Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. augusztus (6. évfolyam, 31-34. szám)

1872-08-04 / 31. számú melléklap

rendeli, hogy a közös vagyon elosztassék, abból a nagykorúnak 100 főt kifizettessék, a két árva osztályrésze pedig elkülönítve kezeltessék. Ez esetben a közös tömegről vezetett számla (miről tüzetesen alább lesz szó) berekesztetik, hivatkozással azon fő­könyvi lapszámokra, hová a két árva osz­tályrésze elkülönített, kezelés czéljából át­íratott. Az árvaszék ezen rendelete oly módon foganatosittatik, hogy a napló első 5 hét rovata pontosan kitöltetvén, bevételbe nem iratik semmi, mert a közösen lirt 300 frt ott már különben is előfordul (t. i. a pénz­tárban megvan), hanem a nagykorúnak kifizetett 100 főt a készpénzrovatban kia­dásba tétetik. c) De azon eset is előfordulhat, hogy az ilyen, több árvát közösen illető tömegben az árvaszék osztályt rendel a­nélkül, hogy egyik vagy másik árva osztályrészének kifizetése szükségeltetnék. A közgy­ám a közös tömegről vezetett számlát ily esetben is rekessze be s mindegyik árvának a neki jutott osztályrészről külön számlát nyisson. Ezt tenni még akkor is szükséges, midőn az árvaszék különösen nem rendeli, mert a közös tömegekre nézve szabály az, hogy azoknak előbb-utóbb osztály alá kellene kerülniük, nemcsak azért, mivel egyik vagy másik árva nagykorúvá lesz, hanem azért is, mert az egyiknek több kiadása van mint a másiknak, tehát a részek nem maradnak egyenlők.­­ Mihelyt te­hát egy közös tömeg a részek meghatározásával osztály alá ke­rült, az egyes részek számára, ha nem ren­deltetett volna is, helyes pénztári kezelés czéljából külön számlákat kell nyitni. Az ilyen végzés úgy foganatosíttatik, hogy a napló hét első rovata kitöltetvén, a számrovatok keresztülhuzatnak. Többire nézve úgy, mint b) alatt. d) Hasonló eljárást kell követni akkor is, midőn egyik árvatömegből bizonyos összeg a másikba tétetik át. Például azt rendeli az árvaszék, hogy N. árva tartozik X. árvának 100 frtot megtéríteni. Ekkor a közgyám N. árva főkönyvi számláján 100 frtot kiadásba, X. árvának pedig bevételbe tesz, a napló számrovatai üresen maradván. e) Gyakrabban előfordul azon eset is, hogy az árvaszék osztálya, eladás, vagy haszonbérlet megerősítése alkalmával a köz­gyámot egyidejűleg oda utasítja, hogy a nagykorú örökösöktől, a vevőtől vagy haszonbérlőtől bizonyos összeget hajtson be, vagy időnként vegyen be, és azt az ár­vák javára tegye bevételbe. Megtörténik azonban, hogy az illető nem tud vagy nem is tartozik rögtön fizetni, s ennélfogva a bejegyzés alkalmával tényleg bevétel vagy kiadás nem történik; ilyen esetben a szám­rovatok ugy a naplóban, valamint a számlá­ban keresztülhúzandók, s midőn későbben a fizetésre kötelezett fél fizet, akkor az ösz­­szeg a fizetés napján azzal vétetik bevé­telbe, hogy N. N. a 20-ik tételszám alatti végzés vagy haszonbéri szerződés vagy más okmány köv­etkeztében fizetett ennyit s ennyit. Ha tehát az árvaszéki rendelet a pénz­tár tartozási és követelési állását semmi te­kintetben nem érinti, mint például a fen­­nebb említett osztály vagy áthelyezés ese­teiben, mi egyedül az árvák egymás közti viszonyaira vonatkozik, vagy midőn a be­vétel és kiadás csak később történik, ak­kor a számrovatok mindig üresen h­agyan­­dók és keresztülhúzandók. 129. §. Arany- és ezürstneműeket, drágasá­gokat meg kell előbb becsültetni, s a beve­zetés a becslevél alapján a tárgyak rész­letes leírásával történik. 130. §. A naplónak minden tétele a tar­tozási vagy követelési főkönyvbe, vagy esetleg mindkettőbe is, az illető számlába kivétel nélkül azonnal átírandó. A naplóban nem szabad olyan tételnek előfordulni, mely a tartozási vagy követe­lési főkönyvben az illető számla alatt elő nem fordul. Ha a kezelés­e részben hiányos, akkor az feltétlenül rész, mert a naplónak a két főkönyvvel szorosan egyeznie kell. Ha például az év végével vagy bármikor a főkönyvben előforduló számlák bezárat­nak, akkor mind a tartozási, mind a köve­telési pénztári állásra vonatkozó főössze­geknek pontosan egyezniök kell az ugyan­azon napról ber­ekesztett napló főösszegei­vel. (Ez a VI. VII. VIII. számú minták­nál példával van megvilágosítva) Ebből következik, hogy ha a fennebbi irányban csak egyszer is követtetnék el hiba, az év végével, midőn a főkönyvi számlák és a napló berekesztetnek, a fő­összegek nem fognak egyezni, s ezen ke­zelési hiba helyrehozása tekintetéből nem maradna egyéb hátr­a, mint a