Budapesti Közlöny, 1869. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1869-01-01 / 1. szám

kifejezését; nem fogjuk elmulasztani oda képesí­teni fogékony szíveiket, hogy azok az édes hazá­nak teendő minden áldozatra kész, önzéstelen szolgálatban találják legnagyobb örömüket. Velük egyesülten kérni fogjuk a minden jók kútfejét, tegye boldoggá a szeretett hazát, hogy a szegények, kik a világ megváltójának szavai sze­rint, mindenkoron lesznek közöttünk, annak gaz­dag tárházából mentül gyakoribb vigaszban ré­szesülhessenek. Fogadja nagyméltóságod a segélyben részesült árvák és megvigasztalt özvegy anyák nevében is hálás köszönetünk alázatos kifejezését, — fogadja szívesen az őszinte hála érzetén alapuló kivána­­tunkat, hogy nagyméltóságod drága, fáradhatlan munkássága életét a mindenek ura a közhaza, az emberiség java­ és örömére soká s oly megelé­gedetten tartsa, a mily őszinte hálánk és köszö­netünk jelen alázatos nyilvánítása! HELYHATÓSÁGOK. Pest város hatóságának dec. 30-diki közgyű­lésén felolvastatott a belü­gyminisz­érnek folyó évi december 23-kán kelt rendelete, mely a törvény­­hatóságokat a képviselő-választások iránti előin­­tézkedések megtételére hívja fel. Királyi Pál elismerésre méltó tényt látva a kormány azon intézkedésében, mely a képviselő választásokat legolt az országgyűlés berekesz­tése után rendeli el, következtető, hogy a hatósá­goknak is meg kell tenniök az előintézkedéseknél szigorúan azt, mit a törvény betűje és szelleme kötelességükké tesznek.­­ Ezen előintézkedések egyike a választókerületek területeinek megha­tározása, melyek Pest városát illetőleg régi kere­­tekben a húsz év alatt aránytalanul megszaporo­dott népesség tekintetéből alig tarthatók fenn a­nélkül, hogy egyik kerület a választási jogot na­gyobb mértékben ne élvezze, mint a másik; in­dítványozza tehát, hogy bizottmány küldessék ki, mely a lakosság megszaporodott számát véve fel munkálata alapjául, készítsen a kerületek helye­sebb felosztására vonatkozó javaslatot. A bizott­mány helyettesített főpolgármester úr elnöklete alatt városrészenkint két-két tagból állana, s minthogy az egyenjo­gesítási törvény erejénél fogva a képviselőválasztás jogának gyakorlására izraelita polgártársaink is hivatvák, közülök is három tag választatnék. Ezen indítvány élénk eszmecserének szolgált anyagul. Hosszabb vitatkozás után Fabinyi úr módosítványa fogadtatott el, mely szeri­n­t a bizott­ság nem mondaná ki előre a kerületek felosztá­sát, csak ennek szükségességét puhatolná, s csu­pán hatósági tagokból állna. A bizottmányba Királyi, Simon­yi, Steiger, Széher, Preiszner, Be­­liczay, Radocsay, Röck , Sztupa , Rottenbiller, Blass urak választattak meg. Előterjesztetett ezután a tanács jelentése a mé­­száros utczán és Tüköry-gáton építtetni szándé­kolt közúti vaspálya tárgyában. Blahunka képvi­selő in­díványát fogadta el a közgyűlés, melynek értelmében a Th­köry gát bővítése ügyében tett folyamodvány a gazdasági bizottmányhoz utasít­­tatik vissza. Felolvastatván az esküdtszéki szolgálati laj­strom tárgyában közgyűlésiig kiküldött bizott­mány jelentése, egyszerűen tudomásul vétetett. A tanács és szervező bizottmány jelentést tesz, hogy a város közbiztonsága érdekében a városi poroszlók száma 100 fővel megszaporítandó. Ez ügyben bizottmány küldetett ki. Egyszersmind a tanács azon végzést hozta, hogy a város külön­böző pontjain őrszobák állítandók fel. A katonai barakkok ügyében kiküldött bizott­mány jelentése szó nélkül elfogadtatott. Kérelem nyujtatott be az „Orpheum“ mulató­hely nevének „Variétés színház“ névre leendő változtatása iránt. Az engedély megadatott. Előterjesztetett a polgári törvényszék jelentése a bélyegcsonkítási leletek felvételével megbízott tisztviselők részére a magas kormánytól bizonyos összegű utalvány kérése iránt. Visszautasíttatott a tanácshoz.