Budapesti Közlöny, 1870. május (4. évfolyam, 99-123. szám)

1870-05-01 / 99. szám

más községekkel sem tartanak fenn a törvény kellékeinek megfelelő iskolát. Tessék velem tu­datni a tankerületében lévő ily községek teljes számát és névsorát, mindezeknél megemlítve a község népességét s vagyoni állapotát ; b) azon községek kötelezendők, melyekben van ugyan valamely iskola, de vagy mivel nem fér­nek be az összes tankötelesek a létező tanter­mekbe ; vagy mivel azok szülei nem akarják a létező (p. o. felekezeti) iskolákat használni; szó­val bármelyik okból van még 30 oly tanköteles gyermek, ki az iskolába nem jár ; tehát melyek­ben a törv. 44 § a értelmében a község, községi közös iskolát tartozik állítani ; c) azon községek kötelezendők új iskolahelyi­ség építésére, illetőleg tantermeik szaporítására, melyeknek van ugyan községi iskolájuk, de an­nak tantermeibe a feljáratandó gyermekek nem férnek be, vagy pedig melyeknek iskolai épületei a törv. 26. § a rendeleteinek nem felelnek meg, s igy a törv. 28. §-a értelmében javítandók Mindezen esetekben új iskolák állításánál, s illetőleg az építkezésnél, ha a község nem képes a szükséges kiadásokat saját erejéből fedezni, két módon lehet a bajon segíteni, u. m. vagy kölcsönzés vagy állami segély által. Oly esetekben, ha­ a község elég vagyonos arra, hogy építkezzék, s csak a költségek egyszerre való előállítására nem képes ; m­ásfelől pedig a kölcsön­veendő összegnek biztosítékot képes nyújtani, ily esetekben az illető községnek a kölcsön felvétele ajánlandó, a­mi ha helyben eszközölhető nem volna, a község a tanfelügyelő útján, s annak vé­­leményes jelentése kíséretében folyamodjék a köz­­oktatásügyi miniszerhez, kérvén a szükséges köl­csön­­összegnek valamely hitelintézetnél való ki­­­eszközlését. Oly esetekben pedig, melyekben a község egy­általán nem képes saját erejéből szükséges épü­leteit előállítani, és anyagi szegénysége miatt valamely kölcsön részletes visszafizetését sem biz­tosíthatja, ily esetekben államsegélyérti folyamo­dás ajánlandó. A kérelem mellett azonban ki kell mutatni rész­letesen és hitelesen, hogy a község az 5% iskola­adóból, és az iskolai czélokra fordítható ,bármely egyéb jövedelmeiből sem képes az építkezésre s felszerelésre szükséges kiadásait fedezni; továbbá a kérelem mellett az építkezési költségvetés is be­nyújtandó. A tankerületében lévő mindazon községeknek, melyek a fentebbi a) b) és c) pont alatt említvék és az azokban szükséges új iskoláknak , illetőleg épületeknek (c) jegyzékét, az a) b) és c) pontok szerint összeállítva legkésőbb június végéig ter­jessze fel hozzám nagyságod. Azon községeknek kérelmei pedig, melyek­nek vagy kölcsönre vagy államsegélyre van ind­okolt­ szükségök, legkésőbb 1. évi September vé­géig a tanfelügyelő jelentésével, s szükséges ki­mutatásokkal együtt be legyenek adva a közokta­tási minnisteriumnál, hogy a szükséges segély­­összeg iránt a kormány tájékozhassa magát. 2-­or. A legkevesebb 5000 lakosú községeket figyelmeztesse nagyságod felső népiskola állítá­sára, és a­hol tapasztalja, hogy a községnek, az elemi iskolák szükségeinek fedezésén felü­l maradó anyagi ereje azonnal megengedi, ott minden mó­don sürgesse is a felső népiskola felállítását. 3- or. A létező községi iskolákban szigorúan ügyeljen nagyságod, hogy azokban a törvény ren­deletei úgy az épületeket, a tantermek bebútoro­zását és a taneszközökkel való felszerelését, vala­mint az oktatást illetőleg pontosan teljesittessenek; hogy a tanítóknak törvényszabta fizetésük meg­adassék, hogy a lehetőségig kel­t számú tanerők működjenek és hogy a növendékek a vallásos ok­tatásban rendesen részesíttessenek. A mely községek községi iskolájuk fentartá­­sára törvényszabta kiadásaikat nem képesek is­kolai czélokra fordítható összes jövedelmükből és az 5n/ó iskolai adójukból fedezni, azoknak állam segélyért való folyamodásai (a szükséges kimuta­tásokkal s költségvetéssel felszerelve és a tanfel­ügyelő v­éleményes jelentése által kisérve) legké­sőbb folyó évi September hó végéig a közoktatás­ügyi ministériumhoz benyujtassanak. 