Budapesti Közlöny, 1873. november (7. évfolyam, 252-276. szám)
1873-11-01 / 252. szám
melynek elmúltával f. é. oct. 16-án ismét megkezdő munkásságát. Nevezett nap délutánjára ugyanis az egyleti helyiségbe választmányi értekezlet hirdettetek, melyre a tagok igen szép számmal gyűltek össze. A megsokasodott és sürgős ügyek elintézése végett a szűkebb körű értekezlet teljesnek nyilvánítá magát s úgy tekintetett, mint október havi első rendes tanácskozmány. A két alelnök körülményei által akadályozva lévén a megjelenésben, elnökül a választmány egyik legbuzgóbb tagja, Klimkovics Béla őt kéretett föl, annyivel is inkább, mert a legutóljára tartott értekezletek óta úgyszólván mindenben az ő buzgalma képviselte az intézetet, s legjobban lévén értesülve mindenről, a legilletékesebb s legbiztosabb felvilágosításokat is adhatja. A vezetése alatt lefolyt értekezlet tárgyai a következők valának: Mártont! K. Márton másodtitkárnak féléves hivatalos működési ideje letelvén, a titkári teendők vezetése ismét az első titkár, Károly Gy. Hugóra szállott. Köszönet szavaztatott Klimkovics Béla és Ferencz választmányi tagoknak, kik szünidejök jelentékeny részét önfeláldozóig a múzeumi tárgyak rendezésére fordítált. Ennek kapcsán az őrök figyelme fölhivatott, hogy amennyire rendes hivatalbeli foglalkozásaik megengedik, szíveskedjenek a már igen nagyszámú (39—40 ezer drb) tárgyat szakok szerint rendezni, megjelölni és névsorozni. Első titkár jelenti, hogy a nagy szünidő első felében a fővárosból s a hozzánk nem messzire eső alföldről az egylet tájait több szakférfiú látogatta meg,kik megannyian nagy meglepetéssel s még nagyobb elismeréssel nyilatkoztak a városi hatóság hazafias áldozatáról, hogy önálló helyiséget adott, továbbá az egyleti tisztviselők, választmányi tagok s a közönség páratlan buzgalmáról, hogy alig egy rövid év leforgása alatt ily szépen előrevitték e fontos kulturintézményt. A szakértő látogatóknak e kedvező véleménye örvendetes tudomásul s a további kitartó munkásságra buzdításul vétetett. Midőn pedig a titkári jelentés a látogatók abbeli észrevételeit is jelzé, hogy a tárlat helyiségei a napról napra szaporodó tárgyak czélszerű befogadására mindinkább szűkeknek bizonyulnak be, s a tárgyakat szakok szerint történeti sorrendi jegyzetkékkel ellátva kellene berendezni : a választmány magára vállalta a kötelezettséget, e nemes város hatóságánál a szükséges lépéseket megtenni, a tárgyak rendezését pedig ismételve az örök szives figyelmébe ajánló. Olvastatott a t. városi hatóság f. é. szept. l-én 4219. sz. a. kelt hivatalos irata, melynek kíséretében a m. kir. belügyministerium által f. é. aug. 28. 35.195. sz. a. megerősített és jóváhagyott alapszabályok az egyletnek megküldetnek. E szerint az egyesület elérkezett azon rég óhajtott időponthoz, hogy törvényes megalakulása s a múzeumi helyiségek ünnepélyes megnyitása ténynyé váljék, mi felől a legközelebb tartandó teljes választmányi értekezlet határozand. A városi s ministeri kormányhatóságok hivatalos iratainak felolvasása, illetőleg tárgyalásakor szóba jött a közoktatási ministernek ismeretes felhívása is, melyet nem rég a köztörvényhatóságokhoz, a többi között sz. kir. Kassa városához is intézett, vidéki múzeumok alapítása, s ha megvannak, pártolása érdekében. Miután Kassa városa e tekintetben már egy év előtt megtette hazafias kötelességét, melynek érzetét múzeumunk iránt minden kétségen kívül áldozatkész tényekkel ápolandja ezutánra is, a választmány abbeli óhajának adott kifejezést: vajha a magas kormány is járulna ügyünk anyagi támogatásához. Erre kedvező alkalom kínálkozik a bécsi közkiállítás bezárása után, a mikoron is kormányunk pártfogása által sok érdekes tárgynak juthatna múzeumunk birtokába. Az egyleti választmány e tekintetben is megtette kötelességét, midőn a Bécsbe utazott első alelnökét, Bárczay Ödön urat a szükséges fölhatalmazványnyal ellátta. Az egyesületi választmányt igen érzékeny veszteség érte két buzgós tevékeny tagjának , Dessewffy Sándor és Kliegl Róbertnek távozása által. A veszteség fájdalmát csak is azon remény enyhíti, hogy mindketten oly vidékekkel (Zemplénmegye és Szepesség) cserélték fel Kassát, melyek történeti emlékekben igen gazdagok, s fenntartván továbbra is velünk a szellemi közösséget, nedatt tanácsterembe mes érdekeltségök mindkét vidékről sok szép lelet s egyébfélével gyarapitandja intézetünk tárait. Egyébként érdemeik jegyzőkönyvileg méltattalak, az ezektől elválhatlan hálaérzelmekkel együtt. A Kliegl Róbert által buzgón s szakértő pontossággal kezelt pénzügyek ideiglenes vezetésével Maurer Rezső úr bízatott meg, ki is azt teljes készséggel elvállalta. Az őrök egyike, Klimkovics Béla bejelenté a nemzeti múzeum újabb becses ajándékát, ama harminchat meghaladó szekrényt, melyet a nevezett orsz. intézet nagyérdemű igazgatósága, Klimkovics Ferencz Pesten lakó választmányi tag közbenjáró buzgalma folytán, az egylet tárainak ajándékozott. A választmány ezért a leghálásabb köszönetét nyilvánítja az orgz. hason intézet nagyérdemű igazgatóságának, egyszersmind kedves kötelességének ismerendi, valamint eddig, úgy ezután is a budapesti vagy országos jelentőségű leleteket a nemzeti múzeumba küldeni, nemcsak azért, hogy eloszlassa az alap nélküli aggodalmat, mintha intézetünk a nemzetinek ártalmára lenne, hanem hogy jelét adhassa hálájának is az orsz. múzeum iránt, mely a mi ifjú intézetünk hazafias czéljait erkölcsi s anyagi támogatására már eddig is többször méltatta. Némely kisebb ügyek elintézésére (árengedélyezések a vasutaknál) Deil Jenő szakértő választmányi tag kéretett fel. A tagilletményi hátralékok behajtása végett pedig, melyekre a folyó költségek fedezése miatt égető szükség mutatkozik, az ideig, pénztárnok mellé Korányi Károly egyleti ügyvéd szíves segédkezése is igénybe vétetett, mire is nevezett ügyvéd készségesen vállalkozott. Az egylet pénzügyi érdekei sürgősen kívánatossá teszik a pártoló tagok minél nagyobb létszámát, miért is a választmányi tagok között újabb aláírási ívek fognak kiosztatni, hogy buzgalmuk által új tagokat nyerjenek meg a szépen gyarapuló intézetnek. Az egylet működő tisztviselői (titkárok, őrök) mindnyájan nagy felelősségű közhivatalokat, jobbára tanárságokat viselő egyének lévén, rendes kötelességeik pontos s lelkiismeretes teljesítése reájuk nézve félő és legelső feladat, s igy tőlük jogosan és méltányosan kívánni nem is lehet, hogy a megsokasodott egyleti ügyeket amazofe rovására gyors egymásutánban s legkisebb részletében is pontosan teljesíthessék. Épen azért igen méltányosnak találtatott s egyhangúlag el is fogadtatott Répászky Mihály abbeli indítványa, hogy a folyó ügyek gyors, szabatos és szervesen haladó elintézése végett egy szakértő ügynök alkalmaztassék. Nevezett választmányi tag tud egy ily ügybuzgó vállalkozót, kit a választmány igyekezni fog az indítványban körvonalazott czélnak hova hamarabb megnyerni. Reitzner József, városunkból Bécsbe utazó régész ajánlata, hogy t. i. a közkiállitás feloszlása után az árverezésekkor intézetünk számára tárgyakat vásárolhasson össze, köszönettel fogadtatván, az illetőnek jóakarata azon egyszerű oknál fogva nem talált viszhangra, mert az egyesületnek ilyes czélokra pénzalapja még nincs. Kaplarcsik Mihály er újabb nagyszámú becses ajándékozásokat jelentett be, melyeknek további pontos jegyzékbevételére s a titkári hivatalba való beadására ezutánra is fölkéretett. A t. ajándékozóknak pedig hálás köszönet szavaztatott. Az ajándékozások részletes kimutatását s nyilvános nyugtázását külön hírlapi közlemények fogják a nagyérdemű közönség tudomására hozni. A titkárnak meghagyatott, hogy amennyire sokoldalú elfoglaltsága engedi, az egyes ajándékozóknak külön is köszönje meg az intézet iránt mindig nagyobb mérvben s melegebben nyilvánuló érdekeltségét. A hetenkint egyszer tartatni szokott s eszmecserékkel egybekötött összejövetelek igen üdvöseknek bizonyulván be, határozatba ment, hogy azok ezutánra is érvényben maradjanak. Tartatni fognak pedig minden csütörtökön 4 és 7 óra között az egylet saját helyiségében. Főczéljuk lesz a minden hó első vasárnapjára eső teljes választmányi értekezlet tárgyainak előkészítése az eszmecserés meghányások-vetések által. A legközelebbi ilyen teljes választmányi értekezlet a nov. 2-ikára eső vasárnapon d. u. 3 óra után fog megtartatni a t. városi hatóság által e czélra szívesen átenget t. közönség iránti figyelemből, melynek az egyesület az eddigi jó sikerért oly sokkal tartozik, valamint az intézet jól felfogott érdekeinek szempontjából is titkárnak meghagyatott, hogy az egyleti ügyekről a helybeli két magyar lapot s a németek egyikét, nemkülönben a Pesten megjelenő hivatalos lapot s régészeti szakközlönyt időről időre tudósítsa. 2055 BÉCSI TUDÓSÍTÁSOK. Gizela bajor herczegné, a dán koronaherczeg s koronaherczegné oct. 29-én megszemlélték az aquariumot. Károly porosz hg. és neje Bécsből Berlin felé visszautaztukban oct. 29-én reggeli 1 órakor az ország határán Littaunál átmentek. Bécs, oct. 31. A községtanácsban a polgármester előadja, hogy a német császár Bécs városa szegényei számára 3000 frtot adományozott. Az országos pénzügyigazgatóság tudtul adja, hogy a fogyasztási adóból semmi sem engedhető el hanem iparkodni fognak a terhen könnyebbíteni. Rechbauer és 19 képviselő az ó-katholikusoknak el nem ismert házasságára vonatkozólag interpellál és indítványt terjeszt elő, hogy a birodalmi tanácshoz ez ügyben kérvény intéztessék ; ez indítvány elfogadtatott és a jogügyi bizottsághoz utasíttatott. A vízvezetéki víz ügyében a községtanács azt határozta, hogy a víz kiszolgáltatása akója után fizetendő egy forintért fog történni; a számítás alapjául egy-egy személy után kis akó vézetik. Bécs, oct. 31. A „N. Fr. Pr.“ jelenti, hogy Chambord gr. a restauratióra vonatkozólag érkezett kedvezőtlenebb hírek következtében a franczia határhoz való utazását elhalasztotta. Chambord gróf nem volt rábírható, hogy a Fallonx által képviselt párttól követelt nyilatkozatot megtegye. — A NEMZETI SZIKHÁZ diszlettárának ezridei felülvizsgálatakor használhatlanoknak talált díszletek i. é. nov. hó 12-én d. e. 10 órakor a nemzeti színház udvarán nyilvános árverés utján a legtöbbet ígérőnek eladandók lévén, a venni szándékozók fölkéretnek, hogy a megirt időben a mondott helyen megjelenni szíveskedjenek. Budapest, 1873. okt. hó 30-án. Szigligeti Ede, igazgató. — A Természettudományi társulat hivatali és könyvtári helyiségeit november 1-én a régi Lloydépület Il-ik emeletére (feltárás a Duna felől) tette át, miről az érdekletteket ezennel értesíti a titkár. — A szüret Biharban. A bihari hegyről írják a „Bihar“-nak: A szőllőtermő vidék lakóinak alig van óhajtva vártabb napja,mint a melyen a szüret kezdődik, midőn évi nehéz munkájának gyümölcsét betakaríthatja. Már hetekkel előbb megkezdik a készülődést: abroncsolják, áztatják a hordókat a bor, — készítik a tésztát, töltik a káposztát, ölik a libát és juhot a szüretelők — számára. Valóságos ünnepi készülődés. Most is sok helyen megtörtént ez a készülődés, de a bihari hegy szőllőtulajdonosai ezt nagyon kedvetlenül tevék, mert tudták, hogy a mostani szüret nem lesz oly rig, mint máskor szokott lenni Még a tavaszi fagyok elérték a reményt. A szőlők nagyobbára gazban vannak, úgy hogy a szőlőfa csak itt-ott ér ki belőle. Nem voltak megmunkálva rendesen ; némelyik a nyírásnál, másik az első kapálásnál maradt. Azonban ennek nem a munkások gondatlansága vagy restsége volt az oka, hanem azon szomorú körülmény, hogy a pusztító járvány részint elrabolta, részint ágyba szegezte a munkásokat, részint pedig elvéve munkakedvöket, rettegésben tartván őket, hogy talán a jövő órát sem érik már meg. Így aztán a gazban nem igen termettek a tőkék, nem lesz annyi bor sem, mint tavaly volt. Egyébiránt a teljesen megmunkált szőlőtőkék sincsenek jobban megrakva fürtökkel, mint a meg nem munkáltak, mert a májusi fagy ezeket is megsanyaríta csakúgy. Legkevesebb termés van az olyan szőlőtőkéken, melyek későn voltak megmetszve; ezeknek leginkább megártott a hideg. Máskülönben a szőlő tökéletesen megérett, és oly édes, hogy bátran megállhatna az Érmellék nagyhírű édes szőllője mellett. A must sűrü és oly édes majdnem mint a méz. A mustnak csebrét 9 —10 írtjával veszik. Jó borunk lesz, sokkal jobb, mint a tavalyi Pedig a tavalyi is nagyon jó ám.