Budapesti Közlöny, 1874. december (8. évfolyam, 275-298. szám)

1874-12-01 / 275. szám

fogva felhívom méltóságodat, hogy az erre hiva­tott közgyűlést . .. akként szíveskedjék egybe­hívni, hogy az ... a központi választmányok meg­választása iránt a törvényhatóságokhoz kibocsá­tandó rendeletem folytán, a törvény végrehajtá­sára szükséges intézkedéseket a fenn említett idő­közben megtehesse. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK A KÉPVISELŐHÁZ CCCIV. ÜLÉSE 1874. november 30-án d. e. 10 órakor. Elnök: Perczel Béla. JegyzőkSzéll Kálmán, Huszák Imre és Szeniczei Ödön. A kormány részéről jelen vannak: Bittó István, Ghyczy Kálmán, Szapáky Gyula gróf, Paulek Tivadar, Szende Béla ministerek. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatván, ész­revétel nélkül hitelesíttetik. Elnök bemutatja az Ő Felsége személye körüli minister átiratát, melyben Ő Felsége a király a képviselőháznak Károly Ferdinánd cs. kir. főher­­czeg elhunyta alkalmából előterjesztett részvét­nyilatkozatát legfelsőbb köszönettel elfogadni méltóztatott. Tudomásul vétetik. Bemutatja továbbá Újvidék város feliratát, melyben a vallás- és közoktatási miniszer által az örmény-katholikus lelkész javára fizetendő 210 frt alól magát felmentetni kéri. A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Végül jelenti, hogy a közigazgatási bizottság megalakulván, elnökévé Péchy Manó grófot, jegy­zőjévé Ernuszt Sándort választotta. Wahrmann Mór a budapesti kereskedelmi és iparkamara kérvényét nyújtja be adójavaslatok ügyében; bemutatja továbbá a budapesti keresk.­akadémia vezérbizottságának kérvényét az intézet számára újból nyerendő államsegély ügyében. Teleszky István a hazai pénzintézetek con­­gressusának kérvényét nyújtja be a nyilvános szám­adásra kötelezett vállalatok és pénzintézetek adója valamint több új adó behozatala ellen. A beadott kérvények a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Lázár Ádám kérdést intéz az elnökséghez, mi­kor fog a büntető-törvényjavaslat indokolása ki­nyomatni és a képviselők közt kiosztatni ? Elnök jelenti, hogy a kiosztás még e hét foly­tán megtörténik. Bittó István ministerelnök benyújtja az 1848. V. és erdélyi H. t. ez. módosításáról és ki­egészítéséről szóló szentesített törvényczikket. A t. ez. kihirdettetvén, hasonló kihirdetés vé­gett át fog küldetni a főrendiházhoz. Schwarcz Gyula a vértes­aljai felekezet­ nél­­küli tanitó-egylet kérvényét nyújtja be a tanitók nyugdíjaztatása tárgyában. A kérvényi bizottsághoz utasíttatik. Ghyczy Kálmán pénzügyminiszer : T. ház! Nem lehetvén remélni, hogy a költségvetési tör­vényjavaslat még ezen év lefolyása előtt törvény­­nyé váljék, bátor vagyok a t. háznak bemutatni a törvényjavaslatot az 1875. év első negyedében vise­lendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról. A f. évi deczember végéig számos adótörvénynek hatálya megszűnvén, szükségesnek vélném azokat egy évre, a­mennyiben a törvényhozás időközben máskép nem rendelkezik, meghosszabbíttatni, en­nélfogva egyidejűleg törvényjavaslatot nyújtok be a földadóról, a házadóról, a jövedelmi adóról, a személyes kereseti adóról, a bélyeg- és illetékről, a c­ukoradóról, a bor- és húsfogyasztási adóról és a dohányjövedékről szóló törvényc­ikkek hatá­lyának meghosszabbításáról. Kérem, méltóztassék a t. ház ezen két törvény­javaslatot előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasítani. Ezen felül leteszem a t. ház asztalára a cseléd-, a tőkejáték- a kocsi-és a lóadóról szóló törvényja­vaslatot, melyet már ezen ülésszak elején a t. ház­nak jelezni bátor voltam. (Helyeslés.) Kérem a t. házat, méltóztassék ezt a törvényja­vaslatot tárgyalás végett az adóügyi bizottsághoz utasítani. Még egy előterjesztésem van. Az elzálogosított gyalui uradalom visszaváltása iránt a zálogbirtokosokkal 1873-ik évi augusztus 12 én kötött egyezségnek a