Budapesti Közlöny, 1871. augusztus (5. évfolyam, 174-199. szám)
1871-08-01 / 174. szám
Ha valamely ügyben érdekelt felek megegyeztével, vagy azok tévútra vezetésével elkövetett törvényellenes cselekmények meggátlása végett foganatba vett kormányintézkedések, s a tapasztalt vétkesség, s illetőleg tettes megfenyítésére vonatkozó tárgyalások, esetről esetre nem kerülnek is hírlapi nyilvánosság színe elé, még ebből nem következik, hogy a kormány a felmerült viszszaélésekről tudomással ne bírna, s azok megszüntetésére a megkívántató óvszert alkalmazásba venni elmulasztotta volna. Ami különösen a kérdésben forgó esetet illeti, felesleg legyen mondva, a „Magyar Állam“ szerkesztőségével viszonyban álló levelező mulasztásául felrovandó volna azért, mert ki törvényellenes oly visszaéléseknek jön okadatok nyomába, melyek megtorlása felett közvetlenül közigazgatási kormányközeg van hivatva ellenőrködni, mint épen a felhozott eset, s nem az az illető teendője, hogy e jelenség hírlapi közlése által kísértse meg a közügynek tartozott polgári kötelesség teljesítését, mivel így a kihíresztett vétkes fél, a hírlapi figyelmeztetés folytán bűnjeleinek megsemmisítésére elég időt nyervén a büntető igazság kezét könnyebben kikerülheti, hanem a közérdek iránti helyesen felfogott kötelesség azt hozza magával, hogy egyenesen az illető kormányorgánumnak kell az eféle bűnjelenségeket, annak idejében tudomására hozni. Egyébiránt a mi Morzsányi Sándor budai lakosnak a védköteles mk nősülési ügyei előmozdítása örve alatt elkövetett megbízás nélküli fellépését és zsarolásait illeti, a honvédelmi ministérium már gondoskodott arról, hogy a könnyenhívó nép a tilos zsarolásoktól megkiméltessék, s a törvényhatóságok felhivattak, hogy mindazok, kiktől a honvédelmi ministeriumnál tárgyalt nősülési s egyéb ügyeik megbizatlan sürgetésének czimi alatt pénzösszeg csikartatott ki, — a pénzösszeg kitétele mellett jelentessek fel a végből, hogy a Morzsányi s illetőleg Mogyorossy ellen Buda és Pest sz. k. városok fenyitó törvényszékeiknél,épei a honvédelmi ministerium rendelkezése és felhivása föl tán már folyamatban levő bünvizsgáló lefejezése s a megérdemlett büntetésnek jogérvényes birói ítélettel leendő kimondása esetében, elmarasztalt felek ellenében a vagyoni elégtételre nézve is a kellő adatok kéznél legyenek. A honvédelmi minisztérium már az első alapot bűnjelenség óta nyomozza a kérdéses csempészkedőket. S nem is más intézkedés következtében, mint épen a honvédelmi ministérium által Pest város hatóságának adott útbaigazítás folytán sikerült Mogyorossit, épen a posta útján érkezett csempészeti pénzek átvétele, illetőleg utánvétel mellett feladott levelek átnyújtása alkalmával a fenyitó törvényszék kezeibe szolgáltatni. A Magyar Állam abbeli kételyének, hogy fentemlített egyének miként jutottak a honvédelmi minisztériumnál tárgyalt adatok birtokába? szolgáljon felvilágosítására, hogy magánfelek személyes ügyei az elintézés utáni stádiumban ép úgy, mint azon kérdésre nézve, hogy azok az elintézett avagy elintézetlen ügydarabok sorában találtatnak-e? a segédhivataloknál teendő tudakozódást nem zárják ki, más részről gyakorlatilag kivibenetlen lévén, hogy az, aki saját ügye elinézése után tudakozódik, az iránti érdekeltsége jogosult voltát és személye azonosságának vagy megbízatásának hiteles voltát, törvényszerű formákkal igazolja. — Megtörténhetik, hogy meghdatlan félnek jut tudomására, hogy valamely nősülési engedélyt tárgyazó, vagy más efféle kérvény