Budapesti Közlöny, 1868. június (2. évfolyam, 127-148. szám)

1868-06-09 / 132. szám

■H. §. A községi elöljárók a náluk tett bejelentéseket jegyzékbe felvenni, ezen jegyzékben a házi kertek birtoklását és a jegyzékben megnevezett családtagok iránti kitételek valóságát bizonyítani, a felügyeleti és fogyasztási illetéket beszedni, s azt az érintett jegyzék kíséretében az illetékes pénzügyi hatóságnak beküldeni kötelesek. 42. §. Az engedélyezett téren fölül dohánynyal beültetett minden Elölnyi tér után, az azon lévő dohányplánták megsemmisítése mellett, mert pénzbírság fizetendő. A községi elöljárók kötelesek arra felügyelni, hogy az engedélyt nyerők az engedélyezettnél nagyobb tért dohánynyal be ne ültessenek, kötelesek ennélfogva dohányültetvényük azon részének megsemmisítésére, mely az engedélyezett tért meghaladja, az illetőket meginteni, s ha a megintésnek azonnal elég nem létezik, erről az illető pénzügyi hatóságot július 1. napjáig mindenesetre tudósítani. 13. §. A kivitelre termelt dohánynak a termelő vagy a dohányvevő s engedélyével bíró kereskedő raktáraiba való elhelyezésére a határidő azon vidékekre nézve is, melyeken a kincstár részére dohány termeltetik, a termelésre következő év január végéig, azon határidő pedig, melyben a dohánykereskedési engedélyiyel nem bíró, A külföld számára termelő fél dohánytermékét külföldre közvetlenül kivinni, vagy az engedélylyel bíró dohánykereskedőnek átadni tartozik, a termelésre következő év október végéig terjesztetik ki. 14. §: A pénzügyministérium a dohánykivitelre a 43. §-ban kitűzött időhatárt a fél indokolt folyamodására azon esetben hosszabbíthatja meg, ha azt a termelő, vagy kereskedő oly rendes raktárban helyezte el, mely az ellenőrzés tekintetében teljes biztosságot nyújt, s ha a dohány rendesen hálózva, s vászontakaróba foglalva a pénzügyi hivatalos zárral elláttatott (plombiroztatott.) 15. §. Ha a termelő által kivitelre termelt dohány ezen meghosszabbitott határidő alatt sem árusittatnék el, jogában állandó pénzügyminiszernek, a még készletben találtató dohányt vagy külföldre szállítás feltéte alatt benn az országban nyilvánosan elárvereztetni, vagy a termelő fél költségén külföldre kiszállíttatni és ott bármi áron eladatni. 16. §. Tanintézeteknek, gazdasági egyesületeknek és társulatoknak, ha dohánynyal nemesítési czélból művelési és kezelési kísérleteket akarnának tenni, folyamodásukra a pénzügyministérium a kitűzött czélhoz mért nagyságú területre illetékmentes dohánytermelési engedélyt adhat, de a szabályszerű pénzügyhatósági felügyelet alól fel nem menthetők. 17. §: Az ekképen termelt dohányból az illető intézetek kiállításokra, tudományos kísérletekre és szakértőkkel való közlésre a 7. §-ban megállapított fogyasztási illeték lefizetése mellett megtarthatnak, a megtartani kívánt mennyiség a pénzügyi hatóságnál bejelentendő és a netaláni felesleg a kincstár számára a beváltási árszabás szerint beszállítandó. 18. §. Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminiszer bizatik meg. Törvényjavaslat a lottó jövedék iránt. 1. §. A lottójövedék iránt jelenleg fenálló szabályok, a törvényhozás további intézkedéséig érvényben maradnak, következő módosításokkal. 2. g. A lottógyűjtők által a magyar koronához tartozó országok területén beszedett játékbetétesek, arra való tekintet nélkül, hogy a játékbetétek a magyar korona alá tartozó országokban, vagy ő Felsége többi országában történő létrehozásokra tétettek-e, a magyar királyi kincstárba fognak befolyni, valamint az ezen betétekre eső nyereményeket is az fizetendi ki; valamint ellenben a magyar kir.kincstár Ő Felsége többi országában magyarországi lottóhúzásokra intézett játékbetéteket nem veszen igénybe, úgy az ezek után előálltató nyereményeket sem fogja kifizetni. 