Budapesti Közlöny, 1871. november (5. évfolyam, 251-275. szám)
1871-11-01 / 251. szám
A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Horn Ede : Bemutatja a pesti népkör kérvényét, melyben Pest városának újraszervezését sürgeti egyszersmind kifejezést adván azon kettős kérelemnek, hogy ezen újraszervezés alkalmával Buda és Pest egyesítése ne csak elvileg mondassák ki, hanem ténylegesen is keresztülvitessék ; másrészről hogy ezen alkalommal is, ha lehet még előbb is, szüntessék meg azon akadály, t. i. a lánczhidvám, mely Buda és Pest közlekedési forgalmának ártalmára fentartatik. A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Központi bizottsági jelentés. Huszár Imre előadó: Van szerencsém Bemutatni az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentését a 48 iki törvények által megszüntetett úrbéri kapcsolatból fenmaradt jogi birtokviszonyok rendezéséről, továbbá az irtványokról szóló törvényjavaslatra nézve tett főrendi házi módosítások tárgyában. Kérem ezen jelentés kinyomatását és szétosztását elrendelni. Elnök : A jelentés ki fog nyomatni. Legyen szabad a napirend iránt figyelmeztetni a t. házat. (Halljuk!) Mind a telepítvényesek iránt ma kiosztott törvényjavaslat, mind a központi bizottság jelentése igényli, hogy a tisztelt képviselő urak azokat megolvassák, és magánkörökben felettük tanácskozzanak. E szerint czélszerűnek vélném, ha a t. ház helyesli, hogy holnap és holnapután ülések ne tartassanak. Pénteken reggel azonban országos ülés tartatván, az irtványokról szóló törvényjavaslat tárgyaltatnék. (Helyeslés.) minek bevégzése után a telepítvényesekről szóló törvényjavaslatot vehetnék tárgyalás alá. Megnyugszik a t. ház egyelőre ezen napirend megállapításában ? (Megnyugszunk.) Az ülést ezennel bezárom. Ülés vége 10 óra 35 perczkor. HELYHATÓSÁGOK. Pest sz. kir. városának rendes közgyűlése oct. 31-én Gyöngyössy Alajos h. főpolgármester elnöklete alatt. Főpolgármester jelentést tesz aziránt, hogy az esküdtszéki tagok összeírására egy bizottság küldessék ki. A közgyűlés újból megválasztja a múlt évben kiküldött bizottság tagjait. Pest város nem terjesztheti be költségvetését decz. hó elejéig a közgyűlés elé. Tudomásul vétetik. Kössey tisztviselő kérelme folytán visszahelyeztetik hivatalába. Bizottmányi jelentés a törvénykezés által elfoglalva tartott helyiségek iránti szerződéseknek a m. k. kormányra leendő átruházása tárgyában — a közgyűlés által elfogadtatik. Haris Sándor interpellálja a főpolgármestert aziránt, hogy minő eredménye volt azon bizottságnak, mely a Lipót-templom beomlott kupolája ügyében kiküldetett. Főpolgármester a választ a legközelebbi közgyűlésen fogja megadni. Több molnár kártérítési kérvénye pártolólag fog a közlekedési ministériumhoz fölterjesztetni. A közgyűlés ezután tárgyalás alá veszi a közraktárak és összekötő vasút vonala tárgyában kiküldött bizottság jelentését. A jelentésben indítványba hozatik, hogy az indóház a sertéskereskedő-utcza szögletén építtessék, mely esetben Pest városa közönsége készségét nyilvánítsa ki aziránt, hogy a vonalra szükséges telkeket ingyen felajánlja. E jelentés nagyobb vitát idéz elő, melyben több képviselő vesz részt. Az ülés további folyamáról legközelebbi lapunkban. A pesti népszínház ügyében kiküldött 52-es bizottság tegnap este hat órakor tartotta alakuló ülését a városháza gazdasági termében. Lipthay Béla b, az elnöki szék elfoglalására fölkéretvén, inditványozá, hogy oszoljék a bizottság négy albizottságra, melyek közt a teendők fölosztatnának. Nézete szerint szükség lenne egy bizottságra, mely az alapítandó színház alapszabályainak tervét készítené el; egy másodikra, mely a szükséges pénzbeszerzési módját határozná meg; egy harmadikrra, mely a város által kiküldött népszínházi bizottsággal érintkeznék ; és egy negyedikre, mely