Budapesti Közlöny, 1874. december (8. évfolyam, 275-298. szám)
1874-12-01 / 275. szám
fogva felhívom méltóságodat, hogy az erre hivatott közgyűlést . .. akként szíveskedjék egybehívni, hogy az ... a központi választmányok megválasztása iránt a törvényhatóságokhoz kibocsátandó rendeletem folytán, a törvény végrehajtására szükséges intézkedéseket a fenn említett időközben megtehesse. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK A KÉPVISELŐHÁZ CCCIV. ÜLÉSE 1874. november 30-án d. e. 10 órakor. Elnök: Perczel Béla. JegyzőkSzéll Kálmán, Huszák Imre és Szeniczei Ödön. A kormány részéről jelen vannak: Bittó István, Ghyczy Kálmán, Szapáky Gyula gróf, Paulek Tivadar, Szende Béla ministerek. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatván, észrevétel nélkül hitelesíttetik. Elnök bemutatja az Ő Felsége személye körüli minister átiratát, melyben Ő Felsége a király a képviselőháznak Károly Ferdinánd cs. kir. főherczeg elhunyta alkalmából előterjesztett részvétnyilatkozatát legfelsőbb köszönettel elfogadni méltóztatott. Tudomásul vétetik. Bemutatja továbbá Újvidék város feliratát, melyben a vallás- és közoktatási miniszer által az örmény-katholikus lelkész javára fizetendő 210 frt alól magát felmentetni kéri. A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Végül jelenti, hogy a közigazgatási bizottság megalakulván, elnökévé Péchy Manó grófot, jegyzőjévé Ernuszt Sándort választotta. Wahrmann Mór a budapesti kereskedelmi és iparkamara kérvényét nyújtja be adójavaslatok ügyében; bemutatja továbbá a budapesti keresk.akadémia vezérbizottságának kérvényét az intézet számára újból nyerendő államsegély ügyében. Teleszky István a hazai pénzintézetek congressusának kérvényét nyújtja be a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és pénzintézetek adója valamint több új adó behozatala ellen. A beadott kérvények a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Lázár Ádám kérdést intéz az elnökséghez, mikor fog a büntető-törvényjavaslat indokolása kinyomatni és a képviselők közt kiosztatni ? Elnök jelenti, hogy a kiosztás még e hét folytán megtörténik. Bittó István ministerelnök benyújtja az 1848. V. és erdélyi H. t. ez. módosításáról és kiegészítéséről szóló szentesített törvényczikket. A t. ez. kihirdettetvén, hasonló kihirdetés végett át fog küldetni a főrendiházhoz. Schwarcz Gyula a vértesaljai felekezet nélküli tanitó-egylet kérvényét nyújtja be a tanitók nyugdíjaztatása tárgyában. A kérvényi bizottsághoz utasíttatik. Ghyczy Kálmán pénzügyminiszer : T. ház! Nem lehetvén remélni, hogy a költségvetési törvényjavaslat még ezen év lefolyása előtt törvénynyé váljék, bátor vagyok a t. háznak bemutatni a törvényjavaslatot az 1875. év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról. A f. évi deczember végéig számos adótörvénynek hatálya megszűnvén, szükségesnek vélném azokat egy évre, amennyiben a törvényhozás időközben máskép nem rendelkezik, meghosszabbíttatni, ennélfogva egyidejűleg törvényjavaslatot nyújtok be a földadóról, a házadóról, a jövedelmi adóról, a személyes kereseti adóról, a bélyeg- és illetékről, a cukoradóról, a bor- és húsfogyasztási adóról és a dohányjövedékről szóló törvénycikkek hatályának meghosszabbításáról. Kérem, méltóztassék a t. ház ezen két törvényjavaslatot előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasítani. Ezen felül leteszem a t. ház asztalára a cseléd-, a tőkejáték- a kocsi-és a lóadóról szóló törvényjavaslatot, melyet már ezen ülésszak elején a t. háznak jelezni bátor voltam. (Helyeslés.) Kérem a t. házat, méltóztassék ezt a törvényjavaslatot tárgyalás végett az adóügyi bizottsághoz utasítani. Még egy előterjesztésem van. Az elzálogosított gyalui uradalom visszaváltása iránt a zálogbirtokosokkal 1873-ik évi augusztus 12 én kötött egyezségnek a