Budapesti Közlöny, 1879. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

1879-04-08 / 82. szám

Budapest, 1879. 82. szám, Kedd, április 8. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva . Egész évre ..•••. 20 frt. Félévre...........................................10 » Negyedévre...............................5 » Egy teljes lap ára 30 kr. KÖZLÖNY. H­IVATALOS LAP. Szerkesztőség : Budapesten, Ferencziek tere, Bazárépület, II. lépcső, II. emelet, 6-ik ajtó. ElADÓ­ HIVATAL­­ Budapesten , Ferencziek tere Athenaeum épület. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítődbe iktatandó hivatalos hir­detések dijai előlegesen beküldendők, még­pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr bélyegdij éa az esedékes nyugtabélyeg is bekül­dendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­­detésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és több­szöri hirdetésért 13 kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. 1879. évi IX. TÖRVÉNYCZIKK a honvédelmi ministerium elhelyezésére Budapesten, a várban emelendő államépületről és az erre meg­­kivántató költségek fedezéséről. (Szentesítést nyert 1879. évi április hó 6-án. Ki­­hirdettetett az országgyűlés mindkét házában 187­9. évi április hó 7-én.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb. és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1. §• A honvédelmi ministerium elhelyezésére Buda­pesten a várban államépület emeltetik. . . 2. §. A honvédelmi miniszer e czélra a Ludovica-alap­­ból rendelkezésre álló tőkének négyszázharmincz­­ezer (430.000) forint erejéig való igénybe vételére felhatalmaztatok. 3. §. A Ludovica-alapból előlegezett tőkék 5­0/, ka­matozás mellett való visszafizetésére 41 f­* éven át évenkint 24,725 frt a honvédelmi ministérium költségvetésében a központi kiadások cziménél, az eddigi házbérek helyén fölveendő.­­§• E törvény végrehajtásával a honvédelmi minis­­ter bizatik meg. Mi e törvényczikket s mindazt, a­mi ab­ban foglaltatik, összesen és egyenkint he­lyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vall­­ván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősitjük és­ szente­sítjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszáz­hetven­­kilenczedik évi április hó hatodikán. Ferencz József, s. k. (P. H.) Tisza Kálmán, s. k. 1879. évi X. TÖRVÉNYCZIKK a mezőtúr-szarvasi másodrendű vasút kiépítéséről. (Szentesítést nyert 1879. évi április hó 6-án. Ki­­hirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1879. évi április hó 7-én.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb. és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé.­­§• A tiszavidéki vasút mezőtúri állomásától Szar-I­vas városáig vezetendő másodrangú vasút kiépí­tése tárgyában előterjesztett engedélyokmány jó­váhagyatván, beczikkelyeztetik. 2. §. E törvény kihirdetése napján lép életbe s vég­rehajtásával a közmunka- s közlekedési és a pénzügyminister bizatnak meg. A mezőtúr-szarvasi másodrendű vasút engedélyokmánya. 1. §• A tiszavidéki vaspálya-társaság jogot nyer, egy a vaspályája mezőtúri állomásától Szarvasig vezető másodrendű mozdonyvasút építésére és üzletére. 2. §. Az engedélyes társulat az engedélyezett pálya építésénél és üzleténél köteles jelen engedélyok­irat tartalmához, továbbá a közmunka- és közle­kedési minister által 1868. évi április 20-án 4973. szám alatt kibocsátott, s az országgyűlés által jó­váhagyott ideiglenes vasutengedélyezési szabály­hoz, valamint az 1878. évi XX. tcz. által beczik­­kelyezett vám- és kereskedelmi szövetség VIII. czikkében ideiglen elfogadott vasúti üzletrendhez, mennyiben az a jelen engedélyokmány tartalma, valamint függeléke folytán módosítást nem szen­ved, mindaddig alkalmazkodni, míg ezen ideigle­nes szabályok helyett a hazai törvényhozás által hozandó újabb törvények és a kormány által ki­bocsátandó rendelvények életbe nem lépnek, me­lyekhez, valamint az azok behozataláig a fennálló szabályokon, a magyar kormány által teendő min­den változtatásokhoz is alkalmazkodni és azoknak föltétlenül hódolni tartozik. 