Budapesti Közlöny, 1870. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1870-09-01 / 198. szám

K­I­T, F­D­L Híborús hírek. A „Wehr-Ztg.“ Mac Mahon, Bazaine helyzetét , a metzi dolgokat egész írás szinben látja mint a leg­több bécsi és berlini német lap. E lap szerint ha le­hető a két tábornoknak egyesülése, az már a napok­ban meg fog történni. Montmedy — hol Bazaice van — épen 10 mfnyire van Metztel, közel a belga határhoz s ezzel egy út által van összekötve, mely Longwyn és Briey-n át vezet. De ez út egy része Fridrik Károly herczeg seregének kezében van, kivel Mac Mahon, csak ha Bazaine előnyomulása által támogattatik, merhet csatát. A „Wehr-Zig“ azt hiszi, hogy a vállalatnak több kilátása volna sikerre, ha az egyesülést a Mosel jobb partján ki­sértenék meg. Abból, hogy Longwyt egy porosz szakasz feladásra szólíta fel, (mely megtagadtatok természetesen) következik, hogy e kis erőd cer­niroeva van, s hogy e tájékon egy porosz had­osztály van. Ennyi erő nem tudná Mac­ Mahont feltartóztatni, ki Thionvillenél átmehetne a Mose­­len , a porosz csapatot belga területre nyomhatná. Aztán Mac Mahon ez után annyival keveseb­b ellenállásra találhatna, mert Steinmetz hadának nagy része már túl van a Mosel jobb partján. Ehez járul még, hogy Metz és Thionville között egy földalatti távirda összeköttetés létezik, ahogy ennélfogva Thionvilletől a két tábornagy közti kölcsönös értesítés foganatba vétethetik. Azonban nevezetesnek látszik, hogy a porosz főhadiszálláson Mac Mahon ezen mozdulatáról még eddig semmit sem tudnak. A berlini „Kriegszeitung“ Mac-Mahonnak kü­lönböző lehető terveit tárgyalja: az epernay-párisi vonal védelmezését, a Páris felé visszavonulást,egy oldalállást az előnyomuló 4­­k porosz sereg ellen ; azonban a hátramenő mozdulatról egy szót sem szól. És mégis egy 28 ról­a porosz főhadiszállás­ról kelt távirata a szász és porosz lovasság­i tü­zérségnek 6 vadászszázadd ,l Busancynál történt összeütközéséről tesz jelentést, a­mi pedig a Mac Mahon féle seregnek ama manőverével összefüg­gésben látszik állani. A­mi Metzet illeti, porosz részről, úgy látszik, ezen nagyszerű vár ostromlását tervezik. Tudósí­tások érkeztek óriási ostromlási anyagszerek előkészítéséről, miknek már a legközelebbi na­pokban kell a határon átszállíttatniok. Hogy vál­jon ezen vállalatnak van-e kilátása sikerre, azt még eddig nem lehet eldönteni. Azonban ez épen nem látszik a mellett bizonyítani, hogy a vár­ban hiányzanának az élelmi- és hadiszerek, más­különben az ezen ostromkészületek sok milliónyi költségek megkímélésével egyszerű zárlat által ugyanazon czélhoz juthatnának el. Ebből azt is lehet következtetni, hogy a Berlinben s a főhadi­szálláson levő poroszok a háború végét nem tart­ják oly közelállónak, mint ezt a bécsi poroszok teszik. Eközben Páris folyvást készül a védelemre. A fölösleges s nyugalom hábori­ó elem kiutasítá­sában mindenkinek, kinek fogalma van egy ostromról, a védelmi bizottmánynak oly előintéz­kedését kell látnia, mely a védelem szabályzá­sára nézve jótékony befolyást fog gyakorolni. Azonban e rendszabály hihetőleg csak keveseket fog sújtani, mivel Páriában csak kevesen lesznek olyanok, kik a védelmi rendszabály­okát ne igye­keznének előmozdítani. A roppant székvárosnak élelmiszerekkel ellátása folyvást tart, valamint a mozgó nemzetőrök s a 4-ik zászlóaljak beér­kezése. Metz és Strassbourgnál eddigelé semmiféle je­lentékenyebb események nem fordu­lak elő; az északi és keleti tengeren levő franczia hajóhad­ról is csak az észlelt mozdulatokat jelzik, s így a figyelem leginkább a német seregnek Páris felé vonulására irányul, ámakár mindeddig erre nézve sincsenek jelentékenyebb híreink. A franczia belügyminiszer fentartás mellett aug. 28-án azt jelenté, hogy a porosz koronaher­­czeg vezénylete alatt álló haderők Chalonst meg­szállva tartják, s Suippe felé látszanak