3. g. Ő Felsége által jótékony czélokra engedélyezett s a bécsi lottóigazgatóság által rendezett állam-sorsjátékok jegyei a magyar korona országaiban is, valamint, ha a magyar kormány által jótékonysági államsorsjáték rendeztetnék, ennek jegyei, a viszonosság alapján, a Felsége többi országában is árulhatók. 4. §: Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminiszer bizatik meg. Törvényjavaslat a szeszadóról. Az 1867. XVI. törvényczikk értelmében rendeltetik : 1. g. Nagyobbszerü szeszfőzdék, melyekben t. i. az erjesztő edények összes ármérete legalább is sarmincz alsó austr.alia, ha a szeszes italok liszttartalmú terményekből, répából, avagy czukorüledékből (melasse) állíttatnak elő, a fogyasztási adót megváltás útján (átalányban) fizetendik. A liszttartalmú termények közé tartoznak: a burgonya, csicsóka, továbbá a gabonafélék és hüvelyes vetemények. 2. §. Az adómegváltás vagy általánozásnál irányadó a gyár termelési képessége. A pénzügyi hatóság a termelési képességet oly módon határozza meg, hogy azon esetben, ha szeszfőzésre: a) kizárólag vagy részben ezekorüledék használtaik, az erjesztő edények összes ürméretének ását; b) ha pedig más anyagok használtatnak, az említett erjesztő edények ürméretének felét veszi alapul. A naponkinti termelési képesség az egész szeszfőzési idény alatt az akképen kiszámított ürméretnek minden osztrakéja után hét fok szesz nyereményben (a 100°-u. szeszmérő szerint) határoztatik meg. A mely szeszgyárban kizárólag nyers répa dolgoztatik fel, ott a szesznyeremény 6 fokkal vétetik fel az átalánozás alapjául, egy osztrakó után. 3. g. A keverő kádaknak (Vormaischbottiche) és a hiltőbárkák kivételével mindazon edényeknek, melyek a czefrének élesztővel bekeverése és az erjedés kezdődése előtt ezerretartányul szolgálnak, összes űrmérete, a naponkénti termelési képesség kipuhatolása tekintetéből alapul felvett erjesztő edényeknél legfölebb 20 százalékkal lehet több; azon esetben pedig, ha azok összes űrmérete még ezen nagyságot is fölözné, a fölös nagyság fele része a naponkinti termelő képesség alapjához hozzászámítandó. 4. §. A czefremelegítő csak azon esetben nem vétetik erjesztő edénynek, ha a szeszfőző készüléknek kiegészítő részét képezi, ha alszesztartóval (Lutterbehälter) el van látva és űrmérete nem nagyobb, mint amennyi a kazán egyszeri és akképeii megtöltésére szükségeltetik, hogy a kazánnak legalább is egy negyed része üresen maradjon. 5. g. Az erjesztő edények bemondásánál és űrméretük felvételénél, valamint a naponkinti termelő képesség kipuhatolásánál netalán előforduló nem egész akó egész akónak veendő. p f f|j Az ekképen felvett ármérettől és a megállapított termelési képességtől a gyár működésének egész ideje alatt, ha pedig az egész éven keresztül folyvást dolgozik, hat hónap elforgása alatt eltérni, illetőleg azt tágabbra vagy szűkebbre venni nem szabad. 6. §. Az előbbi g. szerint felvett termelési képesség alapján, a gyár működése havonkint bejelentendő legalább is 3 nappal az illető hónap kezdete előtt, a felgyártandó anyag megnevezése és az azon hónapra eső adóátalány megjegyzése mellett. 7. §. Ha felfedeztetik, hogy be nem jelentett s ennélfogva adóval meg nem rótt ezukorüledék vétetett fel gyártás alá, ez mint jövedék- csorbítást képező kihágás, bírsággal fenyitendő, mely tizszerte nagyobb összegből áll, mint azon hónapra, melyben a kihágás elkövettetett, a czukorüledék után járó adóátalány lenne. 1 8. §. Az üzlet folytonossága feltételeztetvén, az I átalány kiszámításának alapjául a hó minden egyes napja szolgál. 1 9. §. Ha az idény kezdeténél a gyár működése nem a hónap első napján kezdődnék, és az idény végével nem a hónap utolsó napján végződnék, az ezen 2 hónapra eső adóátalány megállapítása Csak is az üzletre fennmaradó napok összes száma szerint történik. 