Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. augusztus (6. évfolyam, 31-34. szám)
1872-08-04 / 31. számú melléklap
rendeli, hogy a közös vagyon elosztassék, abból a nagykorúnak 100 főt kifizettessék, a két árva osztályrésze pedig elkülönítve kezeltessék. Ez esetben a közös tömegről vezetett számla (miről tüzetesen alább lesz szó) berekesztetik, hivatkozással azon főkönyvi lapszámokra, hová a két árva osztályrésze elkülönített, kezelés czéljából átíratott. Az árvaszék ezen rendelete oly módon foganatosittatik, hogy a napló első 5 hét rovata pontosan kitöltetvén, bevételbe nem iratik semmi, mert a közösen lirt 300 frt ott már különben is előfordul (t. i. a pénztárban megvan), hanem a nagykorúnak kifizetett 100 főt a készpénzrovatban kiadásba tétetik. c) De azon eset is előfordulhat, hogy az ilyen, több árvát közösen illető tömegben az árvaszék osztályt rendel anélkül, hogy egyik vagy másik árva osztályrészének kifizetése szükségeltetnék. A közgyám a közös tömegről vezetett számlát ily esetben is rekessze be s mindegyik árvának a neki jutott osztályrészről külön számlát nyisson. Ezt tenni még akkor is szükséges, midőn az árvaszék különösen nem rendeli, mert a közös tömegekre nézve szabály az, hogy azoknak előbb-utóbb osztály alá kellene kerülniük, nemcsak azért, mivel egyik vagy másik árva nagykorúvá lesz, hanem azért is, mert az egyiknek több kiadása van mint a másiknak, tehát a részek nem maradnak egyenlők. Mihelyt tehát egy közös tömeg a részek meghatározásával osztály alá került, az egyes részek számára, ha nem rendeltetett volna is, helyes pénztári kezelés czéljából külön számlákat kell nyitni. Az ilyen végzés úgy foganatosíttatik, hogy a napló hét első rovata kitöltetvén, a számrovatok keresztülhuzatnak. Többire nézve úgy, mint b) alatt. d) Hasonló eljárást kell követni akkor is, midőn egyik árvatömegből bizonyos összeg a másikba tétetik át. Például azt rendeli az árvaszék, hogy N. árva tartozik X. árvának 100 frtot megtéríteni. Ekkor a közgyám N. árva főkönyvi számláján 100 frtot kiadásba, X. árvának pedig bevételbe tesz, a napló számrovatai üresen maradván. e) Gyakrabban előfordul azon eset is, hogy az árvaszék osztálya, eladás, vagy haszonbérlet megerősítése alkalmával a közgyámot egyidejűleg oda utasítja, hogy a nagykorú örökösöktől, a vevőtől vagy haszonbérlőtől bizonyos összeget hajtson be, vagy időnként vegyen be, és azt az árvák javára tegye bevételbe. Megtörténik azonban, hogy az illető nem tud vagy nem is tartozik rögtön fizetni, s ennélfogva a bejegyzés alkalmával tényleg bevétel vagy kiadás nem történik; ilyen esetben a számrovatok ugy a naplóban, valamint a számlában keresztülhúzandók, s midőn későbben a fizetésre kötelezett fél fizet, akkor az öszszeg a fizetés napján azzal vétetik bevételbe, hogy N. N. a 20-ik tételszám alatti végzés vagy haszonbéri szerződés vagy más okmány következtében fizetett ennyit s ennyit. Ha tehát az árvaszéki rendelet a pénztár tartozási és követelési állását semmi tekintetben nem érinti, mint például a fennebb említett osztály vagy áthelyezés eseteiben, mi egyedül az árvák egymás közti viszonyaira vonatkozik, vagy midőn a bevétel és kiadás csak később történik, akkor a számrovatok mindig üresen hagyandók és keresztülhúzandók. 129. §. Arany- és ezürstneműeket, drágaságokat meg kell előbb becsültetni, s a bevezetés a becslevél alapján a tárgyak részletes leírásával történik. 130. §. A naplónak minden tétele a tartozási vagy követelési főkönyvbe, vagy esetleg mindkettőbe is, az illető számlába kivétel nélkül azonnal átírandó. A naplóban nem szabad olyan tételnek előfordulni, mely a tartozási vagy követelési főkönyvben az illető számla alatt elő nem fordul. Ha a kezelése részben hiányos, akkor az feltétlenül rész, mert a naplónak a két főkönyvvel szorosan egyeznie kell. Ha például az év végével vagy bármikor a főkönyvben előforduló számlák bezáratnak, akkor mind a tartozási, mind a követelési pénztári állásra vonatkozó főösszegeknek pontosan egyezniök kell az ugyanazon napról berekesztett napló főösszegeivel. (Ez a VI. VII. VIII. számú mintáknál példával van megvilágosítva) Ebből következik, hogy ha a fennebbi irányban csak egyszer is követtetnék el hiba, az év végével, midőn a főkönyvi számlák és a napló berekesztetnek, a főösszegek nem fognak egyezni, s ezen kezelési hiba helyrehozása tekintetéből nem maradna egyéb hátra, mint