útjál­­a­ venni. Utóbbi hely 4 mértföldnyire van Chalons­­tól, észak-kelet felé a Reimsba vezető út mentébe­n A belügyminiszer e jelentésében bizonyára téved­t től, a porosz koronaherczeg hadseregéről létezik említés mint amely Suippe elé érkezett volna, ho­lott az idenyomuló haverő a szász koronaherczeg vezérlete alatt áll. Az Aube megyében levő poroszok Sommepuy felé vették útjukat; Joinvillen újabb 25,000 em­­vonult át, s ment Vassy felé a Marne mellett. A porosz koronaherczeg előhada már megszállotta Briennet, mely 6 mértföldnyire fekszik Joinville­­től s ezúttal már Arcis-sur Aubenél is tovább vannak. Ebből látható, hogy a németek az Aisne, Marne és Aube, Szajna közötti területen jól com­­binált, a a hely és idővel a legpontosabb összefüg­gésben levő terv szerint sietnek Páris felé. Az aug. 28 ról a király főhadiszállásáról je­lentett busaneyi csata semm­i fontossággal nem bír. Ez egyszerű kéms­emlei csetepaté volt, mely alkalommal 6 század franczia lovas vadász küz­dött 3 szász lovasezred, 1 század dzsidás és egy könnyű lovas üteg ellen. Ezen csata következté­ben nyomult aztán a szász koronaherczeg Grand­­prén át Bouziers és Rethel felé, mint azt a fran­czia belügyminister is jelenté. A Vitry megadásáról szóló hír annyiban hit fontossággal, a mennyiben e hely a Strassburgból Besanconba vezető vasútvonal felett, uralkodik. . Ezenkívül Vitry­ben számos országút központosul melyek közül a déli irányba vezetők a német had­­, mivel ezekre nézve nagy fontosságunkká vál­hatnak. Mac Mahon hadserege, franczia és német tudósí­tások szerint következőleg van összealkotv­a:­­ Mac Mahon eredeti hadtestének maradványaiból ! 2. A Failly hadtest két hadosztályából. 3. A Douay-hadtest két hadosztályból. 4. A spanyol ha­­­tárról visszavont hadosztályból, mely a 22. 34,58­­72. gyalogezredekből s a 7. és 8. lovasezredbő áll. 5. A civi­tavecchiai dandárból. 6. A tengerészek­­­ hadosztályából. 7. Nyolcz ezredből, melyek az­­ egyes ezredek 4-ise zászlóaljaiból képeztettek. 8 . Napóleon császár kíséretéből. Ez áll egy gárda gya­­­log, két gárda lovas és egy turko-ezredből. A I „Kriegs-Zeitung“ számítása szerint ez összesen ál •. lom­ • A német haderők nj ordre de bata.'leja felől a „Kriegszeitunguban*) mely megbízhatónak vehető, a következőket olvassuk: A szász koronaörökös parancsnoksága alatt új hadsereg képeztetett a 4 ik a gárdahadtest­­ből, 4. és 12. (szász) hadtestekből, melynek rendel­tetése északon Rheimson át operálni Páris felé, míg a déli hadsereg délen Troyesen át megy ugyanazon czél felé. Összesen 8 hadtest megy most Páris felé. A német haderők o­dre de bataillej a jelenleg következő: I. hadsereg, Steinmetz tbn. alatt (1. 7. 8. had­test) Metz előtt, Bazaineval szemben. II. hadsereg, Frigyes Károly hg. alatt (2. 3. 9. 10. hadt­st) Metznél, Bazaine ellen. III hadsereg, a porosz koronaörökös alatt (5. 6. 11. és 2 bajor hadtest.) útban Troyesen át Páris felé. IV. hadsereg, a szász koronaörökös alatt (gár­­dahadtest, 4. 12. hdlt.) útban Páris felé Chalon­­son át. V. Ostromló sereg Strassburg alatt (a wttrtemb. és badeni hadosztályokból.) Werder tbn. alatt. Újabban három uj tartalék hadsereg felállítása rendeltetett el. VI. első tartalék­ hadsereg, Mecklenburg Schwe­rin nagy hgségben, a Rajnánál. VII. 2-ik tartalék hadsereg, Canstein tbn. alatt Berlinben. Vili. 3-ik tartalék hadsereg, L­iw­enfeld tbn. alatt Gloganban, Sziléziában, az osztrák magyar határon. Látjuk, hogy Poroszország minden erejét meg­feszíti, hogy eddig elért vívmányát ne koc­káz­­tassa , hogy Párisnál is győző maradjon, s hogy az elfoglalt területet oly erővel szállja meg, mely képes elfojtani a lakosok netaláni fölkelését. _______ Baselből Írják: A német sebesültek hiányos ápolása, mit valamennyi német lap megemlít s mit a franczia sürgönyök különösen kiemelnek, a legszomorubb valóság, s azt nem lehet