Budapesti Közlöny, 1871. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1871-01-01 / 1. szám
TÖRVÉNYCZIKK a földadóról szóló 1868. évi XXV. törvényczikk érvényének meghosszabbításáról. (Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1870. évi deczember hó 30-kán.) 1. §. A földadóról szóló 1868. évi XXV. törvényczikk, valamint a földadó kivetésére, beszedésére és kezelésére nézve gyakorlatban lévő szabályok, a következő §-ban foglalt kiegészítéssel, az 1871. év végéig érvényben hagyatnak. 2. §. Az idézett törvényczikk 2-ik § a ekkér egészittetik ki: Az egész adóévre kivetendő földadó a fennálló földsorozati munkálatban kimutatott egész évi tiszta jövedelemnek Magyar- és Horvát-Szlavonországokban állami adó fejében 20rs/tpo, földtehermentesítési járulék fejében 9, összesen tehát 29 százalékában, Erdélyben állami adó fejében 13, földtehermentesítési járulék fejében 9, összesen tehát 22 százalékában állapittatik meg. 3. §. Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminiszer bizatik meg. Mi e törvényczikket s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek s elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmaknál fogva helybenhagyjuk, megerősitjk és szentesítjük, s mind magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Meranban, ezernyolczszáz hetvenedik évi deczember hó huszonhatodikán. Ferencz József, s. k. (P. H.) Gr. Andrásy Gyula, s. k. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb. és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé : TÖRVÉNYCZIKK az 1871. évi január hó 1-től ugyanazon évi február hó végéig viselendő közterhekről és fedezendő kiadásokról. (Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1870-ik évi deczember hó 30-án.) 1. §. A ministerium felhatalmaztatik, hogy a magyar korona országaiban jelenleg fennálló adókra és államjövedékekre vonatkozó összes törvényeket, azoknak időközben bekövetkezhető módosításaival, az 1871-ik évi február végéig hatályban tarthassa, s az állam szükségletét az azok alapján befolyó adókból és egyéb bevételekből a következő szakaszokban meghatározott mérvben fedezhesse. 2. §. Az 1-ső §ban meghatározott idő alatt az állam beligazgatási költségei az 1870. évre megszavazott államköltségvetés alapján fedezendők. A közmunka- és közlekedési minister azonban felhatalmaztatik, hogy az 1871-ik évre előterjesztett költségvetésben a rendes kiadások között „úttfentartás“ czimében „fentartás“ rovat alatt előirányzott 3.825.707 frtnyi összeg felett a szükséghez képest az egész évre kihatólag rendelkezhessék. Felhatalmaztatik továbbá a közmunka- és közlekedési miniszer, hogy az építendőkül már megszavazott államutak építésének folytatására szükséges összegeket saját felelősségére folyókká tehesse. 3. §. Mindezek folytán teendő költségek az 1871. évi költségvetés keretébe lesznek beillesztendők. 4. §. Addig is, mig az 1871-ik évre előterjesztett költségvetés a törvényhozás által megállapittathatik s a közös költségek fedezésére szükséges összegek az 1867. XII. t. sz. 40. §-a értelmében , meghatároztatván, abba felvehetők lesznek, felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy a közös hadügyminister által a hadsereg 1868. és 1869. évi szükségleteinek fedezése végett kért póthitel rovására a közösügyi bizottságok által engedélyezett 4.000,000 írtnak Magyarországra eső 1 millió 200,000 frtnyi részét a közös pénzügyministernek kiszolgáltathassa. 5. §. Hasonlóan felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy a közösügyi költségeknek az 1871. évi január 1-től február végéig leendő fedezésére a közösügyi bizottságok által előlegként már engedélyezett 14.217.000 frtnyi összegnek a magyar korona országaira eső 30 százalékát, amennyiben az az emlitett hónapokban befolyandó vám ■ jövedelemből fedezhető nem lesz, a közös pénzügyminiszernek kiszolgáltathassa. 6. §. Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg. Mi e törvényczikket s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenként helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősitjük és szentesítjük, mind magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Meranban, ezernyolczszáz hetvenedik évi deczember hó huszonhatodikán. Ferencz József, s. k. (P. H.) Gróf Andrásy Gyula, s. k. Magyar országos pénzügyministerem előterjesztésére, Klipunovszky Károly erdőtanácsost, m. kir. osztálytanácsossá és kolozsvári jószágigazgatóvá ezennel kinevezem. Kelt Schönbrunnban, 1870. évi nov. hó 5-kén.Ferencz József, s. k. Kerkapoly Károly, s. k. Ő cs. és Apostoli kir. Felsége 1870. évi dec. 17-én keltségf. elhatározásával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy Reszner Jenő pénzügyministeri osztálytanácsosnak, állandó nyugalomba helyezése alkalmából legmagasb megelégedése kifejeztessék. Ő cs. és Apost. kir. Felsége 1870. decz. 25-től kelt legf. elhatározásával lovag Pusswald cs. és kir. tiszteletbeli