törvényhozás által való jóváhagyása iránt még hivatalbeli elődöm által terjesztetett a t. ház elé f. évi február 14-én egy törvényjavaslat és az tárgyalás végett az osz­tályokhoz utasíttatott. Történt azonban, hogy Trandafir György és társai mint a gyalui uradalom egy részének zálog­birtokos hitelezői a t. házhoz és a pénzügyminis­­tériumhoz is folyamodtak azon óvással, hogy ők ezen egyezség kötésére befolyással nem lévén, ké­rik, hogy jogaik érvényben tartassanak és ezen óvásuk­a­­javaslat tárgyalásánál figyelembe vé­tessék. A t. ház ezen kérvényt tárgyalván, a kérvényi bizottság javaslatához képest azt a törvényjavaslat tárgyalásánál leendő fölhasználhatás végett a képviselőház irodájában rendelte letétetni. Ennek folytán azonban a törvényjavaslat tárgyalása el­­halasztatván, Trandafir György és társaival meg­­indíttattak a szükséges értekezések ezen óvásnak bővebb érvényesítése, vagy megszüntetése iránt. Ezen értekezések azután azon eredményre vezet­tek, hogy a nevezett Trandafir György és társai óvásuktól elállottak, és minden aggályaikra és igényeikre nézve az illető többi birtokosok részé­ről megnyugtatást nyertek, s kijelentik, hogy ők az 1873-ik évi aug. 12-én kelt szerződést már most a maguk részéről is elfogadják s érvényesnek elis­merik. Bátor vagyok az illetőknek e nyilatkozatát s egyszersmind a más részről érdekelt birtokosok­nak hasonló értelmű nyilatkozatát is a t. háznak ezennel bemutatni, kérvén, hogy a törvényjavas­latot, a­melyet említettem, tárgyalás alá venni, illetőleg előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bi­zottsághoz utasítani méltóztassék. Ezek iránt bátor vagyok a t. ház határozatát kikérni. A beterjesztett iratok ki fognak nyomatni s a t. ház tagjai közt szétosztatni. Az első, másod és negyed sorban benyújtott javaslatok a pénzügyi­, a harmad sorban benyújtott pedig az adóügyi bi­zottsághoz utasittatnak. Pauler Tivadar igazságügyminiszer: A pénz­ügyekre vonatkozó szabályokról szóló 1873. évi 39-ik­­. czikk hatályának meghosszabbítása iránti törvényjavaslatot van szerencsém a t. ház aszta­lára letenni. Kérem az osztályokhoz utasítani. Ki fog nyomatni és az osztályokhoz utasit­tatik. Bésán Mihály a mentelmi bizottság jelentését nyújtja be Dulovics Ernő kiadatása ügyében. Ki fog nyomatni s annak idején napirendre tű­zetik. Molnár Antal a kérvények 55-ik sorjegyzékét nyújtja be. Annak idején napirendre tűzetik. Stoll Károly a földadó-sorozat kiigazítása tárgyában beadott határozati javaslatának felvé­telét sürgeti. A ház a felvételt a legközelebbi ülésre tűzi ki. Az állandó igazoló bizottság jelentése folytán Fáy Béla a szabályszerű 30 nap fenntartásával, igazoltatik s az V-ik osztályba soroztatik. A pénzügyi bizottságnak a városi főispánokról szóló törvényjavaslat tárgyában beadott jelentése az osztályokhoz utasittatik, melyek azt holnap d. u. 5 órakor veszik tárgyalás alá. Ezután beadatnak az adóügyi bizottság egy tag­jára a szavazati jegyek. A szavazatok eredménye a következő: Beada­tott összesen 183 szavazat. Ebből kapott Modich László 170, Simonyi Ernő 1 szavazatot. Modich László ennélfogva az adóügyi bizottság tagjává megválasztatott. Ezzel az ülés 11 óra 30 perc­kor véget ért. Elnök : (Feláll.) Mielőtt a képviselőház üze­netét átvennék, kedves kötelességem jelenteni, hogy a mélt. főrendek által nyert megbízásban eljárván, Ő cs. s Apostoli kir. Felsége (a főrendek felállanak) Károly Ferdinánd főherczeg elhunyta, alkalmából a mélt. főrendek által hozzá intézett részvétnyilatkozatot legkegyelmesebb királyi kö­szönettel fogadni méltóztatott. Tombor Iván, a képviselőház jegyzője: Nagy­­méltóságú elnök! Méltóságos főrendek! A képvi­selőház megbízásából van szerencsém az 1848-iki V. és erdélyi II. t. czikk módosításáról és kiegészí­téséről szóló és a cs. kir. Apostoli Felsége legfel­sőbb szentesítésével ellátott törvényczikket, mely