Budapesti Közlöny, 1870. június (4. évfolyam, 124-146. szám)

1870-06-01 / 124. szám

hogy azon irány, mely Körmöczbánya felé vezet,­­ 181 méterrel fekszik alantabb mint az, mely Besz­­terczebányától Stubnyán át Berek és Tepla felé­ vezetett volna. Ez a körülmény már számokban­­ is mutatja az eredményt, mely abban áll, hogy a­­ két vonal viszonyai összehasonlítva az építési vi­szonyokat és a költségeket, úgy állanak, hogy a Beszterczebányától Stobnyán át Berek felé vezető vonal , és Viomitsdel hosszabb mint a Körmöcz felé vezető, a­mi természetes is, mert én elfoga­dom a képv. urnák azon állítását, hogy igenis Beszterczebánya felé is lehet 19­62-hez alkalma­zott emelkedéssel menni, de az is természetes, hogy miután azon pont, mely felé a vonalat irá­nyozzuk, 185 méterrel magasabb, ha ugyanazon emelkedési viszonyt akarjuk alkalmazni, termé­szetesen a hajlás következtében hosszabb vonalat nyerünk. A másik tény, mely kétségtelenül ki van de­rítve, az, hogy azon vonal, mely a minister által választatott, 3 millió 300.000 frttal csak a kiállí­tási költségekben olcsóbb, mint azon másik, mely mellett a képvo­nr szól. Így állván a dolog, én azt hiszem, hogy a mi­nister akkor hibázott volna, ha ezen körülménye­ket számba nem veszi, ha az ország érdekét, kü­lönösen a nagy forgalom és a nagy export érde­keit ezen vonalnál számba nem veszi. (Helyeslés jobbfelől). A­mi már most azon kérdést illeti, vajjon tör­tént-e eltérés a törvénytől vagy nem, erre bátor vagyok tisztán azzal válaszolni, hogy miután a törvény nem állapította meg azt, hogy közvetlenül Besztercebánya érintésével kell a vonalat vezetni hanem igen­is azt rendelte, hogy Besztercze felé, kérdéses volt, ha vájjon ezen eltérés miatt szük­ség volt-e külön novelláris törvényre ? A miniszer azon alkalommal, midőn Beszterczebánya kérvé­nye a vasúti bizottságban tárgyaltatott, ezen kér­dést a vasúti bizottságban előhozta és miután a vasúti bizottság azon nézetben volt, miszerint kí­vánatos novelláris törvényt behozni, annálfogva a miniszer ezen novelláris törvényt behozta. Én te­hát azt hiszem, hogy azokért, miket a végrehaj­tás körében teljesített a felelősséget a miniszer mindenkor magára vállalja. (Helyeslés Jobbfelől.) Ezen alkalommal nem akarok messzire kitérni, miután volt már szerencsém az imént érinteni, hogy én azon érvelést, melyet tegnap Paulini Tóth Vilmos képviselő úr felvetett, azt én magam ré­szére ellenérvre alapul fölhasználni nem fogom; én azt hiszem, bármely vonal irányának választásá­nál kétségtelenül két érdekről van szó. Egyrész­ről t. i. az országos, másrészről a vidéki érdekek­ről. Ezeknek mérlegelésében a kormány mást nem tehetett, mert tudja, és azt hiszem az egész ház azon nézetben van, hogy alig lehet fontosabb kiviteli vonal, mint a­mely Pestről Besztercze felé (Úgy van! balról) vagy illetőleg Pestről Salgó- Tarjánon keresztül Kassán át Oderbergig megy. Első tekintet tehát itt az, hogy az adott körül­mények közt lehető legkedvezőbb viszonyokat válasszunk a kivitel erősítésére. Hogy a kormány e mellett Besztercze város érdekeit és mögötte a még hátralevő bányaipar érdekeit, nem hagyta figyelmen kívül, mutatja jelentése, mutatja az, hogy maga indítványba hozva, igen helyesnek ta­lálja, hogy Besztercze egy szárnyvonallal kap­csoltassák össze a fővonallal. Csak abban nem érthetek egészen egyet Paulini Tóth Vilmos képv. ar állításával, hogy az ottani ipar hátrányba jönne az által, mert a szárnyvonal másfél mértföldnyi kerülőt állítana elő a cseh, morva és sziléziai kő­széntelepek felé. Én azt hiszem oly szerencsés fejlődés indult meg e hazában az ipar terén, hogy a salgótarjáni kőszéntelep mindenesetre figyelem­reméltó, és ha ezen kis kerülő által talán pressio fogna gyakoroltatni a beszterczebányai kőszén­­iparra ez­által az ország veszteni nem fog. Mi a beszterczebányai termék árusítását és továbbszál­lítását illeti, én azt hiszem, hogy ezen fontos ipar, mely a Beszterczebánya-völgy­ben szép fejlődés­nek indult, kivitelére és elárusítására nézve ke­véssé van utalva a nyugati tartományokra, mint inkább Magyarországra, a központra és az alföldre ennélfogva és ezen szempontból ezen irányt he­lyesebbnek tartom. Ezek volnának azon észrevételek, a­melyeknél fogva bátor vagyok az, hoznak a központi bizott­ság által beterjesztett véleményt elfogadásra ajánlani. Mi a beadott módosítványt illeti, én meg va­gyok győződve és azt hiszem, hogy a távollevő közmunka és közlekedési miniszer úr nevében is kijelenthetem azt, miként neki semmi kifogása nem lehet az ellen, hogy először a czélba vett szárnyvonal építésére nézve az előterjesztés még ez évben megtörténjék, nem lehet kifogása má­sodszor az ellen, hogy ezen vonal egyidejűleg ké­szüljön el a salgó­tarjáni vonallal, és ha ezentúl a t. ház elrendelni méltóztatik, hogy ezen szárny­vonal szintén államköltségen épüljön,meg vagyok győződve, hogy a közmunka- és közlekedési mi­nister úrnak az ellen sem lehet ellenvetése. (He­lyeslés.) Irányi Dániel : Panaszolja, hogy a közleke­dési ministérium már egy évvel ezelőtt és azon időben kezdte meg a körmöczi vonal építését mi­dőn a ház együtt ült és nem tartotta akkor érde­mesnek a házat értesíteni s igy a világos törvény ellenére cselekedett. Hollán Ernő : Engedelmet kérek a t. képv. úrtól (Zaj ! Halljuk!) Hogy mi volt szándéka a törvénynek mikor azt határozta és úgy fejezte ki, a mint a törvénybe be volt vezetve ahhoz nekem is van csekély szavam, annyival inkább van, mert a közlekedési ministérium javaslatára történt tör­vényes intézkedés. Én is jól emlékszem arra, hogy­­ azon alkalommal távolról sem volt szándéka a kormánynak, és nem lehetett szándéka a törvény­­hozásnak sem, midőn azt mondá, hogy Besztercze­bánya felé fogja vezetni a vonalat, különösen ak­kor, midőn még a tervek sem vetettek fel arra nézve, hogy ez oly változhatatlan intézkedés lett volna, mely múlhatatlan köti a ministériumot. Egy­általában nem. Ez oly tág tért nyújtott a kor­mánynak, melyen a ministérium szabadon mozog­hatott. Ha arról lenne szó, hogy a ministérium a törvénytől az ország kárával tért el, ezen értelme­zéssel érteném a t. képviselő úr felszólalását, de mikor az ország érdekében, több milliónak meg­takarítására ily indítvány hozatik elő, akkor s ez alkalommal képviselő úr rászóló felszólalását helyén nem látom, s azt egyáltalában el nem fo­gadhatom. (Jobb felől helyeslés.) Radvánszky Károly: Pártolja Halassy mó­dosítását. Ghyczy Kálmán komolyan figyelmezteti a há­zat, hogy Halassy Gyula indítványának elfogadása esetén oly előzetes határozatot hozna, melynek következményeit még most belátni nem lehet. Ki tudja, kivihető e a beszterczebánya gömöri vasút és mennyibe kerül. Nézete szerint vessük el Ha­lassy indítványát és fogadjuk el a pénzügyi és vasúti bizottság véleményét, mely az ó-zólyom­­beszterczebányai vonalat egyelőre elejtetni kíván­ja. (Helyeslés balról.) Madocsányi Pál : Akként érti Halassy indít­ványát, hogy az nem kívánja okvetlenül a gömöri vasúthálózattal való kapcsolatot is, de legalább az ó zólyom-beszterczebányai szárnyvonal kiépí­tését. Szónok ezen értelemben formulázott indít­ványt is nyújt be, mely szerint a ministérium uta­­síttatnék, hogy az ó-zólyom-beszterczebányai szárnyvonal iránt még a jelen évben terjeszszen be javaslatot. Bujanovich Sándor előadó: Ajánlja a közp. bizottság jelentését, mely a beszterczebányai vo­nalat egyelőre elejtetni kívánja. Halassy Gyula kijelenti, hogy Madocsányi indítványához járul. A ház elfogadja a törvényjavaslatot általános­ságban. A részletekre nézve pedig elfogadja az 1. és 3. §-t a közp.­bizottság szerkezetében, a 2. §-t Madocsányi módosításával. Tehát Besztercze­bánya is kap szárnyvonalat. A ház véglegesen megszavazza az 1868. 45. tcz. 2. §-a b) pontjának módosításáról szóló tör­vényjavaslatot. Át fog tétetni a főrendekhez. A ház tárgyalás alá veszi a gazdasági bizottság jelentését a ház irományai nyomtatási díjának 10 százalékkal való felemelése iránt. Megadatik. A ház tárgyalás alá veszi a gazdasági bizottság egy másik jelentését a régi füvészkertbe nyitandó ajtó és ott állítandó csarnok iránt. Elnök : Méltóztatnak elfogadni ? (Felkiáltások: Elfogadjuk ! Nem fogadjuk !) Az egész 1200 frtba kerül, kívánja-e ezt saját kényelmére megsza­vazni­­? (Felkiáltások: nem ! igen!) A­kik elfogad­ják­! méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A több­ség nem fogadja el. Most felkérem az osztályokat, méltóztassanak a szt.