Budapesti Közlöny, 1875. január (9. évfolyam, 1-25. szám)
1875-01-01 / 1. szám
Mi e törvényczikket és mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesítjük, s mind magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Gödöllőn, ezernyolczszáz hetvennegyedik évi december hó huszonnyolczadikán.Ferencz József, s. k. (P. H.) Bittó Ltván, s. k. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1874. évi XLII. TÖRVÉNYCZIKK a magyar sorhadi csapatokhoz és haditengerészethez 1875-ik évien kiállítandó ujoncz- és póttartaléki jutalékok megajánlása tárgyában. (Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1874. évi december hó 30-án.) A hadsereg és haditengerészet törvény által szabályozott számerejének biztosítása végett a magyar korona országaira eső 40.933 főnyi ujonczjutaléknak és az ehez megkívántató 4093 főnyi póttartaléknak kiállítása, az 1875. évre, az 1868- ik évi XL. törvényczikk 3-ik, 13-ik és 32-ik szakaszai értelmében, megszavaztatik. 2. §• Ezen ujoncz- és póttartaléki jutalékok az 1855- ik, 1854-ik és 1853-ik évben született hadkötelesek korosztályaiból fedezendők. 3.§. A jelen törvény végrehajtásával a honvédelmi minister bizatik meg. Mi e törvényezikkel és mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesítjük, s mind magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Gödöllőn, ezernyolczszázhetvennegyedik évi december hó huszonnyolczadikán.Ferencz József, s. k. (P. H.) Bittó István, s. k. SZABÁLYRENDELET az ügyvédi vizsgának módozataira és dijára, nézve. Az 1874. évi XXXIV. t. ez. 6. §-ában nyert felhatalmazásnál fogva az ügyvédi vizsga módozataira és dijára nézve a következőket rendelem: 1. §. A Budapesten és Marosvásárhelytt felállított vizsgáló bizottságok előtt (id. t. ez. 4. §-a) ügyvédi vizsga július és augusztus hónapok kivételével az évnek minden hónapjában tehető. 2. §. Ügyvédjelöltek az ügyvédi vizsgára bocsáttatásért kérvényeiket a szükséges bizonyítványokkal fölszerelve, (id. t. ez. 5. §.) és azon vizsgáló bizottság megnevezésével, amely előtt az ügyvédi vizsgát letenni óhajtják, — azon ügyvédikamaránál nyújtsák be, a melynél a kérvény benyújtásakor mint ügyvédjelöltek felvéve vannak (id. t. ez. 11. §.) 3. §. A bírák kérvényeiket azon kir. törvényszék elnökénél, a jogtanárok pedig azon egyetemej jogi karának dékánjánál, illetőleg akadémia igazgatójánál nyújtsák be, amelynél alkalmazva vannak. 4. §. Az ügyvédi kamara, a 3. §. esetében pedig a törvényszék elnöke, illetőleg a dékán vagy az igazgató a felszerelt kérvényt az illetékes vizsgálóbizottság elnökének küldi át. 5. §. A vizsgáló bizottság elnöke ezen kérvények elintézése czéljából időszakonként ülést tart, amelynél kívüle vagy helyettesen kivály az igazságügyminiszer, s az illető ügyvédi kamarák által kijelöltek közül két-két tagnak jelenléte szükséges. Ily ülésben részt nem vehet olyan bizottsági tag, aki a folyamodóval fel- vagy lemenő ágbeli, vagy másodsziglen oldalrokonságban, avagy első ízben sógorságban, továbbá fogadott szülei, vagy fogadott gyermeki, gyámsági vagy gondnoksági viszonyban áll; végre olyan tag sem, akinél a folyamodó joggyakornoki minőségben volt alkalmazva. A bizottság a vizsgára bocsátás megengedésére vagy megtagadására nézve szótöbbséggel határoz, s határozatához képest vagy határidőt tűz ki a vizsga letételére, vagy indokolt végzésben kijelöli azon hiányokat, amelyek miatt a vizsga letehetését megtagadta, és határozatáról a vizsgáló bizottság elnöke a folyamodót — utóbbi esetben a kérvény visszaadása mellett — azon hatóság útján értesíti, amely a kérvényt hozzá átküldötte. 