Budapesti Közlöny, 1868. június (2. évfolyam, 127-148. szám)

1868-06-09 / 132. szám

EGYLETEK ÉS TÁRSULATOK. A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT június 4-éi­ tar­­­­tott választmányi ülésében pénztárnok Pasty Frigyes jelente, hogy a társulatot a májusi választmányi ülés óta tetemes gyarapodás érte, a­mennyiben hét új alapító tag lépett be, mindnyájan 100—100 ftos alapítványt tévén, u. m. gróf Andrássy Gyula, gróf Festetics György, Lónyay Menyhért, gr. Széchenyi János, gr. Széchenyi Imre és Dénes, Ebergényi Sán­dor és Görög Gyula urak; — az utóbbi évdijas tag­ból lett alapitóvá. Azonkívül évdijas tagokul is 12-en jelentkeztek. Azután Kolozsvár városa meghívó levele olvasta­tott fel, hogy évi kirándulásai sorát a Kolozsvárra teendővel nyissa meg. Ennek folytán határozatba ment, hogy a tagok sept. 19-ére Kolozsvárra érkez­vén, 20-án tartassák az első összejövetel, mely az eszközlendő levéltárak kutatási rendjét stb. állapítsa meg; 21-én az ünnepélyes közgyűlés, történelmi értekezésekkel, é­s a következő napokon a búvár­­latok. Hogy az odautazás megkönnyíttessék : az illető vaspályaigazgatóságok fel fognak kéretni a tudományos czél iránti tekintetből az oda és visz­­szautazási díj felének elengedésére. Ezen s a többi szükséges intézkedések megtételére Horváth Mihály elnöklete alatt Sómer Flóris és Thaly Kálmán v. tagok bízattak meg. Ezután Thaly Kálmán tett jelentést b. Nyáry Albert társaságában Hont­ és Bars megyében tett kirándulásairól. Utána b. Nyáry Albert olvasá fel a turini olasz k. levéltár magyar történelmi kéziratai­ról írt értekezését, melynek kivált Masser velenczei követ jelentéseiből kivont, II. Lajos királyunkat s udvarát, az ország főbb méltóságait plastice jellemző részei, továbbá Ferrari Márk Antal naplójának is­mertetése, Martinuzzi megöletéséről, a meglepő új­ság ingerével hatottak. Masser követi jelentései Budáról 1521-től 23-ig terjednek. Ferrari Castaldo titkára volt, s egyike a lángeszű bíbornok Utyeszenich gyilkosainak. Egyébiránt a turini irattár már az Árpád-korból is tartalmaz ok­iratokat, pl. Kálmán királyunk levelét Vitale velen­czei dogéhoz, az il()l-ik évből. Nyáry b. e nagy­­érdekű értekezése a „Századokéban látand nap­világot. ”Értekező a modenai codexekről is olvasott fel újabb tudósítást, minek folytán Horváth Mihály kéretett fel ez ügyben cultusminiszter ur ő exójánál megtenni a további lépéseket. Végre Rómer Flóris mutatott be számos műrégé­­szeti tárgyat s Pesty Frigyes Csaplár Benedek egy levelét olvasá fel. A PESTI SZ. GYERMEKKÓRHÁZ-EGYLET május 21-én tartotta ez évi közgyűlését. A közlött jelentés szerint az intézet tőke­vagyona 1865. óta 1867. végéig 5906 fonttal szaporodott, s a rendezett sorsjáték azonkí­vül 17,804 frt tiszta hasznot hozott.­­ A közönség által tanúsított ezen szives részvéten kívül, a vallás és közoktatási miniszer is pártolásra méltónak ta­lálta azt. Az egyesület által segélyzés végett benyúj­tott kérvény folytán ugyanis, tekintettel az intézetnek sikeres működésére a tudomány és oktatás terén, egy oly tanársegédi állomásnak rendszeresítését ígérte meg, ki ott a tudományos működés kiegészítése és eme­lése végett élet- és kórtani vizsgálatokat tegyen. Az egyletnek e végett természetesen helyiségről s az intézet felszereléséről kellene gondoskodni. — Beteg ápoltatott 1862—1864-ben kórodailag 1520, anyák 57, járólag 13,229, összesen 14,816; 1865—1867- ben kórodailag 1447, anya 41, járólag 14,105, ösz­­szesen 15,593.