-péter-fiumei vasútvonal tár­gyalását bevégezni, mert különben öt osztálylyal leszek kénytelen megtartani a központi bizottság ülését. A legközelebbi ülés szokott módon fog tudtul adatni. Tárgyai lehetnek: a Ferencz-csatorna és az alföld-fiumei Szlavónián keresztül vezetendő vonal iránt már beadott jelentések. Az osztályok­ban pedig az igazságügyministeri póthitelt kérem felvétetni, mely holnap reggelig ki lesz nyomatva. Azután következik a báttaszék-dombóvári vasút. Ülés vége 11 óra 40 perczkor. 2305 A FŐRENDIHÁZ LIX. ÜLÉSE 1870. MÁJ. 31 ÉN DÉLI ’/e 1 ÓRAKOR. Elnök : Cziráky János gr. főki­marás. Jegyző : Apponyi Sándor gr. A kormány részéről senki sincs jelen. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesittetik. Bujanovich Sándor képv.­házi jegyző : Nmélt, elnök ! mélt: főrendek! A keleti vasút kiépítésé■ ről szóló törvény 2. §-ának b) pontja módosítása tárgyában a közlekedési miniszer úr által bemu­tatott, s a képviselőim mai ülésében véglegesen megszavazott törv­javaslatot van szerencsém tár­gyalás és hozzájárulás végett bemutatni. Elnök : Ezen most közlött­ törvényjavaslat a hármas bizottsághoz utasíttatik, mely azt nyom­ban tárgyalni fogja, hogy az szintén napirendre tűzessék a jövő csütörtökön tartandó s már kitű­zött ülésre. Ennek kinyomatása is eszközöltetik. Van szerencsém a miniszerelnök úr által bekül­dött két rendbeli értesítést, melyek a legközelebbi időben történt ministeri változásokra vonatkoznak, tisztelettel bemutatni. (A jegyzőhöz fordulva) Méltóztassék azokat kihirdetés végett felolvasni. Apponyi Sándor gr. jegyző: Olvassa a minister­elnök értesítéseit: Lónyay, Kerkápoly, Szlávy és Gorove ministeri kinevezéseire vonatkozólag. Elnök : Ő Felsége a királynak ezen legke­gyelmesebb elhatározásairól a főrendiház hódoló tisztelettel értesül s a kinevezett államférfiakat üdvözli, kik közül egyiket már az előbbi ország­gyűlésen mint a háznak igen tisztelt jegyzőjét bírni szerencsés volt. (Éljenzés). Azonkívül van szerencsém jelenteni, hogy gróf Zichy Ferencz, egészségének szilárdítása tekintetéből a karlsbadi fürdőt kénytelenittetik használni, miért is most a házban meg nem jelenhet. Nemkülönben a ház asztalára leteszem mint egyúttal a 3-as bizottság elnöke mindazon jelen­téseket, melyek a legközelebbi időben a 3-as bi­zottsághoz utasított törvényjavaslatokra vonatkoz­nak ; és­pedig jelentése a főrendiház állandó hár­mas bizottságának a gömöri ipar­vasutak hálóza­tának kiépítése iránt beterjesztett törv. javaslat, engedély­okmány és szerződés tárgyában. Jelentése a főrendiház állandó 3-as bizottságá­nak a nyíregyház - ungvári vasútra vonatkozó törv. javaslat , engedélyokmány tárgyában. Jelentése a főrendiház állandó egyesült hármas bizottságának a tiszai koronás uradalmi kerületet képező községek uradalmi járadékainak megvál­tásáról s a váltsági ár rendeltetéséről beterjesz­tett törv. javaslat tárgyában. Jelentése a főrendiház egyesült állandó hár­mas bizottságának a bánréve-nádasdi gőzmozdo­­nyú ipar­vasút kiépítése iránt beterjesztett tör­vényjavaslat s engedély-okmány tárgyában. Apponyi Sándor gr. jegyző. Olvassa a hár­mas bizottság jelentését a nyíregyház-unghvári vasútról szóló törv. javaslatra nézve. Olvassa a hármas bizottság jelentését a gömöri vasútra vonatkozó törv. javaslatra nézve. Olvassa továbbá a tiszai koronás uradalmi területet képező köz­ségek járadékának megváltásáról és a vált­sági ár rendeltetéséről szóló törvényjavaslatot. Olvassa a főrendiház állandó bizottságának je­lentését a bánréve nádasdi vasút kiépítéséről szó­ló törv. javaslat tárgyában. Elnök : Mind a négyrendbeli jelentés ki fog nyomatni és egyúttal az illető törvényjavaslatok­­­kal, melyek már­is kinyomatva vannak, a jövő csütörtökön tartandó íl­ésre napirendre tűzetni.

Next