Budapesti Közlöny, 1874. október (8. évfolyam, 223-249. szám)
1874-10-01 / 223. szám
kon való utazásra és a vasutak megtekintésére jogosítanak. Schmidt azon javaslata, hogy a jegyek tulajdonosai bizonyos esetekben menetdíjat tartozzanak fizetni, elvettetett, mert nem volt ok a mostani állapotot ily gyökeresen megváltoztatni. Azon hivatalnokok, kik nem laknak vasúti állomáson, nem nyerhetnek egylet jegyet, mert föltehető, hogy az igazgatósággal igen laza szolgálati viszonyban állanak és így nem szolgálati ügyben utazgatnak. Az egylet érdekében eljáró hivatalnokok egyleti jegyet kapnak; a felső és alsó hivatalnokok közti különbség Schmidt ellenkező indítványaival szemben is fentartatik; a jegyek birtokosai, ha a közönség érdekei igénylik, lemondanak azon előjogukról, hogy az első osztályon utazhassanak; a szabályzatba bevézetnek azon határozmányok is, melyek az ideiglenesen érvényes egyleti jegyekre vonatkoznak ; végül a bizottság azt javasolja, hogy ez új szabályok már 1875 kezdetén léptessenek életbe. Ezek ama lényegesebb javaslatok, melyeket a bizottság előadója, Fretzdorff (berlin-stettini vasút) előterjeszt. Schmidt a bizottság ellen polemizálva kifejti, hogy az egyletjegyek nem az illető hivatalnokok, hanem a vasúttársulatok érdekében adatnak, minthogy a szabadjegyek megvonása esetében a társulatok meg tartoznak téríteni a hivatalnokaik által tett úti költséget. Dr. Gross (osztrák északnyugati vasút) azt fejtegeti, hogy a bizottság nem tesz eleget az egyleti szabadjegyek alapelvét képező viszonossági elvnek, mert most 100 kilométer után 4 jegy jár, kiadatik pedig 1000 egyleti jegy; ezen viszonynál a hosszabb vasutak több kedvezményt nyújtanak az összeségnek, semmint ők kapnak. Azt kívánja, hogy minden állandó szabadjegyért a vasúttársulat 100 márkát fizessen az egyleti pénztárba ; ez igen gyarapítaná a bevételeket, melyek ma 27,000 tallért tesznek, míg a szabadjegyek után szedendő díjak 40000 tallért tennének. Dr. Kuh (cseh nyugati vasút) az igazgatótanácsosok szabadjegyei mellett szólal fel, minthogy szerinte ezek úgy sem nagy mérvben használtatnak ; szóló az egyletjegyek számának csökkentését feleslegesnek tartja, és e kérdést tartja az egylet fennállása próbakövének. Schmidt (magdeburg-lipcsei vasút) eredeti javaslatát védi és rosszalja azt, hogy némely vasutak az egyleti jegyek kérdéséből kabinetkérdést csinálnak, és így pressiót gyakorolnak a gyűlésre. — Szólották még Simon, Rogerer és Stenglein; az utóbbi azon nézeten van, hogy ily szabályzatot rögtönözni nem lehet, ezért napirendre térést indítványoz. Fretzdorff előadó arra utal, hogy az egyleti szabályzat értelmében az egyleti jegyek szabályzatát minden negyedik évben revideálni kell. A vita bezárása határoztatván, Stenglein indítványára név szerinti szavazás ejtetik meg azon eredménynyel, hogy az indítvány 192 szóval 99 ellen elvettetett és az ügy tovább tárgyalandó. Ezután a közgyűlés felfüggesztetett. SZABADALMI ÜGY. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium által 1874. junius hóban engedélyezett szabadalmak kimutatása. (Folytatás.) 511. Makenzie Dunkan mérnök Londonban (megh. Márki György Bécsben) : Mintamásoló gép a Jacquard-féle szövőszék számára; a szabadalom kelt 1874. junius 12-én ; tartama egy év; titoktartás nem követett. 512. Dr. Bighetti János magánmérnök Triestben : Sajátságos vakolat-készítő gép simító lapátokkal; a szabadalom kelt 1874. junius 12-én; tartama egy év; titoktartás nem kéretett. 513. Müller Antal János Bécsben : Javitás az utczák és járdák kövezésében; a szabadalom kelt 1874. junius 12-én; tartama egy év; titoktartás kéretett. 514. Letters Vilmos rézműves Bottweilban Württembergben (megh. gr. Wodickh Béla ügyvéd Bécsben). Sajátságos vízzel fülő kályha-szerkezet; a szabadalom kelt 1874. junius 13-án; tartama egy év; titoktartás nem köretett. 