­ ­ Ma, június 8-dikán, mint a koronázás évfordu­lóján csendes szent miseáldozat mutattatott be a Min­denhatónak a budavári főtemplomban reggel 9 órakor, ugyanazon főoltárnál, melynél a koronázás ünnepélyesen megtörtént volt. A budavárbeli főapát és plébános, Ráth József ur ugyanazon miseruhában végezte az isteni tiszteletet, melyet Ő Felségeik a Király és Ki­rályné ajándékoztak legkegyelmesebben a koronázás emlékére. Az egész nagyszerű és drága öltözet, melynek leírását nagyából közöltük volt, Úrnapján fog először használtatni. — Sir John Bowring, Petőfi angol fordítója, egy Kolozsvárra küldött magánlevélben írja, hogy szándéka e nyáron, még egyszer életében, meglátogatni Magyar­­­országot s mint unitárius ember jelen kíván lenni az unitáriusok Tordán tartandó zsinati gyűlésén. 1.658 TÖRVÉNYKEZÉS. A FŐMÉLTÓZÁsu hétszashelyes tábla I. tanácsá­­ban leendő előadás végett ,újabban kitüzettek: Lebók Lajos gr. Vay Ábráiként örökösei a Tóth Sá­muel mint végrendeleti végreh­ajtó ez egy évi tiszti fize­tés. Ujfalusy József Vay Pereli ez­v társai e. 3326 frt 96 kr. Pazár Károly özv. Salamon lilekné e. 3207 frt 461­2 kr. Előadó: Raise Sziláról, i. t. bíró. Thaly Lajos örökösei Komáromm­egye házi pénztára e. felhívási per. Ugyanazok közötti telekkönyvi ügy. Taub Mayer Torma István s neje e. hasonló. Neuländer Ábrahám Mihályi Gábor e. 1150 frt 80 kr. Nagy Anna Nagy Géza e. életjáradék. Ugyanaz, ugyanaz e. 300 frt. Lévay Ferencz özv. Zámory Ferenczné s többek e. ingatlanok kiadása. Sós Katalin s többek Sós István a többek e. hagyomány kiadatása. Somogyi Pál Cseh Pál s Anna e. 5000 frt. Srankó Anna Csonka Júlia e. in­gatlan birtok átadása. Tóth Mátyás Petritz Andrásné s társa e. igény. Előadó : Vajkay Károly, k. t. biró. Niedermayer Ferenczné s társai Verten Lajos e. do­hány ára, építési költség s bánatpénz. Keresztes Anna Keresztes Mihály e. és telek s időközi hasznai. Klőzel Jakab mint a Grettner-féle hagyaték kezelőja Stein Ig­­nácz s társa e. kötbér. Klein Herman Patay Sámuel e. 47 frt 34 kr kamat, és 1050 frt vételár. Előadó : Val­­kovits Antal, k. t. bíró. András József Tóth János e. becsületsértés. Szőllősy István Taczmann Teréz s társáé. 10,400 frt. Messinger Mátyás özv. Dörmer Henrikné e. 324 frt s járulékai. Ujfalusy Mihály Hermann Antal s neje e. 70 frt. Fial­­kovits Mendel Gottdiener Izrael e. 209 frt. Nérer Ber-­­ talán Toldy János s neje e. 315 frt. Tetz Konrád s­­ neje Kleisz János s neje e. szerződés felbontása. Thu-­­­r­ánszky Rudolf mint a Keviczky kiskorú árvái gyámja, Plachy Gézáné e. 385 frt 87 kr kamathátralék s 50 frt tőke. Viczián Zsuzsánna Lovcsányi Géza e. tartozás. Nagy István Antal Károly e. bánatpénz visszafizetése. Előadó: Zsömböry György, k. t. bíró. Kohn Sándor Grünzweig B. e. 800 frt. Egyed Anna Balázsy Anna s többek e. örökösödés. Golovits György s neje Váczy Pál s neje e. szerződés teljesítése. Özvegy Minyóczky Jánosné s társa Dánczinger Márton e. igény. Kun Sándor Keményffy Pál e. becsületsértés. Kaiser