szépíteni. Német sebesültek három napig is fekszenek a csa­tamezőn minden segély nélkül, s egy svájczi se­­gédorvos, ki nem rég tért onnan vissza, a legször­­nyűbb rajzát adja az ottani általános szükségnek és általános nyomornak. Nemcsak orvosok, seb­kötők és orvosságok vannak szűken, de élelmi­szerek sincsenek, mert a fenyegetett tájak lako­sai mindenestől elmenekülnek, s a poroszok által már megszállott vidékek teljesen ki vannak élve. A poroszok requirálási rendszere, melyet Austriá­­ban 1866-ban már oly fényesen űztek, a mostani háborúban a lehető legnagyobb terjedtségre ju­tott ; a franczia lapok egész hasábokat töltenek meg a requisitiók elősorolásával és Nancy pél­dául teljesen ki van ürítve. Természetesen a megszállott vidékekről minden fegyverfogható férfiú franczia zászlók alá siet. A 25-dikén nagyszámú önkéntes lövészek érkeztek Mühlhausenbe, hogy Belfortba menjenek, hol fegyvert kapnak. E lövészek jó szolgálatot fognak tenni nemcsak az ellenség ellen, hanem a föld népének a portyázó rabló járatoktól való födözé­­sére is. A felső rajnai területre még nem vonul­tak be német csapatok, jóllehet a határon már 50,000 főnyi újonan érkezett honvédség van ös­s­­zegyűlve.­­ A „Speuer­ seherig“ e czím alatt: „A legutóbbi­­ hadviselés“, egy czikket tesz közzé, melyben tel­­­jes elismerését fejezi ki azon mód iránt, a­mely­­l­­yel Bazaine a franczia seregek hadműveleteit­­ vezeti. E czikkből, mely a német hadseregek mű­­­­­veleteire is világot vet, kivonatilag közöljük a­­ következőket: A franczia hadseregekről most már erre fele­­k­­ is nagyobb tisztelettel szólhatnak. Bátorsággal és­­ állhatatossággal igyekeznek azok a birodalom romlását feltartóztatni.­­ Bármit beszéltek is Bazaine ellen a mexikói hadjáratban való részvételéről, és pedig jogosan (Kératry iratai oly felvilágosításokkal szolgáltak, melyek e tábornok erkölcsi állását igen alanti­­­­nak tüntetik föl), ő Mexikóban mint hadvezér be­­bizonyítá óvatosságát és nagy gondot fordított emberei kímélésére; ő nem volt barátja a bra­­vour tetteknek, mi annál elimerésreméltóbb, mint­­hogy a mexikói háború többé kevésbbé guerilla­­harcz volt. Az óvatos fővezér feladata most csak az lehet­ne, hogy seregét minél sértetlenebből Páris alá vezesse. Ha a taktika ellenkezett it Napóleon óha­jaival, kinek a szenvedett veszteségekért bárminő visszatorlásra kellett törekednie, hogy a közvé­leményt a maga részét ismét megnyer­je, — mind­­azáltal ez volt az egyedüli, mi egy ügyes és elő­­relátó vezér számára­­önmaradt. Úgy látszik, eb­ből eredt a Napóleon és Bazaine közti bizonyos fe­szültség is A porosz hadvezénylet azonnal belátta, hogy egy gondolkodó, nem vakmerően megrohanó ellen­séggel lesz dolga.­­ Míg a porosz koronaherc­eg hadserege Nancy­­ból egyenes irányban működött Chalons felé, szá­mos és erős lovasságot küldve előre, hogy az el­lenség közlekedését megnehezítse, de egyszers­mind mindig ügyelve arra, hogy a német sereg zömével összeköttetésben maradjon, — az első és a második hadsereg (és pedig a gárda, a 2., 3., 7.,­­ 8., 9., 10. és 12. hadtest), miután Metz körülkerí­tés­ről a Mosel jobb partján gondoskodva jön, rop­­i pánt­erővel és gyorsasággal a Mosel balpartjára­­ vetette magát, kényszerítvén az ellenséget, Ver­­dunba vonulását felfüggeszteni. Ez a legcsodálat­raméltóbb s csaknem hihetetlen gyorsasággal ke­­resztülvitt vállalatok egyike; a német csapatok­nak csaknem szakadatlanul útban k­elett­ lenniök, hogy az ellenség elővédjét még Verdun felé vonu­lásában elérjék s hogy elegendő erőt állítván ki, lana: 23.000 gyalog és 1800 lovasból 16.400n „ 1600 77 19.500n „ 2000 t) 13.000n „ 1000 T) 5000n n 7) 16.000 7) 7)n 2.500n » 1190 77 össz. 95.000 gyalog és 8100 lovasból. *) Lapunk tegnapi háború-hírei közt a 3860. olda­lon az elő hasáb második czikke kezdetén „Kreutzit­tung“ helyett Kriegazeitung olvasandó. 3879

Next