elinteztetette már és mi eredménynyel. A mennyiben mind a mellett oly eset is fordulhatott volna elő, hogy egy vagy más tisztviselői- hivatalos állását szándékosan, tilos haszonvágyttni, vagy csupán csak a megbizatlan tudakozott czéljainak tudva való előserélésére, a magán fetelek ügyei mibenlétéről említett csempészkedőknek ő szolgáltatott volna kezére adatokat, — az, ha a t- vétkesek ellen folyamatban levő vizsgálat tény körülményeivel együtt napfényre jönne, fegyelmi elbánás szigora alá fog vonatni. De mindez a vizsgálat eredményétől függ. S a t- vizsgálatot csak az illetékes hatóságok eszközük. A honvédelmi ministérium sürgetheti, és sürgeti a- vizsgálat befejezését, de, azt megelőzőleg, vagy r- egyoldalúlag, nem intézkedhetik. s ----------'t Az országos statistikai tanács szombaton f. hó 29-én tartott ülésének tárgyát, a Magyarország , valamint a többi európai bortermelő államok szőlő■ szíti és borászati statistikájának létrehozása iránt e készített „javaslat“ képezte. Tudvalevő ugyanis, hogy az 1869-iki hágai nemzetközi statistikai congressuson képviselt oraszágok meghatalmazottjainak közös megállapo- dása folytán, egy általános nemztközi Statistika a létrehozása elhatároztatott s Magyarországnak jutott azon megtisztelő de rendkívül nehéz feladat, hogy Magyarország s egyúttal Európa szőlészeti és a s borászati statistikáját létrehozza, még pedig az állltala megállapitandó elvek és fölvételi módozatok alapján. ? A statistikai tanács tekintve ezen ügy rendkívüli fontosságát, s azon körülményt, hogy a kérdés sikeres megoldása az országra nézve becsület- beli kérdés a külfölddel szemben; másrészt pedig szőlészetünk és borászatunk fejlődésének ismeretére nézve, egy teljes szőlészeti és borászati statistika hírhatása megbecsülhetlen leend: mielőtt az egyes pontok részletes megvitatásába bocsátkoznék, elhatározta, hogy ezen „javaslat“ az ezügyben már egyszer működött bizottságon kívül is álló szakférfiakkal s oly közegekkel közöltessék kik ezen kérdés megbirálására illetékesek, s amint ilyenek közreműködni hivatva vannak a kérdés gyakorlati megoldásánál. ’ A tanács ezért felhívta az orsz. m. kir. statistikai hivatal jelen volt főnökét, hogy említett „Javaslatot“, mely a stat. hivatal kebelében szerkeszt teteit, belátása szerint mindazon közegeknekmegküldje, s egyúttal őket levélileg fölkérje, s hogy ezen kérdést behatólag tanulmányozván, az .ez ügyben az orsz m. kir. stat. hivatalban tartandó értekezletben részt venni és észrevételeiket, netalán javaslataikat, avagy a czélszerűnek látszó módosításokat a statistikai hivatallal írásban vagy élő szóval közölni szíveskedjenek. Ezután bizottságot nevezett ki a stat.tanács, mely mind a javaslat, mind pedig a meghallgatandó vélemények tárgyalása, s a javaslat végleges megállapításával bízatott meg. Ezután bizottságot nevezett ki a szat. tanács,mely m nd a Javaslat,mind 1 . pedig a meghallgatandó vélemények tárgyalása s a javaslat végleges megállapitásiven megbízva.1 .Ezen bizottság tagjaiul a szat. híva al fölöként Keleti, s a javaslat szerkesztője Unka min. titkáron kívül megválasztottak : Kielz, Dr. Kuty, Havas,I Hutfakvy, D. Kemény Gábor, Koszmicz, Dr. Krenner, Marotz , Szoly, Tudort, és gr. Zichy Teincz. 