­ ­ Közöltetett a belügyminiszeri rendelet a szegény ápoldai tisztviselők országos és földtehermentesi­­tési pótlékai fizetésének kötelezettsége tárgyában. Ez ügyben válaszoltatni fog a ministeriumnak, hogy a szegényápoldai tisztviselők csakugyan vá­rosi tisztviselők. — Ezek voltak a gyűlés főbb tárgyai. NEVELÉS ÉS OKTATÁSÜGY. Zelizen, dec. 13 án tartatott meg a „népnevelési egylet“ közgyűlése. A gyűlést az elnök megnyitván, mivel az alelnök s jegyző eltávoztak, mindenek­előtt jegyzőválasztásra hívta fel a jelen voltak figyelmét, mely tisztségre közakarattal Salhay János választatott. Ezután elnök úr kinyilatkoz­­tatá, hogy a fennálló rendeletek szerint az egy­leti év befejezve lenne, s hogy most az egylet uj éve kezdődik, melynek elején azon oknál fogva mond le hivataláról az összes tisztviselőkkel együtt, hogy az egylet e részben uj választást te­gyen. — Azonban az átalános „maradjanak” szó rábirta elnök urat és a többi tisztviselőket s vá­lasztmányi tagokat, hogy tisztöket jövőre is meg­tartották. Az eltávozott választmányi tagok he­lyébe Freitag Károly városi jegyző és Roma Mi­hály földmivelő közfelkiáltással választattak meg választmányi tagoknak s megéljeneztettek.­­ Ezután következtek a jövő 1869-ik évre a befize­tések ; elnök ur fizetett 1 forint 20 krajczárt, Steyrer, Matus, Freytag és Horváth urak szintén fejenkint 1 frt 20 krt, összesen 6 írttal gyarapit­­tatván a pénztár. Mivel azonban többen a tagok közül még az elmúlt évre is tartoznak, elhatároz­tatott: szólíttassanak fel a hátramaradók, mi­szerint tisztázzanak le minden hátralékot az újévi tartozással együtt, hogy a már kamatra kiadott összeg mielőbb szaporodjék. Említésbe jött ez alkalommal az is, hogy a múlt évi hanyag iskolás gyermekek büntetéseiből egybegy­ülendő pénzösszeg, melynek beszedését a járási főbíró ur már megrendelte, valamint a je­len tanévben előforduló ilynemű fenyitési pénzek jövő 1869 ik évi január hó elején okvetlenül be­szedessenek, s a népnevelés legégetőbb szüksé­geire fordittassanak. — A vasárnapi iskola sem maradt szó nélkül, hanem elhatároztatott, hogy rá a vasárnapi iskola-kötelezettek a délutáni isteni szolgálat után szorgalmasan nem járandnak iskolába, minden népmulatságtól, sőt a házas­ságra való lépéstől is el leendnek tiltva azon ko­nok engedetlenségért, mely e részben itt már annyira meghonosult. Egy kis fejtörésre adott al­kalmat az is, hogy, mivel az itteni elemi iskolába összesen 150—160 gyermeknek kellene járnia, ily nagyszámú növendéket pedig egy tanító nem képes kellőleg oktatni, ennélfogva egy segédtaní­tónak alkalmazásáról s ellátásáról kezdettek gon­doskodni a tagok. Valamint a régóta tervezett új iskolák fölépíté­sére , úgy erre sem lévén elegendő pénzalap, ab­ban egyeztek meg a tagok, hogy magán­értekez­let útján döntsék el maguk közt, miképen lehetne e dolgon segíteni, hogy egy segédtanító ellátására és fizetésére legalább 160 frt­dij jusson.