Budapesti Közlöny, 1872. október (6. évfolyam, 224-250. szám)
1872-10-01 / 224. szám
Földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. királyi miniszerem előterjesztésére Németh Imre tiszteletbeli osztálytanácsost valóságos osztálytanácsossá, Hölbling Antal ministeri titkárt elnöki titkárrá, végre Szegfi Mór tiszteletbeli titkárt valóságos ministeri titkárrá nevezem ki. Kelt Offenseeben, 1872. évi September 27-én.Ferencz József, 8. k. Szlávy József, s. k. Vallás- és közoktatási magyar ministerem előterjesztésére Szeifritz István püspöki titkárt s szentszéki ülnököt a pécsi székesegyház kanonokává nevezem ki. Kelt Gödöllőn, 1872. évi september hó 18-án.Ferencz József, s. k. Trefort Ágoston, s. k. cs. és Apost. kir. Felsége f. évi sept. 26 án Offenseeben kelt legfelsőb elhatározásával Kralitz Dénes őrnagyot s az 59-ik zászlóalj parancsnokát a honvédelmi ministerium első ügyosztálya vezetőjévé . Werklián Ferencz, a honvédelmi ministériumban beosztva volt honvédőrnagyot a balatonsomogyi 69. zászlóalj parancsnokává; majdi Kovács György őrnagyot s az esztergomkomáromi 64. zászlóalj parancsnokát véglegesen a honvédség főparancsnoki első, és Kukovich Imre honvéd lovas őrnagyot s a főparancsnokságnál alkalmazott parancsőrtisztet főparancsnoki másod segédtisztté; lovag Henneberg Károly fonvéd-lovas-alezredest a nagykanizsai 9-ik honvéd lovas osztály parancsnokává kinevezni; Tolnay Gábor honvéd-alezredesnek s főparancsnoki másod segédtisztnek a magyar honvédségben viselt rendfokozatáról való leköszönését engedélyezni, továbbá: Udvardy Péter honvéd-őrnagy s a nógrádi 52. zászlóalj parancsnokának a csallóközi 59. zászlóaljhoz ; gr. Pongrácz Károly honvéd őrnagy s a pesti l-ső zászlóalj parancsnokának a békés csongrádi 7. zászlóaljhoz, és Say Győző honvéd százados s a balaton-somogyi 69 ik zászlóalj parancsnokának a pesti 1-ső zászlóaljhoz zászlóalj parancsnoki minőségben való át-j helyeztetését elrendelni; végre: Had Károly, a Ferencz Károly főherczeg nevét viselő 52. gyalogsorezred létszámába tartozó alezredest, s a XVI. hadosztály és hadparancsnokság vezérkari főnökét a rendszeresített 6-ik helyre leendő beszámítással a magyar honvéd gyalogság tettleges állományába alezredessé s a brassói 8-ik dandár ideig, parancsnokává, és Jablánczy Sándor főhadnagyot és magyar testőrt a honvédelmi ministérium 1 fő ügyosztályában hiányzó lovas tiszti helyre való beszámítás és a honvéd lovasság tettleges állományában való nyilvántartás mellett főhadnagygyá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Kelt Budán, 1872. sept. 29. Gróf Lónyay Menyhért, 8. k. A m. kir. igazságügyminister az adonyi királyi járásbírósághoz írnokká Valter János törvszéki bijnokot nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister Knie Lörincz magyar csékei ügyvédet a belényesi kir. törvényszék mellé birósági végrehajtóvá nevezte ki. 1790_____________ Az igazságügyminister a szigetvári kir. járásbíróság mellé birósági végrehajtónak Zaborszky Mihály vasmegyei volt esküdtet nevezte ki. Az igazságügyminister a németujvári kir. járásbíróság mellé birósági végrehajtónak Verhás Gyula pesti kir. adóhivatali tisztet nevezte ki. Az igazságügyminister a vágbeszterczei kir. járásbíróság mellé birósági végrehajtónak Vészeli János kisuczaújhelyi városi jegyzőt nevezte ki. A