Budapesti Közlöny, 1869. október (3. évfolyam, 224-250. szám)

1869-10-01 / 224. szám

figykörével összetévesztvén­ a napidíjakat ez utóbbiakra is kiterjesztetni óhajtották, ott a kellő magyarázat megadása s a bizottsági tagok haza­fiságára történt hivatkozás kivétel nélkül meg­szüntette mind a netalán táplált aggodalmakat, mind a különnemű követeléseket. Hasonlót kell jelenteni a szállásolási és fuvaro­zási költségek iránt, melyek a törvény értelmében a községeket illetik, s melyek ellen alig egy-két helyről történt felszólalás ; itt is inkább a költség kivetése és behajtása iránt, semmint a teher ellen nyilváníttatván külön kívánalmak, melyek azon­ban a megadott felvilágosító magyarázat által szintén elnémíttattak. És valamint a törvényhatóságok részéről kellő erélylyel vétettek foganatba az előkészítő munká­latok, ép úgy a statistikai osztály sem maradt el teendői teljesítésében. Itt legelőbb is a nyomtatványi készlet előállí­tásáról, mint a népszámlálás eszközlésének egyik kiváló s nélkülözhetetlen segédszeréről kell szólni. Az előirányzatban közel 46.000 frtra számí­tott, összesen 4.800,000 rovatolt és nyomtatott ívet igénylő készlet ugyanis a néhány nagyobb nyomdával közlött pályázat alapján, a csomago­lási költséggel együtt 34,513 frt 39 krban lett megállapítva, s ez összegekre a szerződés három fővárosi nyomdával meg is kötve. A vállalkozó nyomdák munka­képességéről szerzett meggyőződés s a határnap pontos meg­tartására kikötött tetemes bánatpénzek biztosí­tották a stat. osztályt arra nézve, hogy a nyom­tatványok kellő időre elkészülnek ; most pedig jelenthetni, hogy annyi nyomtatvány van már­is készen a nyomdaraktárakban, hogy szétküldése­ket a törvényhatóságokhoz a stat oszt. 1. évi oct. 1-jével, mint előre ki volt kötve, csakugyan meg­kezdheti, és fenakadás nélkül legfeljebb három hét alatt be is fejezheti. E korai szétküldés pedig arról biztosít, hogy a népszámlálás végrehajtása körül működendő kö­zegek elég korán jutván az oktatások és minták birtokába, időt nyernek áttanulmányozásukra, s igy a czélzott siker elérését ez által is előmoz­dítják. Nehogy tér hiánya miatt a munka erélyes foly­tatása akadályoztatva legyen, mi a főváros je­len lak­szűkében könnyen bekövetkezhetik vala, jó előre lett gondoskodva a népszámlálási mun­kálat vezetésével megbízott statistikai osztály számára a szükséges­ szállásról is — 9 szobából álló alkalmas helyiség bár a központtól kissé távol eső Pest Teréz külvárosában 1600 fit évi lakbér mel­lett fel is fogadtatott, — megköttetvén i. é. October 1-től számítandó egy évre a megfelelő szerző­dés is. Hasonlókép lett gondoskodva, hogy a központon folyvást szaporodó munka teljesítésére a szük­séges erők ne hiányozzanak, és a közgazdasági miniszer úr elhatározása értelmében a nyilvá­nuló szül­ség szerint fogadtatnak fel napi dij­­nokok, kiváló tekintet lévén a kínálkozó egyé­nek közül azokra, kik a múlt télen tartott szat tanfolyamból a vizsgát sikeresen kiállották. Gya­korlott munkásokra lévén azonban legfőbb szük­ség, ezen ugyancsak a földmivelés, ipar és ke­reskedelmi miniszer úr által, több miniszertársai­­hoz intézett azon megkeresés­éi­g valószínűleg se­gíteni, hogy az egyes ministériumok számvevő­ségi osztályaiból bocsáttassék néhány egyén a népszámlálás idejére a stat. osztálynak rendelke­zése alá. A népszámlálás végrehajtására nézve kiadott szabályos utasítás értelmében, önszámlálás által fogván a népszámlálás eszközöltetni oly képen, hogy a­hol a lakosság nem is maga számlálja meg magát, mégis választottjai, a népszámláló bi­zottság tagjai, s