal...................................................... . .33 Szatmári vonal: Debreczen-Szatmár-Németi-Tekeháza....................................................... 18s/* Kansa-oderbergi vonal a határszélig. és eperjesi ág............................................................— 39% Pest-oderbergi vonal: Salgó-Tarján-Losoncz-Zólyom-Szucsán............................................— 21% Érsek-ujvár-nyitra-trencséni vonal Zsolnáig............................................................................— 27 Érsekújvár-komáromi vonal..........................................................................................— 4 Gömöri vonal: Miskolcz-Putnok-Rozsnyó..........................................................................— 11% Győr-gráczi vonal: Győr-Pápa-Körmend a határszélig.......................................................— 21% Murakeresztúr- pécsi vonalon : (Kanizsa) Barcsig........................................................... 9% . Barcs-Pécs-Üszög . . ............................................ 8%| Székesfehérvár-pécsi vonalon : Sz.-Fehérvár-Sz.-Lőrincz .................................................— 20 Villány-eszéki vonal: Baranyavár felé................................................................................— 6% Baranyavár-bezdáni ág.......................................................................— 3% Nagyvárad-bezdán-alföldi vonal.....................................................................................— 39 Eszék-sziszeki tót-horvát vonal.............................................................................................. — 30 Tót-horvát vonalon: Pletternicza-hrodi ág..........................................................................— 5% Pest-pancsovai vonalon: N.-Kikinda-Pancsova................................................... — 16% Perlasz-újvidék-zombori vonal .................................................................................................— 18 Arad-temesvári vonal.................................................................................................................— 7% Temesvár-orsovai vonal.................................................................................................................. 23 Arad-károlyvári (Alvincz) vonal . ........................................................................................26% 1 Piski-petroszenyi ág.....................................................10% '* Kapus- szebeni ág ......................................................................................................................15% Brassó-csikszereda-gyergyó-szent-miklósi vonal ..................................................................— 15% Marosvásárhelyi ágvonal............................................................................................................— 6% Kolozsvár-beszterczei vonal......................................................................................................— 13% TÖRVÉNYJAVASLAT A POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS TÁRGYÁBAN. (Vége.) NYOLCZADIK CZIM. A VÉGREHAJTÁSRÓL. IV. Fejezet. ÖRÖK-EMLÉKŰ BIZONYÍTÁS. A bizonyítás helye és nemei. 420. §. Az örökemlékült bizonyításnak a per folyama alatt, sőt a per megindítása előtt is helye van , ha az ellenfél abba beleegyez; vagy ennek hiányában, ha folyamodó kimutatja, hogy bizonyítékát, melyet jogainak érvényesítésére vagy védelmére kíván használni, a per kimenetéig elveszítheti. Az örökemlékű bizonyítás nemei: az előleges tanúkihallgatás és előleges bírói szemle. Előleges tanúkihallgatás. 421. §. Az előleges tanúkihallgatás a bizonyítási kérdőpontok melléklése , s a tanú nevének, polgári állásának és lakhelyének pontos előadása mellett azon bíróságnál kérendő, melyet a perbeni törvényhatóság illet. Sürgős esetekben a tanút azon bíróság is kihallgathatja , melynek kerületében a tanú tartózkodik. 422. A bíróság ily kérdés felett rendszerint az ellenfél meghallgatása nélkül határoz. Az ellenfél megidézésének akkor van helye, ha az tudva van, és halasztás veszélye nélkül megidézhető. Ha azonban az ellenfél önként jelentkezvén, ellenkérdő pontokat nyújt be, a tanú ezekre is kihallgatandó. 423. §. A bemutatott kérdőpontokat a bíróság vizsgálja meg; s ha azok a közerkölcsiség, vagy a talapra helyezkedve biztosan szerzi meg azon fontos tényezők egyikét, melyeknek üdvös hatása mellett, állását dicsgazdag múltjához és föltételezett jövőjéhez méltón fogja betölteni, és századok hosszú során át szilárdul megtartani, a tárgynak fenyító eljárás alá tartozósága, avagy a tanúnak a 135. és 136. §§-ban körülírt minősége tekintetében kérdésen felül állanak , a tanúkihallgatást azonnal rendelje el s foganatosítsa. A tanúkihallgatás a tanuk általi rendes bizonyítás iránti szabályok szerint teljesítendő. A tanúvallomásokról felvett jegyzőkönyv megtekintése , s másolatbani kivétele mindegyik félnek megengedtetik. Ismételt kihallgatás a per folyamában. 424. §. Ama bizonyítási kérdőpontok, melyekre a tanú előlegesen kihallgattatott, a perben újólag melléklendők, úgyszintén a bíróság is , ha tanubizonyításnak találja szükségét, a tanúkihallgatást újólag rendelje el. 425. §. Ha az előlegesen kihallgatott tanuk nincsenek többé életben, a már letett vallomás a tanút rendes bizonyítékkal egyenlőnek tekintetik. Azon kifogások azonban, melyek a tanuk vagy nyilatkozataik ellen általában tétezhetnek, az előlegesen kivett tanubizonyíték ellen is érvényesíthetők. Előleges bírói szemle, 426. §. Az előleges birói szemle megtartására, annak tárgyaihoz képest, azon személyi, vagy birtokbiróság van hivatva, melyet a perbeni eljárás illet, ingóságokra nézve, ha a késedelem veszélylyel járna, azon biróság, melynek kerületében a szemle tárgya létezik. 427. §. Ha az ellenfél tudva van, s halasztás veszélye nélkül megidéztethetik, a biróság által a szemléhez meghívandó. Ily esetben a szakértőket a felek választják. Ha az ellenfél megidéztetése nem lehetséges, a szakértőket a folyamodó javaslatára tekintet nélkül a bíróság hivatalból nevezi ki. 428. §. Az előleges birói szemle ugyanazon elvek szerint ítélendő meg, melyek a 425. §-ban a tanukra nézve megállapittattak. Összesen : — 635%