a képviselőház mai ülésében hódoló tisztelettel fogadtatván,kihirdettetett, hasonló kihirdetés czél­­jából, a képviselőház erre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatával együtt tisztelettel átnyújtani. Felolvastatik. Elnök: Az imént felolvasott és legfelsőbb szentesítéssel ellátott törvényczikk hódoló tiszte­lettel kihirdettetvén, eredeti példányban megőr­zés végett az országos levéltárba tétetik le. Vay Miklós b.: Azt hiszem, nem vétek a ház­szabályok ellen, ha nagyméltóságodtól és a méltó főrendektől egész tisztelettel engedelmet kérek arra, hogy egy előterjesztést tehessek. Azért ra­gadom meg ezen alkalmat rövid előadásom tekin­tetéből, mert meg vagyok győződve arról, hogy szerénytelenséggel senki sem fog vádolni. Engedjék a méltóságos főrendek, hogy az álta­lunk is annyira tüzetesen tárgyalt s a két ház kö­zötti egyetértés létrejötte után szentesítést nyert választási törvény kihirdetése alkalmával szabad­ságot vehessek magamnak, egy talán nem egészen időnkívüli szerény előterjesztést koc­káztathatni. Nem lehet tagadni, hogy a választási törvé­nyek keletkezte első korszakában, nevezetük alatt más valamit, a létrejöttnél sokkal többet értett a hazai közönség. Hogy igazam van, arról az akkoriban felszínre került számos hírlapi czikkek is tanúskodhatnak, és hogy ma sem elégítik azok ki az ország lako­sainak nagy részét, e felől meggyőződhetik min­denki, ha kissé körülnéz a világban. H­a mint­hogy e törvények legmelegebb pártolói sem ta­gadják azok hiányait, beismerik csak­is ideigle­nességre számítható voltukat s nem titkolják el ma­guk elől a végrehajtásukkal járandó, majdnem legyőzhetlen nehézségeket; mig mások utolsó per­­czig azon hitben ringatták magukat, hogy a vá­lasztási törvények, melyek nemcsak a követválasz­tási módozatokra szorítkoztak, de kiterjeszkedtek a censusra s egyéb, az egész kérdéssel kapcsolatba hozható tárgyakra is; egyszersmind a képviselő­ház részbeni átalakításáról s jelen szervezete némi módosításáról is fognak gondoskodni; és azt is hitték, hogy egyszersmind a házszabályok újbóli átdolgozása, s több efféle is el fog intéztetni. A magas kormány azonban, mint láttuk, ezen lényegesebb s mélyebbre vágó kérdések szőnyegre hozatalát feleslegesnek vagy legalább időszerűt­lennek tartó, s következőleg a képviselők háza­­egyelőre eddigi eredeti alakjában fog innentül is maradni. Alapja azonban az állandósítandó összeírások által, ha lényegében nem is megváltozni, de két­ségtelenül szilárdulni,­­ parlamentáris jellege öregbedni, s ha több más tényezők is közre fog­nak működni, tekintélye jövőre emelkedni s befo­lyása is innentől gyarapodni fog, a­minthogy mindezt kívánnunk a haza közérdeke követeli tőlünk. Ha azonban mindez így van, nem válik-e mind­inkább szükségessé, sőt most már nem kikerül­­hetlen-e, hogy végre-valahára saját házunk újbóli szervezését is a maga útján komolyan sürgessük; nem czélszerűbb-e, addig szervezkednünk, mig hi­hetőleg majd még feltűnőbb leendhet jövőben az anomália különböző alapokon nyugvó s mégis ver­senyre kelhető két házunk között és váljon azon modus vivendi, mely köztünk jelenleg még fenáll s kivált az utolsó időkben mindkét oldalon tűrh­e­­tőnek mutatkozott, nem fog-e idő­jártával még legjobb esetben is, több nehézségekre, nagyobb akadályokra találni,­­ sőt a lehetetlenségek közé tartozik-e egy komolyabb elvi összeütközése a két háznak ? De ha ez megtörténhető, nem kí­vánatos e egy ilyen eshetőség törvény utján való megelőzése? továbbá nem szükség-e főispánjaink 2212 A FŐRENDIHÁZ CXV. ÜLÉSE 1874. november 30-án d. e. 11 órakor. Elnök : Majláth György, országbíró. Jegyzők: Batthyány Ferencz gr. és Nyári Gyula báró. A kormány részéről jelen vannak: Bittó István, b. Wenckheim Béla és Szapárhy Gyula gr. minis­zerek. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hi­telesíttetik.

Next