Budapesti Közlöny, 1879. április (13. évfolyam, 76-100. szám)
1879-04-08 / 82. szám
Budapest, 1879. 82. szám, Kedd, április 8. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva . Egész évre ..•••. 20 frt. Félévre...........................................10 » Negyedévre...............................5 » Egy teljes lap ára 30 kr. KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség : Budapesten, Ferencziek tere, Bazárépület, II. lépcső, II. emelet, 6-ik ajtó. ElADÓ HIVATAL Budapesten , Ferencziek tere Athenaeum épület. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítődbe iktatandó hivatalos hirdetések dijai előlegesen beküldendők, mégpedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr bélyegdij éa az esedékes nyugtabélyeg is beküldendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és többszöri hirdetésért 13 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. 1879. évi IX. TÖRVÉNYCZIKK a honvédelmi ministerium elhelyezésére Budapesten, a várban emelendő államépületről és az erre megkivántató költségek fedezéséről. (Szentesítést nyert 1879. évi április hó 6-án. Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1879. évi április hó 7-én.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb. és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1. §• A honvédelmi ministerium elhelyezésére Budapesten a várban államépület emeltetik. . . 2. §. A honvédelmi miniszer e czélra a Ludovica-alapból rendelkezésre álló tőkének négyszázharminczezer (430.000) forint erejéig való igénybe vételére felhatalmaztatok. 3. §. A Ludovica-alapból előlegezett tőkék 50/, kamatozás mellett való visszafizetésére 41 f* éven át évenkint 24,725 frt a honvédelmi ministérium költségvetésében a központi kiadások cziménél, az eddigi házbérek helyén fölveendő.§• E törvény végrehajtásával a honvédelmi minister bizatik meg. Mi e törvényczikket s mindazt, ami abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősitjük és szentesítjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszázhetvenkilenczedik évi április hó hatodikán. Ferencz József, s. k. (P. H.) Tisza Kálmán, s. k. 1879. évi X. TÖRVÉNYCZIKK a mezőtúr-szarvasi másodrendű vasút kiépítéséről. (Szentesítést nyert 1879. évi április hó 6-án. Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1879. évi április hó 7-én.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb. és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé.§• A tiszavidéki vasút mezőtúri állomásától Szar-Ivas városáig vezetendő másodrangú vasút kiépítése tárgyában előterjesztett engedélyokmány jóváhagyatván, beczikkelyeztetik. 2. §. E törvény kihirdetése napján lép életbe s végrehajtásával a közmunka- s közlekedési és a pénzügyminister bizatnak meg. A mezőtúr-szarvasi másodrendű vasút engedélyokmánya. 1. §• A tiszavidéki vaspálya-társaság jogot nyer, egy a vaspályája mezőtúri állomásától Szarvasig vezető másodrendű mozdonyvasút építésére és üzletére. 2. §. Az engedélyes társulat az engedélyezett pálya építésénél és üzleténél köteles jelen engedélyokirat tartalmához, továbbá a közmunka- és közlekedési minister által 1868. évi április 20-án 4973. szám alatt kibocsátott, s az országgyűlés által jóváhagyott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1878. évi XX. tcz. által beczikkelyezett vám- és kereskedelmi szövetség VIII. czikkében ideiglen elfogadott vasúti üzletrendhez, mennyiben az a jelen engedélyokmány tartalma, valamint függeléke folytán módosítást nem szenved, mindaddig alkalmazkodni, míg ezen ideiglenes szabályok helyett a hazai törvényhozás által hozandó újabb törvények és a kormány által kibocsátandó rendelvények életbe nem lépnek, melyekhez, valamint az azok behozataláig a fennálló szabályokon, a magyar kormány által teendő minden változtatásokhoz is alkalmazkodni és azoknak föltétlenül hódolni tartozik. 