Budapesti Közlöny, 1868. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1868-04-01 / 76. szám
rend, egyedül mintegy évenkint négy százlolival kamatozó előleg tekintendők és kezelendők. 1. §. Az engedély megszűntével az állam ingyen lép az engedélyezett vasút birtokába és haszonvételébe; birtokába veszi különösen a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a föl- és alépítményeket minden hozzátartozókkal egyetemben, mint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodóhelyekkel, épületekkel az indulási és érkezési helyeken, őr- és felvigyázó-házakkal, minden beszerelvényekkel, bútorzattal, ingó- és ingatlanságokkal együtt. Valamint az engedély megszűntével, úgy a pálya beváltása esetében is, az államtól kiszolgáltatott minden előlegek és ezek kamatai visszatérítése után az engedélyesek megtartják a vállalat saját kereseteiből alakított tartalékalap és a kinnlevő aktív követelések tulajdonát, valamint a vállalat saját vagyonából emelt épületeket, milyenek a coakskemenczék, öntödék, gép- vagy egyéb gyárak, pajták, dockok, mint amelyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi hozzátartozandóját képezni nem fogják. 12. §: Mielőtt az e törvényben engedélyezett vasút építésére az országgyűlés által beczikkelyezendő, és ő Felsége által szentesítendő engedélyokmány az engedélyesek számára kiadatnék, ezek jelen törvény szentesítése napjától számítandó hat hét alatt kimutatni tartoznak, hogy a vállalat egész befektetési összegét képező összes részvények harmincz százalékának (30%) befizetése biztosítva van. 13. §. Minden egyéb jogokra és kötelességekre nézve, úgy az országra, mint az engedélyesekre a fennálló és alkotandó törvények és kormányrendeletek és a kiállítandó engedélyokmány feltételei lesznek irányadók és kötelezők. 14. §: Jelen törvény végrehajtásával a közmunka- és közlekedési, valamint a pénzügyi minister bízatnak meg. Törvényjavaslat a Zákánytól Zágrábigg és a Hatvantól Miskolczig terjedt vasútvonalak építése tárgyában. 1. §. A magyar kir. közmunka- és közlekedési ministerium, a képviselőház 1867. évi jul. 1-én tartott 150-dik ülésében, és a felsőház 1867. évi jul. 2-án tartott 65-ik ülésében hozott határozatok folytán, előterjesztvén a Zákánytól Zágrábig és a Hatvantól Miskolczig tervezett vasútvonalak kiépítése tárgyában Weikersheim M. H. és társa bécsi bankárházzal 1868. évi január hó 18-án kötött szerződést , — ennek alapján 2. §• Az 1. §-ban megnevezett vasútvonalak országos költségen rendeltetnek kiépíttetni. 3. §. A mindkét, összesen mintegy 271. mrtildnyi vasútvonal al-, föl- és magas építményei, a gépezeti felszerelés, a pálya-elzárás és jelzések előállításának a vállalkozó részére az országos alapból megtérítendő költségei, a sínköz közepén mérendő minden osztrák mértföld után 339.500 forintban állapíttatnak meg. 4. §. A Nagyváradról Eszékig s a Baranyavárról Villányra vezetendő vasutakról rendelkező törvény 5., 6., 7., 8., 9. és 10-ik §§-nak a kisajátításra vonatkozó intézkedései a jelen törvényben tárgyalt vasútvonalakra is kiterjesztetnek. 5. §. Egyébiránt az előterjesztett s a törvényhozótest levéltárába egy példányban leteendő szerződésnek többi pontjai is változatlanul helybenhagyatván, a közmunka-és közlekedési ministérium e törvény végrehajtásával átalában, valamint különösen azzal is megbizatik, hogy a szerződésben kikötött feltételeknek a vállalkozó általi szigorú és pontos megtartására felügyeljen. — Ő Felsége a Királyné jó egészségnek örvend és naponkint folytatja még sétáit. Az udvari személyzet is szaporodott , s még folyton várnak vendégeket Budára, valamint a hidudvarok követeit is. A királyné s a királyi magzat állapotáról naponkint bulletinek fognak kiadatni. — Mária nápolyi királyné Ő felsége legkegyelmesebb Asszonyunk és Királynénk számára drága ereklyét hozott, melyet ő szentsége a búcsu-audientián személyesen kézbesített neki, átküldvén egyszersmind apostoli áldását, miért is Ő Felsége a magyar királyné távírda utján nyilvánította mély köszönetét ő szentségének, különös apostoli kegyelméért. 941 BÉCSI TUDÓS ITASOK. A hírtanács urakházának márt. 30-án tartott ülésében a jegyzőkönyv hitelesítése után bejelentetik, hogy a közbiztonsági intézetek újjászervezéséről szóló törvényjavaslat a követek háza által elfogadtatott. (A legközelebbi napok egyikére fog kitüzetni tárgyalás végett.) Gróf Bartig felolvassa a többségi javaslatot az iskolai törvényre vonatkozólag, Eric lovag pedig a kisebbségi javaslatot ugyanezen ügyben. Gr. Bloome, a kisebbségi javaslat mellett emelvén szót, azt kérdi, hogy hol állna a világ mai napság a tudomány dolgában, ha az egyház nem táplálta volna azt? Elismeri, hogy az államnak joga van a családot védelmezni, a kereskedés, ipar felvirágzására gondot fordítani, de abból, úgymond, még nem lehet következtetni, hogy a nevelésről is az állam gondoskodjék .Ha következetesek akarnánk maradni, okvetlen el kellene fogadnunk a teljes tanszabadságot, már pedig az ellen, úgymond szónok, minden szabadelvű férfi tiltakozni fog. Végül teljes szabadságot kér az egyház számára, mert ez szónok szerint, az államban is az egészséges szabadságot fogja megteremni. Gr. Wickenburg kijelenti, hogy miután általán el van ismerve, hogy a tanügy Austriában rész lábon áll, ennek okát egyedül azon közegekben kell keresni, melyek a népiskolákat kezelték. Kívánja azért, hogy a népnevelés ügyét az állam vegye kezeibe. Herczeg Wirdischgrätz arra sem érzi magát hivatottnak, hogy a törvényjavaslatra módosítványt nyújtson be, miután azt mint hamis hasison nyugtvót javíthatlannak tartja. Rokitanski vázolja a korszellemet s a többség szavazata mellett nyilatkozik, miután abban pajzst lát a középkori elvadulás és egyházi rabszolgaság ellen. Lángukohg óhajtaná, hogy a tapasztalatokat ne fizessék meg nagyon drágán. Báró Hock kiemeli a törvény üdvös oldalait s mellette szavaz. Mittrowski kiemeli a népiskolák fontosságát, melyekért Austriában sok történt, s hogy nem történhetett több, annak nem a clerűs az oka. Gróf Thun azt hiszi, hogy a jelen törvény nem annyira az iskolát az egyháztól választja el, mint inkább arra törekszik, hogy a tanulás elszakíttassék a vallásos meggyőződéstől. Kiemeli, hogy a gondolat, mely a concordatumhoz vezetett, adott a protestáns iskolának először szabad mozgást és támogatást az állam eszközökből, mi azelőtt sohasem történt. Ezen irány legpregnánsabb kifejezést a prof. pátensben talált, mely bár az octoberi diploma s februári patens után kelt, az alkotmányos factorok közreműködése nélkül támadott s a szabadelvű párt által érvényes törvénynek ismertetett el. Minden oldalra szabadságot kíván; e törvény által nem reméli a béke helyreállítását; ez azon út, melyet korábban a despoták szerettek. Lichtenfels indítványára a gyűlés bezáratott. A birodalmi tanács követekházának márt. 30-ai ülésében felolvastatik a „közgazdasági haladási egylet“ kérvénye, melyben az egy különféle szakférfiakból álló enquéte egybehívását hozza javaslatba, mielőtt a ház a pénzügyi előterjesztések felett végleg intézkednék. Herbst igazságügyi minister egy törvényjavaslatot terjeszt elő, mely az első bírósági törvényszéki segédek osztályozását s fizetésük felemelését tárgyazza. (Tetszés) Ugyancsak Herbst indokolja a kormánynak a terv végrehajtások szabályozásáról szóló 1. javaslatát, s ajánlja a háznak mielőbbi tárgyalás végett. E javaslat a csődbizottsághoz utasíttatik. Dr. Lumbe a cs. kir. styriai gazdasági egylet kérvénye fölött tesz jelentést, mely azt kérelmezi, hogy a hadsereg szükségleteinek beszerzése az előírt rövid uton történjék. Ajánltatik, hogy tekintetbe vétessék. Napirenden volt az alkotmány választmány jelentése az ügyrendet illető törvény revisiójáról s magáról az ügyrendről. Az általános vitához senki sem