Budapesti Közlöny, 1875. április (9. évfolyam, 73-98. szám)
1875-04-01 / 73. szám
BÉCSI TUDÓSÍTÁSOK. Mint Triestből 30-ról Írják, császár-király 0 Felsége odaérkezése alkalmából az elfogadás programmja következőkben állapíttatott meg: Császár-király 0 Felsége ápril 2-án reggel 9 órakor érkezik Triestbe s az indóháznál a polgári és katonai hatóságok főnökei, a polgármester a városi tanács két alelnöke s a kereskedelmi kamra elnöksége által fogadtatik. Az indóháznál a 16-ik gyalogezred egy százada lesz díszőrségen zászlóval és zenekarral. A bevonulás a Riva mentén történik a helytartósági palotához, melyben Ő Felsége számára lakosztály rendeztetett be, ennek kapuja alatt várja be a város tanácsa a császár király megérkezését. A helytartósági palota előtt a 17-ik gyalogezredből ismét egy disz-század lesz felállítva zászlóval és zemnekarral. Ő Felségének a helytartósági palotába érkezte után a nagyteremben fogadtatik el a papság, a tábornoki kar, a törzstisztek, a polgári és katonai hatóságok, a városi tanács, a kereskedelmi kamra, a testületek és küldöttségek. Erre magánkihallgatások adatnak. A Revoltella-múzeumnak megszemlélése után fél 4 órakor délután a consuli kar fogadtatik el, vezetve Lutteroth főconsul által. Hat órakor ebéd, 8 óra felé a községi színházban tartandó díszelőadás megszemlélése s a kivilágítás megtekintése. Ápril 3-án reggel 7 órakor a nagy laktanya udvarán csapatszemle , azután a katonai intézetek megtekintése. Ezután kikocsizás az indóházban felállított emelvényhez, melyről az uj kikötő munkálatai áttekinthetők; azután a II. molo pavillonhoz, ahol ki lesznek téve a már végrehajtott s ezután végrehajtandó munkálatok tervei és magyarázatai. Ezután csolnakokon átevezés az átellenes kikötőgátra s erre »Phantasie« gőznaszádon a kikötőgát körül elhajózás a S. Carlomolohoz, honnan 11 óra felé történik a visszatérés a legmagasb lakásba. Délben 12 órakor Ő Felsége a Piazza Giuseppino piaczra kocsizik, néhai Miksa császár emlékszobrának leleplezéséhez, mely különös programja szerint megy véghez. A legmagasb lakásba visszatérés 1 óra felé történik. Délután fél 2 órakor a »Lucifer« Lloyd-gőzössel elhajózás a Lloyd-arsenalhoz, a száraz dockok, s más arsenal-munkák megtekintésére, azután csolnakon a »Navale adriatico« hajógyárához evezés s megtekintése a »Donau« készülőben levő corvettenek. Ezután kikocsizás Angeli József kötélgyárába, ismét vissza a »Navale adriatico« hajógyárához, s onnan Lloyd-gőzösön elhajózás a »Stabilimento tecnico triestino«hoz S. Roccoba; megtekintése s »Miksa császár« és »Don Juan« kasamai hajók átalakítási művének. Visszatérés Lloyd-gőzösön a triesti kikötőbe, hol »Miramare« jelző-gőzös szemléltetik meg. Erre csolnakon a S. Carlo-molohoz evezés s azután visszatérés a lakosztályokba. Hat órakor ebéd. Kilencz órakor a városi képviselet s a kereskedelmi kamara által rendezett dísz tánczestély utazik a Revoltéi la muzeum termeiben, melyet ő Felsége személyes megjelenésével tisztelend meg. Ápril 4-én reggel 5 órakor ő Felsége Görczbe utazik. A tiszteletteljes bucsu-tisztelgésen az állami hivatalok főnökei, a városi tanács elnöksége s a kereskedelmi kamara lesz jelen az indóháznál. A Plmólón eszközölt díszítési munkák a heves bóra által félbeszakíttattak; ily körülmények közt aligha lehetséges a kikötőgáton terveit emelvényt felállítani. A város fényes kivilágítására célzó előkészületek folynak. A börzeépület transparentekkel lesz fölékesítve. A Miksa császár emlékszobrának leleplezése alkalmával a trieszti helyhatóság az összes népesség nevében egy értékes koszorút teend le az emlékszobor talapjára. A koszorút díszítő szalagon aranynyal lesz hímezve Triest város czímere s a kétfejű sas, hasonlóan a trieszti hölgyek, a kereskedő hajók kapitányai. Contovello és Sta Croce községek koszorúkat raknak le a talapra. — Magyar csárda Philadelphiában. A