a színház irányzatának s művezetési oldalának meghatározása iránt tanácskoznék. Ezen bizottságok elnökeiből alakíttathatnék, hozzájuk adatván még három négy tag, egy központi bizottság, mely az érintkezést a többi bizottságok közt föntartaná s az egész eljárás szálait a maga kezében öszpontositaná. — Szentkirályi Mór helyesli az indítványt, de az alapszabályok kidolgozására bizottságot kiküldeni még korainak tartja. Ez oly munka lesz, melyet csak akkor kell és lehet elvégezi, ha a népszínház egyéb viszonyai és létfeltételei tisztázzák. - Tavaszi Endre megengedi, hogy az alapszabályi bizottság munkája csak későbben fog kezdődni, de ez nem gátolhatja a plénumot, hogy azért rögtön megválassza, annyival inkább, mert a központi bizottság tagjai az albizottságok elnökeiből fognak állani, s így kívánatos, hogy ez mentül hamarabb létrejöjjön, hogy a közp.bizottság az átalános megállapodásokon túleshessék.— Podmaniczky Fr. K. csatlakozik az elnök indítványához, kivéve, hogy központi bizottság alakítását nem tartja szükségesnek. A központi bizottság az 52-es plénuma lesz, hova az albizottságok jelentéseiket be fogják terjeszteni. — Mátyus Arisztid ellene van az albizottságoknak, mert a népszínház alaptervrajzának oly egységes munkálatnak kell lennie, hogy egyik oldalát a másiktól függetlenül nem tanácsos elkészíteni, s e munkafelosztás ez ügyben nem nyereség, de idővesztés lenne. Az ügy sokoldalú volta nem alkalmas ugyan arra sem,hogy oly nagy bizottság vállalkozzék minden előmunkálat nélkül megalkotására, mint az ötvenkettes plénum; azért egy szűkebb bizottság kiküldését kéri,mely a pénz és jogügyi kérdést megvitatván, az alaptervet elkészítse a további részletes munka elé. — Steiger Gyula mutogatja, hogy Máttyus indítványa egy alig megbízható munkahalmazzal terhelne egy aránytalanul kis bizottságot. A bizottságok különben is nem dolgoznak egymástól annyira függetlenül, s a központi bizottság feladata lesz épen a munkát olyformán közvetíteni az egyes szakosztályok között, hogy a munka harmonikus legyen. — Honát Boldizsár Steiger fölvilágosításai után pártolja az elnök indítványát. Gelléri Szabó J. azt óhajtja, hogy az alapszabályok kidolgozásával szintén a pénzügyi bizottság bizassék meg, máskülönben czélszerűbbnek tetszenék előtte csak egy bizottság kiküldése. — Podmaniczky Fr. K. előadja a pénzügyi bizottság feladatát, mely a pénzbeszerzés módjának meghatározásából áll, mihez pénzemberek valók. E bizottságra nem lehet mást bízni. Máttyus A. meg van ugyan győződve, hogy az ő indítványa a helyesebb, de hajlandó az elnökét is elfogadni, csakhogy ez esetben okvetlen szükségesnek tartja a központi bizottságot is. Ami azon észrevételt illeti, hogy a pénzügyi bizottságba pénzemberek valók, erre nézve úgy vélekedik, hogy kellenek oda más emberek is, mert nem gondolja, hogy a pesti népszínház tőkéi a pesti pénzpiaczból kerüljenek ki; ebben tán ■nagyobb részt veend a vidék s a birtokosság. — Ezek után még, miután Szentkirályi is kijelenté , hogy indítványa az alapszabályi bizottság megválasztásának elhalasztásáról nem foglal magában elvi eltérést, s így hozzájárul az elnök indítványához, az elnök propozícziójára abizottságok a következőkből választottak meg: I. Az alapszabályok kidolgozására: Barnay Ignácz, Beliczay Imre, Bushach Péter, Burián János, Deutsch Samu, Forgó János, Gelléri János, Gerlóczy Károly, Máttyus Arisztid, Molnár Endre, Szapáry Gyula gróf és Tors Kálmán. — A bizottság elnökké választotta Gelléri Szabó Jánost, jegyzővé Tors Kálmánt. II. A pénzügyi bizottságba megválasztottak: Deutsch Bernát, Fáik Miksa, Jálics Kálmán, Kunewalder L. M., Nágel Arm. Nasztl Mór, Schweiger Márton, Szapáry Antal gr., Szentkirályi Mór, Tavaszi Endre, Wahrmann Mór Wodiáner Béla urak. A bizottság elnökévé Szentkirályi M., jegyzőjévé