515. Thierry Jenő főmérnök a cs. k. szab. államvasuttársulatnál Bécsben. Sajátságos rendszer a légszeszek elégetésére, szénnel fűtött kályhákban ; a szabadalom kelt 1874. junius 12-én; tartama egy év; titoktartás köretett. 516. Ehrenwerth József, a leobeni bányaakadémia kohászati tanszékének segédtanára, és Lang Frigyes öntött-aczélgyáros és a leobeni kohászati iskola tanára. Sajátságos eljárás a rudvai és aczélnak öntött állapotban való közvetlen előállítására; a szabadalom kelt 1874. junius 13-án; tartama egy év; titoktartás követett. 517. Jasinski János, a skrochoviczi czukorgyár műszaki hivatalnoka, (megh. Mlocky Tádé ugyanott). Sajátságos szerkesztése a czukorgyárakban használt szétömlesztőknek (Diffuseurs) az úgynevezett hevitők (calorisateurs) mellőzésével; a szabadalom kelt 1874. junius 13-án; tartama 5 év; titoktartás követett. 518. Destibeaux János Hektor vegyész Párisban (megh. Bödiger Frigyes Bécsben). Sajátságos alkalmazása a szilárd zsírsavaknak, névszerint a stearin, margarin, palmitin és arachidin-savnak, kemény szappanoknak gyors és jutányos előállítására; a szabadalom kelt 1874. junius 13-án; tartama egy év; titoktartás kéretett. 519. Dillmann János Jakab és Fischer Zsigmond Lajos, mindketten vasbutorkészitők Bécsben. Javított szerkezete a hirdetménytáblákkal ellátott ülőpadoknak; a szabadalom kelt 1874. junius 13-án; tartama egy év; titoktartás nem kéretett. 520. Lucet Lajos Henrik Párisban (megh. Paget fivérek Bécsben) : Sajátságos hajtógépezet a velocipede és hasonló járművek számára; a szabadalom kelt 1874. junius 13-án; tartama egy év; titoktartás kéretett. 521. Busch Lajos Bécsben: Javítások az ablakzárak előállításában; a szabadalomkelt 1874. jun. 13-án; tartama egy év; titoktartás nem köretett. 522. Escher-Wyss és társa fiókgépgyára Leesdorfban Baden mellett. Javitás mindennemű gabona őrlésére szolgáló hengerek ágyszékein (Walzenstuhlungen) a szabadalom kelt 1874. jun. 13-án; tartama egy év; titoktartás nem kéretett. 523. Pubetz Antal vegyész Klattauban Csehországban . Készülék az enyvnek melegített levegő által szárítására; a szabadalom kelt 1874. junius 12-én; tartama egy év; titoktartás kéretett. 524. Robert Gyula nagykereskedő és gyártulajdonos Seelowitzban, Morvaországban (megh. Bödiger Frigyes Bécsben.) Aratógép, mely a gabonát egyidejűleg vágja és csépeli, és sodronykötelek segélyével két mozdony által a földeken keresztül ide-oda huzatik: a szabadalom kelt 1874. junius 12 . tartama egy év ; titoktartás kéretett. 525. Breithut Péter ékszerész Bécsben különféle alakú gomboknak,“úgymint mell-, kezelő-, mellény- és gallér- gomboknak egy gépezet által könynyen és biztosan való megerősítési módja; a szabadalom kelt 1874. jun. 13-án; tartama egy év; titoktartás nem kéretett. 526. Westini Biró Béla hivatalnok a cs. kir. szabadalmazott Erzsébet császárné vasútnál és Krumholz Ágoston építész, mindketten Bécsben . Javított főző edények; a szabadalom kelt 1874. junius 13-án; tartama egy év; titoktartás kéretett. 527. Tirth Sámuel Leedsben, Angolországban (megh. Paget fivérek Bécsben) . Javítások a szenet vágó gépeken; a szabadalom kelt 1874 jun. 13-án ; tartama egy év , titoktartás köretett. 528. Buston József Lincolnban, Angolországban (megh. Paget fivérek Bécsben). Javítások a cséplőgépek etető készülékein; a szabadalom kelt 1874. jun. 13-án; tartama két év ; titoktartás nem kéretett. 529. Hoerner és Dantine gyárosok Bécsben : Javított belövelle (injecteur); a szabadalom kelt 1874. junius 13-án ; tartama egy év; titoktartás kéretett. 530. Broadwell Lewis Wells, Bécsben (megh. Paget fivérek Bécsben) : Katonai használatra szolgáló szerszám, mely lapát, fejsze és fűrész gyanánt használható; a szabadalom kelt 1874. jun. 13-án ; tartama egy év; titoktartás követett. 531. Kropshauer Károly Bécsben: A lovagláshoz és hajtáshoz használható sajátságos zablya; a szabadalom kelt 1874. jun. 13-án; tartama egy év, titoktartás kéretett. 