Budapesti Közlöny, 1867. november (1. évfolyam, 194-218. szám)
1867-11-01 / 194. szám
felelős kormánynyal szemközt is ? vájjon oly viszonyok alatt, hol az országgyűlés évről évre összegyűl, hol a kormány minden pillanatban, minden lépéseiért feleletre vonható, hol végre a kormány nem kormányozhat, ha a törvényhozás a bizalmat tőle elvonja; vájjon ily viszonyok közt azon jognak , melyet Heves vármegye követel, most is csak az volna-e következése, mint 1848. előtt? váljon a megyék ily követelései által most is csak a kormánynak hatalma gátoltatik-e, vagy nem inkább a törvényhozásé ? (Elénk tetszés a jobb oldalon), mely megkívánhatja, hogy azon tisztviselőket, kiket minden pillanatban feleletre vonhat, az egyes megye úgy tekintse, mint az ország tisztviselőit, kik ha felelősségük alatt valamit rendelnek, a megye ne követelje magának azon jogot, hogy a kormány tettei feletti ítélet jogát gyakorolja, mely csak a törvényhozást illeti meg. (Elénk tetszés a jobb oldalon.) Én a dolog ezen állásában az oly követeléseket, minőkkel Heves vármegye a kormány irányában fellépett, nem csak alkotmányunk garantiájának nem tekintem, hanem tekintem a legnagyobb veszélynek. (Zajos helyeslés a jobb oldalon; ellenmondás a balon), mely valamint alkotmányunkat, szintúgy magát a megyei rendszert fenyegetheti.(Fokozott tetszés a középen). Ismétlem, mit már mondtam, hogy a megyei rendszert őseink legbecsesebb hagyományának tekintem. Meggyőződésem az , hogy e rendszer létesítésében egyik fő garanciája fekszik annak, hogy az alkotmányosság nálunk a szabadságot nemcsak ígéri, de teljesíteni is fogja. Mindazon tapasztalatok után , melyek az utolsó 80 esztendő alatt létettek , nincs többé senki a világon , legalább gondolkozó, ki nem látná át, hogy azon formák, melyeket a franczia forradalom felállított, egy magukban véve az egyéni szabadságot nem biztosítják. (Helyeslés ) az egyéni szabadság valódi biztosítása az önkormányzatban fekszik, és meggyőződésem, hogy a szabadság nem terjed tovább, mint az önkormányzat. Hogy a megyei intézmény az önkormányzat eszméjének sem most meg nem felel, sem soha meg nem felelt, (Zaj : ellenmondás a balon.) azt én igen sokszor kimondottam, miután az önkormányzat elvét csak egy bizonyos körben alkalmazza, pedig ma, hogy valóságos önkormányzattal bírjunk, szükséges, hogy annak elvét nem csak a megyék, de a községekbe is behozzuk. (Zajos tetszés a középen.) Ragaszkodnunk kell pedig az önkormányzat elvéhez egész szigorúságában azáltal, hogy mindent, ami az országé : azt csak az ország, mindent, ami a megyéé, azt csak a megye; mindent, ami a községé : csak a község intézzen el. (Tartós helyeslés a középen.) Ez azon ezév, melyet alkotmányunk végképeni megalapításánál magunk elé kell tűzni, és lépésről lépésre e felé kell törekednünk, amire először akkor lesz alkalom, ha majd a megyei rendszer az Országggyűlés előtt tárgyalás alá kerül. És én azt hiszem, hogy ha ezen az önkormányzat elvére alapított rendszert Magyarországon valaha tökéletesen keresztülvihetjük, ezt csak a megyéknek fogjuk köszönni. Mert a megyei institutió által tartatott fenn ezen szükségnek érzete, és legalább bizonyos körökben az önkormányzatnak prakticus gyakorlata a megyei intézmény által terjedt. Én tehát a megyei intézményekben alkotmányunk czélszerű kifejlesztésének föltételét látom (Helyeslés a középen.) Meg vagyok győződve azonkívül arról is, hogy megyei institutiónk jelen alakjában is, alkotmányunknak nagy garantiákat nyújt, először azáltal, mert a kormány rendeletét csakis megyei tisztviselők által hajtathatván végre, ezáltal Magyarországban kikerültetik az, mi minden centrálisaimnak legnagyobb átka: a fizetett és csak a kormánytól fizetett hivatalnokok nagy serege (Általános helyeslés) ; másodszor alkotmányunknak garantiája megyerendszerünk azért is, mert számos polgártársainkban a közügyek iránti érdekeltséget ébren tartja és ezen éberség a közügyek iránt, ezen érdekeltség erősebb garantiája minden alkotmánynak , mint bármi más, mit törvénykönyvünkbe írhatnánk. (Helyeslés.) Végre fontos garantiája alkotmányunknak a megyei rendszer azáltal is, mert, miután a kormány