Budapesti Közlöny, 1875. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1875-01-01 / 1. szám

Mi e törvényczikket és mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vall­­ván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szente­sítjük, s mind magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Gödöllőn, ezernyolczszáz hetvenne­­gyedik évi december hó huszonnyolcza­­dikán.Ferencz József, s. k. (P. H.) Bittó Ltván, s. k. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1874. évi XLII. TÖRVÉNYCZIKK a magyar sorhadi csapatokhoz és haditengerészet­hez 1875-ik évien kiállítandó ujoncz- és póttarta­­léki jutalékok megajánlása tárgyában. (Kihirdettetett az­ országgyűlés mindkét házában 1874. évi december hó 30-án.) A hadsereg és hadi­tengerészet törvény által szabályozott számerejének biztosítása végett a magyar korona országaira eső 40.933 főnyi ujoncz­­jutaléknak és az ehez megkívántató 4093 főnyi póttartaléknak kiállítása, az 1875. évre, az 1868- ik évi XL. törvényczikk 3-ik, 13-ik és 32-ik szaka­szai értelmében, megszavaztatik. 2. §• Ezen ujoncz- és póttartaléki jutalékok az 1855- ik, 1854-ik és 1853-ik évben született hadkötele­sek korosztályaiból fedezendők. 3.§. A jelen törvény végrehajtásával a honvédelmi minister bizatik meg. Mi e törvényezikkel és mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesítjük, s mind magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Gödöllőn, ezernyolczszáz­hetven­­negyedik évi december hó huszonnyolcza­­dikán.Ferencz József, s. k. (P. H.) Bittó István, s. k. SZABÁLYRENDELET az ügyvédi vizsgának módozataira és dijára, nézve. Az 1874. évi XXXIV. t. ez. 6. §-ában nyert felhatalmazásnál fogva az ügyvédi vizsga módo­zataira és dijára nézve a következőket rendelem: 1. §. A Budapesten és Marosvásárhelytt felállí­tott vizsgáló bizottságok előtt (id. t. ez. 4. §-a) ügyvédi vizsga július és augusztus hónapok kivé­telével az évnek minden hónapjában tehető. 2. §. Ügyvédjelöltek az ügyvédi vizsgára bo­­csáttatásért kérvényeiket a szükséges bizonyítvá­nyokkal fölszerelve, (id. t. ez. 5. §.) és azon vizs­gáló bizottság megnevezésével, a­mely előtt az ügyvédi vizsgát letenni óhajtják, — azon ügyvédi­­kamaránál nyújtsák be, a melynél a kérvény be­nyújtásakor mint ügyvédjelöltek felvéve vannak (id. t. ez. 11. §.) 3. §. A bírák kérvényeiket azon kir. törvény­szék elnökénél, a jogtanárok pedig azon egyetem­ej jogi karának dékánjánál, illetőleg akadémia igaz­­gatójánál nyújtsák be, a­melynél alkalmazva vannak. 4. §. Az ügyvédi kamara, a 3. §. esetében pe­dig a törvényszék elnöke, illetőleg a dékán vagy az igazgató a felszerelt kérvényt az illetékes vizs­gáló­bizottság elnökének küldi át. 5. §. A vizsgáló bizottság elnöke ezen kérvé­nyek elintézése czéljából időszakonként ülést tart, a­melynél kívüle vagy helyettesen kivály az igaz­­ságügyminiszer, s az illető ügyvédi kamarák által kijelöltek közül két-két tagnak jelenléte szük­séges. Ily ülésben részt nem vehet olyan bizottsági tag, a­ki a folyamodóval fel- vagy lemenő ágbeli, vagy másodsziglen oldalrokonságban, avagy első ízben sógorságban, továbbá fogadott szülei, vagy fogadott gyermeki, gyámsági vagy gondnoksági viszonyban áll; végre olyan tag sem, a­kinél a fo­lyamodó joggyakornoki minőségben volt alkal­mazva. A bizottság a vizsgára bocsátás megengedésére vagy megtagadására nézve szótöbbséggel határoz, s határozatához képest vagy határidőt tű­z ki a vizsga letételére, vagy indokolt végzésben kijelöli azon hiányokat, a­melyek miatt a vizsga leteheté­­sét megtagadta, és határozatáról a vizsgáló bizott­ság elnöke a folyamodót — utóbbi esetben a kér­vény visszaadása mellett — azon hatóság útján értesíti, a­mely a kérvényt hozzá átküldötte. 