532. Lehner Ede gyártulajdonos Bécsben. Javítás az ajtó-, ablak- és egyéb fém görgönyök elzárásain; a szabadalom kelt 1874. jun. 13-án; tartama egy év; titoktartás nem kéretett. 533. Kolbenheyer E. érczárugyáros Bécsben: Javított »non plus ultra« kávéfőzőgép »kényelmi gép« néven; a szabadalom kelt 1874 jun. 13-án; tartama egy év; titoktartás kéretett. 534. Rödel György Bécsben: Két vagy több szinü damasz szöveteknek hímzés és kivágás nélkül tökéletesen tiszta szögletü szegélylyel való készítése; a szabadalom kelt 1874. junius 13-án, tartama egy év; titoktartás kéretett. 535. Weiss és Rödel tajtékárugyárosok Bécsben . Javítás a tajték szivarszopókákon; a szabadalom kelt 1874. junius 13-án; tartama egy év; titoktartás kéretett. 536. Ellis Kendall István, Walthamban, Massachusetts államban, északamerikai Egyesült-Államokban (megh. Paget fivérek Bécsben) . Javítások a harisnyakötők kapcsain; a szabadalom kelt 1874. junius 13-án; tartama egy év; titoktartás kéretett. 537. Stanek József, Lőwenfeld fivérek és Hofmann mümalmának főmolnára Klein-Münchenben, Felső-Austriában (megh. Rohr Nándor cs. k. jegyző Urfahrban). Önműködő gabona-mérő; a szabadalom kelt 1874. junius 13-án ; tartama egy év; titoktartás követett. 538. Wotfitz Ignácz főmérnök az Erzsébet császárné vasútnál Bécsben. Sajátságos készülék, — a vasúti kocsik és átalában vasutüzleti járművek összecsatolására; a szabadalom kelt 1874. junius 13-án; tartama egy év; titoktartás nem követett. (Folytatjuk.) BÉCSI TUDÓSÍTÁSOK. A cs. k. földrajzi társulat sept. 29-én rendkívüli ülést tartott az észak-földsarki expeditió tagjainak tiszteletére. A tudományok akadémiájának nagy terme már 6 órakor válogatott közönséggel telt meg. Többek közt megjelentek: Ő Felsége első főudvarmestere hg Hohenlohe, gr. Grünne főlovászmester, a cs. k. ministerek, b. Hoffmann osztályfőnök, b. John, és b. Kuhn táborszernagyok stb. stb.Továbbá a földrajzi társulat bizottmányának tagjai. Az expeditió előmozdítói: gr. Wilczek és gr. Zichy; dr. Felder polgármester számos községi tanácsnokokkal. Kevéssel 7 óra előtt jelentek meg az északföldsarki expeditió tagjai: Weyprecht, Payer, Orel, Brosch és Kepes, az aula bejárásánál a földrajzi társulat elnöke, lovag Hochstetter tanár és az alelnök K. Helfert által üdvözöltetve s a terembe kisérve. Közvetlenül az ünnepély megnyitása előtt jelentek meg az észak-földsarki bizottmány protectora, Rainer főherczeg ur, valamint a földrajzi társulat protectora Rudolf koronaherczeg ur, főudvarmestere, Latour vezérőrnagygyal. A korona- herczeg a földrajzi társulat elnöke és alelnöke által fogadtatott s a terembe kísértetett, ő császári királyi fenségének az elnök bemutatá az expeditió vezetőit. A koronaherczeg üdvözletül azok mindegyikének kezet nyújtott s velők néhány szót váltott, mire Rainer főherczeg úrhoz s a ministerekhez fordult s mindegyikkel néhány szót váltott. 71/8 órakor a főherczeg-protector elfoglalá díszhelyét, mire Hochstetter tanár a gyűlést egy beszéddel nyitá meg, melynek végén szívélyesen üdvözlé az expeditió vezetőit, s a gyűlést arra szólitá fel, hogy székeikről felállás által fejezze ki bámulatát és köszönetét. (A gyűlés felkelt.) Erre Weyprecht sorhajóhadnagy lépett a szószékre, zajos tetszéssel üdvölöltetve s először is társai nevében köszönetét fejezé ki ama magas megtiszteltetésért, melyben ők a földrajzi társulat rendkívül szives fogadása által részesültek. Erre Weyprecht előadó az északi földsarki utazók előbbi jelentéséből ismert élményeit. Egy eddig még tudva nem volt részlet a következő: Midőn az expeditió visszatérőben oly szerencsés volt,hogy a 78. szélességi fokon ismét áthaladt,a legénység számára ünnepély készíttetett. Ugyanis a parancsnok annak két pipa dohányt osztatott ki, mely sajátlag ezen alkalomra tartatott meg. Weyprecht azt állítja, hogy leirhatlan azon örömzaj, melyet a sokáig nélkülözött élvezet idézett elő. Epen a do-