3. §: A pálya építése és üzleti felszerelése az engedélyes társulat által készítendő, s a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjesztendő általános és részletes tervezetek alapján fog eszközöltetni. Az engedélyes társulat különben úgy a tervek készítésénél, mint az építés kivitelénél alkalmazandó szerkezetet a jelen engedély s az üzlet biztosságára való tekintetek által vont korlátok közt szabadon választhatja. A kormány fentartja magának, hogy az építési terven változtatásokat tehessen, amennyiben ilyenek a műszaki vizsgálat, vagy a jelen engedélyokmány 2. §-ában érintett miniszeri rendelet 6. §-a határozata szerint intézendő közigazgatási vonaljárás eredménye, vagy az építés tartama alatt teljesített egyes vizsgálatok nyomán a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztosítására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesítése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni; ezek által azonban a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonaljárás folytán meghatározott pályanyom és a pályahosszszelvény változást nem szenvedhetnek. Magától értetik egyébiránt, hogy az által az engedélyes társulatnak az engedélyokmányban biztosított jogai sérelmet nem szenvedhetnek. Ha az építés kivitelénél gazdálkodási, vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a rész- ■ let-tervek megváltoztatása kívánatosnak, vagy szükségesnek mutatkoznék, ily változtatások meg- engedése a kormánytól lesz kikérendő. 4. §. A pálya alépítménye egy vágányra készíthető s ehhez képest a terület kisajátítása annyi térfogatra szorítkozhatik, a mennyi egy vágányu sinuthoz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkivántatik. Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az évi bruttó jövedelem kilométerenkint 14.000 p. é. forintot ezüstben meghalad, az engedélyes társulat köteles a kormány kivonatára, minden kártalanítás nélkül, egy másik vágányt létesíteni. Ezen kötelezettség teljesítésére azonban az engedélyes társulat, csak az engedély tartamának első 50 éve alatt kényszeríthető. A még hátralevő engedélytartam alatt a második vágányt csak az állam részéről nyújtandó egyezségileg meghatározandó kártalanítás mellett köteles előállítani. 5. §. A pálya létesítésére és az üzlet berendezésére nézve a következő átalános szabályok lesznek irányadók: a) Alépítmény. A legnagyobb emelkedési viszony legyen egy a kétszázhoz (1:200). Kanyarodások a nyílt pályán 300 méternél kisebb félátmérővel ne bírjanak. A pályaszabvány szelvénye bemetszéseknél és töltéseknél akkér létesítendő, hogy a koronaszélesség ott, hol a sínek a talpfákon feküsznek, 3,3 métert tegyen. A kövecságy a sínek lába alatt 0,25 méter vastagságban s a sínek lábának magasságában 2 8 méter szélességben rakandó. A nyílt műépítmények, azok kivételével, melyek földtöltés alatt léteznek, puhafából is létesíthetők ; a földalattiak ellenben kőből, téglából, vagy kemény fából lesznek előállítandók. b) felépítmény. A pálya az elsőrendű vasutakkal egyenlő vágányszélességet nyer. A sínek folyó méterként 18 kilogramnál könynyebbek nem lehetnek és oly sűrűn rakott talpfákra helyezendők, hogy kerekenként 4,000 kilogrammnyi hordképességgel bírjanak. Már használt, vagy kevésbé jó minőségű sínek alkalmazása csak annyiban engedhető meg, amennyiben ez által az üzlet biztonsága veszélyeztetve nincsen. Megengedtetik még a függő sínkötés, valamint egyszerűbb szerkezetű kitérők alkalmazása is. A közönséges talpfák hossza 22 méternél kisebb nem lehet, azonban úgy ezek, mint a kitérők talpfái is puha vagy kemény, fűrészelt vagy hasított fából is előállíthatók. A felépítmény más anyagát és szerkezetét illető minden egyéb intézkedések a kormány által, a részlettervek előterjesztésekor állapíttatnak meg. c) Épületek, pályaelzárás, jelzők. Az épületek felállítása a legkisebb mérvre szorítható és az épületek a helyszínen legjutányosabban megszerezhető anyagokból, esetleg osztfalazat, vályog, vagy vert falakból fatetővel vagy egészen fából is előállíthatók. Az őrházak száma akkor állapíttatik meg, hogy az állomásokon levő őrházak betudásával, minden négy kilométerre egy őrház esik. Szarvas állomáson legalább két váróhelyiséget kell létesíteni. Lapunk mai számához egy féliv melléklet, és három és fél évHivatalos Értesítő” van csatolva.