nem közvetlenül a bafi­ságok fog­ják ezt kezelni ; az egész ügy ezáltal a törvény­­hatóságok köréből a népszámláló bizottsági­k el­nökeinek kezébe ment át, h­ogy felhasználta az osztályvezető az alkalmat a már megválasztott elnökökkel közvetlenebb érintkezésbe lépni, az alább olvasható körlevelet intézvén hozzájuk, egy­úttal kötelességének ismervén az ügy haladásá­ról ezentúl is időről időre részletes jelentést bo­csátani a közönség elé. Pesten, 1869. évi sept. hó 24-én. Keleti Károly, mint a népszámlálás kezelésével megbízott statistikai osztály vezetője. Melléklet. KÖRLEVÉL A NÉPSZÁMLÁLÁSI­ BIZOTTSÁGOK ELNÖKEIHEZ.­­ Miután az 1869. III. törvény­czikk alapján kibo­csátott szabályos utasítás értelmében.............kö­zönsége, a népszámláló bizottságot megalkotván, elnökéül...............választotta meg, örömmel raga­dom meg az alkalmat...............e téren üdvözöl­hetni, szerencsésnek érezvén magamat,hogy mint a népszámlálási ügy vezetésével megbízott statis­tikai osztály főnöke.................................................. ___együtt vagyok hivatva ezen, hazánk népe­sedési viszonyainak ismeretéhez nélkülözhetlen, bár régót a nélkülözött alap lerakásához járulni. Az általunk végrehajtandó nagy nemzeti munka ezen stádiumában, a­mikor a kormány s a tör­vényhatóságok tevékenységének folytatása mint­egy a mi kezünkbe megy át, ezen, úgy mondhat­nám, ünnepélyes pillanatban, szükségét érzem annak, hogy őszinte bizalommal fordultak, buzgó s lelkes közreműködésüket kérve, azon férfiakhoz, kik a törvényhatóságok közönségeinek bizalma által helyeztettek jelen polozukra a végett, hogy ha s tevékeny munkatársak legyenek a nemzet ér­dekében eszközlendő népszámlálásnál. A nélkül, hogy a népszámlálás körüli munka részleteibe bocsátkoznám, csak egész általános­sággal bátorkodom..................................................... .............figyelmét némely teendőkre, sőt ezeknek is inkább csak irányára, jellemére fordítani, mert ezektől függ, hogy a nagy költséggel, és terjedel­mes szerkezettel megindított munka czélszerűen befejeztetvén, mind kormányzati, mind közgazda­sági tekintetben meghozza azon gyümölcsöket, melyeket az ország és nemzet tőle méltán várnak. Mellőzhetlen föltétele a népszámláló bizottsá­gok helyes működésének, az elnök urak erélyén és jóakaratán kívül, a­melyre egyébiránt a kor­mány teljes megnyugvással számít: a bizottsági tagok buzgalma és lelkiismeretessége, a kiszabott teendők szabatos, szigorú teljesítése, a kitűzött határnapok kivétel nélküli pontos megtartása, és szerencsés tapintat a számláló ügynökök megvá­lasztásában, mindenek felett pedig a közönség jóakarata felvilágosítása, hogy az bizalommal vi­seltessék a saját érdekében teljesítendő munka iránt. Elő fogja ez ügyet mozdítani a bizottsági elnö­kök szakadatlan folytonos összeköttetése a köz­ponttal, mi azon egy oknál fogva is kétségbe­­vonhatlan, mert csupán így érhető el a kellő össz­hang az egész országban szétágazó működésre nézve. E tekintetben pedig, valamint kérem............... ...................,hogy minél sűrűbben szerencséltet­len megkereséseivel, úgy viszont biztosíthatom, hogy nem fog hiában fordulni a központhoz, s míg egyrészt éó tolmácsa leszek minden egyes, a helyi viszonyok által indokolt kívánalomnak a nagy­­méltóságával szemben, úgy másrészt terhetlen erélylyel fogok iparkodni arra, hogy semmi indo­kolatlan külön kívánság, vagy a szabályos utasí­tásnak félremagyarázása az országos munka egy­öntetűségét és szabatosságát meg ne zavarja. Hasonlókép folyton szem előtt fogom tartani a lehető