törvényhozás által való jóváhagyása iránt még hivatalbeli elődöm által terjesztetett a t. ház elé f. évi február 14-én egy törvényjavaslat és az tárgyalás végett az osztályokhoz utasíttatott. Történt azonban, hogy Trandafir György és társai mint a gyalui uradalom egy részének zálogbirtokos hitelezői a t. házhoz és a pénzügyministériumhoz is folyamodtak azon óvással, hogy ők ezen egyezség kötésére befolyással nem lévén, kérik, hogy jogaik érvényben tartassanak és ezen óvásukajavaslat tárgyalásánál figyelembe vétessék. A t. ház ezen kérvényt tárgyalván, a kérvényi bizottság javaslatához képest azt a törvényjavaslat tárgyalásánál leendő fölhasználhatás végett a képviselőház irodájában rendelte letétetni. Ennek folytán azonban a törvényjavaslat tárgyalása elhalasztatván, Trandafir György és társaival megindíttattak a szükséges értekezések ezen óvásnak bővebb érvényesítése, vagy megszüntetése iránt. Ezen értekezések azután azon eredményre vezettek, hogy a nevezett Trandafir György és társai óvásuktól elállottak, és minden aggályaikra és igényeikre nézve az illető többi birtokosok részéről megnyugtatást nyertek, s kijelentik, hogy ők az 1873-ik évi aug. 12-én kelt szerződést már most a maguk részéről is elfogadják s érvényesnek elismerik. Bátor vagyok az illetőknek e nyilatkozatát s egyszersmind a más részről érdekelt birtokosoknak hasonló értelmű nyilatkozatát is a t. háznak ezennel bemutatni, kérvén, hogy a törvényjavaslatot, amelyet említettem, tárgyalás alá venni, illetőleg előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasítani méltóztassék. Ezek iránt bátor vagyok a t. ház határozatát kikérni. A beterjesztett iratok ki fognak nyomatni s a t. ház tagjai közt szétosztatni. Az első, másod és negyed sorban benyújtott javaslatok a pénzügyi, a harmad sorban benyújtott pedig az adóügyi bizottsághoz utasittatnak. Pauler Tivadar igazságügyminiszer: A pénzügyekre vonatkozó szabályokról szóló 1873. évi 39-ik. czikk hatályának meghosszabbítása iránti törvényjavaslatot van szerencsém a t. ház asztalára letenni. Kérem az osztályokhoz utasítani. Ki fog nyomatni és az osztályokhoz utasittatik. Bésán Mihály a mentelmi bizottság jelentését nyújtja be Dulovics Ernő kiadatása ügyében. Ki fog nyomatni s annak idején napirendre tűzetik. Molnár Antal a kérvények 55-ik sorjegyzékét nyújtja be. Annak idején napirendre tűzetik. Stoll Károly a földadó-sorozat kiigazítása tárgyában beadott határozati javaslatának felvételét sürgeti. A ház a felvételt a legközelebbi ülésre tűzi ki. Az állandó igazoló bizottság jelentése folytán Fáy Béla a szabályszerű 30 nap fenntartásával, igazoltatik s az V-ik osztályba soroztatik. A pénzügyi bizottságnak a városi főispánokról szóló törvényjavaslat tárgyában beadott jelentése az osztályokhoz utasittatik, melyek azt holnap d. u. 5 órakor veszik tárgyalás alá. Ezután beadatnak az adóügyi bizottság egy tagjára a szavazati jegyek. A szavazatok eredménye a következő: Beadatott összesen 183 szavazat. Ebből kapott Modich László 170, Simonyi Ernő 1 szavazatot. Modich László ennélfogva az adóügyi bizottság tagjává megválasztatott. Ezzel az ülés 11 óra 30 perckor véget ért. Elnök : (Feláll.) Mielőtt a képviselőház üzenetét átvennék, kedves kötelességem jelenteni, hogy a mélt. főrendek által nyert megbízásban eljárván, Ő cs. s Apostoli kir. Felsége (a főrendek felállanak) Károly Ferdinánd főherczeg elhunyta, alkalmából a mélt. főrendek által hozzá intézett részvétnyilatkozatot legkegyelmesebb királyi köszönettel fogadni méltóztatott. Tombor Iván, a képviselőház jegyzője: Nagyméltóságú elnök! Méltóságos főrendek! A képviselőház megbízásából van szerencsém az 1848-iki V. és erdélyi II. t. czikk módosításáról és kiegészítéséről szóló és a cs. kir. Apostoli Felsége legfelsőbb szentesítésével ellátott