Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. május (6. évfolyam, 18-21. szám)

1872-05-05 / 18. számú melléklap

fedezné a ménesek és méntelepek szükség­lete mellett a méngazdaságok cselédszük­ségletét is, gondoskodni kellett arról, hogy e hiány idejekorán fedeztesék, mit legczél­­szerűbben úgy lehetene elérni, ha a mé­nesbirtokok lassan kint és fokozatosan pol­gári cselédséggel láttatnak el. Ezen átalakítás 1872. január hó 1-jén már meg is kezdetett. A kisbéri ménesbir­toknak 3028 holdas gazdasági kerületéből ugyanis ez évben elbocsáttatott, illetőleg a telepek rendelkezésére bocsáttatott a kato­nai cselédség, s helyette 82 polgári cseléd fogadtatott fel a nevezett gazdasági kerü­letbe. E kezdemény sikere leend mérvadó arra nézve, mily módozatok mellett s mennyi idő lefolyása alatt lehet majd egyelőre legalább az egész kisbéri, idővel pedig a többi ménesbirtokokat is teljesen polgári cselédséggel ellátni. A ménesbirtokok gazdasági kezelésére a hadügyminiszérium igaz­gatása alatt az átvételt megelőző évtized folyamában elegendő figyelem fordíttatott ugyan, s különösen a külső berendezés hazánkban ritka igyekezettel és költséggel volt keresztülvive, mivel legjobban a kitűnő eredménynyel keresztülvitt befásitás,a jól fentartott utak, s a szilárd gazdasági épü­letek létezése tett tanúságot, — de maga a szorosabb értelemben vett gazdasági üzlet nem a gyakorlattal párosult s a helyi vi­szonyokhoz józanul alkalmazott elmélet szabályai szerint, hanem az egyes ténye­zők túlnyomó behatása mellett, az idősze­rűit mérvadó egyéniségeknek változó fel­fogása szerint kezeltetett. Gazdasági ütemterv nem létezett, s így a földmivelés nem bizonyos meghatározott vetésforgáson alapult, hanem évről- évre lett megállapítva a gazdasági tervezet. Ezen rendszer nélküli gazdálkodás meg­szüntetése czéljából a központi bizottmány kebeléből egy szakbizottság lett mindhá­rom ménesbirtokba kiküldve, mely az 18­70. év nyarán eszközölt helyszíni szemle alap­ján reformjavaslatait a ministeriumnak be­nyújtotta. Ezen javaslatok alapján minden egyes ménesgazdaság számára rendszeres üzem­tervek állapíttattak meg, melyekben nem­csak a létező és előteremthető minden pro­­ductionális tényezők s a helyi tapasztala­tok, valamint az újabb időben átalakult agrariális és kereskedelmi viszonyok, ha­nem a méneseknek minden tekintetben biztosított fentartása is kellő figyelemben részesülvén, az addig terv nélkül folytatott szabad gazdálkodást bizonyos évsorra meg­állapított rendszeres gazdasági üzlet vál­totta fel. A föld termőképességének szempontjá­ból első helyen áll a mezőhegyesi ménes­birtok, melynek talaja még annyi növényi tápanyagot tartalmaz, hogy kedvező idő­járás esetében egyelőre még trágyázás nél­kül is bő terméseket adna. A kisbéri ménesbirtok már sokkal sová­nyabb és igen változó talajjal bír , miután azonban meglehetős trágyázási állapotban van, s az évelő takarmánytermelés is már évek óta nagyobb mérvben meghonosítta­­tott, annálfogva megfelelő mivelés és bő­vebb trágyázás mellett kielégítő terméseket nyújt­­. Talajminőségre nézve leggyengébb a bá­bolnai ménesbirtok, mit eredeti minősé­gén kívül főleg annak lehet tulajdonítani, hogy ezen birtokon tartatott aránylag a legkisebb marhalétszám, s hogy a legelők és rétek majdnem egy évszázad óta minden trágyázás vagy javítás nélkül használtat­ván, az átvétel alkalmával már oly gyen­gék voltak, hogy alig lehetett róluk a mé­nest eltartani, mely a gyenge takarmányo­zás folytán már teljes hanyatlásnak indult volt. Ezen baj rögtöni orvoslásául a trágyater­melés jelentékeny szaporításán kívül nagy­mérvű évelő takarmánytermesztés kezdetett meg, s eddig már oly jó sikerrel folytatta­tok, hogy már ez évben 270 hold sikerült luczernás van a birtokon, mely terület a legközelebbi években egész 500 holdig fog szaporittatni. Épületek dolgában is leggyengébben állott a bábolnai ménesbirtok, amennyiben csak a központban birt használható jó gaz­dasági épületekkel, mely baj azonban ma már nem létezik, miután az egész birtok két külön gazdaságra választatván el, a le­folyt három év alatt mindkét kerület meg­felelő számú épületekkel lett ellátva. Mindhárom ménesbirtoknak gép- és szer­számjára az átvétel