6. §. A bizottság tagadó határozata az id. t. ez. 5. §-a szerint héttagú bizottsághoz felebbezhető lévén, ily beadványoknak a tagadó végzés kézbesítésétől számított 15 nap alatti benyújtására és továbbítására nézve azon szabályok tartan-dók meg, amelyek ezen rendelet 2., 3. és 4. §§-ai- ban, a bizottsági tagok kizárására nézve pedig annak 5. §-ban foglaltatnak. A 2. 3. és ezen §-ban említett kérvények elintézése czéljából tartott ülésekről jegyzőkönyv véte- tik fel; e részben közelebbi utasítást a vizsgáló bizottság ügyviteli szabályai adnak. 7. §. Az írásbeli és szóbeli vizsga (id. t. ez. 6. §.) három (3) egymás után következő napra terjed, melyek közül kettő az írásbeli és egy a szóbeli vizsgára esik. 8. §. Az írásbeli vizsga az id. t. sz. 6. §-ában felsorolt tudományok körébe eső feladványok írás- beli kidolgozásából áll. A feladványok egyikének tárgya a polgári, a másiké a bánya-, úrbéri-, váltó- vagy kereskedelmi, és a harmadiké a büntetőjog és eljárás köréből vétetik. Ezen feladványokból az írásbeli vizsga egyik■ napján kettő, másik napján pedig egy adatik a vizsgáló bizottság elnökének intézkedése szerint kidolgozás végett a jelöltnek. 9. §. A vizsgáló bizottság elnöke gondoskodik, hogy az írásbeli feladványok kidolgozására kijelölt helyiségben a vizsgáló bizottság egy tagja mint biztos jelen legyen, és hogy a vizsgálati nap reggelén a sorszámokkal megjelölt Írásbeli felad-ványok a vizsgáló bizottság pecsétjével lezárt borítékban a biztosnak megküldessenek. Az írásbeli vizsgálatoknál biztos a budapesti, illetőleg a marosvásárhelyi ügyvédi kamarának a vizsgáló bizottságba ki nem jelölt tagja is lehet. E czélból a vizsgáló bizottságok elnökei a budapesti, illetőleg marosvásárhelyi ügyvédi kamarákkal érintkezzenek. A biztos napidíja 5 forint, fél napra 2 forint 50 krajcrár. 10. §. A jelölt a vizsgálatra kitűzött határnapon reggeli 9 órakor a bizottság elnökénél, s miután attól az írásbeli feladványra utasító számozott jegyet átvette, a kidolgozásra kijelölt helyiségben a biztosnál jelentkezzék, aki a számozott jegynek megfelelő számú feladványt, vagy ■ feladványokat fogja kidolgozás végett neki átadni. 11. §: A jelöltnek esti 6 óráig engedtetik idő a feladvány vagy feladványok kidolgozására, mely ■ alatt könyveket használhat, de senkivel sem érint■ kezhetik, és dolgozatának átadása előtt a helyiséget el nem hagyhatja. A biztos köteles erre az illetőket figyelmeztetni, s az ez ellen cselekvőket a vizsgáló bizottság elnökénél még a szóbeli vizsga előtt feljelenteni. A biztost a fenn kijelölt idő alatt másik vált-hatja fel. -; 12. §. Ha a dolgozat kész vagy az arra engedett idő lejárt, a jelölt tartozik dolgozata, utóbbi esetben akkor is, ha azt be nem fejezhette, a névaláírásával ellátva a biztosnak átadni, ki az átvétel időpontját minden dolgozatra feljegyzi, és azokat a feladványokkal együtt saját pecsétje alatt lezárt borítékban a vizsgáló bizottság elnökének még azon napon átküldi. 13. §. A második nap szintén írásbeli feladvány kidolgozására fordíttatik, ugyanazon szabályok szerint, amelyek a jelen szabályrendelet 8—12. §§-ban vannak megállapítva. 