Budapesti Közlöny, 1868. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1868-04-01 / 76. szám

rend, egyedül mint­egy évenkint négy százlolival ka­matozó előleg tekintendők és kezelendők.­­ 1. §. Az engedély megszűntével az állam ingyen lép az engedélyezett vasút birtokába és haszonvéte­lébe; birtokába veszi különösen a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a föl- és alépít­ményeket minden hozzátartozókkal egyetemben, mint­ forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lera­­kodó­helyekkel, épületekkel az indulási és érkezési helyeken, őr- és felvigyázó-házakkal, minden besze­­relvényekkel, bútorzattal, ingó- és ingatlanságokkal együtt. Valamint az engedély megszűntével, úgy a pálya beváltása esetében is, az államtól kiszolgáltatott minden előlegek és ezek kamatai visszatérítése után az engedélyesek megtartják a vállalat saját kerese­teiből alakított tartalékalap és a kinnlevő aktív követelések tulajdonát, valamint a vállalat saját vagyonából emelt épületeket, milyenek a coaks­­kemenczék, öntödék, gép- vagy egyéb gyárak, paj­ták, dockok, mint a­melyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzá­adással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi hozzátartozandóját képezni nem fogják. 12. §: Mielőtt az e törvényben engedélyezett vasút építésére az országgyűlés által beczikkelye­­zendő, és ő Felsége által szentesítendő engedély­­okmány az engedélyesek számára kiadatnék, ezek jelen törvény szentesítése napjától számítandó hat hét alatt kimutatni tartoznak, hogy a vállalat egész befektetési összegét képező összes részvények har­­mincz százalékának (30%) befizetése biztosítva van. 13. §. Minden egyéb jogokra és kötelességekre nézve, úgy az országra, mint az engedélyesekre a fennálló és alkotandó törvények és kormány­rende­­letek és a kiállítandó engedély­okmány feltételei lesznek irányadók és kötelezők. 14. §: Jelen törvény végrehajtásával a közmunka- és közlekedési, valamint a pénzügyi minister bízat­nak meg. Törvényjavaslat a Zákánytól Zágrábigg és a Hatvantól Miskolczig terjedt­ vasútvonalak építése tárgyában. 1. §. A magyar kir. közmunka- és közlekedési ministerium, a képviselőház 1867. évi jul. 1-én tar­tott 150-dik ülésében, és a felsőház 1867. évi jul. 2-án tartott 65-ik ülésében hozott határozatok foly­tán, előterjesztvén a Zákánytól Zágrábig és a Hat­vantól Miskolczig tervezett vasútvonalak kiépítése tárgyában Weikersheim M. H. és társa bécsi ban­kárházzal 1868. évi január hó 18-án kötött szerző­dést , — ennek alapján 2. §• Az 1. §-ban megnevezett vasútvonalak or­szágos költségen rendeltetnek kiépíttetni. 3. §. A mindkét, összesen mintegy 271­. mrtildnyi vasútvonal al-, föl- és magas építményei, a gépezeti felszerelés, a pálya-elzárás és jelzések előállításának a vállalkozó részére az országos alapból megtérí­tendő költségei, a sínköz közepén mérendő minden osztrák mértföld után 339.500 forintban állapíttat­nak meg. 4. §. A Nagyváradról Eszékig s a Baranyavárról Villányra vezetendő vasutakról rendelkező törvény 5., 6., 7., 8., 9. és 10-ik §§-nak a kisajátításra vo­natkozó intézkedései a jelen törvényben tárgyalt vasútvonalakra is kiterjesztetnek. 5. §. Egyébiránt az előterjesztett s a törvényhozó­test levéltárába egy példányban leteendő szerződés­nek többi pontjai is változatlanul helybenhagyat­­ván, a közmunka-és közlekedési ministérium e tör­vény végrehajtásával átalában, valamint különösen azzal is megbizatik, hogy a szerződésben kikötött feltételeknek a vállalkozó általi szigorú és pontos megtartására felügyeljen. — Ő Felsége a Királyné jó egészségnek örvend és naponkint folytatja még sétáit. Az udvari személy­zet is szaporodott , s még folyton várnak vendégeket Budára, valamint a hid­udvarok követeit is. A királyné s a királyi magzat állapotáról naponkint bulletinek fog­nak kiadatni. — Mária nápolyi királyné Ő felsége legkegyelme­sebb Asszonyunk és Királynénk számára drága ereklyét hozott, melyet ő szentsége a búcsu-audientián szemé­lyesen kézbesített neki, átkü­ldvén egyszersmind apos­toli áldását, miért is Ő Felsége a magyar királyné táv­írda utján nyilvánította mély köszönetét ő szentségé­nek, különös apostoli kegyelméért. 941 BÉCSI TUDÓS ITASOK. A hír­­tanács urakh­ázának márt. 30-án tartott ülésében a jegyzőkönyv hitelesítése után bejelente­tik, hogy a közbiztonsági intézetek újjászervezésé­ről szóló törvényjavaslat a követek háza által elfo­gadtatott. (A legközelebbi napok egyikére fog ki­­tüzetni tárgyalás végett.) Gróf Bartig felolvassa a többségi javaslatot az iskolai törvényre vonatkozólag, Eric lovag pedig a kisebbségi javaslatot ugyanezen ügyben. Gr. Bloome, a kisebbségi javaslat mellett emel­vén szót, azt kérdi, hogy hol állna a világ mai nap­­ság a tudomány dolgában, ha az egyház nem táp­lálta volna azt? Elismeri, hogy az államnak joga van a családot védelmezni, a kereskedés, ipar fel­virágzására gondot fordítani, de abból, úgymond, még nem lehet következtetni, hogy a nevelésről is az állam gondoskodjék .­Ha következetesek akarnánk maradni, okvetlen el kellene fogadnunk a teljes tan­­szabadságot, már pedig az ellen, úgymond szónok, minden szabadelvű férfi tiltakozni fog. Végül teljes szabadságot kér az egyház számára, mert ez szónok szerint, az államban is az egészséges szabadságot fogja megteremni. Gr. Wickenburg kijelenti, hogy miután általán el van ismerve, hogy a tanügy Austriában rész lá­bon áll, ennek okát egyedül azon közegekben kell keresni, melyek a népiskolákat kezelték. Kívánja azért, hogy a népnevelés ügyét az állam vegye ke­zeibe. Herczeg Wirdischgrätz arra sem érzi magát hi­vatottnak, hogy a törvényjavaslatra módosítványt nyújtson be, miután azt mint hamis hasison nyug­­t­vót javíthatlannak tartja. Rokitanski vázolja a korszellemet s a többség­­ szavazata mellett nyilatkozik, miután abban pajzst lát a középkori elvadulás és egyházi rabszolgaság ellen. Lángu­ko­hg­ óhajtaná, hogy a tapasztalatokat ne fizessék meg nagyon drágán. Báró Hock kiemeli a törvény üdvös oldalait s mellette szavaz. Mittrowski kiemeli a népiskolák fontosságát, me­lyekért Austriában sok történt, s hogy nem történ­hetett több, annak nem a clerűs az oka. Gróf Thun azt hiszi, hogy a jelen törvény nem­­ annyira az iskolát az egyháztól választja el, mint­­ inkább arra törekszik, hogy a tanulás elszakíttassék­­ a vallásos meggyőződéstől. Kiemeli, hogy a gondolat, mely a concordatumhoz vezetett, adott a protestáns iskolának először szabad mozgást és támogatást az állam­ eszközökből, mi azelőtt sohasem történt. Ezen irány legpr­egnánsabb kifejezést a prof. pátensben talált, mely bár az octoberi diploma s februári pa­tens után kelt, az alkotmányos factorok közremű­ködése nélkül támadott s a szabadelvű párt által ér­vényes törvénynek ismertetett el. Minden oldalra szabadságot kíván; e törvény által nem reméli a béke helyreállítását; ez azon út, melyet korábban a despoták szerettek. Lichtenfels indítványára a gyűlés bezáratott. A birodalmi tanács követekházának márt. 30-ai ülésében felolvastatik a „közgazdasági haladási egylet“ kérvénye, melyben az egy különféle szak­férfiakból álló enquéte egybehívását hozza javas­latba, mielőtt a ház a pénzügyi előterjesztések felett végleg intézkednék. Herbst igazságügyi minister egy törvényjavasla­tot terjeszt elő, mely az első bírósági törvényszéki segédek osztályozását s fizetésük felemelését tár­­gyazza. (Tetszés) Ugyancsak Herbst indokolja a kormánynak a terv végrehajtások szabályozásáról szóló 1. javasla­tát, s ajánlja a háznak mielőbbi tárgyalás végett. E javaslat a csőd­bizottsághoz utasíttatik. Dr. Lumbe a cs. kir. styriai gazdasági egylet kérvénye fölött tesz jelentést, mely azt kérelmezi, hogy a hadsereg szükségleteinek beszerzése az elő­írt rövid uton történjék. Ajánltatik, hogy tekintetbe vétessék. Napi­renden volt az alkotmány választmány jelen­tése az ügyrendet illető törvény revisiójáról s ma­gáról az ügyrendről. Az