óta jelentékenyen sza­poríthatott, minek tanúságául itt csak az említtetik fel, hogy a lefolyt három év alatt hét gőzcséplőgép vásároltatott, úgy hogy ma már Kisbéren 3, Bábolnán 2, és Mező­hegyesen 10 gőzcséplőgép van alkalma­zásban. Az erdők és ültetvények művelésére és fentartására a lefolyt 3 év alatt mindhárom ménesbirtokon különös gond lett fordítva. A legroszabb minőségű bábolnai ültet­vények javítása minden módon megkísér­­tetik, s ha ez teljesen nem is sikerülene, az nem a hibás kezelésnek, hanem azon körül­ménynek lesz tulajdonítandó, miszerint a birtoknak épen azon 557 holdas területe­kön befásítva, melynek terméketlen talaja bár­mi­ egyébre még kevésbé lett volna hasz­nálható. A kisbéri 2868 holdas erdőterület eddig két különböző terv szerint miveltetett. Az alantabb és közelebb fekvő 1691 holdnyi erdőrész rendes 40 éves vágásokra volt beosztva, a távolabb és magasabban fekvő 1052 holdnyi erdőrész pedig 80, egész 100 éves, eddig még rendezetlen for­dákban kezeltetett. Miután azonban tapasztaltatott, hogy egyrészt a 40 éves fordákban kezelt erdők a kisbéri talaj minőségénél fogva itt még ezen korosztályban nem érik el azon fejlett­ségi fokot, mely fatermelésük kellő kihasz­nálását biztosítaná, ellenben pedig a 80 és 100 éves állam többnyire oly ritka és ne­velkedésében már megállapodott erdőt fog­lal magában, mely haszonnal tovább fenn nem­­tartható, annálfogva oly erdészeti üzemterv fog meghonosíttatni, mely szerint az egész erdőterület egyformán 60 éves formákban fog kezeltetni, a szükséges hosz­­szabb és nehezebb szálfa pedig erős magfák meghagyása által a rendes 60 éves vágá­sokban előállíttatni. Ezen üzemterv keresz­tülvitele előreláthatólag az eddiginél tete­mesen nagyobb erdészeti jövedelmet fog a kisbéri ménesbirtokon biztosítani. A­mi végre a mezőhegyesi erdőültetvé­nyeket illeti, azokról el lehet mond­ani, hogy ritka szakér­telemmel és kitartással alapít­­tattak s már több évtized óta kitűnő ápo­lásban részesíttettek, úgy hogy az átvétel óta az addigi kezelésben igen kevés változ­tatást kellett tenni. A ménesbirtokok nyers termékei az alább látható kimutatásban vannak összefog­lalva; megjegyeztetik azonban, hogy ezen kimutatás azért nem terjedhet ki a legközelebb lefolyt 1871-ki gazdasági évre, mivel a gabonatermés még nincsen telje­sen kicsépelve. Az 1869. és 1870-ik évi termés a követ­kező : Azon megjegyzéssel, hogy a ménesbir­tokokról vezetett számadásokban az évi jövedelmet mindig a megelőző év termé­nyeinek értékesítési összege képezi, hogy továbbá az összes ménesintézeti épületek­nek fentartása is a gazdaságok terhé­re rovatik, a holdankint bejött tiszta jöve­delem következő , úgymint: 1869- ben az 1868-iki kitűnő termés és középár folytán 6 frt 14 ki. 1870- ben az 1869-iki silány termés és középár folytán, midőn még egynémely termény a vetőmagot sem hozta be.............................3 frt 05 kr. 1871- ben az 1870-iki közép termés és jó árak mellett . 8 frt 20 kr. 1872- re az 1871-iki középter­més és feltehetőleg megma­radó magas árak mellett remélhető........................9—10 frt. Bábolna Kisbér . . ® N © Tî R® CB Ménes gazdaság megnevezése K­i­m­u­t­a­t­á­s­a a magy. kis­ ménesbirtokok 1869. és 1870. évi terményeinek : P: N 00 GO s ° ° 3 1869 1870 összesen C: N GO 00 ® -4 03 O ° ° 3 1 1 í vT* J* J* 'íf­•a a O' If*. —■ 5 "s « g g 1 O' -4 00 6,365 65,815 71,180 as a» Cn 33 S O! et­►i fe 3 ©­Oz 08ZÍ «zna ; 1 1 1 1 1 ! 14,462 8,062 22,524 tavaázi 8,351 6,774 10,125 ZD J— «4 b? c ~ZD i— -4 03 ZD O' 270 9,082 9,362 Bozs 4,646 6,411 10,087 6,517 12,059 19,176 CD O' 03 CD M ^ to i Z. O to O' -4 Árpa tO — O' Ci ZD "b* CP -a O -4 C3 r— 15,742 19,660 35,402 34,384 62,939 97,363 Zab 1 1 1 64 266 330 JO J-* ~Vl GO 'zD 1*5- to It- 03 O Köles 1 1 ! 130 130 03 03 I 03 03 1 Lóbab jß O’ JM 0 flî W 05 W 05 01 CD o >— CD ti­­“tO GO 03 O 03 03 Í­­C5 GC 7,200 40,216 47.446 ï'engeri 60 60 ZD ZD ZD ZD -4 -4 1 1 1 Bükköny 12,651 23,780 36,431 00 03 h* JD Os Ci O» C5 b O' t— ce O O 46,842 243,815 289,657 BSC' «s CBS» Széna s fegyéb mester- 1­séges takarmány 1 1 1 1 1 1 1 1 1 S3 1(5 H M — Ci tf* 03 O' GO O' JO JsO ^ CD ZD CO tf»- 03 3,405 1,637 5,042 a kö­mény &3 65 64 129 45 8 53 61 39 100 puha 138

Next