philadelphiai világtárlat igazgatóságához. Wagner L. szegedi jónevű vendéglős folyamodott a magyar csárda elnyerhetése végett, és kilátás van arra, hogy el is nyeri. Wagner legaláb ezt annyira hiszi, hogy már szervezi személyzetét a tengerentúli szolgálatra és leginkább az alföldi tájviselet képviseltetésére törekszik. KÜ LFÖ L D. FRANCZIA ÜGYEK. Paris, mart. 30. Az »Univers« közzétesz egy a svájezi katholikusokhoz intézett pápai encyclicát az ó-katholikusok ellen mondott excommunicatióval együtt, és rosszalást fejez ki a svájezi házassági törvényhozás fölött. Paris, martius 30. Egy rendelet megtiltja az Egyesült Államokból és Kanadából származó burgonya, valamint minden gumós növények elcsomagolására szolgáló tárgy be- és átvitelét. ANGOL ÜGYEK. Mint Londonból mart. 30-ról jelentik, Martin, a home-rule-párti követ meghalt. A »Times« császár-király 0 Felsége dalmátiai utazásáról azt mondja, hogy az nagyszerű arányokat fog fölvenni. Dalmátia oly tartomány, melyet Ő Felsége még soha sem látogatott meg, s ezért oly huzamosottmulatás van kilátásba véve, mely ezen aránylag szegény tartomány jólétének jövőbeli kifejlődésére lényeges befolyást fog gyakorolni. 0 Felsége azon feladatot tűze ki maga elé, hogy minden ide vonatkozó kérdést tanulmányozzon, hogy így saját szemlélődéséből ítélhesse meg, mi válhatnék e tartomány javára, s 0 Felsége fáradatlan kitartása mellett ez sikerülni is fog. Hasonló szellemben nyilatkozik a »Daily »Telegraf« is, mely lap igen szerencsés választás gyanánt magasztalja, hogy Velencze választatott ki a két monarcha összejövetele helyéül. Hogy ezen összejövetel a két állam legjobb egyetértését hatályosan előmozdítandja, azt e lap kétségtelennek tekinti. A »Hour«-nak Párisból azt távírják, hogy valószínűleg Druyn de L’Huys leend gróf Jarnac utóda a londoni nagykövetségben. NÉMET ÜGYEK. Fulda, mart. 30. A mai értekezletre kilencz porosz püspököt várnak ; a tanácskozás titkos lesz ; tárgyát valószínűleg a dotatio megvonásáról szóló törvény képezendi. Hire jár, de ezért nem lehet kezességet vállalni, hogy a püspököknek békülékenyebb szándékuk lett volna. Berlin, mart. 30. A «Post« szerint végleg el van határozva (alkalmasint már meg is van indítva) a hivatalvesztésről szóló per a boroszlói püspök ellen. Stuttgart, mart. 30. A »Staats-Anzeiger« félhivatalos czikkben meghazudtolja a »Köln. Ztg.« azon állítását, hogy Hefele püspök nem vetette volna alá magát a vatikáni határozatoknak, ha a swürttembergi kormány oltalmáról biztosíttatott volna. A kérvény, hogy az iskolanénék egy stuttgarti katholikus nevelő intézetbe befogadtassanak, visszavonatott. Boroszló, márt. 30. A tartományi elnök felhivá a herczeg-püspököt, hogy tegye le hivatalát. E felhívás okául az egyházi törvények irányában tanúsított ellenálláson kívül az encyclicára hivatalos okmányokban történt hivatkozás szolgált. OLASZ ÜGYEK. A »Garditalia« mártius 24-ről ezt írja: »A király parancsait várják, hogy a velenczei ünnepélyek programmja megállapittassék. Eközben az előkészületek folynak s Rómából is ezüstnemüekkel s porczellánnal rakott ládák küldetnek Velenczébe. Carignan herczeg gyöngélkedik s ennek következtében nem lehet jelen Ő Felsége megérkezésén; azonban kétség kívül a koronaherczegen s nején kívül Amadeus herczeg is jelen leend.« A »Gaz di Venezia« mártius 28-ről így ír : »Velencze már készülni kezd ama nagy politikai esemény megünneplésére, mely császár-király Ő Felségének királyunknál teendő látogatásában áll. A helyhatóság tizenkét sajkát építtet, melyek a községi bizottmány feldíszített gondolái mellett s a magas vendégek bevonulásánál használtatnak. A tartományi tanács szintén három négyevezős diszgondolát készíttet. Számos polgár adott már megrendeléseket diszgondolák készítésére, úgy hogy méltán várható, hogy a fogadás oly ünnepélyes leend, amint ezt Olaszország az ez alkalommal képviselésére hivatott Velenczétől megvárhatja.