4 er. Különös gondot fordíjon nagyságod arra, hogy az iskolaszékek és a községi elöljáróságok folytosan figyeljenek a tanköteles gyermekeknek is­kolába rendesen feljáratására és a mulasztók szü­leit vagy gondviselőit a törvény ren­dele­te szerint szigorúan büntessék. A­mely község elöljárósága ebbeli kötelességét nem teljesítené elég erélyesen,ott a sürgetés mel­lett tessék felkérni a szolgabirót támogatásra. p­­r. A felekezeti, társulati, s általában mind­azon iskolákra nézve, melyek­ felett az államkor­­mány csak a felügyeleti jogot gyakorolja, szigo­rúan őrködjék nagyságod, hogy a törvény rende­letei az illetők á­tál pontosan teljesíttessenek.­­ És azon felekezeti társulatok avagy magánosok által fentartott népiskolai tanintézeteket (ideértve a tanítóképezdéket is), melyek az épületet, külö­nösen pedig a taneszközökkel felszerelést és az oktatást illetőleg még máig sem felelnének meg a népiskolai törvény 11., 12., 13. , illetőleg 16 - 20 .§-ainak) haladéktalanul jelentse fel hozzám, jelentésében indokoltan kifejtvén, hogy mik az illető iskola lényeges hiányai, s azok mennyiben rávhatók fel az illetők mulasztásául, hogy ekként a kormány a körülmények ismeretével intézhesse a hitfelekezetek főhatóságaihoz a törvény 15. § ban rendelt megintéseket és a szükséghez képest intézkedhessék a törvény IV. fejezetében irt ma­gán-intézetek iránt. A m­egintést igénylő felekezeti iskolák jegyzéke külön jelentésben és halogatás nélkül terjesztendő fel. Budán, 1870. évi apr. 7-én. Báró Eötvös József, s. k. 1768 NEMHIVATALOS RÉSZ.­ ­ Felsége a király a radváni róna. kath. egy­házközségnek, iskolai czélokra 200 frtot méltózta­­tott magán-pénztárából adományozni. A vallás- és közoktatási magy. királyi minister, U­­dracek János, volt német-diószeghi róm. kath. ta­nítónak 150 forintnyi segélyt engedélyezett. A vallás- és közoktatási m. kir. minister Maries Ferancz közép bisztriczai és Péntek György pacsai tanitóknak egyenkint 60 frtnyi segélyt kivételkép engedélyezett. A magyar királyi vallás és közoktatási minis­ter a tápió-szilei izr. hitközségnek egy fürdőház felépítésére, az­izr. egyházi czélokra országgyűlési­leg megszavazott 5000 frt összegből 300 frt segélyt engedélyezett. A m. kir. vallás- és közoktatási miniszer a szat­­mármegyei gebei izr. hitközségnek, az izr. egyházi czélokra országgyűlésileg megszavazott 5000 frt alapból, imaház építésére 200 frtot engedélyezett. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓ­SITÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CLXX-dik ÜLÉSE 1870. Ap ILIS 30-An D­K. 10 ÓRAKOR. Elnök: Somssich Pál. Jegyzők: Széll Kálmán, Bujanovich Sándor. A kormány részéről jelen vannak: gr An­drás? Gy.,Lónyay Menyhért,Horvát Boldizsár. A jegyzőkönyv hitelesítése után Elnök : Szomorú érzéssel és meghatott kebellel jelenti a háznak Gränzenstein Gusztávnak ápril­is 28-án d. u. 5 órakor történt halálát. A boldo­gult 1848. előtt kincstári hivatalnok volt és az első magyar felelős ministeriumhoz mint osztály­­tanácsos hivatott meg. Az absolut korszak alatt visszavonulván, mint bányafelügyelő magán­szol­gálatot vállalt. Az 186­. alkotmányos ministeri­­umba meghivatván, mint osztályfőnök, illetőleg mint helyettes államtitkár működött. Buzgóságá­­ról és szorgalmáról tanúságot tesznek mindazok, kik vele