legnagyobb takarékosságot ezen köttséges mű létrehozásánál, de viszont sohasem lesz meg­tagadva,­­ arról a miniszer úr ő nagyméltósága nevében is biztosíthatom......................................... valamely méltányos követelés, habár az állam­­kincstár terheltetésével járna is, mert jól tudom, hogy tényleges anyagi kárt a buzgó munkásnak szenvednie nem szabad. Ha, mint remélem.................................a vezeté­sére bízott területen belül ugyanez irányelvek ve­zetik, lehetetlen, hogy a foganatba vett nagy mun­ka oly eredménynyel ne hajtassák végre, min­t tőle e haza különböző állású férfiai kormányzati, köz­­gazdasági, vagy tudományos tekintetben remélnek. Mi pedig, kiket e korántsem haladatlan munka elkészítésében az ország, vagy a kormány bizalma tevékeny szerepre hívott, azon megnyugtató öntu­dattal fogunk közreműködni, melyet az elvállalt kötelesség hit teljesítése nyújtani szokott. A fentebbieket szükségesnek láttam ... kö­zölni most, mikor kölcsönös tevékenységünk még csak megindul, mert később tartok tőle, a megsza­porodott munka nem fogja többé megengedni a hosszasabb értekezést, de épen az előrebocsátot­­tak meg fogják — remélem . . . győzni arról, hogy valamennyiünk megfelelő közreműködése a kívánt sikert is biztositani fogja. Fogadja . . . kiváló tiszteletem őszinte nyil­vánítását. Pesten, 1869. évi September hó 26-án. A statistikai osztály vezetője Keleti Károly, 8. k. A M. K. VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSI MINISTER ÁLTAL az 1868-dik XXXV111. t.cz. értelmében kiadott TANTERV A NÉPISKOLÁK SZÁMÁRA. 1. Tantárgyak. 1. Hit- és erkölcstan. ( ) a) Beszéd- és értelemgyakorlatok. 2. ( Anyanyelv) b) irás és olvasás, ( ) c) anyanyelvtan. 3. (Mennyiségtan)?^ sz^“,ann £ ) b) mértan. ( ) a) földrajz, 4. (Történettani tárgyak )b) történelem, ( ) c) polgári jogok és kö­( ) telességek ismerete. ( ) a) terményrajz, 5. ( Természettudományi) b) természettan, ( tárgyak )c) gazdasági és kerté­­ )­szeti gyakorlatok. 6. Testgyakorlás. 7. ( Művészeti tárgyak ]­­] ^II. II. A TANTÁRGYAKNAK ISKOLAI ÉVFOLYAMOK SZE­RINTI FELOSZTÁSA ÉS TERJEDELME. 1. Hit- és erkölcstan. A népoktatási törvény 57. §-a értelmében, a hit- és erkölcstan tanításáról a vallásfelekezetek tartozván gondoskodni, e tantárgy iskolai évfo­lyamok szerinti felosztásának és terjedelmének meghatározása a vallásfelekezeti hatóságok jog­köréhez tartozik. Azonban megjegyeztetik, hogy a vallástanítók a hit és erkölcstan tanítására a heti óratervben megállapított időt megtartani köteleztetnek. 2. Anyanyelv: az anyanyelv tanítására minden tantárgyat fel kell ugyan használni; erre azonban különösen a beszéd- és értelemgyakorlatok, az írás, olvasás és a szorosabban vett nyelvtan fordítandók. a) Beszéd- és értelemgyakorlatok. E tantárgy tanításával az a czél, hogy az isko­lába járni kezdő kis gyermekek a tanulásra elő­készíttessenek és a logikai rendben való szabatos beszélésre szoktattassanak. I. Osztály. Az iskolai első év. A beszéd- és értelemgyakorlatok tanításának menete. A tanító a kis gyermekek előtt ismeretes tár­gyakat egyenkint és közelebbről a gyermekekkel magukkal megvizsgáltatja. A tárgyakon szemlél­tetés által feltalált ismernivalók felkerestetése alatt őket gondolkoztatja. A gyermekek szemléle­te által szerzett tapasztalatokat velük először egyes és értelmes mondatokba foglaltatja, azután az ily egyes mondatokból álló beszélgetést folytonos elő­adássá kötteti egybe. Nevezetesen : az iskolába feladott kis­gyerme­keket legelőször bátorságra, bizalomra, rendre és tevékenységre szoktatja. 3253

Next