Budapesti Közlöny, 1870. június (4. évfolyam, 124-146. szám)
1870-06-01 / 124. szám
hogy azon irány, mely Körmöczbánya felé vezet, 181 méterrel fekszik alantabb mint az, mely Beszterczebányától Stubnyán át Berek és Tepla felé vezetett volna. Ez a körülmény már számokban is mutatja az eredményt, mely abban áll, hogy a két vonal viszonyai összehasonlítva az építési viszonyokat és a költségeket, úgy állanak, hogy a Beszterczebányától Stobnyán át Berek felé vezető vonal , és Viomitsdel hosszabb mint a Körmöcz felé vezető, ami természetes is, mert én elfogadom a képv. urnák azon állítását, hogy igenis Beszterczebánya felé is lehet 1962-hez alkalmazott emelkedéssel menni, de az is természetes, hogy miután azon pont, mely felé a vonalat irányozzuk, 185 méterrel magasabb, ha ugyanazon emelkedési viszonyt akarjuk alkalmazni, természetesen a hajlás következtében hosszabb vonalat nyerünk. A másik tény, mely kétségtelenül ki van derítve, az, hogy azon vonal, mely a minister által választatott, 3 millió 300.000 frttal csak a kiállítási költségekben olcsóbb, mint azon másik, mely mellett a képvonr szól. Így állván a dolog, én azt hiszem, hogy a minister akkor hibázott volna, ha ezen körülményeket számba nem veszi, ha az ország érdekét, különösen a nagy forgalom és a nagy export érdekeit ezen vonalnál számba nem veszi. (Helyeslés jobbfelől). Ami már most azon kérdést illeti, vajjon történt-e eltérés a törvénytől vagy nem, erre bátor vagyok tisztán azzal válaszolni, hogy miután a törvény nem állapította meg azt, hogy közvetlenül Besztercebánya érintésével kell a vonalat vezetni hanem igenis azt rendelte, hogy Besztercze felé, kérdéses volt, ha vájjon ezen eltérés miatt szükség volt-e külön novelláris törvényre ? A miniszer azon alkalommal, midőn Beszterczebánya kérvénye a vasúti bizottságban tárgyaltatott, ezen kérdést a vasúti bizottságban előhozta és miután a vasúti bizottság azon nézetben volt, miszerint kívánatos novelláris törvényt behozni, annálfogva a miniszer ezen novelláris törvényt behozta. Én tehát azt hiszem, hogy azokért, miket a végrehajtás körében teljesített a felelősséget a miniszer mindenkor magára vállalja. (Helyeslés Jobbfelől.) Ezen alkalommal nem akarok messzire kitérni, miután volt már szerencsém az imént érinteni, hogy én azon érvelést, melyet tegnap Paulini Tóth Vilmos képviselő úr felvetett, azt én magam részére ellenérvre alapul fölhasználni nem fogom; én azt hiszem, bármely vonal irányának választásánál kétségtelenül két érdekről van szó. Egyrészről t. i. az országos, másrészről a vidéki érdekekről. Ezeknek mérlegelésében a kormány mást nem tehetett, mert tudja, és azt hiszem az egész ház azon nézetben van, hogy alig lehet fontosabb kiviteli vonal, mint amely Pestről Besztercze felé (Úgy van! balról) vagy illetőleg Pestről Salgó- Tarjánon keresztül Kassán át Oderbergig megy. Első tekintet tehát itt az, hogy az adott körülmények közt lehető legkedvezőbb viszonyokat válasszunk a kivitel erősítésére. Hogy a kormány e mellett Besztercze város érdekeit és mögötte a még hátralevő bányaipar érdekeit, nem hagyta figyelmen kívül, mutatja jelentése, mutatja az, hogy maga indítványba hozva, igen helyesnek találja, hogy Besztercze egy szárnyvonallal kapcsoltassák össze a fővonallal. Csak abban nem érthetek egészen egyet Paulini Tóth Vilmos képv. ar állításával, hogy az ottani ipar hátrányba jönne az által, mert a szárnyvonal másfél mértföldnyi kerülőt állítana elő a cseh, morva és sziléziai kőszéntelepek felé. Én azt hiszem oly szerencsés fejlődés indult meg e hazában az ipar terén, hogy a salgótarjáni kőszéntelep mindenesetre figyelemreméltó, és ha ezen kis kerülő által talán pressio fogna gyakoroltatni a beszterczebányai kőszéniparra ezáltal az ország veszteni nem fog. Mi a beszterczebányai termék árusítását és továbbszállítását illeti, én azt hiszem, hogy ezen fontos ipar, mely a Beszterczebánya-völgyben szép fejlődésnek indult, kivitelére és elárusítására nézve kevéssé van utalva a nyugati tartományokra, mint