3. §: A pálya építése és üzleti felszerelése az enge­délyes társulat által készítendő, s a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjesztendő általános és részletes tervezetek alapján fog esz­közöltetni. Az engedélyes társulat különben úgy a tervek készítésénél, mint az építés kivitelénél alkalma­zandó szerkezetet a jelen engedély s az üzlet biz­tosságára való tekintetek által vont korlátok közt szabadon választhatja. A kormány fentartja magának, hogy az építési terven változtatásokat tehessen, a­mennyiben ilyenek a műszaki vizsgálat, vagy a jelen enge­délyokmány 2. §-ában érintett miniszeri rendelet 6. §-a határozata szerint intézendő közigazgatási vonaljárás eredménye, vagy az építés tartama alatt teljesített egyes vizsgálatok nyomán a pá­lyaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztosítására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesítése szempont­jából szükségeseknek fognak találtatni; ezek ál­tal azonban a már egyrészt az eszközlött elővizs­gálat, másrészt a közigazgatási vonaljárás foly­tán meghatározott pályanyom és a pályahossz­szelvény változást nem szenvedhetnek. Magától értetik egyébiránt, hogy az által az engedélyes társulatnak az engedélyokmányban biztosított jo­gai sérelmet nem szenvedhetnek. Ha az építés kivitelénél gazdálkodási, vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a rész- ■ let-tervek megváltoztatása kívánatosnak, vagy­ szükségesnek mutatkoznék, ily változtatások meg-­­ engedése a kormánytól lesz kikérendő. 4. §. A pálya alépítménye egy vágányra készíthető s ehhez képest a terület kisajátítása annyi térfo­gatra szorítkozhatik, a mennyi egy vágányu sin­­uthoz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomá­sokra megkivántatik. Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira nö­vekedett a forgalom, hogy az évi bruttó­ jövede­lem kilométerenkint 14.000 p. é. forintot ezüstben meghalad, az engedélyes társulat köteles a kor­mány kivonatára, minden kártalanítás nélkül, egy másik vágányt létesíteni. Ezen kötelezettség teljesítésére azonban az enge­délyes társulat, csak az engedély tartamának első 50 éve alatt kényszeríthető. A még hátralevő en­gedélytartam alatt a második vágányt csak az ál­lam részéről nyújtandó egyezségileg meghatáro­zandó kártalanítás mellett köteles előállítani. 5. §. A pálya létesítésére és az üzlet berendezésére nézve a következő átalános szabályok lesznek irányadók: a) Alépítmény. A legnagyobb emelkedési viszony legyen egy a kétszázhoz (1:200). Kanyarodások a nyílt pályán 300 méternél ki­sebb félátmérővel ne bírjanak. A pályaszabvány szelvénye bemetszéseknél és töltéseknél akkér létesítendő, hogy a korona­szé­lesség ott, hol a sínek a talpfákon feküsznek, 3,3 métert tegyen. A kövecságy a sínek lába alatt 0,25 méter vas­tagságban s a sínek lábának magasságában 2­ 8 méter szélességben rakandó. A nyílt műépítmények, azok kivételével, melyek földtöltés alatt léteznek, puhafából is létesíthe­tők ; a földalattiak ellenben kőből, téglából, vagy kemény fából lesznek előállítandók. b) felépítmény. A pálya az elsőrendű vasutakkal egyenlő vá­gányszélességet nyer. A sínek folyó méterként 18 kilogramnál köny­­nyebbek nem lehetnek és oly sűrűn rakott talp­fákra helyezendők, hogy kerekenként 4,000 kilo­­grammnyi hord­képességgel bírjanak. Már hasz­nált, vagy kevésbé jó minőségű sínek alkalma­zása csak annyiban engedhető meg, a­mennyiben ez által az üzlet biztonsága veszélyeztetve nin­csen. Megengedtetik még a függő sínkötés, vala­mint egyszerűbb szerkezetű kitérők alkalmazása is. A közönséges talpfák hossza 2­2 méternél ki­sebb nem lehet, azonban úgy ezek, mint a kitérők talpfái is puha vagy kemény, fűrészelt vagy hasí­tott fából is előállíthatók. A felépítmény más anyagát és szerkezetét illető minden egyéb intézkedések a kormány által, a részlettervek előterjesztésekor állapíttatnak meg. c) Épületek, pálya­elzárás, jelzők. Az épületek felállítása a legkisebb mérvre szo­rítható és az épületek a helyszínen legjutányosab­­ban megszerezhető anyagokból, esetleg osztfalazat, vályog, vagy vert falakból fatetővel vagy egészen fából is előállíthatók. Az őrházak száma akkor állapíttatik meg, hogy az állomásokon levő őrházak betudásával, minden négy kilométerre egy őrház esik. Szarvas állomáson legalább két váró­helyiséget kell létesíteni. Lapunk mai számához egy féliv melléklet, és három és fél év­­Hivatalos Értesítő” van csatolva.

Next