Schweiger Mártont választotta. III. A várossal érintkező bizottságba választottak : Aczél Péter, Giczey Samu, Harkányi Frigyes, dr. Hischler J, Karpelesz Albert, Lipthay Béla b., Móricz Pál, Sebök Imre, Széchényi Ödön gróf, Szitányi Izidor és Vidacs János urak. A bizottság elnökévé Lipthay B. bárót, jegyzőjévé Sebök Imre urat választó. — IV. A szinügyi bizottság tagjaivá választottak: Almásy György gróf, Ballagi Mór, Feleki Miklós, Gyulai Pál, Jókai Mór, Mendl István, Milbassin Vilmos, Podmaniczky Frigyes báró, Seindl Imre, Unger Emil, Várady Gábor és Ybl Miklós urak. Elnökévé a bizottság Podmaniczky Frigyes bárót, jegyzőjévé Milassin Vilmost választotta. — Végre a központi bizottságba megválasztottak : Csengery A., Gerve Ist., Horvát Boldizsár, Rákosi Jenő és Steiger Gyula kikhez járulnak a szakbizottságok elnökei, u. m. Lipthay Béla b., Podmaniczky Frigyes h., G. Szabó J. és Szentkirályi Mór. — Az 52-es bizottság elnökévé Lipthay Béla b., alelnökévé Várady Gábor, jegyzőjévé Rákosi Jenő választottak. es 5514 ESKÜDTSZÉKI TÁRGYALÁS Pesten, oct. 30. Elnök: Sárkány József. Bírák: Bellaagh István és Öfner Ferencz. Jegyző: Dulovits Béla. Hivatalos gyorsírók: Kónyi Manó és Márkus Miklós. Vádló : Remark Micheline, német színésznő. Vádló ügyvéd: Weisz Sándor. Vádlott: Saphir Ede és Saphir Sándor a „Saphir’s Styx“ felelős szerkesztői. Védő: dr. Füzesséry Géza. A szabályszerű kisorsolás után az esküdtszék a következő tagokból alakult meg: I. Rendes tagok: Ifj. Strauss Ferencz, Nasztl Mór, Vadnai Károly, Egerváry Frigyes, Agerasztó Szilárd, K. Liptay Béla, Bauer Miksa, dr. Niedermann Gyula, Vághy Lajos, Schuck Náthán, Bisitz Mór, Goldberg Lipót. II. Póttagok : Stern Adolf, Tüköri Sándor. (Folytatás és vége.) Első tanú : Sonnenfeld Zsigmond vallja, hogymáj. közepén a Varieté szinházból a Páris szállo- Idába térve Kohn Dáviddal vacsoráit, ki előttedicsérte a „Saphirs Styx“-et s ez alkalommal azt mondotta, hogy a „Romanzerot“, mely „remarkable“ szóval végződik, Saphir Ede, a színházi czikket prózában Saphir Sándor irta, mert ők már úgy szokták, hogy a poezist Ede, a prózát Sándor Saphir végzi. (Derültség.) Ugyanekkor Kohn D.oda nyilatkozott, hogy ő soha nem ír, de lekötelezettje a Saphiroknak s ezért kész a Saphirekart magát akár bezáratni s igy Saphir nem szenvedhet. E beszélgetésnél Trostler is jelen volt. Második tanú : Trostler Ármin, 24 éves, zsidó, ügyvédjelölt, pesti lakos. Lényegében ugyanazt vallja, mit az első tanú. Harmadik tanú: Kaufmann Lajos, 21 éves, zsidó, a Rosenfeld bankárháznál commis. — Előadja, hogy ápril végén vagy május elején a Variétés előcsarnokában fel s alá járkálván, hallotta, hogy Saphir Ede kérte volna Hirsch Mórt, hogy Remark kisasszonyt bírja arra, miszerint a sajtópertől álljon el. Vádloit megjegyzi, hogy arra mit tanú mond, egyáltalán nem bír visszaemlékezni. Elnök : A tanú eskü alatt vallott. Vádlott : Nem akarom hamis esküről vádolni; bizonyára emlékezetem gyenge. — Tanú távozik. Vádló Saphirt megkérdeztetni kéri, várjon , van-e rendes tudósítója a színházról és A. S. alatt mindig Alexander Saphir irt-e ? Vádlott : Rendes tudósítója nem volt, és A. S. alatt nem mindig Alex. Saphir irt. Vádló ügyvéd e nyilatkozat ellenében bemutatja a „Gelse“ czímű Styx melléklap számait, melyekben Saphir az ellenkezőt mondja. Vádlott további állításához ragaszkodik. Miután az elővezettetni rendelt tanuk mindekkorig (11 óra) meg nem jelentek, elnök az ülést felfüggeszti. 10 percznyi szünet után Hirsch Mór és Henrik elővezettetnek. Vádló : Kohn Dávid kihallgatásától, mint aki a jelentés szerint már tegnap óta bujdosik, feltétlenül eláll. Hirsch Mór és Henrik leteszik az esküt. Negyedik tanú Hirsch Henrik, 32 éves, izraelita, a Variétés színház igazgatója. Azon sok levél után, melyet Saphir Sándor hozzá intézett.