3957 a ----------k Pestvárosi képviselő Havas Ignácz ur, újabban ismét 2(X 0 frtot bocsájtott a magyar királyi bel■■ Ugyministerium rendelkezése alá, mint a magyarországi árvizkárosultak javára, Pest város területén eszközölt gyűjtés újabbi eredményét. » Mi is őszinte elismerés kifejezése mellett, ezena nem köztudomásra hozatik. E téren tehát az elméleti és gyakorlati ismeretek egymást kiegészíteni támogatni fogják. Ily formán alapos reményünk lehet, hogy oly adatszerzési mozdozat fog véglegesen elfogadtatni, melynek alapján a megalkotandó mű nemcsak hogy az európai tudomány igényeinek kínvonalán álland, de egyúttal gyakorlati céloknak is szolgáland és hazánk közgazdasági irodalmában is hézagot fog pótolni. NEVELÉS ÉS OKTATÁSÜGY. Az OSZTRÁK MAGYARIRODALMI REÁLTANODÁK ÉS GYMNASIUMOK TeK. IGAZGATÓSÁGAIHOZ. A temesvári királyi főreáltanoda, e tanév elején léptetve életbe, azon czélból, hogy a tanodai programmok és értesítők teljes gyűjteményét megalapíthassa, ezennel felkéri a ttk. igazgatóságokat, szíveskednénk programmjaikat alulírt igazgatóságnak megküldeni. A csere példányok posta fordultával meg fognak küldetni. A birodalom többi lapjai is kikéretnek e sorok átvételére. A temesvári kir. főreáltanoda igazgatóságától, 1871. évi julius hó 28. Az igazgató. ISKOLA-ÜGY. A jászóvári prémontrei kanonok rend kassaikául EŐGYMNASIUMÁNAK 1870—71-ik tanévre szóló értesítvényét kaptuk meg, melynek tartalma a következő: Értekezések: I. A classica óda története Berazenyi Agáczy Norberttől. II. A közönséges törtek tannád módszeréhez; felolvasás Stőhr Szilárdtól. III. Tanári kar összesen 17 tagból. IV. Az 1870—71 ki tanévben követett tanterv a köelezett tantárgyak kimutatásával. V. Szabad dolgozatok feladványai. VI. Tudósítás a tanodáról. VII A főgymnasiumi ifjúság érdemsorozata. VIII. Statisztikai kimutatás, mely szerint a tanulók száma összesen 422. IX. Jutalmazott tanulók s végül . Tudósítás a jövő 1871—72-ik tanévkezdetéről. A pesti Áp. HiTv. gymnasium 1870—71-iki értesítője szerint a tanulók összes száma volt 234 s pedig az első osztályban 65, másodikban 39, harmadikban 41, negyedikben 38, ötödikben 33 és a hatodikban 17. A tanárok nevei: Szénássy Sándor r. t. s e. i. igazgató, Bathfalvi István r. t., dr. Heinrich Gusztáv hely. t., dr Pászel Aurel hely. t., Torkos László r. t., Mauritz Rezső r. t., Dernek József r. t., Weber Rudolf hely. t. A tanári kar működése az imént lefolyt iskolai évben e következő volt: Szénássy Sándortól megjelent: I) Latin nyelvtan, második, egészen átdolgozott kiadás. 2) Latin olvasó könyv, második egészén átdolgozott kiadás. — Ezenkívül megjelent 3) az országos tanári egylet közlönyében: A latin e-névragozás ; 4) a „Philologiai közlöny“ ben: A latin partikulákról; 5) a proesans egyházi és iskolai lapban : A Vandrákféle evang. gymnasiumok szervezésére vonatkozó munkálat bírálata. Batizfalvi Istvántól megjelent: A Földrajz elemei, az algymnasium alsóbb osztályai számára nyolczadk kiadás. (Pest, kiadja Oszterlamm Károly 1870.) — Vezérfonal a világtörténet első oktatásánál. Álgymnasiumi kéz könyv. Második bővített kiadás. I. rész. Az ókor. II. A középkor. III. Az újkor. (Pest, 1871. kiadta Oszterlamm Károly ) Mauritz Rezsőtől megjelent: Általános számtan és algebra a középtanodák felső osztályai számára (Pest, Aigner Lajos 1870 ) Könyvismertetések és bírálatok főleg az „Ungarischer S” külhonéiban. Torkos Lászlótól: Kitészettan, második teljesen átdolgozott kiadás (sajtó alatt); 2) Olvasó könyv a költészettanhoz (sajtó alatt); 3) „Verstani vezéreszmék“ az írsz. középtanodai tanáregylet közlönyében (júniusi és júliusi füzet). 4) A magyar költői technika története“ az „Edély“-ben. 5) Kisebb dolgra ok s könyvismertetések az orsz. 1 középtanodai tanáregylet közlönyében a „Figyelődben stb.