Budapesti Közlöny, 1873. április (7. évfolyam, 75-99. szám)
1873-04-01 / 75. szám
a) kérésztévé, vagy születési bizonyítvány ; b) himlőoltási bizonyítvány; c) iskolai bizonyítványok az utolsó tanév bezárásával ; d) testi épségről szóló, és tudori rangot biró katonai orvos által kiállított bizonyítvány a látképesség különös megemlítésével. Egész szabad katonai növendékké való felvételre igényt tarthatnak vagyontalan katonatisztek fiai, a császári királyi hadtengerészet, a császári királyi hadsereg és a honvédség vagyontalan tisztviselőinek fiai, továbbá vagyontalan és az állam körül érdemeket szerzett polgári államhivatalnokok fiai. Félszabad helyekre való felvételre igényt tarthatnak a most említett minőségben levő oly államhivatalnokok fiai, kik nem egészen vagyontalanok, vagy pedig magasabb rangban állanak. Mint fizetéses növendékek az osztrák-magyar állam minden polgárának fiai vétethetnek fel, hogy ha az előírt feltételeknek megfelelnek. A felvételt kérőnek az i-ső évi folyamba belépése idejekor kell, hogy a 13-ik évet meg- és a 15-ik évet túl ne haladta legyen ; továbbá szükséges, hogy korához képest testileg jól kifejlődött, és vagy egy teljes alreáltanodát, vagy egy teljes algymnasiumot, vagy pedig egy reálgymnasiumot jó sikerrel bevégzett legyen. Rendszerint növendékek csak az i-ső évfolyamba vétetnek fel. E feltételek alóli kivételnek csak akkor van helye, hogy ha a folyamodó a ez iránt meghatározott kort nem többel mint egy évvel túlhaladta, és a szükséges előtanulmányokat kimutatja. Ez esetben köteles a felvételt kérő az I-ső évfolyamban előadott tárgyakból a felvételi vizsgát letenni; a fegyverek ismerete, és a gyakorlati tengerészeti műveletekben való tájékozottság azonban nem követeltetik. Az élelmezési átalány egy fizetéses helyért 551 frt 25 krban, egy félszabad helyért ezen összeg felében van megállapítva. Ezen átalányból, mely két részletben, és pedig minden év október 1-én és ápril 1-én a tengerészeti akadémia parancsnokságánál fizetendő le, a növendéknek a kiképzése alkalmával kellő minden szükséglete fedeztetik. A jól bevégzett 4-ik évfolyam után a növendékek mint tengerészeti hadapródok lépnek ki. NEMHIVATALOS RÉSZ. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CXXIII. ÜLÉSE 1873. mártius 30-án déli 12 órakor. Elnök: Bittó István. Jegyzők : Waechter Frigyes, Kiss Miklós. A kormány részéről jelen vannak: Szlávy József, Kerkapoly Károly, Pauler Tivadar, Trefort Ágoston, Szende Béla miniszerek. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Elnök : Van szerencsém a következő iratokat bemutatni: Árvamegye feliratát, melyben az országgyűlési nyomtatványokat a törvényhatóságok számára megküldetni kéri; Újvidék város feliratát a jezsuita szerzetnek Magyarországban való megszüntetése iránt; Liptómegye feliratát a jezsuitáknak Magyarországból kitiltása iránt; Liptó megye feliratát a királyföld rendezése iránt; Zólyom megye feliratát a községi megadóztatásra vonatkozó törvény módosítása iránt. Mindezen iratok a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Több elnöki előterjesztésem nincs. A főrendiház részéről üzenet érkezett. Prónay Dezső b, a főrendiház jegyzője: Van szerencsém jelenteni, hogy a főrendiház a bélyeg és illetékek, továbbá az első dunagőzhajózási társaság iránti törvényjavaslatokat változatlanul elfogadta. Továbbá hozzájárult a 1. képviselőház által a lószükséglet fedezéséről szóló tvjavaslatban tett módosítványokhoz, végül elfogadta változatlanul a zalasdi jószág megvételéről és a Ferencz csatorna kiépítése tárgyában hozott törvény módosítása iránti törvényjavaslatokat. Van szerencsém az ide vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatokat átnyújtani. Az elfogadott tvjavaslatok legfelsőbb szentesítés végett ő Felségéhez fognak felterjesztetni. Fölolvastatik szót