kir. igazságügyminister a világosi kir. járásbíróság mellé birósági végrehajtóvá Bartha Károly végzett jogászt nevezte ki. A kir. igazságügyminister a kis-jenői járásbíróság mellé birósági végrehajtóvá Berta Károly volt községi jegyzőt nevezte ki. A m. k. pénzügyminister Pribék László II. oszt. tisztet a m. k. központi állampénztárnál I. oszt., és Tichy Miklós III. oszt. tisztet II. oszt. tisztté nevezte ki. * A m. k. pénzügyminister Kaszaniczki Arnoldot az unghvári m. kir. erdőhivatalhoz irodatisztté nevezte ki. A vallás és közoktatási minister a kecskeméti bírói államvizsgálati bizottság tagjaivá Gaal Ferencz ottani törvényszéki elnököt, s Magyar László közös váltóügyvédet nevezte ki. A földmivelés, ipar- és keresk. m. kir. minister Ivánfi Géza tiszteletbeli ministeri fogalmazót, Mihalovich János segédfogalmazót és Fest Kálmánt, a fiumei m. k. tengerészeti hatóság segédfogalmazóját, ministeri fogalmazókká nevezte ki. Rácz Károly szabadságolt állományú honvédgyalog-hadnagy a m. k. honvédségben viselt tiszti rangjáról s cziméről önként leköszönvén, lemondása a honvédelmi ministerium által elfogadtatott. Báró Huszár Miklós szab. állományú honvédfőhadnagy a m. k. honvédségben viselt tiszti rangjáról s cziméről önként leköszönvén, lemondása a honvédelmi ministerium által elfogadtatott. A pozsonyi m. kir. pénzügyi igazgatóság által Szibenliszt Ignácz dijnok ideiglenes irodasegéd tisztté neveztetett ki. A győri m. kir. pénzügyigazgatóság Fábián Pál VII. osztályú adótisztet VI. osztályú, Posztrák Ferencz győri lakost pedig VII. osztályú adótisztté nevezte ki. SZABÁLYRENDELET az 1871. évi XVIII. t. sz. 74. és 75. §§ értelmében a község jegyzői hivatal ellátására előirt képesség beigazolása végett megkivántató szigorlat tárgyai és megtartási módja iránt. I. A szigorlat tárgyai. 1. §. A jegyzői szigorlat tárgyát képezik: a) Az állami közigazgatás szervezetének általános ismerete főbb vázlatokban. b) A községek rendezéséről szóló törvény (1871. évi XVIII. törvényezikk) és törvényhatósági szabályrendeletek. c) A köztörvényhatóságok rendezéséről s a nemzetiségi egyenjogúságról szóló törvényeknek (1870. XLII. , 1868. XLIV. törvényczikk), úgyszintén törvény szerint a községi hatáskörbe tartozó vagy a községek érdekeit közelebbről érintő ügyekre, jelesül közegészségi-, építészeti-, tűz , víz-, út- és közrendőrségre, a közcsend és rend s a személy- és vagyonbiztonság fentartására, szegények ellátására, községi erdők fentartására, árva- és gyámhatóság gyakorlatára vonatkozó szabályok és rendeleteknek azon intézkedései, amelyek a községek jogait és kötelességeit, vagy azok ügy- és hatáskörét érintik. d) A községi ügyvitel, háztartás, pénztárkezelés, számvitel módjának tüzetes ismerete. e) Az állami adók szervezete, s az egyenes államadók, jelesül a föld-, ház-, jövedelmi- és személyes kereseti adó iránt fennálló törvények, szabályok és rendeletek. Az adók kivetése, beszedése, biztositása és behajtására vonatkozó törvények (1868. XXI. és 1870. LV. törvényczikk); az adók elengedése iránt fennálló intézkedések, a birtokváltozásoknál szükséges nyilvántartási eljárás. Az egyenérték, továbbá az illetékes bélyegtörvény, dohánytermelés, egyedáruság, szeszégetés, bor- shús-fogyasztási adó, s a Bérfőzésre vonatkozó törvények főelveinek ismerete különös