a naplót az első tételtől az utolsóig keresztülnézni, hogy mindegyik tétel a fentebbiek értelmében helyesen van-e bevezetve, s hogy ezen tételek az illető főkönyvek számláiba szám szerint helyesen írattak-e át. Hogy a naplóba vezetett tételeket melyik főkönyvbe kell átírni, ez a tárgyak minőségétől függ. Általános szabály az, hogy az árvák részére történt mindenféle bevétel és kiadás a tartozási főkönyvbe, a kötelezvények, valamint az adósok által befizetett, vagy nekik kölcsön adott tőkék és kamatok a követelési főkönyvbe tartoznak. Egyedüli kivételt képeznek az árva nevére kiállított kötvények, melyek természetüknél fogva mindkét főkönyvbe áthatnak. (Lásd a napló első tételszáma alatti bejegyzést.) 131. §. A napló számára több iv főzetik egybe, melyek egy mérsékelt füzetet képeznek. A fonal végei az utolsó lapon a község szokott pecsétjével lepecsételtetnek. Egy füzet szolgálhat több hónapra, félévre vagy kisebb pénztáraknál egész évre is. A naplót beköttetni nem szabad, mert mellékleteivel válhatlan kapcsolatban áll. 132. §. A napló oldalai rendesen összeadatnak, s az eredmény a következő oldalra áttétetik. A kiadás levonásának csak akkor van helye, midőn a füzet megtelik, s ekkor a maradvány a második füzetbe vitetik által, vagy olyankor, midőn a járási szolgabiró a pénztárt megvizsgálja. A pénztárban minden időben készpénzben és kötvényekben annyinak kell lenni, mint a mennyit a kiadás levonása előtüntet. 133. §. A kötelezvények a napló folyóés mellékleti számával elláttatván, nem köttetnek a naplóhoz, hanem évről-évre egy külön csomóba tétetnek s ekképen a pénztárban megőriztetnek. HARMADIK FEJEZET. A tartozási főkönyvről. 134. §. A napló mellett köteles a közgyám a VII. minta szerint tartozási főkönyvet vezetni, mely az összesített árvapénztár tartozási állásáról szól. Ez keményen beköttetik oly módon, hogy bekötés alkalmával a lapok középen egy zsinórral átfüzetnek. Minthogy ezen könyv több évre szolgálhat, ennélfogva szükséges, hogy megfelelő vastag kötetet képezzen. 135. §. Minden lap folyószámot kap és két főrovatból áll. Az egyikbe az árva követelése iratik, mit az összesített pénztáron, esetleg magánadósokon és letéteményekben követel; a másikba azon kiadások vezettetnek, miket a pénztár időnkint az árva részére teljesít. A kiadási tételeknél a keret mindig feljegyzendő. A követelési főkönyv lapjára csak akkor történhetik hivatkozás, midőn olyan köz-, vagy magánkötvény vezetik be vagy adatik ki, mely az árva nevére szól, különben soha. Ezen lap az árva számlájának neveztetik, melybe a naplóbeli tétel átiratik, s minthogy vezetése húsz évig is eltarthat, ennélfogva szükséges, hogy a tömeg nagyságához képest egy vagy több egymásután következő üres lap a számla folytathatása végett fenntartassék. A folyószámok, tekintet nélkül a különböző évek alatt történt bejegyzésekre, szakadatlan sorrendben folynak. A számlák helyes vezetésére nézve megjegyeztetik : a) Valahányszor kamatozó tőke iratik be, az ilyen tétel után a legközelebbi rovatba munkatlanul bejegyeztessék, hogy a tőke mely időtől kamatoz, de a kamatrovat üresen hagyandó, mert az év végével, vagy az árva végleges kielégítése alkalmával a számla bezáratván, ekkor az egyes tőkék után járó 6% kamatok kiszámíthatnak, s a tőke után a kamatrovatba beíratnak. Ezt követi a tőke és a kamat összeadása, a kiadás levonása, s a maradványnál mutatkozó kamat tőkésítése, szorosan oly módon, miként a mintában mindkét főrovatra nézve felhozott példákból látható. b) A számlát, midőn az a nagykorúvá vált árva kielégítése végett bezáratik, következő záradékkal kell befejezni: „Pestmegye árvaszékének (ekkor és ilyyen szám alatt kell) végzése által véglegesen kielégittetni rendeltetvén, a mai napon a fennebbi követelés a napló 27 ik tételszáma alatt kifizettetett. Kell... N. N. közgyám.“ e) Ha az árva részére kamatok utalványoztatak, például oly meghagyással, hogy a tőke utáni kamatok évnegyedenkint kifizettessenek, ez esetben az egész évre járó kamatot előbb ki kell számítani, de a követelési kamatrovatba előírni nem szükséges, hanem a lefizetés tárgyrovatában röviden megemlítendő, hogy például 300 frt tőke után 187.... évre járandó 18 frt kamatnak egy negyed része vagy fele kiadatott. 136. §• A tartozási főkönyvben mindegyik községbeli árvának vagy gondnokoltnak, kinek az árvapénztáron követelése van, külön számlával kell bírnia. 244