14. §. Harmadik napon a kitűzött helyiségben és órában a szóbeli vizsga tartatik. Ezen vizsga nyilvános, s ehhez képest az arra bocsátottak névsora azon helyiségben, amelyben a vizsga tartatik, kifüggesztendő. 15. §. A hallgatóságot a vizsgáló bizottságtól illő távközben korlát választja el. A hallgatóságnak közbeszólni, tetszést vagy nem-tetszést nyilvánítani, és a jelölteket a nyert kérdésekre felelésben súgás vagy jelek által elősegíteni nem szabad. Az ez ellen cselekvőt, ha rendreutasítása foganat nélkül marad, a vizsgáló bizottság elnökének jogában áll a helyiségből kiutasítani. A jelen szabályrendelet ezen §-a azon helyiségben, hol a szóbeli vizsga tartatik, kivonat alakjában kifüggesztendő. 16. §. A vizsgáló bizottság elnökének feladata oly módon intézkedni, hogy a vizsgáló bizottság tagjai lehetőleg egyenlő arányban alkalmaztassanak, s hogy azok a szóbeli vizsgára kitűzött határnapról eleve értesittessenek. Azon bizottsági tag, aki az 5. §-ban említett ülésből ki van zárva, az ügyvédi vizsgában szintén nem vehet részt. 17. §: A szóbeli vizsgára a jelöltek egyenként bocsáttatnak folyamodványaik sorrendje szerint. 18. §. A szóbeli vizsga legalább két óráig tart. Annak kezdetén a jelölt élő szóval adja elő az írásbeli kidolgozásra nyert feladványokat és azok kidolgozásainak lényegét, valamint ezek indokait. Ennek megtörténtével a vizsgáló bizottság elnöke és tagjai intéznek kérdéseket a jelölthöz, és pedig az utóbbiak az elnök által kijelölt sorban, aki utolsó vizsgál s arra ügyel, hogy a vizsga tárgyai közül (id. t. ez. 6. §.) egy se maradjon érintetlenül. 19. §. A szóbeli vizsga befejeztével a bizottság visszavonul, s miután a jelöltnek írásbeli dolgozatait átvizsgálta, és összes feleleteit bírálat alá vette, annak képessége felett szótöbbséggel határoz, s a vizsgálati terembe visszatérvén, határozatát a bizottság elnöke azonnal kihirdeti. 20. §. Ezen eljárásról minden egyes jelöltre nézve jegyzőkönyv vetetik fel, mely azonban csak a vizsgáló bizottság határozatát tartalmazza, s mely annak minden tagja által aláiratik. A jegyzőkönyv vitelére nézve közelebbi utasítást a vizsgáló bizottság ügyviteli szabályai nyújtanak. A 21. §. Ha a bizottság képesítettnek ítéli a jelöltet, azt általánosan— képességi fokozat mellőzésével — mondja ki, s az illetővel az id. t. ez. 6. §-ban előszabott esküt azonnal letéteti, ugyanannak igazolására pedig a következő alakban ügyvédi oklevelet állít ki: »0 Felsége a király nevében. _A budapesti védvizsgáló bizottság bizony-Ságot tesz arról, hogy N. N. (írandó név, és polgári állás) az 1874. évi XXXIV. törvényczikknek és a kir. igazságügyminister által az id. t. ez. 6-ik §-a alapján kiadott szabályrendeletnek utasításai szerint.... év............bő ... és ... ik napjain az ügyvédi vizsgát kiállotta és az ügyvédség gyakorlására általa képesitettnek találtatott. Mivel, miután a nevezett a törvényszerű ügyvédi esküt letette, ezen oklevél kiadatott. Budapesten . ................hó . Marosvásárhely« * napján.« Ezen oklevél a vizsgálóbizottság pecsétjével látandó el s a bizottság minden tagja által aláírva, a megvizsgált jelöltnek az ügyvédi eskü letétele után felszerelt kérvényével együtt (jelen szabályrendelet 5. §.) azonnal kézbesittetik. 22. §. Az ügyvédi vizsgáért az ügyvédi oklevélre illesztendő törvényszerű bélyegjegy költségén felül 18 írt díj fizetendő, melyet a jelölt a vizsga első