Budapesti Közlöny, 1872. október (6. évfolyam, 224-250. szám)

1872-10-01 / 224. szám

Földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. királyi miniszerem előterjesztésére Németh Imre tiszteletbeli osztálytanácsost valóságos osztálytanácsossá, Hölbling Antal ministeri titkárt elnöki titkárrá, végre Szegfi Mór tiszteletbeli titkárt valóságos ministeri tit­kárrá nevezem ki. Kelt Offenseeben, 1872. évi September 27-én.Ferencz József, 8. k. Szlávy József, s. k. Vallás- és közoktatási magyar ministerem előterjesztésére Szeifritz István püspöki tit­kárt s szentszéki ülnököt a pécsi székes­­egyház kanonokává nevezem ki. Kelt Gödöllőn, 1872. évi september hó 18-án.Ferencz József, s. k. Trefort Ágoston, s. k.­­ cs. és Apost. kir. Felsége f. évi sept. 26 án Offenseeben kelt legfelsőb elhatározásával Kralitz Dénes őrnagyot s az 59-ik zászlóalj parancsnokát a honvédelmi ministerium első ügyosztálya veze­tőjévé . Werklián Ferencz, a honvédelmi ministériumban beosztva volt honvédőrnagyot a balaton­somogyi 69. zászlóalj parancsnokává; majdi Kovács György őrnagyot s az esztergom­­komáromi 64. zászlóalj parancsnokát véglegesen a honvédség főparancsnoki első, és Kukovich Imre honvéd lovas őrnagyot s a főparancsnokságnál alkalmazott parancsőrtisztet főparancsnoki másod segédtisztté; lovag Henneberg Károly f­onvéd-lovas-alezre­­dest a nagy­kanizsai 9-ik honvéd lovas osztály parancsnokává kinevezni; Tolnay Gábor honvéd-alezredesnek s főparancs­­noki másod segédtisztnek a magyar honvédség­ben viselt rendfokozatáról való leköszönését en­gedélyezni, továbbá: Udvardy Péter honvéd-őrnagy s a nógrádi 52. zászlóalj parancsnokának a csallóközi 59. zászló­aljhoz ; gr. Pongrácz Károly honvéd őrnagy s a pesti l-ső zászlóalj parancsnokának a békés csongrádi 7. zászlóaljhoz, és Say Győző honvéd százados s a balaton-somogyi 69 ik zászlóalj parancsnokának a pesti 1-ső zász­lóaljhoz zászlóalj parancsnoki minőségben való át-­j helyeztetését elrendelni; végre: Had Károly, a Ferencz Károly főherczeg nevét viselő 52. gyalog­sorezred létszámába tartozó al­ezredest, s a XVI. hadosztály és hadparancsnokság vezérkari főnökét a rendszeresített 6-ik helyre leendő beszámítással a magyar honvéd gyalogság tettleges állományába alezredessé s a brassói 8-ik dandár ideig, parancsnokává, és Jablánczy Sándor főhadnagyot és magyar testőrt a honvédelmi ministérium 1 fő ügyosztá­lyában hiányzó lovas tiszti helyre való beszámítás és a honvéd lovasság tettleges állományában való nyilvántartás mellett főhadnagygyá legkegyelme­sebben kinevezni méltóztatott. Kelt Budán, 1872. sept. 29. Gróf Lónyay Menyhért, 8. k. A m. kir. igazságügyminister az adonyi királyi járásbírósághoz írnokká Valter János törvszéki bijnokot nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister Knie Lörincz ma­gyar csékei ügyvédet a belényesi kir. törvényszék mellé birósági végrehajtóvá nevezte ki. 1790_____________ Az igazságügyminister a szigetvári kir. járás­bíróság mellé birósági végrehajtónak Zaborszky Mihály vasmegyei volt esküdtet nevezte ki. Az igazságügyminister a németujvári kir. já­rásbíróság mellé birósági végrehajtónak Verhás Gyula pesti kir. adóhivatali tisztet nevezte ki. Az igazságügyminister a vágbeszterczei kir. járásbíróság mellé birósági végrehajtónak Vészeli János kisucza­újhelyi városi jegyzőt nevezte ki. A