6. §. A bizottság tagadó határozata az id. t. ez. 5. §-a szerint héttagú bizottsághoz felebbez­­hető lévén, ily beadványoknak a tagadó végzés kézbesítésétől számított 15 nap alatti benyújtására és továbbítására nézve azon szabályok tartan-­­dók meg, a­melyek ezen rendelet 2., 3. és 4. §§-ai-­­ ban, a bizottsági tagok kizárására nézve pedig annak 5. §-ban foglaltatnak. A 2. 3. és ezen §-ban említett kérvények elinté­zése czéljából tartott ülésekről jegyzőkönyv véte-­ tik fel; e részben közelebbi utasítást a vizsgáló bizottság ügyviteli szabályai adnak. 7. §. Az írásbeli és szóbeli vizsga (id. t. ez. 6. §.) három (3) egymás után következő napra terjed, melyek közül kettő az írásbeli és egy a szóbeli vizsgára esik. 8. §. Az írásbeli vizsga az id. t. sz. 6. §-ában felsorolt tudományok körébe eső feladványok írás-­ beli kidolgozásából áll. A feladványok egyikének tárgya a polgári, a­­ másiké a bánya-, úrbéri-, váltó- vagy kereskedelmi, és a harmadiké a büntetőjog és eljárás köréből vétetik. Ezen feladványokból az írásbeli vizsga egyik■ napján kettő, másik napján pedig egy adatik a vizsgáló bizottság elnökének intézkedése szerint­ kidolgozás végett a jelöltnek.­­ 9. §. A vizsgáló bizottság elnöke gondoskodik, hogy az írásbeli feladványok kidolgozására kije­­­­lölt helyiségben a vizsgáló bizottság egy tagja­­ mint biztos jelen legyen, és hogy a vizsgálati nap­­ reggelén a sorszámokkal megjelölt Írásbeli felad-­­­ványok a vizsgáló bizottság pecsétjével lezárt bo­rítékban a biztosnak megküldessenek. Az írásbeli vizsgálatoknál biztos a buda­pesti, illetőleg a marosvásárhelyi ügyvédi ka­marának a vizsgáló bizottságba ki nem jelölt tagja is lehet. E czélból a vizsgáló bizottságok­ elnökei a budapesti, illetőleg marosvás­árhelyi ügyvédi kamarákkal érintkezzenek. A biztos napidíja 5 forint, fél napra 2 forint 50 krajcrár. 1­0. §. A jelölt a vizsgálatra kitűzött határna­pon reggeli 9 órakor a bizottság elnökénél, s miután attól az írásbeli feladványra utasító szá­mozott jegyet átvette, a kidolgozásra kijelölt he­lyiségben a biztosnál jelentkezzék, a­ki a számo­zott jegynek megfelelő számú feladványt, vagy ■ feladványokat fogja kidolgozás végett neki átadni. 11. §: A jelöltnek esti 6 óráig engedtetik idő a­­ feladvány vagy feladványok kidolgozására, mely ■ alatt könyveket használhat, de senkivel sem érint­■ kezh­etik, és dolgozatának átadása előtt a helyisé­­­­get el nem hagyhatja.­­ A biztos köteles erre az illetőket figyelmez­­­­tetni, s az ez ellen cselekvőket a vizsgáló bizott­­­­ság elnökénél még a szóbeli vizsga előtt felje­lenteni. A biztost a fenn kijelölt idő alatt másik vált-­­­hatja fel. -; 12. §. Ha a dolgozat kész vagy az arra enge­dett idő lejárt, a jelölt tartozik dolgozata, utóbbi esetben akkor is, ha azt be nem fejezhette, a névaláírásával ellátva a biztosnak átadni, ki az átvétel időpontját minden dolgozatra feljegyzi, és azokat a feladványokkal együtt saját pecsétje alatt lezárt borítékban a vizsgáló bizottság elnö­kének még azon napon átküldi. 13. §. A második nap szintén írásbeli feladvány kidolgozására fordíttatik, ugyanazon szabályok szerint, a­melyek a jelen szabályrendelet 8—12. §§-ban vannak megállapítva. 