Budapesti Közlöny, 1870. június (4. évfolyam, 124-146. szám)

1870-06-01 / 124. szám

tályai egyéni munkásságának kitartó vezére volt. Hogy ezen eredményeket a méltóságod sikeresen kivívhassa, a harmadik feladatot is meg kelle oldania, a méltóságod éles szeme itt is eltalálta a helyes mértéket. Ezzel tartoztam a múltnak.“ Ezek után megköszönte a miniszter eddig tanúsított figyelmét és kérte őt, hogy továbbra is tartsa volt tiszti karát emlékezeté­ben. Gorove miniszter ezután egyes hivatalnokai­val beszélgetett, mig Szlávy József ur meg nem érkezett. Gorove Szlávy urat a tiszti karnak bemutatta és különös figyelmébe ajánlotta azt. Szlávy úr rövid szavakkal üdvözölte új tiszti­karát a különösen kiemelte, hogy elődje által nagy tapintattal a közvélemény meghallgatásá­val megválasztott erők támogatásával lehetséges leend azon után ép oly szerencsésen hala hatnia mint a most búcsúzott miniszter­ collegájának. Miután Feszt Imre államtitkár úr néhány szóval a tisztikar nevében Szlávy miniszter urat üdvö­zölte az új miniszter sorra járta a hivatalos he­lyiségeket és az egyes tisztviselőket Feszt és Ary urak által bemutattatá magának. (Pesti Napló.) ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CLXXXIV-dik ÜLÉSE 1870. május 31-én d. e. 10 óra volt. Elnök: Somssich Pál. Jegyzők: Mihályi Péter és Széll Kálmán. A kormány részéről jelen vannak : b. Eötvös József', b. Bedekovich Kálmán, Szlávy József' és Horvát Boldizsár ministerek. Széll Kálmán jegyző: Olvassa a múlt ülés jegyzőkönyvét, mely észrevétel nélkül hitelesít­tetik. Elnök : Lónyay Menyhért, a pozsonyi 2-ik ke­rület képviselője, Bécsből f. hó 29-én hozzám in­tézett levelében arról értesít, hogy miután ő cs. és apost. kir. felsége őt jelenleg Bécsben székelő kö­zös ministernek nevezte ki és igy a képviselő­ház tanácskozásaiban részt nem vehetvén, képviselői kötelességeit nem teljesítheti, képviselői állásáról lemond. (Felkiáltások jobbfelől: Sajnálattal tudo­másul vesszük.) Kérem, méltóztassék az elnökséget felhatal­mazni, hogy új választás eszközlése végett intéz­­kedhessék. (Helyeslés.) Van szerencsém bejelenteni Kitkü­llőmegye közönségének feliratába megye székhelyén D.-Szt.­­Mártonban egy elsőbirósági törvényszéknek állan­dósítása tárgyában. Csörge László : A szepsi szr. hitközség elöljá­rósága tudomásul vétetni kéri, hogy az izraelita congressus szabályzatai ellen a mélyen t. képv. házhoz intézett 302 izraelita hitközségi kérvény közt a szepsi, a helybeli hitközség elöljáróságának tudta és beleegyezése nélkül adatott be. Az országgyűlés ezen mystificatioja ellen tilta­koznak és kérik, hogy ezt a t. ház tudomásul venni méltóztassék. Esetleges használat végett kéri ezen beadványt a kérvényi bizottsághoz utasíttatni Szeniczey Ödön . Duna-Földvár mezőváros közönsége az iránt esedezik, hogy a királyi tör­vényszékek rendezése alkalmával Duna-Földváron egy törvényszék létesíttessék. Kovách László : A szolnoki izraelita hitközség tudomásul vétetni kéri, hogy az izraelita congres­sus szabályzatai ellen a mélyen t. képű. házhoz intézett 302 izraelita hitközségi kérvény közt a szolnoki, a helybeli hitközség elöljárósága s tag­jainak tudta s beleegyezése nélkül adatott be. Elnök : Azt hittem, hogy ezen itt beadott kér­vények azon hozzám intézett magán tudósításokra vonatkoznak, melyekben a zsidó községek egy része köszönetet fejeznek ki a képviselőház irá­nyában, azonban úgy értesültem, hogy csalódtam, mert ezek azon kérvényekre vonatkoznak, melye­ket Zsedényi és Jókai képviselő urak nyújtottak be. Ezt itt helyén tartottam megemlíteni. Szilágyi Virgil : H.-M.-Vásárhely részéről kérvényt nyújt be aziránt, hogy a város egy or­szággyűlési képviselő helyett kettőt kü­ldhessen. Tóth Kálmán : Benyújtja a bajai izraelita hit­községnek kérvényét, melyben tudomásul vétetni kéri, hogy az izraelita congressus szabályzatai ellen a mélyen t. képv. házhoz intézett 302 izr. hitközségi kérvény közt a bajai a helybeli hit­község elöljárósága s tagjainak tudta és beleegye­zése nélkül adatott be. Berecz Ferencz : Benyújtja Gyöngyös város képviselőtestületének kérvényét, melyben számos indokok mellett különösen a ház figyelmébe ajánlja azt, hogy bár eddig a megye székhelye Egerben volt, a­mely épen a megye szélén van, mellette semmi nevezetesebb község nincs, s más­részről számos község mintegy 70—80.000 népes­sége 8—10 mfldre kénytelen az igazságszolgálta­tásért Egerbe menni, a­miért is kéri a képviselő­­házat, hogy Gyöngyös városa is egy törvényszék székhelye legyen, annyival inkább, mert ott a tör­vénykezés minden osztályai számára elegendő kényelmes, sőt börtönöknek is megfelelő helyiség­gel ellátott épület van. Tisza László : A háznak tegnap nyilvánult kí­vánságához képest benyújtja határozati javasla­tát az iránt, hogy a keleti vasút Tordán át vezet­tessék. Ez igy szól: Határozati javaslat: Miután tagadhatlan az, miszerint az 1868. XLV. t. sz. 8. §. 5-ik pontja kimondja, hogy a magyar keleti gőzmozdonyu vasút Kolozsvárról Borsnak vezettessék, ugyanazon törvény 7. §. pedig el­rendeli, hogy ezen pályának Kolozsváron­ túli ré­szére nézve „részletes tervezetek csak a kormány által helybenhagyott általános vonalozások alap­ján lesznek készítendők.“ Miután e vasút engedélyokmánya 23. §-a ha­sonlón kijelöli Borst, sőt az 5. §. d) pontjában Pata is meg van nevezve, miután a vonal ez irányban vezettetvén, az akkori megállapodás szerint Gerend,most Kocsárd­­nak, elkerülhető sem lett volna Torda városa, melyet a közlekedési ministérium a törvényhozás­nak technikai, forgalmi és politikai okokból egy­­iránt ajánlott főállomásul; miután mindennek daczára,közönségesen tudjuk — ez a házban történt többszöri felszólalás után sem állíttatván alaptalan hírnek a közlekedési ministerium által, — hogy a vállalkozók a vasutat Kolozsvárról Apahidának, Kolozsnak s úgy Tordá­­nak a fővonal általi mellőzésével akarják Kocsárd­­nak vezetni, miután ezen törvény é­s engedélyokmány-ellenes eljárás gátlására tudtommal a közlekedési minis­térium eddig határozott lépést nem tett, s e bizony­talanság egész vidéket folytonos izgalomban tart, s annak töméntelen ok nélküli költséget okoz; nehogy a törvényhozás is, hallgatása által bele­nyugodni láttassék abba, hogy valaki magát e hazában nem csak a szentesített törvény, de mint vállalkozó az engedélyokmány felibe is helyezze, s azok egyenes rendelete ellenére járjon el, indít­ványozom . Mondja ki a ház — ez izgalomrai tekin­tetből ist — mentül előbb, hogy a közlekedési miniszer oda utasíttatik, miszerint haladéktalanul szorítsa reá a vállalkozókat, a vonalnak a törvény s engedélyokmány szerint Kolozsvárról Patán át Rozsnak, s onnan Torda városa mellett Kocsárd­­nak kiépítésére. Minden az ezen törvényes irányon kivül ezen végpontok közt netalán eddig folyt munkát azonnal tiltson be, s ezen intézkedéseit közhírré tétetvén, nyugtassa meg a közönséget az iránt, hogy a szentesített törvény tiszteletben tar­tatni, s Torda városa a fővonal által érintetni fog. Beadja Tisza László. Midőn ezt tisztelettel a ház asztalára letenni szerencsém van, bátor vagyok kérni, méltóztassék ezt kinyomatni, és akár rendes tárgyalásra kitűzni, akár pedig a vasúti és pénzügyi bizottsághoz uta­sítva, a dolog további fejlődését pedig minél gyor­sabban előmozdítani. A kérvények a kérvényi bizottsághoz utasít­­latnak, a határozati javaslat kinyomatni rendel­tetik. Ordódy Pál: Az igazoló bizottság előadója jelenti, hogy a bizottság Beniczky Gyula pétervá­­sári képviselő és Szathmáry Miklós gönczi kerü­leti képviselőt véglegesen igazolta. (Éljenzés balról.) Guthy Benő választása óta letelvén a szabály­szerű 30 nap, a hetedik osztályba soroztatik. Be­niczky Gyula az 2-dik, Szathmáry Miklós a 3-dik osztályba soroztatik. Széll Kálmán előadó : Olvassa a vasúti és pénzügyi bizottságok jelentését a báttaszék domb­óvár zákányi vasút építése iránt előterjesztett törvényjavaslat tárgyában. A bizottságok eldöntve látják a vasút kiépítésének kérdését a ház 1868. decz. 4-iki, e vonal kiépítése iránt hozott határo­zata által, és már csak e szempontból is ajánlják a törvényjavaslatnak a tárgyalás alapjául elfoga­dását. Kiemelvén továbbá e vasút nagy jelentősé­gét, a jelentés előadja, hogy a bizottságok felszó­lítása következtében újabb alkudozások folytak az illető consortiummal, minek eredménye az jön, hogy a kamatbiztosítási összeg 28.350 forintról 26.453 forintra szállíttatott le. Kinyomatni rendeltetik. A ház napirendre tér és folytatja tegnap fél­­benmaradt tárgyalását az 1868. 49. t. sz. 1-ső pontja módosításáról szóló törvényjavaslatnak. Halassy Gyula : Elismeri az indokok helyes­ségét, melyek a ministeriumot arra bízták, hogy az eredetileg tervezett irányt megváltoztassa és a főirányt Beszterczebánya helyett Körmöcz­­bánya felé vigye. De szónok azért Besztercze­­bányát sem kívánja kihagyni a hálózatból s azért a szőnyegen levő törvényjavaslat má­­sodik szakaszához oly értelmű módosítást ajánl, melynél fogva a ministérium kötelezve volna, hogy Beszterczebányának a gömöri iparvasút­­hálózattal s az északi vasúttal leendő összeköt­tetése czéljából tegye meg a munkálatokat és még ezen évben terjesszen elő javaslatot, hogy e mel­lékvonal építése a fővonallal egyidőben megkez­dethessék. Irányi Dániel : Kérdi, hogy megkezdette-e a kormány az építkezést, még mielőtt a novellát be­terjesztette volna. Fenntartja magának, hogy a közlekedési ministérium megbízottjának válasza után tovább szólhasson. Hollán Ernő : T. ház! Először is Iványi képv. úr kérdésére válaszolva, bátor vagyok őt figyel­meztetni arra, hogy az idézett törvényben az északi vasútnak Salgó -Tarjántól Beszterczebánya felé csatlakozása a kassa-oderbergi vasúthoz rendeltetett kiépíttetni. Megjegyzem második sorban azt, hogy a t. ház ezen vasútvonalnak kiépítését államköltségen ren­delte el, általános közforgalmú szempontokból, a­nélkül, hogy a tervezetek előlegesen bemutatva lettek volna, hanem igenis utasította a ministé­riumot, hogy gondos tanulmányozás után foga­natba vegye a munkálatokat. Már most a­mint a törvények szövege szólt, világosan kitűnik abból, hogy nem Beszterczebánya közvetlen érintése volt elrendelve, hanem csak a vidék volt kijelölve,mely irányban a vasút vezetendő. Mi történt tovább ? A törvény végrehajtása te­kintetéből a miniszer elrendelte a munkálatokat, de itt tessék megengedni, hogy egyúttal válaszol­jak­­. Paulini Tóth Vilmos képv­ urnak. A minister úr a leggondosabb tanulmányokat rendelte el három irányban : legelőször, miután Salgó-Tarjántól Zólyomig a vonalnak vezetése kérdéses nem lehetett, miután legfontosabb fel­adata az volt, mikép lehessen a Garau-völgyéből a Vág-völgyébe átjutni, a­mely átmenetnek egy nagy hegyláncz áll ellenében akadályul, legelő­ször is Rózsahegy felé tétette meg a tanulmányo­zást. Csakhamar meggyőződött azonban arról, hogy ott a legnagyobb akadályokkal és a legkölt­­ségesb építkezéssel találkozik, folytatta a tanulmá­nyokat Beszterczebányától Stubnyán, Berken keresztül Turóczmegyébe és összehasonlította ezt egy 3-ik vonallal, a­mely Körmöczbányán keresz­tül ismét Berek és Teplov felé, tehát Turóczme­­gyén át folytattassék. A körülmények kétségtelenül kiderítették azt, a­mit a miniszer indokolt jelen­tésében a t. háznak előterjesztett. Itt számok szól­nak és én bátor vagyok Paulini Tóth Vilmos kép­viselő urat arra is figyelmeztetni, hogy a­midőn a miniszer ily részletes indokolt jelentésben adta elő a viszonyokat, a­melyek a bizottságokban is igen részletesen lettek megvitatva, én őt ezen téren e részletes vitában követni nem fogom, mert meg vagyok győződve, hogy — a­mint ő is előrebo­csátotta — az előzmény után a házban senkit kapacitálni nem fog, én viszont a számok detail­­jainak felhozásával itt ez alkalommal senkit sem fogok kapacitálni, hanem támaszkodom a vég­ered­ményre, mely következőből áll: Legegyszerűbb az, hogy midőn nagy hegylánczolaton át kell jutni, azt a pontot választjuk, hol a legalacsonyabb nye­reg mutatkozik. Közönségesen tudva van, és számí­tások és mérések által is igazoltnak találtatott, 2304

Next