kir. igazságügyminister a világosi kir. járás­bíróság mellé birósági végrehajtóvá Bartha Ká­roly végzett jogászt nevezte ki. A kir. igazságügyminister a kis-jenői járásbí­róság mellé birósági végrehajtóvá Berta Károly volt községi jegyzőt nevezte ki. A m. k. pénzügyminister Pribék László II. oszt. tisztet a m. k. központi állampénztárnál I. oszt., és Tichy Miklós III. oszt. tisztet II. oszt. t­isztté nevezte ki. * A m. k. pénzügyminister Kaszaniczki Arnoldot az unghvári m. kir. erdőhivatalhoz irodatisztté nevezte ki. A vallás és közoktatási minister a kecskeméti bírói államvizsgálati bizottság tagjaivá Gaal Fe­­­rencz ottani törvényszéki elnököt, s Magyar László közö­s váltóügyvédet nevezte ki. A földmivelés, ipar- és keresk. m. kir. minister Ivánfi Géza tiszteletbeli ministeri fogalmazót, Mi­­halovich János segédfogalmazót és Fest Kálmánt, a fiumei m. k. tengerészeti hatóság segédfogalma­zóját, ministeri fogalmazókká nevezte ki. Rácz Károly szabadságolt állományú honvéd­­gyalog-hadnagy a m. k. honvédségben viselt tiszti rangjáról s cziméről önként leköszönvén, lemon­dása a honvédelmi ministerium által elfogadtatott. Báró Huszár Miklós szab. állományú honvéd­­főhadnagy a m. k. honvédségben viselt tiszti rangjáról s cziméről önként leköszönvén, lemon­dása a honvédelmi ministerium által elfogadtatott. A pozsonyi m. kir. pénzügyi igazgatóság által Szibenliszt Ignácz dijnok ideiglenes irodasegéd tisztté neveztetett ki. A győri m. kir. pénzügyigazgatóság Fábián Pál VII. osztályú adótisztet VI. osztályú, Posztrák Ferencz győri lakost pedig VII. osztályú adótisztté nevezte ki. SZABÁLYRENDELET az 1871. évi XVIII. t. sz. 74. és 75. §§ értelmében a község jegyzői hivatal ellátására előirt képesség beigazolása végett megkivántató szigorlat tárgyai és megtartási módja iránt. I. A szigorlat tárgyai. 1. §. A jegyzői szigorlat tárgyát képezik: a) Az állami közigazgatás szervezetének általá­nos ismerete főbb vázlatokban. b) A községek rendezéséről szóló törvény (1871. évi XVIII. törvényezikk) és törvényhatósági sza­bályrendeletek. c) A köztörvényhatóságok rendezéséről s a nem­zetiségi egyenjogúságról szóló törvényeknek (1870. XLII. , 1868. XLIV. törvényczikk), úgyszintén törvény szerint a községi hatáskörbe tartozó vagy a községek érdekeit közelebbről érintő ügyekre, jelesül közegészségi-, építészeti-, tűz , víz-, út- és közrendőrségre, a közcsend és rend s a személy- és vagyon­biztonság fentartására, szegények ellá­tására, községi erdők fentartására, árva- és gyám­hatóság gyakorlatára vonatkozó szabályok és ren­deleteknek azon intézkedései, a­melyek a közsé­gek jogait és kötelességeit, vagy azok ügy- és ha­táskörét érintik. d) A községi ügyvitel, háztartás, pénztárkeze­lés, számvitel módjának tüzetes ismerete. e) Az állami adók szervezete, s az egyenes ál­lamadók, jelesül a föld-, ház-, jövedelmi- és szemé­lyes kereseti adó iránt fennálló törvények, szabá­lyok és rendeletek. Az adók kivetése, beszedése, biztositása és be­hajtására vonatkozó törvények (1868. XXI. és 1870. LV. törvényczikk); az adók elengedése iránt fennálló intézkedések, a birtokváltozások­nál szükséges nyilvántartási eljárás. Az egyenérték, továbbá az illetéke­s bélyegtör­vény, dohánytermelés, egyedáruság, szeszégetés, bor- s­hús-fogyasztási adó, s a Bérfőzésre vonatko­zó törvények főelveinek ismerete különös tekintet­tel az azokban előforduló határidőkre és azon részletekre, melyek ezen törvények és szabályok áthágásainak büntetését tárgyazzák. f) Az 1868. LIV. törvényczikk 2-ik §-a értelmé­ben gyakorolt, s a 9-ik czim­ I-ső fejezetében sza­bályozott községi bíráskodási eljárás, úgyszintén a halálesetek felvételében, s a hagyatékoknak a­­ fennebbi törvény 563. §. értelmében előleges biz­­­tositására vonatkozó intézkedésekben, jelesül a leltározásban való gyakorlati jártasság. g) A népiskolai közoktatást rendező törvény (1868. XXXVIII. törv.czikk.) h) A véderőről szóló törvény (1868. XL. törv. czikk) végrehajtására, s a hadsereg és honvédség tartalékosainak és szabadságdl­tjainak nyilvántar­tására vonatkozó utasítás. i) A mezőrendőri, vadászati és ipartörvények (1840. IX. 1872. VI. , 1872. VIII. törv.czikk); a mérték- és sulyrendszer alap­elvei. A távirati vonalaknak könnyelmű vagy részaka­­ratu háboritása és az erre kitűzött büntetések iránt fennálló rendeletek. Az 1859. évi állategészségügyi szabályrendelet, különös tekintettel a marhavész elleni intézke­désekre. k) Az utak építésére, fentartására s a közmunka kezelésére vonatkozó törvények, szabályrendele­tek és utasítások ; ezeken felül különösen oly he­lyeken, melyek közhasználatú vizekkel, csatornák­kal és vizépítményekkel érintkeznek, arvizi rendtar­­tásra és vizjogra vonatkozó törvények (1840. X. 1871. XXXIXI és LX. törv.czikk) és rendeletek, s a hajó-malmok és hajózás iránt fennálló rendsza­bályok.­­) Községi bírósági­, tanács- és képviselői ülések jegyzőkönyveinek vezetésében, községi bi­rói ítéletek, s ezen bíróság előtt létrejött egyezsé­gek az állami, vagy községi közigazgatás körében megkivántató hivatalos jelentések, felterjesztések, bizonyítványok s egyéb ügyiratok fogalmazásá­ban, a községi leltár, költségvetés, számadás szerkesztésében, községi adók kivetésében való gyakorlati jártasság. II. A vizsgáló bizottság. 2. §. A törvényhatóságnak a jegyzői képesség megbirálására hivatott állandó szakbizottsága áll az alispánból vagy helyetteséből mint elnökből,­­ a törvényhatóság által a hatóság területén levő községekben használt nyelvek ismeretére s a köz­ségi és adóü­gyekbeni jártasságra való tekintettel a helyi körülményeknek megfelelő számban kiren­delt bizottsági tagokból. A vizsgáló bizottságba, a törvényhatósági bi­zottság és tisztviselői kar tagjain kívül más szak­értő egyének (például pénzügyi tisztviselők stb.) is felvétethetnek. A vizsgáló bizottság működési köre hat évig tart, az időközben megürült helyek időnkint be­töltetnek. 3. §. Minden vizsgálatnál az elnökön kívül négy bizottsági tag jelenléte szükséges, kik a vizs­­gálatra, a jelölt nyelvismereteire, s a 2-ik §-ban felemlített szakképességre való tekintettel az elnök által a vizsgálatot megelőzőleg legalább három nappal hivatnak meg. 4. §. A vizsgálatban azonban nem vehetnek részt a bizottság azon tagjai, kik a szigorlóval fel­vagy lemenő ágban, vagy negyed ízig oldalrokon­ságban, avagy másod ízig sógorságban, továbbá fogadott szülői vagy fogadott gyermeki, gyámsági vagy gondnoksági viszonyban állnak. III. A szigorlat megtartási módja. 5. §. A­ki a jegyzői szigorlatot letenni kivánja, tartozik e végett az alispánhoz vagy helyetteséhez mint a vizsgáló bizottság elnökéhez folyamodni, nyelvismereteit megjelölni, és hiteles bizonyítvá­nyokkal igazolni, hogy

Next