F. E. csődtömege Ricki József e. 1068 frt 33 kr. Harczy Kálmán Békássy Gyula e. 1439 frt 30 kr. Schneiderbauer Teréz Subert Lisiczky Mária s társa e. igény. Hauer Borbála Fingernagel Anna e. tartásdij. Pásztor János özv. Galánffy Jánosné e. 60 frt. Ugyan­az, ugyanaz e. 41/* köböl gabona. Bródi és Schütz Grünzweig és Jónás e. adósság. Özv. Sikari Kováts Menyhértné ifj. Sikari Kováts Menyhért e. 420 frt. Bá­thory István Urbán Ferencz s társa e. egy úrbéri telek visszabocsátása. Fáy Emília s többek Szalay József s többek e. telekkönyv. Előadó : Ferenczy Ferencz, k. t. biró. Regnier J. F. Kopstein Sándor e. 221 frt 56 kr. Gr. Károlyi György Tunyogi József e. 18 frt malombér. Ugyanaz Bánfi Márton e. 50 frt malombér. Ugyanaz Lukáts István e. 60 frt malombér. Ugyanaz Boldizsár István e. 40 frt malombér. Előadó : Csernák Béla, k. t. titkár. Puzeits Nenád Zsivanovits Ferencz s társai e. kárté­rítés. Máramarosmegye törvényszékének jelentése a petrovai ker. szolgabiró által kért biróküldés tárgyában. Előadó: Oszvald Sándor, k. t. titkár. Hegedűs Ferencz Gutlébet János e. becsületsértés. Kohn Simon Baumgarten Mór e. 130 frt. Rafaj György Török István e. 200 frt. Előadó : Dessewffy János, k. t. biró. Albrecht Márton Rudosits József s neje e. 163 ft. Liptay József s neje Glancz József e. bérlet-felmondás. Ugyanazok ugyanaz e. házbér. Glancz József folyamo­dása. Lang Lajos Bihari György e. 416 forint 58 kr. Adamovits József Jankovits József s többek e. hatal­maskodás. Biró Ignáczné Benedek Juliánná özv. Bene­dek Istvánná e. örökrész kiadása. Idősb Tóth István a m. kir. kincstári ügyészség s többek e. örökrész kiadása. Hennert Anna Lerche István s Anna e. 158 ft 16 kr. Kelemen Ferencz Kocsis, máskép Bognár János c. ha­talmaskodás. Arad és Temes, úgy Arad és Krassó me­­gyék közt felmerült határvillongási ügyben tett nádori bírósági eljárásróli jelentés. Guttenbrun és Szabadhely, Paulis és Guttenbrun, Lippa és Sólymos, Hosszuszó és Odvas, Berzava és Lalasincz, Kaprucza és Lalasincz, Kavasdia, Batucza és Batta, Tótvárad és Birkis, Mika­­laka és Kis-Szent-Miklós, Schöndorf, Mondorlok és Glogovácz, Sólymos és Hosszuszó, Kelmák, Konop és Odvos, Halalis és Birkis községek közötti határ­kérdésre vonatkozó nádori bírósági eljárásokról a jelentések. Elő­adó : Lázár Mihály, k. t.biró. Pap György gr. Bánffy Miklósné szül. gr. Bethlen Katalin e zálogváltás. A kir. kincstári ügyészség mint a visegrádi koronás uradalom képviselője Schönfeld, József e. haszonbér. Bozó Gábor Kása Pál e. 2100 ft. Ivanyuk Marika Szvidaruk Iván e. birtok-átadás. Ifjabb Muraközy László Hay Bernát s társai e. ügyvédi mun­­kadij. Pajthy János s többek Babos István s neje e. 520 ft 66 kr. Goldberger Ábrahám Mayer István a. 854 ft. Engel Károly a budai irgalmas szerzet e. letil­tás feloldása. Reviczky Józsefné Molnár Zsigmond e. 198 ft. Rosenbaum Herman Diamant Móricz e. becsü­letsértés. Teitelbaum H. Dimits János s társa e. 345 ft. Kiss Imréné Csetnek Mihályné e. 885 ft. Előadó : Gáger Mihály, k. t. biró. Mészáros József s társa Nagy Károly s társa e. tu­lajdoni igény. Krausz Józsefné Dorka István s neje e. 197 ft 34 kr. Szűcs Anna ifj. Balyi György a János e. örökösödési osztály. Nagy Miklós Nagy Szluha Aloizia s társa e. sommás visszahelyezés. Lőrincz Sándor s társai Kalapács József e. örökösödés. Illyés Péter Bari Pál a társa e. 2100 ft. Pepa Joszim­a társai Papa Kriszta s társa e. osztályos per. Bäumel József s társai a zágrábi érsekség e. 23487 ft 40 krnyi kár. Krakler József Horváth Lajos e. 53 ft 80 kr. Szebényi Lajos felfolyamodása. Besenczi Zsófia s társa Kovács Sándor e. osztályos per. Mihálovits József a cs. kir.