­­ Szóba jött a vásári közjövedelem is, melyből már a múlt évre tetemes pénzt kellett volna az egyletnek kap­nia. Végre értesülvén a gyűlés arról, hogy az elizi pusztán, mely gr. Breinner Ágoston birtoka, az összeírás szerint jelenleg már 50 iskolakötelezett gyermek lenne, kik ugyan a nyílt tanodához tar­toznak , de a nagy távolság miatt oda iskolába nem járhatnak, azon forró óhaj támadt a jelenlé­vők keblében, vajha egyszer már szívekre vennék az illetők, mennyire szükséges, leginkább az oly helyeken mint a zelizi puszta, tanodát állítani! — MEGHÍVÁS. Az országos magyar iparegyesület által életbel­éptetendő ipariskola bizottságába a fővárosi iparos testületek három képviselő tagot választanak. E választásra, nemkülönben az ipariskola érdekében tar­tandó közös értekezletre, az érdemes testületek tiszt. elöljárói 1869. január 6-ki reggeli 10 órára a városház tanácstermébe ezennel tisztelettel meghivatnak. — Pest, 1868. dec. 29-én. — Mint a pesti ipariskolai bi­zottság tagjai: dr. Havas Ignácz, Pest város részéről megválasztott tag. Dr. Szabóky Adolf, az orsz. magy. iparegyesület részéről megválasztott tag. T­A­N Ü G­Y. STATISTIKAI KIMUTATÁS a magyar királyi József-mű­egyetem 1867/8-ik tanévi állapotáról. Beiktatott rendes tanuló . . rendkívüli tanuló Tanszemélyzet. • igazgató.........................................................1 rendes tanár.................................................12 rendkívüli tanár.............................................6 hitszónok.........................................................1 póttanár.........................................................3 melléktanító...................................................5 tanár­segéd...................................................9 Irodai személyzet: írnok................................................................1 Szolgaszemélyzet: szolga.........................................................6 Az intézetnél létező taneszköz-gyűjtemények megnevezése és terjedelme. 1. A könyvtár áll 2092 munkából. 2. A természetrajzi szertár 42 váz, 26 vázolt állatkoponya, 25 faj madártojás, 597 faj csiga, 934 pillangó, 17 más állati készítmény, 138 gór­cső­­i készítmény, 128 száras csoport­növény, 2794 ásványtani és földtani mutatvány , 782 jegéczminta, 18 készülék és kézműszer, 23 nyom­tatvány és rézmetszet, 1 bogárgyűjtemény. 3. Az áruszertár áll 64 db anyag- és félgyárt­mányból. 4. A természettani szertár 214 készülék és 12 kézműszerből. 5. A vegytani szertár 186 készülék és eszköz, 78 db vegytani rajz, 103 dbból álló ásványgyüj­­temény, és 16 dbból álló bőrgyüjtemény. 6. A géptani szertár: 72 minta, 58 géprajz, 7 nagy munka a gépszerkezetről és az I. sz. alatti 56 db szerszám. 7. A mértani szertár: 117 eszköz és műszer, 312 rajz. 8. A leirati mértan szertára 40 minta, 41 rajz. 9. A száraz­ építészeti szertár 537 rajz, a viz­­építészeti szertár 443 rajz, 54 minta. 10. Tanszerek a mintázásra: 236 előpéldány és 39 gypszdiszitmény, 17 sz. eszköz. 11. Általános rajzterem 35 sz. diszitmény 1265 dbban, 25 sz. tervrajz 99 dbban, 50 sz. géprajz 295 dbban, 15 sz. minta 60 dbban, 47 sz. aján­dék 57 dbban. 12. Műtani szertár 198 műszer, 43 rajz. 13. A gazdászati szertár 64 minta, 74 sz. tan­szer. 14. A műépítészeti szertár 13 sz. műépítészed munka, 410 rajzzal, és 3 sz. ajándék 176 műépí­tészed rajzzal. A vizsgálatok eredménye a 2-ik félévben: ki­tűnő osztályzatú vizsga volt .... 357­­ fő osztályzatú vizsga volt . . . 494 2-ik * „ „ - • . 66 Az elmaradt vizsgák száma . . . 424 Az 1-ső félévben vizsgálatok nem tartottak. - kr. 40 „ 243 28 1 Anyanyelv szerint: magyar . . . . német......................... cseh, szláv . Vallás szerint: róm. kath. görög egyesült . „ nem egyesült ág. hitvallású helv. izr. Tanpénzt fizettek Felmentettek 172 3 2 32 44 19 1 ső félévben 2-ik „ 1 ső „ 2-ik Beiktatási dijt fizettek .... Az ösztöndíjasok száma . . . . A tanpénzek összes mennyi­sége o. é...................................... 3801 frt Beiktatási dijak összege . . 1142 „ Ösztöndíjak „ .­­ . . 2966 „ 265 7 272 272 272 201 161 61 71 272 15

Next