tekintettel az azokban előforduló határidőkre és azon részletekre, melyek ezen törvények és szabályok áthágásainak büntetését tárgyazzák. f) Az 1868. LIV. törvényczikk 2-ik §-a értelmében gyakorolt, s a 9-ik czim I-ső fejezetében szabályozott községi bíráskodási eljárás, úgyszintén a halálesetek felvételében, s a hagyatékoknak a fennebbi törvény 563. §. értelmében előleges biztositására vonatkozó intézkedésekben, jelesül a leltározásban való gyakorlati jártasság. g) A népiskolai közoktatást rendező törvény (1868. XXXVIII. törv.czikk.) h) A véderőről szóló törvény (1868. XL. törv. czikk) végrehajtására, s a hadsereg és honvédség tartalékosainak és szabadságdltjainak nyilvántartására vonatkozó utasítás. i) A mezőrendőri, vadászati és ipartörvények (1840. IX. 1872. VI. , 1872. VIII. törv.czikk); a mérték- és sulyrendszer alapelvei. A távirati vonalaknak könnyelmű vagy részakaratu háboritása és az erre kitűzött büntetések iránt fennálló rendeletek. Az 1859. évi állategészségügyi szabályrendelet, különös tekintettel a marhavész elleni intézkedésekre. k) Az utak építésére, fentartására s a közmunka kezelésére vonatkozó törvények, szabályrendeletek és utasítások ; ezeken felül különösen oly helyeken, melyek közhasználatú vizekkel, csatornákkal és vizépítményekkel érintkeznek, arvizi rendtartásra és vizjogra vonatkozó törvények (1840. X. 1871. XXXIXI és LX. törv.czikk) és rendeletek, s a hajó-malmok és hajózás iránt fennálló rendszabályok.) Községi bírósági, tanács- és képviselői ülések jegyzőkönyveinek vezetésében, községi birói ítéletek, s ezen bíróság előtt létrejött egyezségek az állami, vagy községi közigazgatás körében megkivántató hivatalos jelentések, felterjesztések, bizonyítványok s egyéb ügyiratok fogalmazásában, a községi leltár, költségvetés, számadás szerkesztésében, községi adók kivetésében való gyakorlati jártasság. II. A vizsgáló bizottság. 2. §. A törvényhatóságnak a jegyzői képesség megbirálására hivatott állandó szakbizottsága áll az alispánból vagy helyetteséből mint elnökből, a törvényhatóság által a hatóság területén levő községekben használt nyelvek ismeretére s a községi és adóügyekbeni jártasságra való tekintettel a helyi körülményeknek megfelelő számban kirendelt bizottsági tagokból. A vizsgáló bizottságba, a törvényhatósági bizottság és tisztviselői kar tagjain kívül más szakértő egyének (például pénzügyi tisztviselők stb.) is felvétethetnek. A vizsgáló bizottság működési köre hat évig tart, az időközben megürült helyek időnkint betöltetnek. 3. §. Minden vizsgálatnál az elnökön kívül négy bizottsági tag jelenléte szükséges, kik a vizsgálatra, a jelölt nyelvismereteire, s a 2-ik §-ban felemlített szakképességre való tekintettel az elnök által a vizsgálatot megelőzőleg legalább három nappal hivatnak meg. 4. §. A vizsgálatban azonban nem vehetnek részt a bizottság azon tagjai, kik a szigorlóval felvagy lemenő ágban, vagy negyed ízig oldalrokonságban, avagy másod ízig sógorságban, továbbá fogadott szülői vagy fogadott gyermeki, gyámsági vagy gondnoksági viszonyban állnak. III. A szigorlat megtartási módja. 5. §. Aki a jegyzői szigorlatot letenni kivánja, tartozik e végett az alispánhoz vagy helyetteséhez mint a vizsgáló bizottság elnökéhez folyamodni, nyelvismereteit megjelölni, és hiteles bizonyítványokkal igazolni, hogy