Budapesti Közlöny Melléklapja, 1873. június (7. évfolyam, 22-26. szám)
1873-06-01 / 22. számú melléklap
1873. Buda-Pest. 22-dik szám. Vasárnap, junius 1. A BUDAPESTI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA. KSG.TEIENIK HETENKÉNT egyszer. * Eleti/etem arak: Epészérre................................................................................2 kt 40 kr. Fél űrre.................................................................... Negyed évre . ........................................................ . írt 20 kr. — 60 kr. EGYES SZAKML RA 5 kr. Előterjesztés Európa több államának egyenes adórendszere tárgyában. Második rész. Austria egyenes adói. ír. Épületadó. (Folytatás.) Miután a rendes házbér- és házosztályadó harmadpótlékának az a czélja, hogy a házak adóztatása a jövedelemadó alapelveivel öszhangzásba hozassák, ennek folytán adósságokkal vagy szolgalmakkal terhelt házak tulajdonosai jogosítják a házakat terhelő adósságok kamataiból vagy az általuk teljesítendő szolgálméra okból a törvény szerint ezekre es a jövedelemadóval fölért öszszeget maguk javára visszatartani. Reformtervezet a házadót illetőleg. Az osztrák birodalmi tanácsban a fennemlített új földadótörvénynyel együtt előterjesztett, de tárgyalás alá nem került új törvényjavaslat által a házadórendszernek oly módosítása czéloztatott, mely szerint a házosztályadó egészen meg fogna szűnni, s a jövőben ennek helyén oly községekben, melyek nem kizárólag házbéradóval rovatnak meg, a házak évi haszonértéke pénzügyi tisztviselő elnöklete és vezetése alatt működő, felerészben a pénzügyi kormány, felerészben a járási képviselőtestületek által a háztulajdonosok sorából választott becslőbizottságok által fogna 5 évre megállapíttatni. Ezen törvényjavaslat szerint házbér alá eső községekben a bérvalományok évenkint beterjesztendők lettek volna. A házadó évenkint a törvényhozás által meghatározott százalékkal vettetett volna ki a házbérre, illetőleg becslés útján megállapított használati értékre. Épületfentartási költségek és tőketörlesztés fejében a házbéradó alá tartozó községekben a lakrészek átlagos nyers jövedelme arányában 15, 20, 25 és 30 százalék, s bizonyos kivételes esetekben, t. i. oly házaknál, melyek lebontási elismervény mellett építtettek, vagy melyeknek tulajdonosai nem egyszersmind a házteleknek tulajdonosai, 50 százlék vonathatott volna le; a becslés útján állapított használati érték alapján megadóztatandó községekben a becslőbizottság egyúttal minden egyes házra külön állapította volna meg a fentartási költségek és tőketörlesztés százalékát. III. Kereseti adó (Erwerbsteuer.) A kereseti adó a német tartományokba és Gácsországba az 1812. évi december 31-kén kelt nyilt parancscsal, a többi németszláv tartományokra pedig az 1815-ik évi december 16., 1817-ik évi junius 16., 1824-ik évi január 22. és 1851. évi december 9. kelt cs. nyilt parancsokkal vitetett, be. Kereseti adó alá esik mindenki, a ki haszonhajtó foglalkozást űz, a vállalat jövedelemképessége és az üzlet kiterjedéséhez képest. A kereseti adó alól felmentvék , a napszámosok és segédmunkások munkabére, a földmivelők, bányászok, a nyilvános és magántisztviselők, írók, művészek, orvosok, sebészek, állatorvosok, bábák, postamesterek, dohánytőzsérek és lottógyűjtők, végül tanítók oly községekben, melyek népessége 4000 lakosnál kevesebb. Az adó minden adókötelezettre az üzlet székhelyének tekintetbevételével külön vettetik ki. Az adótételek a szabályokban megállapítvák és állandók. A vállalatok négy főosztályba sorozvák és pedig a) az I. osztályba a gyárak, különösen az országos gyárak; b) a II-ik osztályba a kereskedelmi vállalatok és nagykereskedések ; c) a Ill-ik osztályba a művészek és iparok; d) a IV. osztályba a neveléssel, ügynökséggel foglalkozó személyek, vagy áruk szállításával foglalkozó foglalkozások vannak sorozva. Az üzlet székhelye annyiban vétetik tekintetbe, amenynyiben Pécsben külön tarifa érvényes, a többi községekre nézve pedig népességükhöz képest különböző adótételek vannak az ottani iparosokra szabva. Gyárak és nagykereskedések székhelyükre való tekintet nélkül, 42, 84, 105, 315, 525, 735, 1050, 1575, illetőleg 315, 525, 735, 1060 és 1575 frtnyi adótételek alá esnek. A kereskedelmi vállalatokra nézve legcsekélyebb és legmagasabb adótételek a következők : Bécsben 105—1050 frt; községekben, melyek lakossága 4000 lelket túlhalad, 42 —105 forint; 1000 — 4000 léleknél 31 — 84 frt; ezer lelken aluli községekben 2 frt, 10—52 frt 50 fr. A kézművesek Bécsben 5 — 315 frtot, más községekben a községek lakosságának kiterjedéséhez képest kisebb vagy nagyobb összegben megszabott adótételeket fizetnek. Tirolra külön tarifatételek állanak. Triestben a kereseti adó a jövedelemadó által pótoltatik. Az egyszer megállapított adó az 1832-ik évi február 4-kén kelt legfelsőbb elhatározás értelmében mindaddig állandó, míg az üzleti viszonyok változása folytán az illeték fel nem emeltetik, vagy le nem szállíttatik. Az adó január és július havában előre fizetendő. Megszűnt iparüzletek csak a megszűnésre következő félévre mentetnek fel az adó alól. Új iparüzletek adókötelesekké válnak az egész félévre nézve, melyben megnyittatnak. Az adó megrövidítése az adó háromszoros fizesével büntetetik. Az iparos kötés az üzlet megkezdésekor az üzlet székhelyét és kiterjedését az adóhatóságnak bejelenteni. A kereseti adóhoz (a legalsó két osztályon kívül, melyek csak 7,0 pótlékot fizetnek), még a rendes adóval egyenlő pótlék is szedetik. Azonkívül a jövedelemadó is fizetendő. A jövedelmadóból azonban a kereseti adó leszámítandó, s csak a maradvány iratik elő jövedelemadó fejében, mely maradvány különben a kereseti adó Vidánál kevesebb nem lehet. A jövedelemadó alól a legalsóbb kereseti adóosztályba sorozott iparosok felmentvék. IV. Jövedelemadó. A jövedelemadót Ausztriában az 1849. évi october 29 én kelt nyilt parancs szabályozza.A