törvényczikket, mely a képviselőház mai ülésében hódoló tisztelettel fogadtatván,kihirdettetett, hasonló kihirdetés czéljából, a képviselőház erre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatával együtt tisztelettel átnyújtani. Felolvastatik. Elnök: Az imént felolvasott és legfelsőbb szentesítéssel ellátott törvényczikk hódoló tisztelettel kihirdettetvén, eredeti példányban megőrzés végett az országos levéltárba tétetik le. Vay Miklós b.: Azt hiszem, nem vétek a házszabályok ellen, ha nagyméltóságodtól és a méltó főrendektől egész tisztelettel engedelmet kérek arra, hogy egy előterjesztést tehessek. Azért ragadom meg ezen alkalmat rövid előadásom tekintetéből, mert meg vagyok győződve arról, hogy szerénytelenséggel senki sem fog vádolni. Engedjék a méltóságos főrendek, hogy az általunk is annyira tüzetesen tárgyalt s a két ház közötti egyetértés létrejötte után szentesítést nyert választási törvény kihirdetése alkalmával szabadságot vehessek magamnak, egy talán nem egészen időnkívüli szerény előterjesztést kockáztathatni. Nem lehet tagadni, hogy a választási törvények keletkezte első korszakában, nevezetük alatt más valamit, a létrejöttnél sokkal többet értett a hazai közönség. Hogy igazam van, arról az akkoriban felszínre került számos hírlapi czikkek is tanúskodhatnak, és hogy ma sem elégítik azok ki az ország lakosainak nagy részét, e felől meggyőződhetik mindenki, ha kissé körülnéz a világban. Ha minthogy e törvények legmelegebb pártolói sem tagadják azok hiányait, beismerik csakis ideiglenességre számítható voltukat s nem titkolják el maguk elől a végrehajtásukkal járandó, majdnem legyőzhetlen nehézségeket; mig mások utolsó perczig azon hitben ringatták magukat, hogy a választási törvények, melyek nemcsak a követválasztási módozatokra szorítkoztak, de kiterjeszkedtek a censusra s egyéb, az egész kérdéssel kapcsolatba hozható tárgyakra is; egyszersmind a képviselőház részbeni átalakításáról s jelen szervezete némi módosításáról is fognak gondoskodni; és azt is hitték, hogy egyszersmind a házszabályok újbóli átdolgozása, s több efféle is el fog intéztetni. A magas kormány azonban, mint láttuk, ezen lényegesebb s mélyebbre vágó kérdések szőnyegre hozatalát feleslegesnek vagy legalább időszerűtlennek tartó, s következőleg a képviselők házaegyelőre eddigi eredeti alakjában fog innentül is maradni. Alapja azonban az állandósítandó összeírások által, ha lényegében nem is megváltozni, de kétségtelenül szilárdulni, parlamentáris jellege öregbedni, s ha több más tényezők is közre fognak működni, tekintélye jövőre emelkedni s befolyása is innentől gyarapodni fog, aminthogy mindezt kívánnunk a haza közérdeke követeli tőlünk. Ha azonban mindez így van, nem válik-e mindinkább szükségessé, sőt most már nem kikerülhetlen-e, hogy végre-valahára saját házunk újbóli szervezését is a maga útján komolyan sürgessük; nem czélszerűbb-e, addig szervezkednünk, mig hihetőleg majd még feltűnőbb leendhet jövőben az anomália különböző alapokon nyugvó s mégis versenyre kelhető két házunk között és váljon azon modus vivendi, mely köztünk jelenleg még fenáll s kivált az utolsó időkben mindkét oldalon tűrhetőnek mutatkozott, nem fog-e időjártával még legjobb esetben is, több nehézségekre, nagyobb akadályokra találni, sőt a lehetetlenségek közé tartozik-e egy komolyabb elvi összeütközése a két háznak ? De ha ez megtörténhető, nem kívánatos e egy ilyen eshetőség törvény utján való megelőzése? továbbá nem szükség-e főispánjaink 2212 A FŐRENDIHÁZ CXV. ÜLÉSE 1874. november 30-án d. e. 11 órakor. Elnök : Majláth György, országbíró. Jegyzők: Batthyány Ferencz gr. és Nyári Gyula báró. A kormány részéről jelen vannak: Bittó István, b. Wenckheim Béla és Szapárhy Gyula gr. miniszerek. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesíttetik.