Budapesti Közlöny, 1874. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1874-01-15 / 11. szám
Budapest, 1874. 11. szám, Csütörtök, január 15. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség : Pesten, hatvani-utcza 10-dik szám I. emelet. Kiadó-hivatal Pesten, barátok tere 7. gz. a. földszint. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bémentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva a melléklappal együtt: Egész évre .... 12 frt. Félévre............................6 » Negyedévre .... 3 » ABudapesti Közlöny 4 melléklapjára külön, postán vagy házhoz hordva: Egész évre. . . 2 frt 40 kr. Félévre ... 1 » 20 » Negyedévre . . . » 60 » Előfizetési Árak : Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítődbe iktatandó hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy. tovább minden 100 szóért : írttal több. A hivatalos hirdetést igazoló egyes lap ára 10 kr. A »Hivat, Értesitő« egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. Magánhirdetések: Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr.,kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Vallás- és közoktatási magyar miniszerem előterjesztésére a szatmári székeskáptalanban cserneki és tarkői Dessewffy Eráimnét éneklő-kanonoknak az olvasó-kanonokságra, Szepessy Sámuel őrkanonoknak az éneklő-kanonokságra, Schmoczer Ignácz székesegyházi főesperesnek az őrkanonokságra és Günther József mesterkanonoknak a székesegyházi főesperességre való fokozatos előléptetését jóváhagyván, az ezáltal megürült utolsó kanonokságra Novák Antal tiszteletbeli kanonokot és gymnasiumi igazgatót, az ugyanazon székeskáptalanban betöltendő tiszteletbeli kanonokságra pedig Keszler Ferencz püspöki titkárt s hittanárt nevezem ki. Kelt Budapesten, 1874. évi január hó 8-kán.Ferencz József s. k. Trefort Ágoston, s. k. A m. k. pénzügyministerium vezetésével megbízott ministerelnök a szélaknai bányahivatalhoz gépfelügyelővé Brozmann Jenfi gépfelügyelő-segédet nevezte ki. NEMHIVATALOS RÉSZ. Folyó hó 12-én d. e. fél 12 órakor részesité Münchenben a münchen-freisingi érsek a keresztség szentségében az újszülött herczegnőt, Lipót herczeg , királyi fensége s Gizela herczegné ő cs. kir. fensége leányát. A herczegnő e neveket kapta: Erzsébet Ludovica Franciska Mária Josepha. A keresztanya volt Erzsébet fegnő, Károly Ferdinánd figur neje ö cs. kir. fensége, Erzsébet császárné királyné Ő Felsége, a bajor királyné ö felsége, Luitpold és Lajos hgek, Mária Terézia főhgné, valamint a bajor királyi háznak majdnem összes tagjai, az udvari személyzet s a cs. és kir. osztrák-magyar követség jelen voltak a keresztelésen. Gizela herczegnő a cs. kir. fensége és az újszülött hgnő egészségi helyzete folyvást kielégítő. A helybeli napilapok egyikében közelebb egy czikk jelent meg, melynek iránya nem volt más, mint megingatni azon bizalmat, melylyel a közönség a m. kir. felső bíróságok iránt eddig méltán viseltetik. A megtámadás alapjául azon állítólagos körülmény hozatott fel, hogy úgy a m. k. curia, mint a pesti kir. itélő tábla biráinak nagy része el van adósodva, állami illetményeik le vannak foglalva és igy állásuk nem lévén független, képtelenek bírói hivatásuknak elfogulatlanul megfelelni. Ez állításokkal szemben biztos adatok alapján közölhetjük, hogy a m. kir. curia bírái közül csak egynek, a kir. tábla bírái közül pedig mindössze ötnek vannak tiszti illetményei lefoglalva. Tekintve azon körülményt, hogy a Budapesten székelő kir. felső bíróságoknál összesen 207 bíró van alkalmazásban és hogy ezek közül mindöszsze hatnak illetményei vannak bíróilag lefoglalva, ez arányból aligha lesz elfogulatlanul azon következtetés vonható, hogy e bíróságok erkölcsi függetlensége kockáztatva lenne. Nem hisszük, hogy a sajtó valóban nemes hivatásának megfelelne, ha biztos adatok hiányában felső bíróságaink iránt a honpolgárok bizalmát megingatni, s e bíróságok jó hírnevét és ezzel együtt állami tekintélyünket a külföld előtt lerontani iparkodik. HORVÁT TARTOMÁNYGYŰLÉS, Zágráb, jan. 12. Krestics elnök az ülést 10 órakor nyitja meg. A főispánok közül jelen vannak: Kussevich, Miksics, Kiss, Maljevac, Dutkovics, Kukuljevics. A kormány padján ülnek: Mazuranics bán, Zsivkovics és Muhics osztályfőnökök. Turelli jegyző fölolvassa a múlt ülés jegyzőkönyvét, mely észrevétel nélkül hitelesíttetik. Mazuranics bán : Tisztelt ház ! Az utolsó napokban egy igen fontos törvényt hoztak, melynek czélja, hogy az ország egy rendszeres kormánynyal bírjon. Mint önök tudják, képviselő urak, a bán és az osztályfőnökök felelősségéről szóló törvényjavaslat szentesítés