rendeleteit csak a megyei tisztviselők által hajtathatja végre,ha valaha kormány találkoznék, mely kötelességét felejtené, hogy példa egy, az országgyűlés által meg nem szavazott adót be akarna hajtani, vagy útor,azokat állítani, melyeket az országgyűlés nem szavazott meg: ily világos törvénysértésre a megyei tisztviselők soha segédkezet nem nyújtandanak. (Helyeslés a középen.) Én tehát a megyei institutiót nem csak a jelenben alkotmányunk fontos garantiájának tartom, de meg vagyok győződve, hogy a megyei institutió létezése alkotmányos kifejlődésünknek egyik fő, és fontosabb tényezője lesz. De várjon, ha a megyék feladatát úgy értelmezzük, mint azt Heves megye értelmezte, ezáltal erősítjük-e a megyét ? He legyünk sikerek azok iránt, a mik körültünk mondatnak. — Már a jelen pillanatban is nyilatkoznak szavak, melyek nem eléggé különböztetve meg azt, a mi a megyében visszaélés, azoknak valóságos hivatásáról, a megyei institutióról könnyedén szólanak. Vannak, és naponként szaporodnak, kik azt állítják , hogy ezen szerkezet a renddel, hogy a parlamentáris kormánynyal — azaz azon kormányformával, mely a 19 dik század második felében egyedül lehető — össze nem férhet. Vájjon erősítjük-e megyei institutiónkat azáltal, ha ezen vádakat azzal igazoljuk, hogy megyénknek oly hatáskört tulajdonítunk, mely csakugyan sem a renddel, sem a parliamentáris kormányformával össze nem egyeztethető ? (Élénk hosszas helyeslés a középen. És épen ezért, tiszt, ház, mert a kormány megyei institutiónkat fenn akarja tartani, mert egyik kötelességének ismeri elkövetni mindent, hogy ezen institutiónk, valamint eddig alkotmányunk egyik főgarantiája volt, úgy nevezetes garantiája maradjon ezentúl is : a kormány kötelességének ismerte, azon pillanatban, midőn egy megyét oly ösvényre látott térni, mely nemcsak az alkotmány szempontjából, de magából a megyei institutiónak szempontjából is veszélyes, erélyesen fellépni ; és midőn a kormány ezt tette, teljes meggyőződése az, hogy nem tett semmit mást, mint azt, mit az 1848 ki törvények értelmében, melyek a kormányt minden mulasztásért felelőssé teszik, tennie kötelessége volt. (Hosszas, zajos helyeslés és éljenzés a jobb oldalon.) Bobory képviselő, a ház folytonos nyugtalansága közt, Almásy képv. indítványa mellett szól s Kossuth levelét taglalja. Utána szól Tóth Vilmos képv. hosszabb beszédben, melyet a ház többsége folytonos helyesléssel kisér ; védi a kormány eljárását — és miután Tisza és Nyáry képviselők érveit czáfolgatta, végül a ház zajos tetszés-nyilvánításai és derültsége közt, egy beszédből, melyet Nyáry képviselő 1848-ban hasonló ügyben tartott, a következő helyeket idézi :• „Ha az első perczet elmulasztjuk, félek, hiában fogunk hivatkozni a törvényre, szabad constitutióra; hiában fogjuk a ministeriumot oly jogokkal felruházni, melyeket végrehajtani hatalmában nincs.“ (Zajos tetszés és derültség.) „Ha ilyen kérdéseknél elhagyja a ministeriumot a ház, akkor a ministerium semmi, pedig el van hagyva, ha amolyan táblabírósfogásokkal (Zajos helyeslés, taps és derültség), hogy p. o. a municipiumok s azoknak mindazon veszedelmes következései még megvannak, hogy a ministerium parancsol, de annak senki sem engedelmeskedik (Helyes! Helyes!) , ezért feleletre vonni még sem lehet: akkor mi egy gyalázatos tréfát üzünk itt, és megérdemeljük, hogy nem csak az ország, de az egész mivelt Európa kipisszegjen. (Úgy van! ügy van !) Felelős kormánynyal kokettrozunk, s midőn arról van szó, hogy valakit feleletre vonjunk, azzal állunk elő, hogy a municipiumok még megvannak.“ (Hosszas, zajos helyeslés.) Végre egy másik helyen ezt mondta Nyáry: „Hála Isten, a megyei omnipotentiának már egy kissé nyakára hágtunk !