Budapesti Közlöny, 1870. július (4. évfolyam, 147-173. szám)
1870-07-01 / 147. szám
lyok I. 145. §. által érvényben fentartott 1855- évi deczember 15-iki telekkönyvi rendelvény és az ahhoz megjelent pótrendeletek szerint eszközöltetik, és ugyanezen rendeletek határozatai azoknak , továbbvezetésénél is irányadók. A mennyiben azonban Pestváros sajátságos vi-szonyai ezen rendeleteknek alkalmazása iránt a felek érdekében külön intézkedéseket tesznek szükségesekké, a következőket rendelem: 1.§. Azon esetben, midőn a telekjegyzőkönyvbe tulajdonosul ugyanaz jegyeztetett be, aki mint ilyen már a régi városi telekkönyvbe is be volt jegyezve: a bejegyzett tulajdonjog csak a tel. rendt. II. része szerint támadható meg, és birtokigazítási keresetnek nincs helye, minek folytán a tel. rendt. 3. §. a) és 6. §. azon rendelete, hogy a 8 havi hirdetvényi határidő alatt csak a bejelenthető igények sérelme nélkül lehessen jogokat szerrezni, nem alkalmazható. A telekkönyvi rendelvény 3. §. 2-ik pontjában említett ősiségi és zálogvisszaváltási igények csak azon esetben jelenthetők be a tel. rendt. I. része szerint, ha a régi városi telekkönyvben már kitüntették, egyéb esetekben pedig ezen igények csak a telek, rendelvény II. részének határozatai szerint érvényesíthetők. 2. .§. Amennyiben valamely fél javára a tulajdonjog már a városi telekkönyvben előjegyeztetett, az ily előjegyzés, az ezt megengedő végzés alapján, a felek előleges meghallgatása nélkül elren-delendő, amiről azonban az érdekeltek értesí-tendők. 3. §. A régi terhek átkebelezése szóval is kérhető. A bejelentéshez: a) az eredeti okmány és betáblázási záradék benyújtandó; b) határozottan megjelölendő az ingatlan, amelyre az átkebelezés kéretik ; c) a bejelentő fél, úgy a tulajdonos elő és vezetékneve és lakása; valamint d) az átkebelezendő követelés összege, járulékai és elsőbbségi napja kiteendő. Az okmányok másolatainak beadása nem szükséges. Az idézési végzésben az okmány körülményesen körülírandó, 4. §. Amennyiben az elsőbbség a felmutatott okmányból pontosan meghatározható nem volna, a telekkönyvi hatóság a régi telekkönyvből a szükséges adatokat hivatalból megszerzi. 5. §. A tulajdonos a régi teherállapotot egyszerre tisztába hozhatja, és e tekintetben a következők tartandók szem előtt: a) minden egyes ingatlanra nézve, melyek nem egyenlő módon terhelvék, külön kérvény nyújtandó be; b) a kérvényben az egyes, még nem törlött terhek, azon sorban, amint a régi telekkönyvben előfordulnak, egyenként külön pontban felsorolandók, és a tulajdonos mindegyik tételnek fenállása vagy megszűnte iránt szabatosan nyilatkozzék, hivatkozással a netalán kezénél lévő okiratokra; c) a kérvény annyi példányban adandó be, hogy egy a bíróságnál maradhasson, és minden jogosult félnek egy-egy kézbesittethessék; d) a megidézendő felek elő- és vezetékneve és lakása szabatosan kiteendő. 6. §. A telekkönyvi hatóság az 5. §. szerint beadott jelentés fölött a feleket rövid időre tárgyalásra megidézi, azon hozzáadással, hogy a hitelezők eredeti adósleveleiket magukkal elhozzák, és hogy az elmaradó fél ellenében a tulajdonosnak a kérvényben előadott nyilatkozata valónak fog tekintetni. A telekkönyvi hatóság a tárgyalási jegyzőkönyv alapján a még fenálló tételek átkeblezését az általános szabályok szerint elrendeli. A felmutatott okmányok, vagy a megjelent jogosított felek nyilatkozatai szerint egészben vagy részben megszűnt tételek törlesztetteknek kijelentendők. Amennyiben pedig valamely tétel iránt jogosított fél megidézhető