a törvényhatóságok közigazgatási, árva- és gyámhatósági költségvetéseinek ideiglenes fedezéséről szóló tvjavaslat, továbbá az adótörvények meghosszabbításáról szóló tyjvaslat,az 1873. évi költségvetésről szóló tvjavaslat, a magyar sz. korona egyik őrének megválasztásáról szóló tvjavaslat, s végül a Montenegróval kötött egyezmény beczikkelyezéséről szóló tvjavaslat.. Mindezen harmadszor felolvasott tvjavslatok végleg megszavaztatnak, miről a főrendiház értesittetni fog. Széll Kálmán előadó: T. ház! Van szerencsém a t. ház asztalára letenni az állandó vasúti és pénzügyi bizottságnak jelentését az 1869 ik évi 6-ik t. ez által beczikkelyezett engedélyokmány némely határozmányainak módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem a jelentést kinyomatni, szétosztatni és annak idejében tárgyalás végett az osztályokhoz utasíttatni. A jelentés és a törvényjavaslat ki fog nyomatni, szétosztatni és tárgyalás végett az osztályokhoz fog utasíttatni. Következik a napirendnek második tárgya, vagyis a tisza-vidéki vasúti társulattal kötött szerződésre vonatkozó módosítások beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. Nagy György: T. ház ! Mindenek előtt bátor vagyok kijelenteni, hogy a felolvasott törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom ugyan, azonban ezen alkalommal kénytelenítve érzem magam egy kérdést intézni a t. pénzügyminiszer úrhoz. Méltóztatik emlékezni, azon viszonyt,mely a tiszavidéki vasút tartozásából az állammal szemben keletkezett az 1868. 51-ik terv. czikk szabályozza. Ezen törvényczikk 2-ikra utasítja a kormányt, hogy az emlitett vasúttársaság igazgatótanácsában a kormánynak mint nagy részben birtokosnak befolyását biztosítsa, kössön szerződést a tiszavidéki vasúttal, melyben azon igazgatótanácsosok száma meghatároztassék, kiket a kormány fog ezen vasúttársaság igazgatóságába kinevezni. 1869. ápril 16-én, mint a kezeimben lévő vasúti okmánytár mutatja, ezen egyezség a tiszai vasúttársaság és a kormány közt illetőleg az akkori pénzügyminiszer, mint a kormány képviselője közt megköttetett. Az 5. § ban elég létezik a törvény rendeletének az igazgatótanácsra vonatkozólag , de ugyanazon egyezmény 7-ik czikke olyasmit tartalmaz, amelyre sem a törvény nem hatalmazza fel az igen t. kormányt, sem pedig a tiszavidéki vasúttársaságnak vagyoni állapota által indokolva nincsen. Az egyezmény 7. § a ugyanis megengedi a tiszavidéki vasúttársaságnak, hogy a kormánynak átadott 26000 és az újabban kibocsátott 54000 és így összesen 80000 darab részvénye bélyegmentes legyen. Én, tehát, ezen kedvezményt nem látom indokoltnak a tiszavidéki társulattal szemben, annyi-val kevésbbé, mert erre nézve magában az enge- délyokmányban sem találok semmit, ami ily elárásra feljogosította volna a pénzügyminiszert, mert az engedélyokmány 29. § a csak arról szól, hogy ha az engedményesek a szabadalomnak részvénytársulatra való átruházását kérik, két jogilletményeket nem fizetnek. Ez tehát teljesen nincs indokolva az engedélyokmány által, de nincsen indokolva a tiszavidéki vasúttársaság anyagi helyzete által sem, mert 1869 ben 83/16 % osztalékot adott, tehát a kedvezményre teljesen nem volt szükség. Ennek folytán kérném a nagyon jó pénz- Ügyminister urat, s veskedjék nekem e tárgyban magyarázatot ad , fentartván magamnak a jogot, az adandó feljogosításhoz képest járni el. Tisza Lajos közmunka- és közlekedési miniszer : Azon nehézségek, melyeket Nagy György képviselő úr felhozott, azt hiszem, igen könnyen , egyszerűen eloszlathatók lesznek, ha tekintetbe veszi azt, hogy akkor, midőn ezen egyezmény köttetett, a tiszavidéki vasúttársaság az újabb részvényekre való tüzeket nem bocsátotta ki; ő csak azon eredeti engedélyokmány alapján kibocsátott türeket változtatta át azon türekre, melyekért az illetéket már akkor megfizette