Budapesti Közlöny, 1869. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1869-01-01 / 1. szám

2. §• A kötendő egyezményben biztosíttassák az ál­lamkincstár arról, hogy, ez mindaddig, míg birto­kában lesz ezen részvényeknek, érdekeltségéhez képest a nevezett vaspálya-társulat igazgatóságá­ban legyen kellőkép képviselve. 3. §. Ezen újabb részvény-kibocsátás által 276,077 frt 35 krral folyó értékben emeltetik fel a társulat részére járó biztosítási összeg. 4­ §■ Azon határozatok, melyek az alföld-fiumei vasút nagyvárad-eszéki részére vonatkoznak, úgyszintén azok, a­melyek a magyar észak­keleti vasut-en­­gedély-okmányokb­­n a kamatbiztosításból szár­mazó előlegek visszafizetése módozatairól szóla­nak, a tisza-vidéki vaspálya társulatra is kiter­jesztetnek. S ehhez képest a társulat a mutatkozó tiszta jövedelem feleslegének felét, a kamat­bizto­sítás alapján jövőben esetenkint adandó államelő­­leg lerovására köteles fordítani, másik felét pedig a részvényeseknek osztalékba adhatja. 5. §: A pénzügyminiszer megbizatik, hogy terjeszszen elő a legközelebbi országgyűlés alatt törvényja­vaslatot egy a kamatbiztosításból eredhető fizeté­sek fedezésére szolgáló tartalék­alapról, melynek megalapítására a 2-ik §-ban emlitett részvények fognak szolgálni.6. §: Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminis­­ter bizatik meg. Mi e törvényczikket s mindazt, a mi ab­ban foglaltatik, összesen és egyenkint he­lyesnek, kedvesnek s elfogadottnak vall­­ván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szente­sitjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Budán, ezernyolczszáz hatvannyol­­czadik évi december hó nyolczadik napján. Ferencz József, s. k. (P. H.) Gr. Andrásy Gyula, s. k. 1868. ÉVI LII. TÖRVÉNYCZIKK a Lonjsko­­polje terület ármentesitési költségei beszedéséről s e területre az 1868. XXV. tervczikk 7. § ban foglalt kedvezmény kiterjesztéséről. (Szentesítést nyert 1868-dik évi december hó 8-kán. Ki­­hirdettetett: a képviselőházban 1868-dik évi december hó 8-án, a főrendek­ házában 1868. évi dec. hó 9-én.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország Királya stb. és Magyarország Apostoli Királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyetér­téssel a következő törvényczikket terjesz­tették szentesítés végett Felségünk elé : 1.8. A Lonjsko­ polje terület ármentesitési és kiszá­ritási költségei az érdekeltek által elfogadott ki­vetési kulcs szerint az 1868. évi XXI. törvényczikk értelmében a közadók módjára hajtandók be. 2. §. Ezen területekre az 1868. évi XXV. törvény­­­czikk 7-ik §-ban foglalt kedvezmény kiterjesz­tetik. 3 §• E törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg. Mi e törvényczikket s mindazt, a mi ab­ban foglaltatik, összegen és egyenkint he­lyesnek, kedvesnek s elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva hely­benhagyjuk, megerősítjük és szentesitjük, és mind Magunk megtartjuk, mind más hi­­veink által megtartatjuk. Kelt Budán, ezernyolczszáz hatvannyol­­czadik évi december hó nyolczadik napján. Ferencz József, b. k. (P. H.) Gr. Andrásy Gyula, s. k. , csász. és Apost. kir. Felsége, 1868. évi dec. 17-én kelt legfelsőbb elhatározásával lovag Thorn Mihály vezérőrnagynak, a kért egyévi szabadság - meghosszabbitást minden dijilleték elnézése mel­lett, s annak ugyanekkor a számfeletti létszámba áthelyezése mellett legkegyelmesebben megadni, és Gruber József századosnak, a szász-meiningeni Bernát herczeg 46. sz. gyalogezrednél, egy az ó-gradiskai fegyintézetben kitört lázadási fölkelés legyőzésénél tanúsított elszánt, bátor és körülte­kintő magaviseletének elismeréséül a katonai ér­demkeresztet méltóztatott adományozni. A csász. és Apostoli királyi Felsége, a közös külü­gyminister legalázatosb előterjesztése alap­ján, dec. hó 24 én kelt legfelsőbb elhatározásánál fogva, gróf Kálnoky Gusztáv és gróf Hoyos-Sprin­­zenstein László tiszteletbeli követségi tanácsoso­kat, valóságos követségi tanácsosokká méltózta­tott legkegyelmesebben kinevezni. Királyné Ő Felség­e, monyorókeréki és monoszlói Erdődy grófnét, született Raczynska Teréz grófnőt; Taaffe grófnét, született kereszt­szeghi és ador­­jáni Csáky Irma grófnőt, galánthai Eszterházy grófnét, született Eszter­­házy Ilona grófnőt, galánthai bárónőt; Potocka­ Pilawa grófnét, született Sangusko Lubartowicz Mária Clementina herczegnőt, és Batthyány grófnét, született tolnai Festetics Zelina grófnőt, palota-hölgyeivé legkegyelmesebben kinevezte. Haut József, debreczeni lakos vezetéknevének „Börű-re kért átváltoztatása 1868. évi 24.637. számú belügyministeriumi rendelettel megenged­­tetett. Szederkényi (Strompf) Sándor, kir. itélő-táblai joggyakornok vezetéknevének „Szederkényi 1- re kért átváltoztatása 1868-ik évi 24.640. számú bel­ügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Diamantstein Mihály, pesti lakos vezetéknevé­nek „Freundu-ra kért átváltoztatása 1868. évi 24.639. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Lescher Sándor, pesti lakos vezetéknevének „ Keresztem­“-rekortátváltoztatása 1868. é. 24.638. számú belügyministeriumi rendelettel megenged­tetett. ÉRTESÍTÉS a cs. és kir. ezred-törvényszékek megszün­tetése , s az oda tartozó polgári jogügyek­nek az országos katonai törvényszékekhez való áttétele tárgyában. A folyó évi sept. 14. kelt legfelsőbb elhatáro­záshoz képest, az ezred-törvényszékeknek elren­delt megszüntetése és a dandár-törvényszékek felállítása alkalmából ezennel köztudomásra ho­­zatik : 1. Az ezred-törvényszékek működése, a határ­őrvidéki csapatok kivételével, folyó évi dec. 31. megszűnik. 2. Az ezred-törvényszékek a függőben lévő pe­reket, hagyatékokat, s gondnoksági eseteket a hozzátartozó letétekkel átadják az országos ka­­ ­­ tonai törvényszéknek, melynek kerületébe van­nak elhelyezve. 3. Ezen civil pereknek és a peres ügyeken kí­vül lévő eseteknek az országos katonai törvény­székekhez leendő áttételéről a feleket az ezred­­parancsnokságok értesítik. 4. 1869. jan. 1 -től kezdve az ezred-parancs­nokságokhoz beérkezendő panaszok s más bead­ványok , melyekkel polgári peres tárgyalások függenek össze, nem fogadtatnak el, han­y a felek az illető országos katonai törvényszékhez utasitandók. Bécs, 1868. dec. 30 án. A cs. és k. közös hadtagyministeriumtól. A cs. kir. belügyministerium közlése szerint, a keleti marhavész folyó évi december hó 17-ig Gácsországban a jaroslaui, kossovi, kamionkai, mosciskai, brodi, lembergi, zloczovi és jarovai já­rásokhoz tartozó 25 községben; Bukovinában a him­polungai és storozynitzei járáshoz tartozó Kir­­libaba és Hrasna községekben ; Alsó-Austriában Baumgarten, Laxenburg és Gablitz községekben uralgott. Pesten, dec. 28-án 1868. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. k. ministeriumtól. NEMHIVATALOS RÉSZ. A munkácsi egyházmegyei szentszék 1868-dik évi October hó 24-én 2553. sz. a. a nagyméltóságu vallás- és közoktatási m.kir. ministeriumhoz inté­zett felterjesztésének mássa. Az ungvári pap-árvák intézetén halasztást nem szenvedő igazitások és felszerelési czikkek költ­ségeinek folyó hó 1-én 16716. szám alatti kegyes engedélyezése által örök hálára kötelezte le nagy­méltóságod az ős­munkácsi egyházmegye c­e­­rusát. A még 1827-ik évben felépült, de a kellő pénz­alap hiányában rendeltetésének csak 1840-ik évben átadott intézet ugyanis, és belfelszerelése, e hosszú időtartam alatt majdnem tökéletesen használhatlan állapotba jutott. Csekély évi jövedelme a benne nevelésben ré­szesülő árvák eltartására is alig lévén elegendő, e megye kormánya megkísérlett ugyan minden módot az épület égető hiányain segítendő, a sze­génységgel küzdő megyei clerus azonban ismételt felhívásra is erre tehetetlennek bizonyult be. Szorult helyzetünkben önkéntelenül a zsoltáros próféta sóhaja jutott eszünkbe . Tekintek jobbra, és látom, hogy nincs ki engem ismerne. Azonban ez esetnél is bebizonyult, hogy az isteni jóság segélye ott van legközelebb, hol a szükség legnagyobb. Nagyméltóságodhoz fordultunk, s áldassék az ur neve, ki vigaszunkra nagyméltó­ságodat adta nekünk — nepi csalatkozánk. Nagyméltóságod kegyessége által megmutatta, hogy emberzerető szivjósága nem enged láng­elméje világhírének. Nagyméltóságod nemeskelelű­ határozata által ez intézet nemzejévé lett, és emléke nemcsak a meg­vigasztalt árvák, özvegy anyák, s mindnyájunk szivében mindenkoron élni fog; de a késő idők szülöttei is kegyelettel fogják emlegetni nagymél­­tóságod nemes tettét hálás unokáiknak, és pedig annyival inkább, mivel a hazához mindenkoron hű ősök ez intézetben nevelésben részesülő s jövendő unokáinak megmutatta nagyméltóságod kegyes­sége által, hová irányuljon tekintetök, s bebizo­nyította, hogy hazánk szentelt földje az édes anya, mely ápolja s eltakarja őket. Minthogy továbbá a serdülő kor kegyesség­szülte kedves emlékei irányadók a későbbi életre, rajta leszünk, hogy ez irány a segélyben része­sülteknél az önzéstelen hazaszeretetben találja .

Next