14. §. Harmadik napon a kitűzött helyiségben és órában a szóbeli vizsga tartatik. Ezen vizsga nyilvános, s ehhez képest az arra bocsátottak névsora azon helyiségben, a­melyben a vizsga tartatik, kifüggesztendő. 15. §. A hallgatóságot a vizsgáló bizottságtól illő távközben korlát választja el. A hallgatóságnak közbeszólni, tetszést vagy nem-tetszést nyilvánítani, és a jelölteket a nyert kérdésekre felelésben súgás vagy jelek által elő­segíteni nem szabad. Az ez ellen cselekvőt, ha rendreutasítása foga­nat nélkül marad, a vizsgáló bizottság elnökének jogában áll a helyiségből kiutasítani. A jelen szabályrendelet ezen §-a azon helyiség­ben, hol a szóbeli vizsga tartatik, kivonat alakjá­ban kifüggesztendő. 16. §. A vizsgáló bizottság elnökének feladata oly módon intézkedni, hogy a vizsgáló bizottság tagjai lehetőleg egyenlő arányban alkalmaztassa­nak, s hogy azok a szóbeli vizsgára kitűzött ha­tárnapról eleve értesittessenek. Azon bizottsági tag, a­ki az 5. §-ban említett ülésből ki van zárva, az ügyvédi vizsgában szin­tén nem vehet részt. 17. §: A szóbeli vizsgára a jelöltek egyenként bocsáttatnak folyamodványaik sorrendje szerint. 18. §. A szóbeli vizsga legalább két óráig tart. Annak kezdetén a jelölt élő szóval adja elő az írásbeli kidolgozásra nyert feladványokat és azok kidolgozásainak lényegét, valamint­ ezek indokait. Ennek megtörténtével a vizsgáló bizottság el­nöke és tagjai intéznek kérdéseket a jelölthöz, és pedig az utóbbiak az elnök által kijelölt sorban, a­ki utolsó vizsgál s arra ügyel, hogy a vizsga tár­gyai közül (id. t. ez. 6. §.) egy se maradjon érin­tetlenül. 19. §. A szóbeli vizsga befejeztével a bizottság visszavonul, s miután a jelöltnek írásbeli dolgoza­tait átvizsgálta, és összes feleleteit bírálat alá vette, annak képessége felett szótöbbséggel hatá­roz, s a vizsgálati terembe visszatérvén, határoza­tát a bizottság elnöke azonnal kihirdeti. 20. §. Ezen eljárásról minden egyes jelöltre néz­ve jegyzőkönyv vetetik fel, mely azonban csak a vizsgáló bizottság határozatát tartalmazza, s mely annak minden tagja által aláiratik. A jegyzőkönyv vitelére nézve közelebbi uta­sítást a vizsgáló bizottság ügyviteli szabályai nyújtanak. A 21. §. Ha a bizottság képesítettnek ítéli a jelöl­tet, azt általánosan­­— képességi fokozat mellőzé­sével — mondja ki, s az illetővel az id. t. ez. 6. §-ban előszabott esküt azonnal letéteti, ugyanan­nak igazolására pedig a következő alakban ügy­védi oklevelet állít ki: »0 Felsége a király nevében. _A buda­pesti véd­vizsgáló bizottság bizony-Ságot tesz arról, hogy N. N. (írandó név, és pol­gári állás) az 1874. évi XXXIV. tör­vény­czikknek és a kir. igazságügyminister által az id. t. ez. 6-ik §-a alapján kiadott szabályrendeletnek utasításai szerint.... év............bő ... és ... ik nap­jain az ügyvédi vizsgát kiállotta és az ügyvédség gyakorlására általa képesitettnek­ találtatott. Mivel, miután a nevezett a törvényszerű ügy­védi esküt letette, ezen oklevél kiadatott. Budapesten . ................hó . Marosvásárhely« * napján.« Ezen oklevél a vizsgáló­bizottság pecsétjével látandó el s a bizottság minden tagja által alá­írva, a megvizsgált jelöltnek az ügyvédi eskü le­tétele után felszerelt kérvényével együtt (jelen szabályrendelet 5. §.) azonnal kézbesittetik. 22. §. Az ügyvédi vizsgáért az ügy­védi oklevélre illesztendő törvényszerű bélyegjegy költségén felül 18 írt díj fizetendő, melyet a jelölt a vizsga első

Next