Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. augusztus (6. évfolyam, 31-34. szám)

1872-08-04 / 31. számú melléklap

végén kivonatot készít, mely az árvák és gondnokoltak névsorát tartalmazza, a lét­­számban történt fogyatkozás és a szaporo­dás kiemelésével. E kivonat az iskolábajá­­rás, foglalkozás, tűzkárbiztosítás és más nevezetesebb viszonyokra vonatkozó rova­tokkal meg is bővíttethetik, és mindig a járási szolgabirókat terjesztetik fel. 119. §. Kezeli az árvapénztárt, őrzi az árvák letéteményeit, fontosabb okiratait és az adósok árvapénztári, valamint az egyes árvák nevére szóló magánkötelezvényeit, vezeti az árvapénztár könyveit és készíti az árvapénztár évi számadásait, a községi jegyző közreműködésével. Képviseli az ár­vapénztárt jogi ügyekben. Az árvapénztár helyes kezeléséért első­sorban felelős (közs. törv. 87. §.) Megvá­lasztatásához szükséges, hogy értelmi és erkölcsi képesség mellett elegendő vagyoni biztosítékkal is birjon. (Igazságügyi­, rend. 18852 — 869. sz.) Osztozik az elöljárósággal annak fen­­nebb elősorolt teendőiben. Részletes teendőit a pénzkezelési szabá­lyok adják elő. KILENCZEDIK FEJEZET. Az árva- és gondnoksági ügyek átvételéről és az árvaügyi közköltségek alapjár­ól. 120. §. Az árva- és gondnoksági ügyek­nek a megyei törvényszéktől való átvéte­lére és az árvaügyi közköltségek alapjára nézve határoztatik: a) A közp. árvatörvényszék illetősége alá tartozó pesti,pilisi, váczi és uj­pesti já­rások árva- és gondnoksági ügyei a közp. törvényszékek ügyeitől eddig is elkülönít­ve az árvatörvényszék saját irattárában egészen önállóan kezeltetvén és őriztetvén, ezen ügyek iratcsomóit a közp. törvény­székektől átvenni nem szükséges. A­meny­nyiben az iratcsomókban nem csupán ár­va- és gondnoksági, hanem a már befeje­zett vagy még folyamatban lévő örökösö­dési eljárás folytán egyszersmind hagya­téki iratok vagy általában oly iratok is volnának, melyek a bíróság illetősége alá tartoznak, ezeket az árvaszék az illető bí­róság megkeresésére, vagy pedig hivatalból esetenként­ fogja kiadni további eljárás végett. b) A czeglédi polgári törvényszék illető­sége alá tartozó kecskeméti járás és a kalo­csai törvényszék illetősége alá tartozó Sol­ti járás azon árva- és gondnoksági ügyeire nézve, melyeket a törvényszék még el nem intézett, és azokra nézve, melyeket elinté­­­zett ugyan, de jelentést vár rájuk és így befejezetteknek nem tekinthetők, rendes átadásnak és átvételnek lesz helye, a tör­vényszék kinevezett elnöke és a közp­­ár­vaszék megválasztott elnöke közt, kihez még 2 bizottsági tag és a tiszti ügyész járul. E czélból a most említett árva- és gond­noksági ügyek egyenkint jegyzékbe vétet­nek és a jegyzéknek három eredeti pél­dányban történt kiállítása és kölcsönös aláírása már a megyei közp. árvaszék irattárába szállíttatnak­. A jegyzék egyik pél­dánya az átadó elnöknél marad, a másik a közp. árvas-­ék irattárába tétetik, a har­madik a megyei bizottság elé terjesztetik. A­mennyiben az így átvett iratcsomók­ban nem csupán árva- és gondnoksági, ha­nem a már befejezett vagy még folyamat­ban levő örökösödési eljárás folytán egy­­szersmind hagyatéki iratok vagy általában oly iratok is volnának, melyek a bíróság illetőségéhez tartoznak, ezek kiadására és további ellátására nézve is az a) alatti el­járási mód lép életbe. c) Minthogy az árvaszék valamennyi tisztviselői és összes segédszemélyzete a házi pénztárból fogja kapni fizetését, en­nélfogva a provisorium idejében alakított s­z árvaügyi közköltségek alapjáénak ne­vezett pénztár, mely a községi közgyámok kamathatodának egy részéből nyerte évi bevételeit, és 2 árvaszéki ügyész, 1 árva­széki számvevő, 1 segédszámvevő, 2 bij­­nok és 1 hivatalszolga évi fizetését fedezte, jövőre megszűnik, és a jelen év végén mu­tatkozó pénztári maradvány, a megvizs­gált számadás alapján, a megyei letéthi­vatalban kezelt „apátián és anyátlan me­gyei árvák alapjáéhoz csatoltatik. II. Rész. Az árvapénzek kezelése. ELSŐ FEJEZET. Az összesített árvapénztárról. 