jelentkezvén, áttértek a részletes vitára, mely jelentéktelen módosításokat eredményezett. Ezzel a napirend ki volt merítve. CONSULATUSI JELENTÉS. A KÖLNI CONSUL FEBRUÁR HAVI JELENTÉSE. Kölnben utolsó időben egy iparmúzeum felállításán fáradoznak, miután ily múzeumoknak igen kedvező hatásuk van az ipartárgyak alakjainak csinosbítására, s miután a rajnai tartományokban létező ipartanodák és szakiskolák, pl. az Aachenben létesítendő műegyetem, a düsseldorfi műakadémia sat. ép e czél elérése tekintetében mit sem tesznek, az iparmúzeum felállítása máris nélkülözhetlen szükséggé vált. A múzeum létesítéséhez szükséges alap aláírás útján szedetik. A szükséges tőke 50,010 tallérra van határozva; mihelyt 25,000 tallér alá van írva, a muzeum életbe lép. Január hóban Kölnbe érkezett hegynek 6674 mázsa, közte 3258 m. rozs és 2148 m. kőszén; völgynek 42951 m., közte 3700 m. fa, 4883 m. deszka, 1066 m. gyümölcs, 2002 mázsa érez, 1476 m. zab, 8974 m. árpa, 2970 m. burgonya, 3750 m. föld, 2693 m. bor. Kölnből kivitetett hegynek 9343 m. és pedig 229 m. ólom, 164 m. ólomáruk, 283 m. vegyszerek, 310 m. érczek, 695 m. olaj, 576 m. kávé, 315 m. répamag-olaj,239 m. rizs, 233 m. szeszek, 2309 m. czukor, a völgynek 20877 m., közte 3615 m. ólom, 683 m. vegyszerek, 272 m. kölni viz, 108 m. olaj, 1994 m. papír, 446 m. pat, 6069 m. melassa, 602 m. czukor, 2020 m. nyers czukor. A gabnaszállitás Magyarországból még folyton tart. A kőszénszállitás mind a Rajnán, mind a vasutakon igen élénk. Egyéb áruczikkekben is élénk kereslet mutatkozik. Dortmund összes széntermelése 1867. 49,967,132 is tonnára rúg (4 mázsá tonna), holott 1866-ban csak 43,921,051%, tehát a termelési többlet 6,046,078% tonna. A Rajnánál fekvő Lincz mellett egy új rézbányát kezdenek művelni, mely már a rómaiak alatt művelés alatt volt. A posztó-üzlet igen élénkül. A gyarmati gyapot, különösen La Plata-gyapot bevitele évről évre emelkedik. Míg 1860-ban csak 14,800 mázsa volt a bevitel, 1866-ban már 82,700 mázsára emelkedett. Mióta a posztógyárak mellett gyapjúmosó intézetek keletkeztek, a mosatlan gyapjú igen nagy keletnek örvend. A dohány- és szivargyáraknak elegendő dolguk van, miután oly fogyasztási czikket állítanak elő, mely részidőben is nagy kelendőségnek örvend. — Trierben többnyire közönséges dohányt dolgoznak fel, mely czikkek Eisel és Luxemburgban kerestetnek. TÖRVÉNYKEZÉS. A FŐMÉLT. HÉTSZEMÉLYES TÁBLA II. tanácsában leendő előadás végett újabban kitüzettek : Özv. Várady Antalné néhai Várady Antal hagyatéka iránt igény. Fekete János Bartal Mártonné s tár a c. előjegyzés igazolása. Vigh Bernát Kolozsy Sándor e. végrehajtás. Stassburger Mózes Markilla Mór e. hasonló. Teper István Vattay József e. telekkönyv. Bínyay András Pilsőczy Borbála e. igény. Weisz Izsák Petro János mint Donyák János hagyatéki gondnoka e. végrehajtás. Pásztory Ferencz Nagy Sándor e. hasonló. Kaksányi Antal gr Barkóczy János s többek e. birtok kibocsátása. Kapunovits Ernő Kapunovits Rebeka s társa e. tulajdoni igéény. Özv. Boronkay Albertné Bermann Izrael e. 2100 ft. Ugyanaz ugyanaz e. hasonló. Sziedler- Pap Krisztina Horváth Gábor s feje e. végrehajtás. Pollák Márk Kábán Leeb Chaim e. biztosítási végrehajtás. Koller Gyula folyamodása. Wiener Ármin özv. Bucsuházy-Jankó Mária e. végrehajtás. Előadó : Jamniczky Lipót, kir. t. bíró. — Királyné Ó FeisÉge „egy országos népiskolai alap stb.” czimü munkának példányát legkegyelmesebben elfogadni, és legmagasb köszönetének kijelentése mellett a nyomdai költségek fedezésére 100 o. é. frtot adományozni méltóztatott. — A MINISTERELNÖK vasárnapi estélye rendkívül fényes s látogatott volt; a törvényhozó-testület, a kir. legfelsőbb törvényszék, a közvélemény közlönyei, a tudomány s a művészet minden ága képviselve volt ott: az együttlévő társaság valóban nagyszerű egészet alkotott. A háziasszony nyájas s előzékeny volt mindenki iránt.