Budapesti Közlöny, 1871. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1871-01-01 / 1. szám

TÖRVÉNYCZIKK a földadóról szóló 1868. évi XXV. törvényczikk érvényének meghosszabbításáról. (Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1870. évi deczember hó 30-kán.) 1. §. A földadóról szóló 1868. évi XXV. tör­vényczikk, valamint a földadó kivetésére, besze­désére és kezelésére nézve gyakorlatban lévő sza­bályok, a következő §-ban foglalt kiegészítéssel, az 1871. év végéig érvényben hagyatnak. 2. §. Az idézett törvényczikk 2-ik § a ekkér egészittetik ki: Az egész adóévre kivetendő földadó a fennálló földsorozati munkálatban kimutatott egész évi tiszta jövedelemnek Magyar- és Horvát-Szlavon­­országokban állami adó fejében 20rs/tpo, földte­­hermentesítési járulék fejében 9, összesen tehát 29 százalékában,­­ Erdélyben­ állami adó fe­jében 13, földtehermentesítési járulék fejében 9, összesen tehát 22 százalékában állapittatik meg. 3. §. Jelen törvény végrehajtásával a pénzü­gy­­miniszer bizatik meg. Mi e törvényczikket s mindazt, a mi ab­ban foglaltatik, összesen és egyenkint he­lyesnek, kedvesnek s elfogadottnak vall­­ván, ezennel királyi hatalmaknál fogva helybenhagyjuk, megerő­sitjk és szente­sítjük, s mind magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Meranban, ezernyolczszáz hetvene­dik évi deczember hó huszonhatodikán. Ferencz József, s. k. (P. H.) Gr. Andrásy Gyula, s. k. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb. és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket terjesz­tették szentesítés végett Felségünk elé : TÖRVÉNYCZIKK az 1871. évi január hó 1-től ugyanazon évi február hó végéig viselendő közterhekről és fedezendő kiadá­sokról. (Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1870-ik évi deczember hó 30-án.) 1. §. A ministerium felhatalmaztatik, hogy a magyar korona országaiban jelenleg fennálló adókra és államjövedékekre vonatkozó összes törvényeket, azoknak időközben bekövetkezhető módosításaival, az 1871-ik évi február végéig ha­tályban tarthassa, s az állam szükségletét az azok alapján befolyó adókból és egyéb bevételek­ből a következő szakaszokban meghatározott mérvben fedezhesse. 2. §. Az 1-ső §­ban meghatározott idő alatt az állam beligazgatási költségei az 1870. évre meg­szavazott államköltségvetés alapján fedezendők. A közmunka- és közlekedési minister azonban felhatalmaztatik, hogy az 1871-ik évre előterjesz­tett költségvetésben a rendes kiadások között „úttfentartás“ czimében „fentartás“ rovat alatt előirányzott 3.825.707 frtnyi összeg felett a szük­séghez képest az egész évre kihatólag rendelkez­hessék. Felhatalmaztatik továbbá a közmunka- és köz­lekedési miniszer, hogy az építendőkül már meg­szavazott államutak építésének folytatására szük­séges összegeket saját felelősségére folyókká tehesse. 3. §. Mindezek folytán teendő költségek az 1871. évi költségvetés keretébe lesznek beillesz­­tendők. 4. §. Addig is, mig az 1871-ik évre előterjesz­tett költségvetés a törvényhozás által megállapit­­tathatik s a közös költségek fedezésére szükséges összegek az 1867. XII. t. sz. 40. §-a értelmében , meghatároztatván, abba felvehetők lesznek, fel­hatalmaztatik a pénzügyminister, hogy a közös hadügyminister által a hadsereg 1868. és 1869. évi szükségleteinek fedezése végett kért póthitel rovására a közösügyi bizottságok által engedélye­zett 4.000,000 írtnak Magyarországra eső 1 millió 200,000 frtnyi részét a közös pénzügyministernek kiszolgáltathassa. 