­szabadalm. dunagőzhajózási társulat e. 5379 ft 70 krnyi kár. Holl szül. Szutsits Vilma Szutsits Lajos e. végrendelet ér­vénytelenítése stb. Nagy Miklós biróküldési kérvénye, Előadó : Makovitz Ede, k. t. biró. BÉCSI TUDÓSÍTÁSOK. A BIRODALMI TANÁCS KÖVETEK-HÁZÁNAK f. hő 6-ki ülésében Skene, a többségi javaslat előadója nyitja meg a szónokok sorát s tartja meg zárbeszédét. Szóló tagadja, hogy a lajthántuli tartományok a Magyarországgali kiegyezés által áss államadósság elismerésére kötelezve volnának. Felel az előtte-szó­­lott kisebbségi szón­okok vádjaira s védi a többséget azok támadásai ellen, valamint hogy ismét a sub­­ventiókról szól Berger minister felelvén utóbbi vádra, azt kívánja, hogy előtte­ szóló nevezné meg a subventionált la­pok neveit és ne gyanúsítana ok nélkül. Hogy szóló talán barátságosabban fogadja a hírlapírókat, mint­ azt Skene úr tenné, az onnan jön, mert egész más véleménynyel van Kniggének az emberi társalko­­dásról írt művéről mint Skene. A­mi pedig a dispositionális alapot illeti, meg kell jegyezni, hogy annak a sajtó irányában szívélyesnek kell lennie, különben bátran el lehetne mondani: Point d’argent, point des suisses. Brestei minister kijelenti, hogy a kormány magát e javaslatok készítésénél szorosan tartotta azon né­zethez, melyet a ház többsége a Magyarországgali pénzügyi kiegyezésnél vallott. Igaz , — úgymond szónok, hogy ha a dualismus nem jön létre, s a ka­matleszállítás mégis kimondatik, akkor bátran lehe­tett volna azt azon névvel megtisztelni, a­melylyel azt megtiszteltetni már hallottuk itt. Azt mondani, hogy a nép nem képes annyi adót fizetni, hogy az ínség nagy, s ezért nem is lehet elfogadni a kormány javaslatát, — ez annyit tenne, mint valamely kötelezettségnek azért nem felelni meg, mivel kényelmetlen. Nekünk okvetlenül meg kell felelnünk átvállalt kötelességünknek, s a kor­mánynak minden reduetióra vonatkozó javaslatot szilárdan vissza kell utasítania. A kormány­javaslat lényege nemcsak a számok­ban különbözik a többségi javaslattól, de más kö­vetkezményeiben is. Az államadósság átalakítását a hitelezők többsége késznek látszott elfogadni. Azáltal azonban, hogy a számok megváltoztat­tak, elesik a lehetőség, hogy e hitelezők önként elfogadják az átalakítást. Szónok kijelenti aztán, hogy szigorú adóreform mellett három év alatt a pénzügyi háztartást bizton rendbe lehet hozni, s hogy az e reformra vonatkozó javaslatokat még az ősz folytán terjesztendi elő. (Tetszés.) Mindezt azonban nagyban akadályozná, vagy talán egészen lehetlenné tenné a többségi ja­vaslat, s azért kéri annak el nem fogadását. Végül hg. Auersperg szólt s arra kérte a házat, teljesítené hivatását, hogy majdan kiérdemelje a haza háláját. Szavazásra kerülvén a dolog, a majoritási eredeti indítvány 113 szavazattal 46 ellenében elvettetett.

Next