naplót az első tételtől az utolsóig keresztülnézni, hogy mindegyik tétel a fentebbiek értel­mében helyesen van-e bevezetve, s hogy ezen tételek az illető főkönyvek számláiba szám szerint helyesen írattak-e át. Hogy a naplóba vezetett tételeket me­lyik főkönyvbe kell átírni, ez a tárgyak minőségétől függ. Általános szabály az, hogy az árvák részére történt mindenféle bevétel és kiadás a tartozási főkönyvbe, a kötelezvények, valamint az adósok által befizetett, vagy nekik kölcsön adott tőkék és kamatok a követelési főkönyvbe tartoznak. Egyedüli kivételt képeznek az árva nevére kiállított kötvények, melyek természetük­nél fogva mindkét főkönyvbe áth­atnak. (Lásd a napló első tételszáma alatti be­jegyzést.) 131. §. A napló számára több iv főze­tik egybe, melyek egy mérsékelt füzetet képeznek. A fonal végei az utolsó lapon a község szokott pecsétjével lepecsételtetnek. Egy füzet szolgálhat több hónapra, félévre vagy kisebb pénztáraknál egész évre is. A naplót beköttetni nem szabad, mert mellékleteivel válhatlan kapcsolatban áll. 132. §. A napló oldalai rendesen össze­adatnak, s az eredmény a következő oldal­ra áttétetik. A kiadás levonásának csak akkor van helye, midőn a füzet megtelik, s ekkor a maradvány a második füzetbe vitetik által, vagy olyankor, midőn a já­rási szolgabiró a pénztárt megvizsgálja. A pénztárban minden időben készpénzben és kötvényekben annyinak kell lenni, mint a mennyit a kiadás levonása előtüntet. 133. §. A kötelezvények a napló folyó­­és mellékleti számával elláttatván, nem köttetnek a naplóhoz, hanem évről-évre egy külön csomóba tétetnek s ekképen a pénztárban megőriztetnek. HARMADIK FEJEZET. A tartozási főkönyvről. 134. §. A napló mellett köteles a köz­gyám a VII. minta szerint tartozási fő­könyvet vezetni, mely az összesített árva­pénztár tartozási állásáról szól. Ez keményen beköttetik oly módon, hogy bekötés alkalmával a lapok középen egy zsinórral átfüzetnek. Minthogy ezen könyv több évre szolgálhat, ennélfogva szükséges, hogy megfelelő vastag kötetet képezzen. 135. §. Minden lap folyószámot kap és két főrovatból áll. Az egyikbe az árva kö­vetelése iratik, mit az összesített pénztá­ron, esetleg magán­adósokon és letétemé­­nyekben követel; a másikba azon kiadá­sok vezettetnek, miket a pénztár időnkint az árva részére teljesít. A kiadási tételek­nél a keret mindig feljegyzendő. A követelési főkönyv lapjára csak akkor történhetik hivatkozás, midőn olyan köz-, vagy magánkötvény vezetik be vagy ada­tik ki, mely az árva nevére szól, különben soha. Ezen lap az árva számlájának neveztetik, melybe a naplóbeli tétel átiratik, s mint­hogy vezetése húsz évig is eltarthat, ennél­fogva szükséges, hogy a tömeg nagyságá­hoz képest egy vagy több egymásután kö­vetkező üres lap a számla folytathatása végett fenntartassék. A folyó­szám­ok, tekintet nélkül a külön­böző évek alatt történt bejegyzésekre, sza­kadatlan sorrendben folynak. A számlák helyes vezetésére nézve meg­jegyeztetik : a) Valahányszor kamatozó tőke iratik be, az ilyen tétel után a legközelebbi rovat­ba munkatlanul bejegyeztessék, hogy a tőke mely időtől kamatoz, de a kamatro­vat üresen hagyandó, mert az év végével, vagy az árva végleges kielégítése alkalmá­val a számla bezáratván, ekkor az egyes tőkék után járó 6% kamatok kiszámíthat­nak, s a tőke után a kamatrovatba beíratnak. Ezt követi a tőke és a kamat összeadása, a kiadás levonása, s a maradványnál mutatkozó kamat tőkésítése, szorosan oly módon, miként a mintában mindkét főro­vatra nézve felhozott példákból látható. b) A számlát, midőn az a nagykorúvá vált árva kielégítése végett bezáratik, kö­vetkező záradékkal kell befejezni: „Pest­­megye árvaszékének (ekkor és ilyyen szám alatt kell) végzése által véglegesen kielé­­gittetni rendeltetvén, a mai napon a fennebbi követelés a napló 27 ik tételszáma alatt kifizettetett. Kell... N. N. közgyám.“ e) Ha az árva részére kamatok utalvá­nyoztatak, például oly meghagyással, hogy a tőke utáni kamatok évnegyeden­­kint kifizettessenek, ez esetben az egész évre járó kamatot előbb ki kell számítani, de a követelési kamatrovatba előírni nem szükséges, hanem a lefizetés tárgyrovatá­­ban röviden megemlítendő, hogy például 300 frt tőke után 187.... évre járandó 18 frt kamatnak egy negyed része vagy fele kiadatott. 136. §• A tartozási főkönyvben mind­egyik községbeli árvának vagy gondnokolt­nak, kinek az árvapénztáron követelése van, külön számlával kell bírnia. 244

Next