általános vitához senki sem jelentkezvén, át­tértek a részletes vitára, mely jelentéktelen módo­sításokat eredményezett. Ezzel a napi­rend ki volt merítve. CONSULATUSI JELENTÉS. A KÖLNI CONSUL FEBRUÁR HAVI JELENTÉSE. Kölnben utolsó időben egy ipar­múzeum felállí­tásán fáradoznak, miután ily múzeumoknak igen kedvező hatásuk van az ipartárgyak alakjainak csi­­nosbítására, s miután a rajnai tartományokban lé­tező ipartanodák és szakiskolák, pl. az Aachenben létesítendő műegyetem, a düsseldorfi műakadémia sat. ép e czél elérése tekintetében mit sem tesznek, az iparmúzeum felállítása már­is nélkülözhetlen szükséggé vált. A múzeum létesítéséhez szükséges alap aláírás útján szedetik. A szükséges tőke 50,0­10 tallérra van határozva; mihelyt 25,000 tallér alá van írva, a muzeum életbe lép. Január hóban Kölnbe érkezett hegynek 6674 mázsa, közte 3258 m. rozs és 2148 m. kőszén; völgynek 42951 m., közte 3700 m. fa, 4883 m. desz­ka, 1066 m. gyümölcs, 2002 mázsa érez, 1476 m. zab, 8974 m. árpa, 2970 m. burgonya, 3750 m. föld, 2693 m. bor. Kölnből kivitetett hegynek 9343 m. és pedig 229 m. ólom, 164 m. ólomáruk, 283 m. vegyszerek, 310 m. érczek, 695 m. olaj, 576 m. kávé, 315 m. répa­­mag-olaj,239 m. rizs, 233 m. szeszek, 2309 m. czu­­kor, a völgynek 20877 m., közte 3615 m. ólom, 683 m. vegyszerek, 272 m. kölni viz, 108 m. olaj, 1994 m. papír, 446 m. pat, 6069 m. melassa, 602 m. czukor, 2020 m. nyers czukor. A gabnaszállitás Magyarországból még folyton tart. A kőszénszállitás mind a Rajnán, mind a vasuta­kon igen élénk. Egyéb áruczikkekben is élénk keres­let mutatkozik. Dortmund összes széntermelése 1867. 49,967,132 is tonnára rúg (4 mázsá­ tonna), ho­lott 1866-ban csak 43,921,051%, tehát a termelési többlet 6,046,078% tonna. A Rajnánál fekvő Lincz mellett egy új rézbányát kezdenek művelni, mely már a rómaiak alatt mű­velés alatt volt. A posztó-üzlet igen élénkül. A gyarmati gyapot, különösen La­ Plata-gyapot bevitele évről évre emel­kedik. Míg 1860-ban csak 14,800 mázsa volt a bevitel, 1866-ban már 82,70­0 mázsára emelkedett. Mióta a posztógyárak mellett gyapjúmosó intézetek kelet­keztek, a mosatlan gyapjú igen nagy keletnek ör­vend. A dohány- és szivargyáraknak elegendő dolguk van, miután oly fogyasztási czikket állítanak elő, mely rész­időben is nagy kelendőségnek örvend. — Trierben többnyire közönséges dohányt dolgoznak fel, mely czikkek Eisel és Luxemburgban kerestetnek. TÖRVÉNYKEZÉS. A FŐMÉLT. HÉTSZEMÉLYES TÁBLA II. tanácsában leendő előadás végett újabban kitüzettek : Özv. Várady Antalné néhai Várady Antal hagyatéka iránt igény. Fekete János Bartal Mártonné s tár a c. előjegyzés igazolása. Vigh Bernát Kolozsy Sándor e. végrehajtás. Stassburger Mózes Markilla Mór e. hasonló. Teper István Vattay József e. telekkönyv. Bínyay András Pi­lsőczy Borbála e. igény. Weisz Izsák Petro János mint Donyák János hagyatéki gondnoka e. végre­hajtás. Pásztory Ferencz Nagy Sándor e. hasonló. K­ak­­sányi Antal gr Barkóczy János s többek e. birtok ki­bocsátása. Kapunovits Ernő Kapunovits Rebeka s társa e. tulajdoni igéény. Özv. Boronkay Albertné Bermann Izrael e. 2100 ft. Ugyanaz ugyanaz e. hasonló. Sziedler- Pap Krisztina Horváth Gábor s feje e. végrehajtás. Pollák Márk Kábán Leeb Chaim e. biztosítási végre­hajtás. Koller Gyula folyamodása. Wiener Ármin özv. Bucsuházy-Jankó Mária e. végrehajtás. Előadó : Jam­­niczky Lipót, kir. t. bíró. — Királyné Ó Fei­sÉge „egy országos népiskolai alap stb.” czimü munkának példányát legkegyelmeseb­ben elfogadni, és legmagasb köszönetének kijelentése mellett a nyomdai költségek fedezésére 100 o. é. frtot adományozni méltóztatott. — A MINISTERELNÖK vasárnapi estélye rendkívül fényes s látogatott volt; a törvényhozó-testület, a kir. legfelsőbb törvényszék, a közvélemény közlönyei, a tu­domány s a művészet minden ága képviselve volt ott: az együttlévő társaság valóban nagyszerű egészet alko­tott. A háziasszony nyájas s előzékeny volt minden­ki iránt.

Next