121. §. A megye hatósága alá tartozó községekben, a készpénzbeli árvagyon kezelésére nézve, az összesített (cumulativ) pénztári kezelés, az 1870.42. t. sz. 10. §-a értelmében tovább is fenntartatik ; azonban a fennforgó szükségletek által követelt, részben már életbe is léptetett, részben pe­dig egészen új és ezután életbeléptetendő javításokkal, melyek az illető szakaszokban vannak fölvéve. Az árvapénztár tartozási és követelési állásának alapját jövőre is azon gondosan megőrzendő kimutatások képezik, melyek szerint a község az árvavagyont a volt adó­hivataloktól vagy árvabizottmányoktól át­­­vette. 122. §. Ezen kezelési módszer két főrészre oszlik. Az egyik előtünteti az árvák és gond­nokság alattiak követelését, miről egy la­pozott és zsinórral átfűzött könyv vezette­tik, mely tartozási főkönyvnek neveztetik és azt mutatja ki, hogy az összesített pénz­tár mennyivel tartozik az árváknak. A másik az összesített árvapénztár köve­telését tünteti elő, mivel az előbbihez ha­sonló könyv vezettetik, mely követelési fő­könyv nevet visel és azt mutatja ki, hogy a pénztár mennyit követel az adósoktól. 123. §. Mindenféle készpénz, mi az ár­vák számára befoly, valamint a kötelezvé­nyek, kivéve azokat, melyek bizonyos, alább említett okokból, az árvák nevére szólanak, a közös pénztárt illetik, s ösz­­szesdett pénztári kezelés alá tartoznak. 124. §. Ezen rendszabály ki nem zárja azt, hogy egyes vagyonosabb árvák vagy gondnokoltak javai külön gyámok és gond­nokok által külön ne kezeltessenek, mely esetben külön gyám­i és gondnoki szám­adásnak van helye, az I. rész harmadik fe­jezetében előírt bevételi és kiadási rova­tokkal. MÁSODIK FEJEZET. A pénztári naplóról. 125. §. A községi közgyám köteles a VI. sz. alatti pénztári naplót vezetni. 126. §. Az első rovat a folyó- vagy té­telszám, mely január első napjától kezdve az év végéig szakadatlan sorrendben foly. A második rovatban a bevételt vagy kiadást igazoló okmányok kapnak folyó­számot, s ezek a napló mellékleteit képe­zik ; mindegyik okmány külső lapjára a napló folyó- és mellékleti száma, valamint az évszám följegyzendő ekképen: Vt 187.. A harmadik rovatba az okmány tegy­­száma, a negyedikbe a bevétel és kiadás napja vezetendő. Az ötödik rovatba jó a tartozási vagy követelési főkönyv lapszáma, hova a bevé­tel vagy kiadás átíratott. A hatodik rovatba a bevett vagy kia­dott tárgy, lehető rövidséggel, de minden­esetre főbb ismertető jelei szerint. A többi rovatok a tárgy minőségéhez képest számokkal töltetnek ki. A tizenötödik rovat egészen önálló, mely a közös pénztári bevételre és kiadásra nem vonatkozik; ennek csak az a czélja, hogy a hetedik százalékból nyert bevétel meny­­nyiségét elkülönítve kimutassa. 127. §. A naplónak mindegyik tétele, legyen az bevételi vagy kiadási, szabály szerint okmányilag igazolandó. Azon kia­dásokról, melyeket a községi elöljáróság az árvák aprólékos szükségleteinek fede­zésére saját hatáskörében utalványozhat, a nyugta mindenesetre melléklendő, hogy az ilyen kiadás valódisága igazolva legyen. 128. §. Mindaz, mi az árvákra és adósokra nézve bevétel és kiadás tárgyát képezi, a naplóba bevezetendő. Osztályegyezségek, árverési jegyzőkönyvek, haszonbéri és adásvételi szerződések, ítéletek, végzések, melyek alapján az árvák készpénzbeli va­gyonhoz jutottak, még akkor is beveze­­tendők, midőn a pénztár valódi állását kell előtüntetni, ennélfogva nem szabad a számrovatokban olyan értéket bevételbe vagy kiadásba tenni, melynek valóságos befizetése vagy kiadása csak későbben fog történni. Itt még a következőket szükséges jól megkülönböztetni: a) Midőn a befolyt készpénzből kötelez­vényre kölcsön adatik, akkor (mint a VI. alatti példányból is látható) a kötvény be­vételbe, a, kölcsön adott pénz pedig ki­adásba tétetik; ez áll megfordítva is, ha t. i. valamelyik adós tőketartozását befi­zeti, ez bevételbe, a kötvény pedig, mely neki visszaadatik, kiadásba iratik. Mert különben a bevételi és a kiadási rovatok összeadása és a kiadások levonása után úgy a készpénzben, valamint a kötvények­ben hiány fogna mutatkozni, nevezetesen a készpénzrovatban azon összeg, mely kölcsönre kiadatott, a magánkötvények rovatában pedig a tettleg ugyan visszaadott, de kiadásba nem tett kötelezvény hiányoz­ni Lg. b) Gyakran megtörténik az is, hogy több árvát közösen illető tömeg a felosz­tás által változást szenved. Például három árvának van közösen a tartozási főkönyv 10. lapján 300 irt követelése a pénztáron; az egyik nagykorúvá lesz, az árvaszék­el­

Next