nem volt, és a tulajdonos azon tételnek megszűntét hiteles okmány által be nem bizonyíthatja, az ily tétel törlesztettnek csak akkor tekinthető, ha a hirdetvényi határidő alatt az átkebelezés nem kéretik, mi az ily tételek iránt hozott végzésben különösen megjegyzendő. A végzés minden átkebelezett jogosultnak és pedig a záradékkal ellátandó okmány visszacsatolásával, továbbá a törlesztetteknek kijelentett tételek jogosultjainak és a tulajdonosoknak kézbesítendő. A foganatosítás az általános szabályok szerint történik. Amennyiben valamely átkebelezendő tételre nézve az eredeti okmány be nem adatott, a telekkönyvben a foganatosítás eszközlendő, és a záradék az okmányra, bemutatása esetében bármikor rávezetendő. Tárgyalás nem szükséges, ha az összes érdekelt felek nyilatkozatai írásban adatnak be. Ha egyes tételekre nézve a tárgyalásnál vita támad, az eljárás a telek, rendelvény átalános szabályai szerint történik. 7. §. Amennyiben előjegyzett követelés jelentetnék be átjegyzés végett, a tárgyalás az előjegyzés igazolására is kiterjesztendő. Ha azonban az előjegyzés igazolása (illetőleg az előjegyzett követelés érvényesítése) iránt már per van folyamatban , vagy az igazolás későbben teljesíthető, vagy később bekövetkező feltételektől függ, akkor a tárgyalás csak arra szorítkozik, váljon az előjegyzés a kijelölt fekvőségekre nézve bír-e jogi hatálylyal, és az átjegyzésnél csak a zálogjog előjegyzése rendelendő el. Az első esetben a folyamatban lévő igazolási per feljegyeztetik, az utóbbi két esetben pedig az igazolásra kellő határidőszabandó ki. 8. §. Átkebelezés tárgyai csak azon terhek lehetnek, a melyek az 1840. XXI. t. sz. hatálybalépte után szerkesztett városi telekkönyvbe felvétettek. 9. §. Ha valamely betáblázott követelésről szóló okmány elveszett, vagy ha ily okmány nem is létezik, és a jogosított fél az 1857. évi mártius 7-én kelt ministeri rendelet nyomán kéri az átkebelezést, az ezen rendeletben megszabott telekkönyvi kivonat helyett elégséges a hivatkozás a régi telekkönyvre, és a telekkönyvi hatóság köteles az illető bejegyzés valódiságáról meggyőződést szerezni. 10. §. A telekhivatal a hirdetvényi határidők lefolytáig a régi telekkönyvből, az 1857. évi június 3-án kelt ministeri rendelet határozatai szerint, az eddigi forma megtartásával adhat ki kivonatokat. 11. §. A telekkönyvi hatóság az 1870. évi augustus 1-ig beérkezett kérvények folytán elrendelt tulajdonjog- átruházásokatköteles az uj telekkönyvbe is bevezettetni, és ha nehézségek forognak fenn, a feleket hivatalból meghallgatni. 12. §. Az 1870. évi augustus 1 -től a telekkönyvi hatóság uj iktatókönyvet vezet, a következő rovatokkal : 1) folyószám, mely alatt a beadvány, a példányok s a netaláni mellékletek száma is kiteendő ; 2) ügydarab leírása, a felek nevei, a kérelem lényeges tartalma és a telekkönyvi lap kitétele, melyben a bejegyzésnek kell történnie ; 3) elintézés napja; 4) a felek és hatóságok kijelölése, melyeknek az intézkedés kézbesítendő; 5) a kézbesítés napja; 6) jegyzet. Egyéb tekintetben az iktatókönyv vezetésénél az 1869. évi ápril 29-én kelt bírói ügyviteli szabályok követendők. Külön napló vezetése nem szükséges. A telekkönyvi hatóság határozza meg: várjon az iktatószámok ujonan kezdendők-e, vagy az eddigiek folytatandók. 