5. §. Hasonlóan felhatalmaztatik a pénzügymi­nister, hogy a közösügyi költségeknek az 1871. évi január 1-től február végéig leendő fedezésére a közösügyi bizottságok által előlegként már en­gedélyezett 14.217.000 frtnyi összegnek a magyar korona országaira eső 30 százalékát, a­mennyi­ben az az emlitett hónapokban befolyandó vám ■ jövedelemből fedezhető nem lesz, a közös pénz­ügyminiszernek kiszolgáltathassa. 6. §. Jelen törvény végrehajtásával a pénzügy­minister bizatik meg. Mi e törvényczikket s mindazt, a mi ab­­­ban foglaltatik, összesen és egyenként he­lyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vall­­ván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősitjük és szente­sítjük,­­ mind magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Meranban, ezernyolczszáz hetvene­dik évi deczember hó huszonhatodikán. Ferencz József, s. k. (P. H.) Gróf Andrásy Gyula, s. k. Magyar országos pénzügy­ministerem elő­terjesztésére, Klipunovszky Károly erdőtaná­csost, m. kir. osztálytanácsossá és kolozs­vári jószágigazgatóvá ezennel kinevezem. Kelt Schönbrunnban, 1870. évi nov. hó 5-kén.Ferencz József, s. k. Kerkapoly Károly, s. k. Ő cs. és Apostoli kir. Felsége 1870. évi dec. 17-én keltségf. elhatározásával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy Reszner Jenő pénz­­ügyministeri osztálytanácsosnak, állandó nyuga­lomba helyezése alkalmából legmagasb megelé­gedése kifejeztessék. Ő cs. és Apost. kir. Felsége 1870. decz. 25-től kelt legf. elhatározásával lovag Pusswald cs. és kir. tiszteletbeli követségi tanácsosnak a III. oszt. vaskorona-rendet díjmentesen legk. adományozni méltóztatott. Ö cs. és Ap. kir. Felsége legk. méltóztatott, nemes Witteck János ezredesnek s főhadnagy­nak a trabant-testőrs­égnél, ötven évi szolgálatainak elismeréséül, díjmentesen a III. oszt. vaskorona­­rendet (1870. decz. 19-től kelt legf. elhatározásá­val), és Koppi Emil századosnak s a magyar kir. testőrség hadsegédének, az őrnagyi rangot ad ho­­nores adományozni (1870. decz. 18-ról kelt legf. elhatározással) ; Rocher György, I. oszt. századosnak a 19. sz. Rudolf koronaherczeg gy. e-nél, egy őrnagyi helyi alkalmazásra előjegyeztetését elrendelni (1870. dec. 21-ről kelt legf. elhatározással;) az egészen rokkant gyanánt nyugalm. Janisch Ferdinánd, főhadnagynak a. H. oszt. századosi ran­got ad honores adományozni (1870. dec. 21-től kelt legf. elhatározással.) Lenk Gyula Gusztáv hajdani hadnagyot had­­nagygyá a tüzérség tartalék-létszámában, a 3 sz. Pichler tüzérezredhez beosztással (1870. decem­ber 19-ről kelt legf. elhatározással) és dr. Purjesz Zsigmond egy évi önkéntest s ka­tonai orvos-növendéket, segédorvossá, a pesti 16. sz. helyőrségi kórházhoz beosztással kine­vezni. (1870. dec. 16 ról kelt legf. elhatározással.) . A vallás- és közoktatási m. kir. minister a ko­lozsvári állami tanítóképezdében a zene és ének,­ a rajz, és szépírás tanításával ideiglenesen Stöger Bélát és Láposi Lajost bízta meg. A magyar királyi belügyministérium számvevő­ségéhez Rónay János számtanácsossá, Jaeger Ala­jos és Dienzel Ferencz I-só osztályú, Szénássy László és Payer Béla Il-od osztályú, Tóth István, Nim­­csevits Lukács és Vida