10. g. A havi adóáltalány megszabása következő módon történik: a) a 2 ik §. rendelete szerint kiszámított napi eredmény szoroztatik az azon hónapra a 8. vagy 9. g. értelmében eső napok számával; b) az ekképen mutatkozandó szeszfokok összege a fogyasztási adóként megállapitott 6 krral szorozandó. , 11. §. Azon szeszfőzők, kik liszttartalmu terményeket répát vagy czukorüledéket dolgoznak ugyan fel, de a kiknek erjesztő edényei 30 adónál kisebbbek, vagy a kik szeszes italokat más, mint a fenti érintett anyagokból állítanak elő , adójukat a pénzügyi hatósággal kötendő szabad egyezkedés útján a fenálló adótétel szerint, minden szeszfok után 6 t krral róhatják le. 12 g. Ha ily egyezkedés nem jöhetne létre, a szeszfőző köteleztetik a fogyasztási adót az 1868. évi junius . . . -án kiadott pénzügyministeri rendeletek és dijszabályzati tételek szerint fizetni. A székelyföld azon vidékein, amelyeken az eddigi gyakorlat tanúsítása szerint is a marha téli kitartása csak pálinkafőzés által biztosítható, kivételképp megengedtetik, hogy pálinkát liszttartalmú anyagokból is kisebb üstökön, melyek egy alsó-austriai akónál nem nagyobbak, a pénzügyminiszer által megszabott feltételek mellett főzhessenek, ha minden egyes egy alsó-austriai adós üst után két forintot fogyasztási évi adóáltalány fejében fizetnek. ; 13. §. A 11-ik és 12-ik §-ban említett adótételek a következők: a) ha liszttartalmú termények, úgymint: burgonya, gabonafélék és hüvelyes vélemények, továbbá e végre alkalmas répafajok és czukorüledék használtatnak, az erjesztési edények filmérete szerint minden osztrák akó után 38 kr; b) halom, alma, körte s egyéb bogyós gyümölcsök, továbbá gyöknövények és sörházi hulladékok használtatnak, 25 kr; c) szőlőtörkölynél, 19 kr; d) magvas gyümölcsöknél, amilyenek: a cseresnye, szilva , barack, továbbá bor, borseprő, szőlő és gyümölcs must használatánál 38 kr és pedig a l, c és d pontban megnevezett anyagok mennyisége szerint minden austriai akó után; e)végre, ha főzésre magasabb czukortartalmú és tartalomdús folyadékok használtatnak, akkor maga a szeszgyártmány megrovatik akonkint és fokonkint, minden szeszfok után 6 krral. 14. §. A jelen törvény életbelépésének napjától kezdve azon égetett szeszes italoktól, melyek az adómegtérítés kikötésével, a megszabott elővigyázat mellett, legalább is 1 akónyi mennyiségben a vámvonalon kivitetnek, minden szeszmérő-fok után (a Reamur-féle hévmérő 12° hévmérsékletnél) 6 kr téríttetik meg. 15. §. A szeszadóra nézve különben fenálló rendszabályok, melyeket jelen törvényjavaslat nem érint, további intézkedésig hatályban maradnak. 16. §. Jelen törvény folyó évi augustus 1-je napján lép életbe. — Királyné Ő Felsége szombaton és vasárnap este felé testvére a nápolyi királyné kíséretében séta kocsizást tett a városerdőben, a nép által mindenütt a legszivélyesebben üdvözölve. Ő Felsége a legjobb egészségnek örvend. — Küldöttség a ministerelnökségnél. Vinna temesmegyei mezőváros a múlt században nyert volt, némely királyi városi kiváltságokat. Most egy küldöttség van Budapesten, mely ezen privilégiumok helyreállításának alkotmányos kieszközlését sürgeti. — Székács József superintended junius 5-kén Aradra érkezett. A pályaudvaron t. Nikodem S. evarg. lelkész, Papp János Arad város főkapitánya és Prinner Samu egyházi gondnok fogadák. A papiakhoz érve, a helyb. evang. község összes presbyter tagjai fogadák, a nevükben Institoris János egyházi felügyelő ur fejezte ki az üdvözletét. Székács ismert ékesszólásával viszonozta azt. 1657 TÖRVÉNYJAVASLAT a ser adóztatásról. Az 1867-ik évi XVI-ik t. sz. értelmében rendeltetik . 1. g. A ser megadóztatása, valamint a vámvonalon kivitt sörtől járó fogyasztási adónak visszatérítése iránt jelenleg fennálló szabályok azon módosítással hagyatnak továbbra is érvényben, hogy a sörlé után fizetendő fogyasztási adó, az 1868. évi . . . . kezdve, akonkint, a czukormérő (sachorometer) minden egyes foka után 10 krajczárban állapíttatik meg. 2. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminiszer bizatik meg.