végett Ő Felségéhez küldetett fel s Ő Felsége szentesítette is azt. (Zsivio!) Mostantól kezdve tehát, azt hiszem, nem lesz Horvátországban többé oly kormány, mely ne a törvényekhez tartsa magát, mert az országgyűlésnek most már nem csak ellenem, hanem utódom ellen is van fegyvere. Igen fontos privilégium az, mi most önöknek adatik , de gondolják meg, hogy a kiváltságok csak azoknak hasznosak, kik azokból hasznot húzni képesek vagy akarnak. Remélem, hogy a tisztelt ház fog élni tudni a most kapott privilégiummal, s a bán ezután nem lesz csak méltóság, hanem Ő Felsége és a nemzet akaratának végrehajtója. Köszönetünket kell kifejeznünk e törvényért, s azért indítványozom, hogy olvastassék fel, s hangoztassák utánam: Éljen O Felsége ! A képviselők fölkelnek helyeikről, s zajos zsiókban törnek ki, mire a szentesített törvény is felolvastatik. Azután még felolvastattak és kihirdettettek a határőrvidék polgárosítására vonatkozó rendeleteknek a törvénytárba felvételéről s a közmunkákról szóló szentesített törvényczikkek. Napirenden van a házközösségről szóló törvényjavaslat. Mazuranics bán kijelenti, hogy kormányra léptekor a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslathoz szükségelt anyagot már összegyűjtve találta, s az idő rövidsége miatt nem tanulmányozhatta e tárgyat annyira, amennyire annak fontossága kivánná. Hanem azt hiszi, hogy azon körülménynél fogva, mely szerint a törvényjavaslat az ország minden részeiből összehítt bizottság munkálata, az csak oly elveket foglalhat magában, melyek a nép valóságos szükségletének felelnek meg. Mivel szóló előtt ismeretes a törvény szerkezetének nehézsége, azt hiszi, hogy legjobb lesz, ha a ház nem ragaszkodik szorosan az előterjesztéshez, hanem a szerint alakítja azt át, amint legczélszerűbben véli megegyeztethetőnek a nép érdekeivel. Hanem annyit mégis megjegyez, hogy Ő Felsége csakis a benyújtott javaslat szellemét hagyhatja jóvá, s azért figyelmezteti a képviselőket, hogy módosításaiknál ne lépjék túl a törvényjavaslat szellemének határát, mert akkor nem terjeszthetné Ő Felsége elé a javaslatot szentesítés végett. Ezután még jelenti, hogy a kormányt Halper osztálytanácsos fogja képviselni. Ezután átadatott a szó Spun bizottsági előadónak. Spun előadó olvassa a bizottság jelentését, melyből kiemeljük a következőket: Az alapeszmének, melyen a kormány előterjesztése nyugszik, két iránya van, éspedig: először, hogy a jelenleg fönálló házközösségeknek jogi viszonyai törvényes intézkedések által rendeztessenek, s másodszor, hogy a házközösségi kötelékek föntartása tisztán az illetők szabad akaratára bizassék, s ebből következik a házközösségeknek idővel való megszüntetése. A kodifikáló bizottság a törvjavaslat emek irányát teljesen jóváhagyta. A horvát nemzet nagyobb része házközösségben él, de az érvényben lévő polgári és fenyító törvények nem ismerik a házközösséget, ebből támadott az anomália, hogy az általános törvények meghozatala mellett a nemzet többsége sok életbevágó kérdésben törvény nélkül maradt, mert a házközösség jogszerű kiváltságai más személyek ellenében, valamint a közösségi tagok egymás közti viszonyai is oly szokások szerint ítéltettek meg, melyek már tarthatatlanságuk folytán is nem nyújtottak törvényes biztosságot, s melyek gyakran összeütközések esetén a pozitív törvényekkel, az illetők jogainak megcsonkítására adtak alkalmat. Azért véli a bizottság, hogy mind a bajok elhárításáról törvényileg kell gondoskodni. Ami a házközösség eltörlését illeti, úgy vélekedik a bizottság, hogy a törvényjavaslat fennjelölt tendenciája, úgy jogi álláspontjára, valamint a nemzet erkölcsi és nemzetgazdászati fejlődésére nézve van alapítva. A házközösség elve kirívó ellentétben áll az individuális önállóságban nyilatkozó jog fogalmaival. Fölfogása szerint a házközösség az egyes tagot sok tekintetben megfosztja jogi személyes tulajdonságától, miután e tulajdonnal a házközösség összességét ruházza föl. A házközösség egyes tagjának nincs semmi birtokjoga a közösség ingatlanaira, miután e birtokkal nem bánhat kénye szerint. Midőn tehát a közösségi tag e megszorítása jogi szempontból elvetendő, a mellett a közösségi rendszer a nemzet egy nagy részét politikai tekintetben is kizárja az állampolgárt illető jogok élvezetéből. Végre az individuális önállóság ily megtagadása fölötte káros befolyású az erkölcsi fejlődésre, mert általa a népben a családi érzet — és nemzetgazdászati szempontból a szabad tevékenység és erőkifejtés öletik meg. Ez okokból a bizottság elfogadja a házközösségek teljes eltörlését, minek azonban fakultatív