követségi tanácsosnak a III. oszt. vaskorona-rendet díjmentesen legk. adományozni méltóztatott. Ö cs. és Ap. kir. Felsége legk. méltóztatott, nemes Witteck János ezredesnek s főhadnagynak a trabant-testőrségnél, ötven évi szolgálatainak elismeréséül, díjmentesen a III. oszt. vaskoronarendet (1870. decz. 19-től kelt legf. elhatározásával), és Koppi Emil századosnak s a magyar kir. testőrség hadsegédének, az őrnagyi rangot ad honores adományozni (1870. decz. 18-ról kelt legf. elhatározással) ; Rocher György, I. oszt. századosnak a 19. sz. Rudolf koronaherczeg gy. e-nél, egy őrnagyi helyi alkalmazásra előjegyeztetését elrendelni (1870. dec. 21-ről kelt legf. elhatározással;) az egészen rokkant gyanánt nyugalm. Janisch Ferdinánd, főhadnagynak a. H. oszt. századosi rangot ad honores adományozni (1870. dec. 21-től kelt legf. elhatározással.) Lenk Gyula Gusztáv hajdani hadnagyot hadnagygyá a tüzérség tartalék-létszámában, a 3 sz. Pichler tüzérezredhez beosztással (1870. december 19-ről kelt legf. elhatározással) és dr. Purjesz Zsigmond egy évi önkéntest s katonai orvos-növendéket, segédorvossá, a pesti 16. sz. helyőrségi kórházhoz beosztással kinevezni. (1870. dec. 16 ról kelt legf. elhatározással.) . A vallás- és közoktatási m. kir. minister a kolozsvári állami tanítóképezdében a zene és ének, a rajz, és szépírás tanításával ideiglenesen Stöger Bélát és Láposi Lajost bízta meg. A magyar királyi belügyministérium számvevőségéhez Rónay János számtanácsossá, Jaeger Alajos és Dienzel Ferencz I-só osztályú, Szénássy László és Payer Béla Il-od osztályú, Tóth István, Nimcsevits Lukács és Vida József Illád osztályú számtisztekké neveztettek ki. Az igazságügyminiszer Szijjártó Zsigmond váltótörvényszéki jegyzőt a legfőbb ítélőszékhez tanácsjegyzővé , Jankovich Dénes pénzügyministeri segédfogalmazót a m. kir. curia semmitőszéki osztályához segédfogalmazóvá, végre Dezső Mihály kir. táblai segédfogalmazót, ugyanazon minőségben a pesti kir. váltótörvényszékhez nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister a kolozsvári jószágigazgatósághoz Schemel Samut titkárrá, Mangezius Mihályt fogalmazóvá, Biró Eleket irodatisztté; továbbá e jószágigazgatóság kerületébe: Fuchs Szilárdot erdömesterré; Binder Vilmost, Tikker Bélát és Binder Józsefet főerdészszé ; Ágota Alajost és Szamecz Jánost pénztárnokká; Arcz Károlyt, Römer Frigyest és Schillingen Adolfot ellenőrzé ; Göllner Antalt és Heiszer Antalt raktártisztté ; Pfalz Károlyt, Binder Gusztávot, Krausz Józsefet, Székely Mihályt, Legányi Gézát, Wagner Gusztávot, Petraschek Károlyt, Sperlbauer Rezsőt, Leonhard Frigyest, Göbbel Gyulát, Konrád Gusztávot, Szőcs Károlyt, Fliegl Nándort, Terbocs Bertalant, Pirkner Ernőt, Kapesius Rezsőt, Kelemen Mártont és Speck Gusztávot erdészszé; Pellion Lajost, ifj. Knöpper Károlyt, Stengel Gusztávot, Breckner Józsefet és Leonhard Károlyt erdőgyakornokká nevezte ki. Budimir Nándor tettleges állományú honvédfőhadnagy, a m. kir. honvédségben viselt tiszti rangjáról s cziméről leköszönvén, lemondása a honvédelmi ministerium által elfogadtatott. A kassai m. kir. pénzügyigazgatóság Krausz Vilmost Ilod osztályú irodatisztté, Csupák Andrást és Fischer Ferenczet pedig irodai segédtisztekké nevezte ki. 1871. évi jan. hó 1-jével a határőrvidéki posta-, távirda- és tengerészeti ügy igazgatását a közös hadügyministeriumtól a földmivelés- ipar- és kereskedelemügyi magyar kir. ministerium veszi által. NEM H hIVATALOS RÉSZ. A „Pesti Napló“ nov. 22-iki száma Hollán Ernőnek honvédelmi államtitkárrá való kinevezése alkalmával, hosszabb vezérczikkben a hadkiegészítés hiányairól szólván, czikkbe az ujonczozásoknál előforduló visszaéléseket leginkább a sorozó orvosoknak hajlandó tulajdonítani. Ezen nézet ellen ugyancsak a „Pesti Napló”ban dec. 13 ikán szakavatott tollból helyreigazító válasz jelent meg, mely az ujonczozási rendszer hiányait, az ott elkövetett visszaélések okait valódi színben tünteti elő, és a sorozó orvosokra hárított gyanút kellő mértékre szállítja alá. — Ezen czikket az „Orvosi Hetilap“ kivonatban közli és azt némi megjegyzésekkel kiséri, mit a honvédelmi ügy nagy fontosságánál fogva ezennel átveszünk: „A „Pesti Napló“ dec. 13-ai számában,a honvédujonczozás felett megjelent czikk lehetőleg objective adja elő a honvéd-ujonczozásnál tapasztalt részeredménynek okait, megadván suum cuique. Ez a czikknek egyik jó tulajdonsága; — a másik, mely ennek természetes következménye, hogy már maguk a felsorolt okok és tények által jelöli ki azon eszközöket, melyekkel a bajon segíteni lehetne és kellene. Kívánjuk, hogy a higgadt szónak jó eredménye legyen! Fő oka annak, hogy az újonczozás alól sokan vonják ki magukat, mondja szó, municipális rendszerünk hiányában rejlik. Az összeírás tökéletlen, a távollévők száma tömérdek és kérdőre nem vonatnak. Administratív után szintén sokan felmentetnek, a törvény önkényesen magyaráztatik.