inkább Magyarországra, a központra és az alföldre ennélfogva és ezen szempontból ezen irányt helyesebbnek tartom. Ezek volnának azon észrevételek, amelyeknél fogva bátor vagyok az, hoznak a központi bizottság által beterjesztett véleményt elfogadásra ajánlani. Mi a beadott módosítványt illeti, én meg vagyok győződve és azt hiszem, hogy a távollevő közmunka és közlekedési miniszer úr nevében is kijelenthetem azt, miként neki semmi kifogása nem lehet az ellen, hogy először a czélba vett szárnyvonal építésére nézve az előterjesztés még ez évben megtörténjék, nem lehet kifogása másodszor az ellen, hogy ezen vonal egyidejűleg készüljön el a salgótarjáni vonallal, és ha ezentúl a t. ház elrendelni méltóztatik, hogy ezen szárnyvonal szintén államköltségen épüljön,meg vagyok győződve, hogy a közmunka- és közlekedési minister úrnak az ellen sem lehet ellenvetése. (Helyeslés.) Irányi Dániel : Panaszolja, hogy a közlekedési ministérium már egy évvel ezelőtt és azon időben kezdte meg a körmöczi vonal építését midőn a ház együtt ült és nem tartotta akkor érdemesnek a házat értesíteni s igy a világos törvény ellenére cselekedett. Hollán Ernő : Engedelmet kérek a t. képv. úrtól (Zaj ! Halljuk!) Hogy mi volt szándéka a törvénynek mikor azt határozta és úgy fejezte ki, a mint a törvénybe be volt vezetve ahhoz nekem is van csekély szavam, annyival inkább van, mert a közlekedési ministérium javaslatára történt törvényes intézkedés. Én is jól emlékszem arra, hogy azon alkalommal távolról sem volt szándéka a kormánynak, és nem lehetett szándéka a törvényhozásnak sem, midőn azt mondá, hogy Beszterczebánya felé fogja vezetni a vonalat, különösen akkor, midőn még a tervek sem vetettek fel arra nézve, hogy ez oly változhatatlan intézkedés lett volna, mely múlhatatlan köti a ministériumot. Egyáltalában nem. Ez oly tág tért nyújtott a kormánynak, melyen a ministérium szabadon mozoghatott. Ha arról lenne szó, hogy a ministérium a törvénytől az ország kárával tért el, ezen értelmezéssel érteném a t. képviselő úr felszólalását, de mikor az ország érdekében, több milliónak megtakarítására ily indítvány hozatik elő, akkor s ez alkalommal képviselő úr rászóló felszólalását helyén nem látom, s azt egyáltalában el nem fogadhatom. (Jobb felől helyeslés.) Radvánszky Károly: Pártolja Halassy módosítását. Ghyczy Kálmán komolyan figyelmezteti a házat, hogy Halassy Gyula indítványának elfogadása esetén oly előzetes határozatot hozna, melynek következményeit még most belátni nem lehet. Ki tudja, kivihető e a beszterczebánya gömöri vasút és mennyibe kerül. Nézete szerint vessük el Halassy indítványát és fogadjuk el a pénzügyi és vasúti bizottság véleményét, mely az ó-zólyombeszterczebányai vonalat egyelőre elejtetni kívánja. (Helyeslés balról.) Madocsányi Pál : Akként érti Halassy indítványát, hogy az nem kívánja okvetlenül a gömöri vasúthálózattal való kapcsolatot is, de legalább az ó zólyom-beszterczebányai szárnyvonal kiépítését. Szónok ezen értelemben formulázott indítványt is nyújt be, mely szerint a ministérium utasíttatnék, hogy az ó-zólyom-beszterczebányai szárnyvonal iránt még a jelen évben terjeszszen be javaslatot. Bujanovich Sándor előadó: Ajánlja a közp. bizottság jelentését, mely a beszterczebányai vonalat egyelőre elejtetni kívánja. Halassy Gyula kijelenti, hogy Madocsányi indítványához járul. A ház elfogadja a törvényjavaslatot általánosságban. A részletekre nézve pedig elfogadja az 1. és 3. §-t a közp.bizottság szerkezetében, a 2. §-t Madocsányi módosításával. Tehát Beszterczebánya is kap szárnyvonalat. A ház véglegesen megszavazza az 1868. 45. tcz. 2. §-a b) pontjának módosításáról szóló törvényjavaslatot. Át fog tétetni a főrendekhez. A ház tárgyalás alá veszi a gazdasági bizottság jelentését a ház irományai nyomtatási díjának 10 százalékkal való felemelése iránt. Megadatik. A ház tárgyalás alá veszi a gazdasági bizottság egy másik jelentését a régi füvészkertbe nyitandó ajtó és ott állítandó csarnok iránt. Elnök : Méltóztatnak elfogadni ? (Felkiáltások: Elfogadjuk ! Nem fogadjuk !) Az egész 1200 frtba kerül, kívánja-e ezt saját kényelmére megszavazni? (Felkiáltások: nem ! igen!) Akik elfogadják! méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Most felkérem az osztályokat, méltóztassanak a szt.-péter-fiumei vasútvonal tárgyalását bevégezni, mert különben öt osztálylyal leszek kénytelen megtartani a központi bizottság ülését. A legközelebbi ülés szokott módon fog tudtul adatni. Tárgyai lehetnek: a Ferencz-csatorna és az alföld-fiumei Szlavónián keresztül vezetendő vonal iránt már beadott jelentések. Az osztályokban pedig az igazságügyministeri póthitelt kérem felvétetni, mely holnap reggelig ki lesz nyomatva. Azután következik a báttaszék-dombóvári vasút. Ülés vége 11 óra 40 perczkor. 2305 A FŐRENDIHÁZ LIX. ÜLÉSE 1870. MÁJ. 31 ÉN DÉLI ’/e 1 ÓRAKOR. Elnök : Cziráky János gr. főkimarás. Jegyző : Apponyi Sándor gr. A kormány részéről senki sincs jelen. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesittetik. Bujanovich Sándor képv.házi jegyző : Nmélt, elnök ! mélt: főrendek! A keleti vasút kiépítésé■ ről szóló törvény 2. §-ának b) pontja módosítása tárgyában a közlekedési miniszer úr által bemutatott, s a képviselőim mai ülésében véglegesen megszavazott törvjavaslatot van szerencsém tárgyalás és hozzájárulás végett bemutatni. Elnök : Ezen most közlött törvényjavaslat a hármas bizottsághoz utasíttatik, mely azt nyomban tárgyalni fogja, hogy az szintén napirendre tűzessék a jövő csütörtökön tartandó s már kitűzött ülésre. Ennek kinyomatása is eszközöltetik. Van szerencsém a miniszerelnök úr által beküldött két rendbeli értesítést, melyek a legközelebbi időben történt ministeri változásokra vonatkoznak, tisztelettel bemutatni. (A jegyzőhöz fordulva) Méltóztassék azokat kihirdetés végett felolvasni. Apponyi Sándor gr. jegyző: Olvassa a ministerelnök értesítéseit: Lónyay, Kerkápoly, Szlávy és Gorove ministeri kinevezéseire vonatkozólag. Elnök : Ő Felsége a királynak ezen legkegyelmesebb elhatározásairól a főrendiház hódoló tisztelettel értesül s a kinevezett államférfiakat üdvözli, kik közül egyiket már az előbbi országgyűlésen mint a háznak igen tisztelt jegyzőjét bírni szerencsés volt. (Éljenzés). Azonkívül van szerencsém jelenteni, hogy gróf Zichy Ferencz, egészségének szilárdítása tekintetéből a karlsbadi fürdőt kénytelenittetik használni, miért is most a házban meg nem jelenhet. Nemkülönben a ház asztalára leteszem mint egyúttal a 3-as bizottság elnöke mindazon jelentéseket, melyek a legközelebbi időben a 3-as bizottsághoz utasított törvényjavaslatokra vonatkoznak ; éspedig jelentése a főrendiház állandó hármas bizottságának a gömöri iparvasutak hálózatának kiépítése iránt beterjesztett törv. javaslat, engedélyokmány és szerződés tárgyában. Jelentése a főrendiház állandó 3-as bizottságának a nyíregyház - ungvári vasútra vonatkozó törv. javaslat , engedélyokmány tárgyában. Jelentése a főrendiház állandó egyesült hármas bizottságának a tiszai koronás uradalmi kerületet képező községek uradalmi járadékainak megváltásáról s a váltsági ár rendeltetéséről beterjesztett törv. javaslat tárgyában. Jelentése a főrendiház egyesült állandó hármas bizottságának a bánréve-nádasdi gőzmozdonyú iparvasút kiépítése iránt beterjesztett törvényjavaslat s engedély-okmány tárgyában. Apponyi Sándor gr. jegyző. Olvassa a hármas bizottság jelentését a nyíregyház-unghvári vasútról szóló törv. javaslatra nézve. Olvassa a hármas bizottság jelentését a gömöri vasútra vonatkozó törv. javaslatra nézve. Olvassa továbbá a tiszai koronás uradalmi területet képező községek járadékának megváltásáról és a váltsági ár rendeltetéséről szóló törvényjavaslatot. Olvassa a főrendiház állandó bizottságának jelentését a bánréve nádasdi vasút kiépítéséről szóló törv. javaslat tárgyában. Elnök : Mind a négyrendbeli jelentés ki fog nyomatni és egyúttal az illető törvényjavaslatokkal, melyek máris kinyomatva vannak, a jövő csütörtökön tartandó ílésre napirendre tűzetni.