volt. Tehát miután ezeket már akkor megfizette, újabb kibocsátást pedig nem eszközölt, hanem csak átváltoztatta az akkori tüzeket, melyekért az illetéket már előbb megfizette volt, nagyon természetesen újabban nem lehetett tőle illetékek fizetését követelni; követelni lehetett volna csakis azon 26.000 részvény után, amelyekkel az államot fizette ki, úgy de ő neki lett volna joga a részvényesektől követelni, hogy viseljék az illetéket. A részvényes pedig az állam lévén, aki azon 26000 részvényt kapta, az állam tehát egyik zsebéből kivette volna az illetéket és tette volna a másikba. Ez a magyarázata az egyezség ezen pontjának. Azt hiszem, méltóztatik talán ebben megnyugodni. (Helyeslés) Szólásra többé senki feljegyezve nem lévén, a ház elfogadja a törvényjavaslatot úgy általánosságban, mit részletesebben, a közp.bizottság javaslatai szerint. Elnök: Ezen szerződés tehát beczikkelyeztetett. A mai napirend ki van merítve. A tegnapi megállapodás értelmében holnap 10 órakor az osztályok fognak tartani ülést a leszámítoló és kereskedelmi bank iránti törvényjavaslat tárgyában. Ha a t. ház megnyugszik benne, úgy a miniszerelnök úr kívonatára holnap 1 órakor zárt ülés fog tartatni, és közvetlenül azután nyilvános ülés, melyben a tiszai vaspálya társasággal kötött szerződés iránti tvjavaslat 3 szót fel fog olvastatni. (Helyeslés) A mai ülést bezárom. Ülés vége 1 órakor. 628 A FŐRENDIHÁZ XLIII. ÜLÉSE 1873. mart. 30-kán d. u. 1 órakor. Elnök : Majláth György országbíró. Jegyző: Zichy Ferraris Victor gr. Zichy Ferraris Victor gr. köszönetét fejezi ki a főrendeknek a jegyzői tiszttel történt ujabbi megbízatásáért. (Éljenzés) Tombor Iván, a képviselőház jegyzője áthozza a képv. ház mai ülésében harmadik felolvasáson elfogadott törvényjavaslatokat tárgyalás végett és a Belgiummal a közönséges bűntettesek kölcsönös kiszolgáltatása iránt kötött szerződésről szóló trczikket kihirdetés végett. Az utóbbit kihirdetik, a többi pedig az illető bizottságokhoz utasíttatván a holnap fél 1 órakor tartandó ülés napirendjére tűzetik, a költségvetési törvényjavaslat kivételével, mely a szünetek után kerülend napirendre. Ezzel az ülés d. u. 1*/* órakor eloszlott. A KÉPVISELŐHÁZ 124. ÜLÉSE 1873. mártius hó 31-kén d. u. 1 órakor. Elnök: Bittó István. Jegyzők : Waechter Frigyes, Kiss Miklós. A kormány részéről jelen vannak: Szlávy, Kerkapoly, Pauler, Trefort, Szende és Pejacsevics ministerek. A jegyzőkönyv észrevétel nélkül hitelesíttetik. Elnök : T. ház ! A ministerelnök úrtól vettem egy átiratot, mely fel fog olvastatni. (Halljuk!) Nagyméltóságu elnök úr! Az Ő Felsége személye körüli minister urnak folyó hó 27-én hozzám intézett átirata szerint Gizella főherczegaszszony ő fenségének Lipót bajorországi királyi herczeg ő fenségével való házassági egybekelése f. é. ápril 20 án Bécsben fog megtörténni, mely alkalommal a császári és Apostoli királyi Felsége a magyar országgyűlés két háza elnökeinek, valamint a hozzájuk netán küldöttségileg csatlakozandó tagoknak megjelenését kegyesen venni méltóztatik. Miről is nagyméltóságodat, mint a képviselőház elnökét további tudomás és szives intézkedés végett értesíteni szerencsém van. A további részletes értesítések a Felség körüli minister ur utján fognak annak idején nagyméltóságoddal közöltetni. Fogadja egyébiránt amirgod kiváló tiszteletem nyilvánítását. Budapest 1873. mart. 30. Szlávy. Ezen értesítés alapján bátor volnék a t. háznak javaslatba hozni, méltóztassanak egy 15 tagból álló küldöttséget kiküldeni. (Helyeslés.) Ha a t. ház méltóztatik megengedni, az általam ajánlatba hozott tagok névjegyzékét bátor leszek felolvasni. (Halljuk!) A kiküldendő bizottságban lennének gr. Karácsonyi Guido, Ivánka Zsigmond, gr. Zichy Imre, Máday Sándor, gr. Festetich Pál, Lipovniczky Sándor, gr. Apponyi Albert, báró Prandan Gosz