érintkeztek, valamint jellemének tiszta­ságáról az, hogy családjának jó hírnevénél egye­bet nem hagyott. Kéri a házat, hogy a veszteség fölött részvétét jegyzőkönyvileg mondja ki. Te­metése ma d. u. 4 órakor lesz. (Átalános he­lyeslés.) Egyszersmind kéri a házat, hogy az elnökség uj választás eszközlésére fölhatalmaztassék. (He­lyeslés.) Bemutatja Szathmár város közönségének fel­iratát, a m. kir. belügyministeriumnak 1868.julius 7-én 13,7 13. sz. a. a jogtalan italmérésre vonat­kozó rendeletének érvényen kívül helyezése iránt. Ugyanannak feliratát,melyben a törvénykezésre és rabtartásra felesleg kiadott költségeinek meg­térítésére a m. kir. ministeriumot felhatalmaz­­tatni kéri. Győrmegye közönségének feliratát egy országos lelenczház felállítása iránt. Ugyanannak feliratát, melyben az államvagyon összeírását tartalmazó kimutatást megküldetni kéri. Nedeczky István képviselő bemutatja Somogy­­megyébe kebelezett Nagybajom mezőváros elöl­járóságának kérvényét egy járásbíróságnak e köz­ségben leendő felállításáért. Benkő József : Bemutatja Ilyefalva város közönségének kérvényét,melyben kéri, hogy a fel­állítandó kir. törvényszékeknél egy egyes bíró­ságnak székhelyéül Ilyefalva mezővárosa állapit­tassék meg. Stratimirovits György: Következő interpel­­latiót intézi az igazságügyministerhez . Bácsmegye Despot Sz.-Iván helységében ezelőtt 2 évvel az ottani biró Regelyác, egy vasárnap d. u. 3 órakor, midőn a falunak csaknem összes la­kossága a piaczon és az ottan fekvő korcsmában összegyűlve volt, több késszurás által keresztül­­döfve, mint halott a korcsmából az utczára do­batott. Daczára annak, hogy több mint 20 ember a gyilkosság színhelyén ugyanakkor jelen volt, még­­is a megindított, de hallatlan hanyagsággal foly­tatott vizsgálatnak mai napig sem sikerült se a gyilkost felfedezni, se erre nézve positiv adatok birtokába jutni, a­mi annál botrányosabb, miután az ottani közvélemény több egyént mint ama gyil­kosság valószínű elkövetőjét egyenesen meg­nevez. Azon kérdést bátorkodom tehát a t. igazságügy­miniszerhez intézni : Vajjon van-e tudomása ezen ügyről ? És szándé­­kozik-e a legerélyesebb rendszabályokhoz nyúlni, hogy a gyilkos valahára fedeztessék fel, és a bün­tető hatalomnak adassék át? Pest, 1870. ápril 27. Sztratimirovits György, országos képviselő. Plachy Tamás.­ Benyújtja Meskó Miklós Nó­­grádmegye erdőtarcsai földbirtokosnak a magy.éj­­szaki vaspálya igazgatósága ellen formált kárté­rítési keresete tárgyábani folyamodását. Irányi Dániel : A közlekedési minister úrhoz következő interpellate intézi: Gyakorol-e­­, minister úr rendes és állandó el­lenőrséget az állam által kamatbiztosított válla­latok irányában a jövedelmeztetés és számvitel szempontjából ? Ha igen, Mikép gyakorolja azt és ki által ? Ha nem, Szándékozik-e ilyen ellenőrséget szervezni és mikor? Gr. Andrásy Gyula: Átnyújtja az 1870-iki költ­ségvetésről szóló szentesített törvényt. A törvény kihírdettetett és a főrendiházhoz át­­küldetett. Ülés vége 11 óra 10 perczkor. A legközelebbi ülés az elnökség által szokott mó­don fog közzététetni. A FŐRENDIHÁZ LI. ÜLÉSE 1870. APRIL 30 An d. e. 11 ÓRAKOR.­­ Elnök : Majláth György, országbíró,­­ Jegyzők: gr. Szapáry Gyula és Tisza Lajos A kormány részéről jelen van : Lónyay , Menyhért.­­ A jegyzőkönyv hitelesítése után­­ Majláth István képviselőházi jegyző az 1870 . évi államaköltségvetésről szóló, a cs. és ap. kir. felsége által legkegyelmesebben szentesített, a képy ház mai ülésében kihirdetett törvényezikkel hasonló kihirdetés végett, a képv. ház mai ülésé­nek jegyzőkönyve kíséretében a főrendiház aszta­lára leteszi. Szapáry Gyula gr. jegyző : Olvassa a jegy­zőkönyvi kivonatot és a törvényezikket.

Next