« A Fenice-szinház, a helyhatóság, s a színház tulajdonosai közti egyezség következtében a közelgő fejedelmi összejövetel «.Skovéniávaa reg v.megnyittatni. Az ez alkalommal előadandó »Lucia« operában Albani énekesnő, Tamogno tenorista, és Pardoni baritonista, s a »Satanella« ballettben Knnzler kisasszony fognak föllépni. SPANYOL ÜGYEK A carlista hadsereg állapotáról és erejéről Moore angol parlamenti tag következő adatokat közöl a »Times«-ban: Ő több napig tartózkodott carlisták főhadiszállásán. A voluntariok élelmezése teljesen kielégítő, az élelmiszerek kitűnőek. A ruházat nem új ugyan, de jó. Azon tapasztalatok szerint , melyeket Moore más háborúkban szerzett, a carlisták külső megjelenésük szerint is mérkőzhetnek minden hadsereggel, mely a csatatéren áll. A carlisták vezérlete kitűnő. A csapatok tele vannak lelkesedéssel s ügyöket szentnek tekintik. A legjobb s legújabb minták szerint készült fegyverekkel, csupa Remigton- és Berdanfegyverekkel vannak ellátva; minden katonának 150 tölténye van. A tüzérség majdnem kizárólag angol ágyukkal van ellátva, melyek a legjobb öntödékből kerültek. Minden nehéz ágyúba 8—10 spanyol öszvér van fogva, a könnyebb hegyi ágyukat szétszedve házas öszvéreken szállítják positióikba. A carlista hadsereg erejét következőleg állítja egybe Moore: éjszaki hadsereg: Mendiri tábornok vezérlete alatt 34.000 ember, 1600 ló, 3 tüzérezred 48 ágyúval, egy ostromkészlet, egy utász-zászlóalj s egy jól szervezett mozgó kórház ; derékhad: Dorregaray tábornok vezérlete alatt 17.860 ember, 2000 ló, 3 ágyúüteg; cataloniai hadsereg: főparancsnok Tristany Rafael tábornok, 14,500 ember, 500 ló, 60 ágyú; castiliai hadsereg : főparancsnok Mogrovedo tábornok, 700 ember; összes látszám: 73,000 ember, 4100 ló. OROSZ ÜGYEK. Mint Szt.-Pétervárról mártius 3- tól jelentik, a munkásszabályzat megszüntetését tárgyaló bizottmány bevégző tanácskozásait. A tárgyalt törvényjavaslatok hír szerint a birodalmi tanács elé fognak terjesztetni, mihelyt az illető felvilágosító anyagszerek rendezve és kinyomatva lesznek. Az »Odesskij Viestnik« dicséri a jelen franczia állapotokat. Francziaországban nem észlelhetők többé a politikai gyengeség kórjei, mert most már van megbízható, szervezett, erős s a közvélemény által támogatott kormány. Ezen kormány óriási eszközök s oly hadsereg felett rendelkezik, amilyen még ez országban nem volt. Ezen hadsereg növekedik s napról napra alkalmasabb, képesebb arra, hogy tiszteletet keltsen Európában a franczia diplomatia törekvései iránt. Ozikkiró reméli, hogy ezentúl Francziaország megint mint cselekvő tényező lép fel a nemzetközi politika terén, mi annál érdekesebb lenne, minthogy Európában több égető kérdés van. Ez égető kérdések egyikét képezi, úgymond, azon »fanatikus mercantilismus« a melylyel az angol közvélemény Oroszország békés törekvései iránt viseltetik, melyek által ez utóbbi magának úgy mint az összes Európának a távol keletre legrövidebb, Angolország által nem monopolizált utat akar törni. Szembetűnő ezen törekvésnél, hogy Oroszország épenséggel nem gondol Perzsia vagy Afganistán meghódítására, hanem csak azt óhajtja, hogy ezen országok valamint az angol, úgy a közeurópai kereskedelemnek nyitva álljanak. Ha Francziaországban ezen törekvéseket elfogultság nélkül ítélik meg, akkor feltehető, hogy a franczia diplomatia is oda fog törekedni, hogy mérsékelje az angolok kereskedelmi elragadtatását. E szempontból azon kérdés: mily állást foglaland el véglegesen az újjászületett Francziaország a keleti ügyekben ? reánk nézve nem kis fontossággal bír. Magasztalja továbbá a versaillesi nemzetgyűlést, hogy felhagyva a határozatlan helyzettel, eszes, a körülményekkel számító többséget tudott létrehozni ; egyúttal elismeréssel szól a köztársasági pártról, mely azelőtt »Mórátokat,« »Robespierre-