13. §. Amennyiben a telekkönyvi hatóság még e hirdetvény hatálybalépte előtt valamely bejegyzési kérvényt elutasított, és az elutasító végzés felebbvitel alatt áll: a bejelentés az ily elutasított kérvényekre nézve a hirdetvényi határidők alatt eszközlendő. Az elutasított kérvény beadása napjától az elsőbbség az ily bejelentéseket azonban csak akkor fogja megilletni, ha az elutasító végzés a régi telekkönyvben feljegyeztetett, és ha a felsőbb bíróság a kérelemnek helyét találja. Pest, 1870. évi június hó 25-én. Horvát Boldizsár, s. k. 2805 Pályázat. A földmivelés , ipar- és kereskedelemügyi ministerium az állatgyógyászatot sikerrel végzett növendékeknek tanulmányaik gyakorlati tökéletesíthetésére alkalmat óhajtván nyújtani, évenkint hat ifjúnak az anyagban gazdag állatménesek és ménesgazdaságokra való kiküldetését határozá el. Feltételek: 1. A gyakorlati idő két évre terjed, melynek elsejében a kijelölt növendékek a mezőhegyesi, a második évben pedig felváltva a kisbéri és bábolnai ménesek és birtokok állatkórodáiban lesznek alkalmazva. 2. A gyakorlatra felvett ifjak egyenkint 200 frtnyi évi segélypénzben fognak részesittetni, s ezen évi összegből 180 frt, tizenöt frtnyi havi részletekben az illetőknek kézbesittetni, a fenmaradó 20 frt pedig első évben az egyik intézetből a másikba leendő áttétel, a második évben pedig a hazautaztatás költségeinek fedezésére kiszolgáltatni. 3. A növendékek egyszerű elhelyezéséről az illető intézet fog gondoskodni; az étkezésre nézve mindazon esetekben, midőn az illetők az intézet központjában tartózkodnak, a növendékek részéről az olcsóbb ellátásra nézve fennálló szokásos kedvezmények vehetők igénybe, míg azok a pusztákon való foglalkozás alatt, ha úgy kívánják, az altisztek étkezéséhez járulhatnak. 4. A gyakorlati évekre felvett növendékek kötelezve lesznek magukat mindenben az intézeti rend- és szokásokhoz alkalmazni, s tanulmányaik gyakorlása tekintetéből az intézetbeli főállatorvos • teljes rendelkezése alatt fognak állani, alárendelni tartozván magukat az érintett főorvos ez irányban való intézkedéseinek. 5. A gyakorlati két évet végzett ifjak képességek s maguk viselete felöl a ministerium részéről külön bizonyitványnyal fognak elláttatni; azonfe- 161 pedig a jó bizonyítványt nyert egyének, alkalmazás végett, az illető hatóságok figyelmébe ajánltatni. Felhivatnak ennélfogva mindazon szakvégzett növendékek, kik ezen gyakorlati kiképzésekre kínálkozó alkalmat felhasználni óhajtják, miként ez irányban való folyamodásukat, melyben úgy végzett tanulmányaik, mint feddhetlen erkölcsi viseletük is igazolandó, f. évi September hó 1-ig ezerm. kir. ministeriumhoz adják be. Kelt Pesten, 1870. junius hó 23. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi ministeriumtól. Az 1871-ik évben Londonban tartandó nemzetközi kiállításra vonatkozólag f. é. ápril hó 22-ről 4777. sz. alatt kelt hirdetmény kapcsában közhírré tétetik, hogy a budapesti kereskedelmi és iparkamara a magy. korona területén létező többi kamarák és a londoni kiállítási bizottság közti érintkezés közvetítését Posner Károly Lajos ur pedig a magyar korona területéből jelentkező kiállítók képviselését Londonban dij nélkül elvállalta. Pesten, 1870. évi junius hó 24-én. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi ministeriumtól. NEMHIVATALOS RÉSZ. I. KIMUTATÁS a m. kir. pénzverdéknél 1869-ben véghezvitt pénzitésröl. A pénzités Osztrák értékű darab összege A) Ezüst pénzek száma forint kr. Egy forintosok 855,873 855,873— B) Ezüst váltópénzek 20 krajcz.l Az 1868 iki 11,786,054 2,357,210 80 10 „ szörv.szerint 15.494,039 1.549,403 90 Összesen . . 27.280,093 3 96,614 70 C) Réz váltópénzek 1 krajczárosok magy. veretnek 5.072,736 50,727 36 Főösszeg . . 33.208,702 4.813,215 06*