“ (Hosszas, zajos tetszés a középen.) Várady Gábor képv, mindenekelőtt a vallás- és közoktatásügyi miniszer úr azon fölfogása ellen szól, mintha Tisza Kálmán indítványa nem volna napirenden. Indítvány ez, mely a tegnap adott miniszeri válaszra, tehát napirenden lévő tárgyra vonatkozik. Azután azt taglalja, vájjon megtartotta-e a kormány Heves vármegyével szemben a gyakorlat által megalapított fokozatos eljárást? Erre nemmel felel, mert nem találja, hogy, mint a belügyér úr mondotta, az enyhébb eszközt választotta, mert a megyét kihallgatás nélkül ítélte el. Tisza Kálmán indítványát pártolja. B. Vay Béla : A belügyminiszer úr feleletével meg van elégedve, de kénytelen ez alkalommal kijelenteni, hogy nincs megelégedve azzal, hogy most, midőn épen arról van szó, hogy a parlamentáris kormány a megyei szerkezettel öszhangzásba hozassék, némely megyékben olyanok történnek, melyek, fájdalom, azt látszanak igazolni, hogy a felelős kormány s a megyei szerkezet nem állhat fenn egymás mellett. Az alkotmányosság ma minden mivelt nemzet nézete szerint a parlamenti kormány legbiztosabb garantiája. Nekünk azonban a megyei intézményben második biztosítékunk is van s nem tartaná okszerűnek, ha az előbbiért az utóbbiról lemondanánk. Midőn tehát szóló hivatásunknak ismeri, hogy a parlamentáris felelős kormány érvényre juttatása mellett a megyék municipiumai is fenntartassanak, nem helyeselheti azon időszerűtlen oppositiót, mely némely megyében mindennapivá vált, s annyira megy, hogy a felelős kormány rendeleteinek végrehajtását megtagadják, miáltal lehetlenné válik a kormánynak a felelősséget magára vállalni. Miután végre folyton növekedő zaj közt Halász Boldizsár képv. Tisza képv. indítványát pártolta, kinyilatkoztatván, hogy Almásy képv. indítványát nem helyesli — az ülés 1 22 órakor eloszlik és a vita folytatása szombatra tűzetik ki. Az ülés végével szólásra még a következő képviselők voltak följegyezve: Kudlik, Jókai, Besze, gr. Ráday, Kurcz, Perczel, Trefort, Ghyczy, Somssich, Bónis, Pulszky, Csernátony, Zsarnay, Csíky, Bánó, Pap Pál. KÖZLEMÉNYEK A CS. K. CONSULSÁGOK HIVAT. JELENTÉSEIBŐL. Az ALDUNAI KIKÖTŐK FORGALMI S KERESKEDELMI VISZONYAI 1866 BAN. IV. Tulcsa forgalma 1866-ban. A török birodalom Dobrucsa nevű tartományának kereskedelme Tulcsa, Küsztendse, Balczik és Várna között oszlik meg. Tulcsa forgalmából következtetést vonhatunk a Dobrucsa azon részének termelésére és fogyasztására, mely a Duna partjától lefelé, a Macsintól Babadaghig vonuló hegysorig terjed. Tulcsa városának főkereskedése a kivitel , ennek főtárgyai pedig a gabna és gyapjú. Az 1866-diki év a gabonára nézve igen kedvező volt; a kivitt gabna pénzértéke ez volt: a búzáé 475,874 ft, az árpáé 97,000 ft, a török búzáé 6071 ft, az összes gabnáé 579,945 ft. A kivitt gyapjú pénzértéke körülbelül 300,000 ft. A többi kiviteli czikkek és pénzértékük: Hal, kaviár..............................................155,000 ft méz, viasz, bőr, besózott hús, stb. . 43,840 „ másonnan behozott s ismét kivitt nyers termények, bor, szesz, stb. . 2,456 „ gyártmányok...........................................53,212 „ kész ruhák......................................... 30,000 „ mindenféle bőrök .... . . . 37,320 „ az összes kivitel pénzértéke 1,201,773 . Ebből az összegből kivonandók azon termények és gyártmányok, melyek másonnan vitettek be s azután ismét kivitettek, s melyek összes pénzértéke 85,768 ftra rúg; tehát a helybeli kivitt termények pénzértéke 1.116.005 ftot tesz. Tulcsa kivitelénél Magyarország és Austria úgyszólván nincs érdekelve, a kivitt termények közül csakis a gyapjúból szállíttatott csekély mennyiség a brassói piacra. Annál inkább van érdekelve hazánk és egész Austria Tulcsa bevitelénél. Sokféle gyártmány, posztó, mindenféle vászon, kész ruha, kidolgozott bőrök, üvegáruk, bútorok, papír azon főczikkek, melyek részint kirekesztőleg, mint a bútorok, kész ruhák és papir, részint túlnyomólag Austriából vitetnek be. Más czikkekre, pl. a czukorra, drogueriákra, divatárukra, szeszesitalokra, vas készítményekre, pamut-gyártmányokra nézve az austriai iparosok más országok iparosaival kénytelenek versenyezni. Némely czikkekre nézve Austria már csaknem egészen kiszoríttatott, pl. a stearin és viasz-gyertyákra, gyógyszerekre és vegyészeti czikkekre nézve; végre némely tárgyak, mint az alkohol és bor, most kerültek először austriából az itteni piacra. Sem austriai, sem egyéb külföldi iparosoknak és kereskedőknek nincsenek itt raktáraik és bizományaik; az egész beviteli kereskedés a belföldi detail kereskedők kezében van, kik áruikat ott 2244