Budapesti Közlöny, 1884. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1884-02-01 / 27. szám

Budapest, 1884. 27. szám. Péntek, február 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Elöfiseetési Árak : naponkiatt postai nélkü­ldével, úgy helyben hithot hordva: Egész évre........................20 írt Félévre.............................10 » Negyedévre ...................5 » Egy teljes lap Ára 30 kr. BzEKKEBZTDelai iroda: II. kerület, hatvani-utcza 7. ízűje L emelet, 8. ajtó. Kiadó-hi­vatal. : Ferencziek tere, Athenaeum-épü­let. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítődbe iktatandó hivatalos hir­detések díjjal előlegesen beküldendők , még­­pedig 100-MDlf egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 8 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után dő kr. bélyegdij és m a esedékes nyugóbélyeg is bekül­­dendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és több­szöri hirdetésért 13 kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért HIVATALOS RÉSZ. Ő császári és Apostoli királyi Felsége legke­gyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy: 5 cs. és kir. fensége Károly Lajos főherczeg altábornagy, a részére adományozott görög kirá­lyi Megváltó-rend nagykeresztjét elfogadhassa és viselhesse; továbbá elrendelni: Sauer Benedek alezredesnek áthelyezését a 13- sz. gy.­ezredtől, hason minőségben — a 91. szá­múhoz; azután: Schneider Ferdinánd századost a vezér­karban, katonai attaekévá a bukaresti cs. és kir. követ­séghez, száml. a vezérkarnál, és dr. Kleiman Kálmán tart. segédorvos-helyettest a bécsi 1. sz. helyőrs. kórháznál, főorvossá a közös hadsereg tényleges állományában kinevezni. Kiskorú Hofbauer Ferencz köbölkuti ille­tőségű budapesti lakos vezetéknevének »Hazai«­­ra kért átváltoztatása, folyó évi 3122/VII. b. számú belügyministeriumi rendelettel megen­­gedtetett Dicker Vilmos budapesti illetőségű ugyanot­tani lakos vezetéknevének »Reményi«-re kért át­változtatása, f. évi 5336/VIL b.számú belügyminis­tériumi rendelettel megengedtetett Szosztrozsnyik Gyula budapesti illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének »Szabó*-T& kért átváltoztatása, f. évi 5337/VIL b. számú belügyministériumi rendelettel megengedtetett Beck Henrik keszthelyi illetőségű budapesti lakos vezetéknevének a Békefi­-re kért átváltozta­tása, folyó évi 5338/VIL b. számú belügyminis­teriumi rendelettel megengedtetett R­o­z­n­e­r Simon lovasberényi illetőségű buda­pesti lakos Kisk. József nevű fia vezetéknevének »Rónát-ra kért átváltoztatása, f. évi 5339/VII. b. számú belügyministeriumi rendelettel megenged* t* tett Sztárcsevics István szegedi illetőségű ugyanottani lakos saját, valamint kiskorú Gyula nevű fia vezetéknevének »Székely «-re kért átvál­toztatása, folyó évi 5349/VII b. számú belügy­ministeriumi rendelettel megengedtetett Rinyu Mihály h.-dorogi illetőségű ugyanot­tani lakos vezetéknevének »Révészt-re kért átvál­toztatása, folyó évi 5­39­2/VII. b. számú belügy­ministeriumi rendelettel megengedtetett­­ Kiskorú Weixter igazabban M i­t­r­o v­i­c Arthur szabadkai illetőségű zombori lakos vezetéknevének »Megyésit-re kért átváltoztatása, f. évi 5750/VII. b. számú belügyministeriumi rendelettel megenged­tetett. Tolner József csékuti illetőségű halléi lakos vezetéknevének » Tolnait-ra kért átváltozta­tása, folyó évi 5928/VII. b. számú belügyminis­teriumi rendelettel megengedtetett. Kiskorú L­ő­w­y Lajos igazabban Lázár pápai illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének a Lukácsi-ra kért átváltoztatása, f. évi 5929/VII. b. számú belügyministeriumi rendelettel megenged­tetett. P­o­­­i­c­z­e­r Zsigmond kis-czelli illetőségű budapesti lakos vezetéknevének » Csapó «-ra kért át­változtatása, folyó évi 5965/VII. b. számú bel­ügyministeriumi rendelettel megengedtetett A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister, I. évi 2941. szám alatt, a következő rendeletet bo­csátotta ki, a robbanékony tárgyak vasúti szállítá­sának szabályozása tárgyában 1880. évi julius hó 1-én kiadott rendelet módosítása iránt. (III. Pótlék a robbanékony tárgyak vasúti szállításának szabályozása tárgyában 1880. évi julius hó 1-én kiadott szabályren­delethez.) A robbanékony tárgyak vasúti szállitásának szabályozása tárgyában 1880. évi julius hó 1-én kiadott rendelet 10. §-ának b) pontja helyébe a következő szövegezés lép hatályba: 10. §. b) (Az első kikezdés változatlanul marad.) Mint második kikezdés beigtatandó: »Oly robbanékony tárgyak, melyek a magyar koronához tartozó országokba behozatnak, azokon átszállittatnak vagy azokból kivitetnek, kisérő le­véllel látandók el, melynek kiállítása iránt a m. kir. belügyministerium, illetőleg a horvát-szlavon­­dalmát országos kormány keresendő meg.« (3-ik kikezdés, — az eddigi 2-ik kikezdés.) »Minden egyéb küldeménynél a küldő által ki­állított szállító levél helyettesíti a kisérő levelet, melynek azonban a beigazolt szállítási engedély alapján, az illető politikai hatóság, Budapest fő­városa területére nézve a főkapitányság által, kell láttamozva lennie.« Az osztrák cs. kir. kereskedelmi minister ur hason intézkedést tesz a birodalmi tanácsban kép­viselt országok és tartományok területén fekvő vasutakra nézve. Kelt Budapesten, 1884. évi február hó 1-én. B. Kemény, s. k. A m. kir. igazságügyminister, I. évi 148. szám alatt, a következő rendeletet bocsátotta ki : Kenderes község a karczagi kir. törvényszék kerületében levő abádszalóki kir. járásbíróság területköréből a kisújszállási kir. járásbiróság területéhez csatoltatott. Ezen rendelet­e évi márczius hó 1-én lép hatályba. Kelt Budapesten, 1884. évi január hó 24-én. A m. kir. igazságügyminister, f. évi 1618. se. alatt, a következő rendeletet bocsátotta ki: Mike-Pércs község Bodóháza pusztával együtt, a debreczeni kir. törvényszék kerületében levő derecskei kir. járásbiróság területköréből, a deb­reczeni kir. járásbiróság területéhez csatoltatott. E rendelet 1.évi márczius hó 1-én lép hatályba. Kelt Budapesten, 1884. évi január hó 25-én. Ideiglenes folyó-, csatorna- és tóhajózási rendszabályok. *) (Kiadta a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministerimn.) 69. §. A megfeneklésnél és elsülyedésnél felállítandó őr. Ha valamely hajó, vagy bármi vizen járó esz­köz megfeneklett vagy elsülyedt volna, ennek ve­zetője tartozik az esemény helyén legalább egy negyed mértfölddel felül, vagy ha közelében va­lamely más hajózható víz betorkol­ása volna, kü­lön ennél is egy őrt fölállítani, ki az alámenőket az eseményről értesítse. Az őr, illetőleg őrök mind­addig helyt álljanak, mig a megfeneklett vagy el­­elsülyedt tárgy eltávolítva nincs. 70. §. A megfeneklett vagy elsülyedt tárgyak megjelölése. * A megfeneklett vagy elsülyedt hajó, tutaj, (talp, láp) és egyéb tárgy éjjelre mindenkor egy minden oldalról látható tiszta fehér fényű lámpával meg­világítandó, s a teljesen víz alá sülyedt tárgy ezenkívül nappalra is valamely már távolról szem­betűnő czölömppel vagy uszánynyal megjelölendő. Ez utóbbi jelzés a sekélyes helyeken vesztett horgonyoknál se hiányozzék. 71. §• A Drében, Tachtalia és Izlás zúgóknál való jelzés. Az alsó Dunán a Greben, Tachtalia és Izlás zúgóknál a hajók találkozásából származható veszé­lyek lehető megelőzése végett, Greben alatt a Porecski őrtanya (csárdák) néven ismeretes határ­­őri állomásnál, mint jelző, egy póznán föl- 8 alá­­szállítható fehér és veres kettős gömb van fölállítva.* Ezen kettős gömböt az őr, ha valamely fölfelé menő hajó még jóval a zugók alatt őt gőzfittytvel vagy csöngetéssel figyelmeztette, s a zugókon *) Lásd lapunk I. évi 25. és 26. számait. Lapunk mai számához egy és egynegyed ív »Hivatalos Értesítő« van csatolva.

Next