József Ill­ád osztályú szám­tisztekké neveztettek ki. Az igazságügyminiszer Szijjártó Zsigmond váltó­törvényszéki jegyzőt a legfőbb ítélőszékhez ta­nácsjegyzővé , Jankovich Dénes pénzügyministeri segédfogalmazót a m. kir. curia semmitőszéki osz­tályához segédfogalmazóvá, végre Dezső Mihály kir. táblai segédfogalmazót, ugyanazon minőség­ben a pesti kir. váltótörvényszékhez nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister a kolozsvári jószág­igazgatósághoz Schemel Samut titkárrá, Mangezius Mihályt fogalmazóvá, Biró Eleket irodatisztté; továbbá e jószágigazgatóság kerületébe: Fuchs Szilárdot erdömesterré; Binder Vilmost, Tikker Bélát és Binder Józsefet főerdészszé ; Ágota Ala­jost és Szamecz Jánost pénztárnokká; Arcz Ká­rolyt, Römer Frigyest és Schillingen Adolfot ellen­őrzé ; Göllner Antalt és Heiszer Antalt raktár­tisztté ; Pfalz Károlyt, Binder Gusztávot, Krausz Józsefet, Székely Mihályt, Legányi Gézát, Wagner Gusztávot, Petraschek Károlyt, Sperlbauer Rezsőt, Leonhard Frigyest, Göbbel Gyulát, Konrád Gusz­távot, Szőcs Károlyt, Fliegl Nándort, Terbocs Ber­talant, Pirkner Ernőt, Kapesius Rezsőt, Kelemen Mártont és Speck Gusztávot erdészszé; Pellion La­jost, ifj. Knöpper Károlyt, Stengel Gusztávot, Breck­­ner Józsefet és Leonhard Károlyt erdőgyakor­nokká nevezte ki. Budimir Nándor tettleges állományú honvéd­főhadnagy, a m. kir. honvédségben viselt tiszti rangjáról s cziméről leköszönvén,­­ lemondása a honvédelmi ministerium által elfogadtatott. A kassai m. kir. pénzügyigazgatóság Krausz Vilmost Il­od osztályú irodatisztté, Csupák An­drást és Fischer Ferenczet pedig irodai segédtisz­tekké nevezte ki. 1871. évi jan. hó 1-jével a határőrvidéki posta-, távirda- és tengerészeti ügy igazgatását a közös hadü­gyministeriumtól a földmivelés- ipar- és keres­kedelemügyi magyar kir. ministerium veszi által. NEM H hIVATALOS RÉSZ. A „Pesti Napló“ nov. 22-iki száma Hollán Er­nőnek honvédelmi államtitkárrá való kinevezése alkalmával, hosszabb vezérczikkben a hadki­­egészítés hiányairól szólván, czikkb­e az ujonczo­­zásoknál előforduló visszaéléseket leginkább a sorozó orvosoknak hajlandó tulajdonítani.­­ Ezen nézet ellen ugyancsak a „Pesti Napló”ban dec. 13 ikán szakavatott tollból helyreigazító válasz jelent meg, mely az ujonczozási rendszer hiá­nyait, az ott elkövetett visszaélések okait valódi színben tünteti elő, és a sorozó orvosokra hárított gyanút kellő mértékre szállítja alá. — Ezen czik­­ket az „Orvosi Hetilap“ kivonatban közli és azt némi megjegyzésekkel kiséri, mit a honvédelmi ügy nagy fontosságánál fogva ezennel átveszünk: „A „Pesti Napló“ dec. 13-ai számában,a honvéd­­ujonczozás felett megjelent czikk lehetőleg objec­tive adja elő a honvéd-ujonczozásnál tapasztalt rész­eredménynek okait, megadván suum cuique. Ez a czikknek egyik jó tulajdonsága; — a má­sik, mely ennek természetes következménye, hogy már maguk a felsorolt okok és tények által jelöli ki azon eszközöket, melyekkel a bajon segíteni lehetne és kellene. Kívánjuk, hogy a higgadt szónak jó eredménye legyen! Fő oka annak, hogy az újonczozás alól sokan vonják ki magukat, mondja szó, municipális rend­szerünk hiányában rejlik. Az összeírás tökéletlen, a távollévők száma tömérdek és kérdőre nem vo­natnak.­­ Administratív után szintén sokan fel­mentetnek, a törvény önkényesen magyaráztatik.

Next