Budapesti Közlöny, 1890. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1890-01-01 / 1. szám
A m. kir. pénzügyminister: Kaszás Kálmán jószágigazgatósági fogalmazót II. oszt. pénzügyi fogalmazóvá nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister: Komjáthy Tihamér apatini kir. kincstári ispánt II. oszt. pénzügyi fogalmazóvá és kataszteri nyilvántartási biztossá, Szabó László miskolczi kir. kincstári ispánt a zombori pénzügyigazgatósághoz irodavezetővé, Mocsáry Béla perecsenyi és Keresztszeghy Kornél facseti kir. kincstári ispánokat IV. oszt. adótisztekké nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister, Dávid Ferencz fogyasztási adóvonali hivatali adószedőt, fogyasztási adóhivatali ellenőrré; Ballon Márk és Hitler János ellenőröket, fogyasztási adóvonali adószedőkké; Komáromy Nándor és Takács István fogyasztási adótiszteket, fogyasztási adóvonali hivatali ellenőrökké, végleges — és Faller László fogyasztási adóhivatali gyakornokot, Horvay Károly pénzügy - igazgatósági kezelési gyakornokot és Tálos Imre dijnokot fogyasztási adótisztekké ideiglenes minőségben nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister, Boglics Dániel fővámhivatali gyakornokot az eszéki fővámhivatalhoz II. oszt. vámtisztté nevezte ki. A kereskedelemügyi m. kir. minister: Martha György posta- és távirda-segédtisztet, Zima Mátyás, Ulicsny József, Feilhauer Hugó, Szvoboda Antal, Müller György, Csere János, Fleischer József , Angyal Samu, Battancs Pál, Petrecz Béla, Korányi Antal, Melcsek Gyula és Zelliger Ágoston mindkét szakból vizsgázott posta- és távirdagyakornokokat végleges minőségű posta- és távirdatisztekké nevezte ki. A kolozsvári m. kir. pénzügyigazgatóság, Striczky Árpád decsi m. kir. pénzügyigazgatósági díjas számgyakornokokéa. Őreit Győző kolozsvári m. kir. díjas adóhivatali gyakornokot a kolozsvári, Szabó József margitai m. kir. adóhivatali díjtalan gyakornokot pedig a mocsi r. kir. adóhivatalhoz ideiglenes minőségű VI. oszt. adótisztekké nevezte ki. Bernstein Lajos számgyakornok-jelölt a nagyváradi kir. pénzügyigazgatósághoz számgyakornokká neveztetett ki. A kecskeméti kir. törvényszék elnöke, Szabó László kecskeméti kir. törvényszéki díjtalan joggyakornokot a czeglédi kir. járásbírósághoz segélydijas joggyakornokká nevezte ki. disk. Kohn Béla, Ödön és Géza nagykanizsai illetőségű ugyanottani lakosok vezetéknevének a Kondor*-rákért átváltoztatása, 1889. évi 83 431. sz. belügyministeri rendelettel megengedtetett. Dr. Morgenstern Jakab nagykanizsai illetőségű ugyanottani lakos saját, úgy Imre nevű kiskorú fia vezetéknevének a Molnár*-ra kért átváltoztatása, 1889. évi 83.436. sz. belügyministeri rendelettel megengedtetett. Gottlieb Lajos budapesti illetőségű ugyanitteni lakos vezetéknevének egyenes*-re kért átváltoztatása, 1889. évi 83.611. sz. belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kocza András jászberényi illetőségű budapesti lakos vezetéknevének a Kerényi*-re kért átváltoztatása, 1889. évi 83.512. sz. belügyministeri rendelettel megengedtetett. 2 Kiskorú Weinberger Károly bajai illetőségű budapesti lakos vezetéknevének * Frncze»-re kért átváltoztatása, 1889. évi 83.614. sz. belügyministeri rendelettel megengedtetett. Sternfeld Ignácz szegszárdi illetőségű uorganottani lakos vezetéknevének *Csillag*-re kért átváltoztatása, 1889. évi 83.632. sz. belügyministeri rendelettel megengedtetett. Epstein Márton ó-moraviczai illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének „Erdösi-re kért átváltoztatása, 1889. évi 83.838. sz. belügyministeri rendelettel megengedtetett. Glück Jakab csatavéri illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének «Szerencsei*-re kért átváltoztatása, 1889. évi 83.839. sz. belügyministeri rendelettel megengedtetett. Lőwy Ignácz pápai illetőségű fiumei lakos esleléknevének *Lukács*-ra kért átváltoztatása, 1889. évi 83 975. sz. belügyministeri rendelettel megengedtetett. Teitelbaum Izsák dévai illetőségű a 23. honvéd gyalog-féldandár állományában Déván állomásozó törzsőrmester vezetéknevének t Tornyaira kért átváltoztatása, 1889. évi 84.153. sz. belügyministeri rendelettel megengedtetett. Vitrol Jakab (Ignácz) karczagi illetőségű budapesti lakos vezetéknevének a Vadasz-ru kért átváltoztatása, 1889. évi 83.613. sz. belügyministeri rendelettel megengedtetett. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1889. évi 68.051. szám alatt a kassa-tornai helyi érdekű gőzmozdonyú vasútra vonatkozólag a következő engedélyokmányt adta ki. (Folytatás.) 10. §. Engedélyesek kötelesek a jelen engedélyokmány kiadása előtt 50.000, azaz ötvenezer forintnyi biztosítékot készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban a m. kir. központi állampénztárnál letenni. Ezen biztosíték csak a pálya műszaki felülvizsgálatának «• --i Á’him KlléjáitAz e'VkL. sígetőneg a műszaki aülvizsgálat eredményének a kereskedelemügyi miniszer részéről történt helybenhagyása alkalmával adatik vissza. Egyébiránt e biztosíték a műszaki felülvizsgálat alkalmával megállapított hiányok teljes pótlásáig, illetve a jótállási határidők lejártáig egészben vagy aránylagos részben visszatartható. 11. §. Az engedélyezett pálya üzletének kezelését az 1880. évi XXXII.-cz. 8. §-ának b) pontja, illetve az 1888. évi IV. t.-czikk 6. §-ának a) pontja alapján az engedélyesek a kereskedelemügyi miniszer jóváhagyásával az engedély egész tartamára a m. kir. államvasutak igazgatóságára ruházván át, az e részben megkötött szerződés a jelen engedélyokmány kiegészítő részét képezi. 12.§. A menet- és szállítási díjak az engedélyezett vasút számára a következőleg szabatnak meg: a) A személyforgalomban legmagasabb árszabási tételként személy- és kilométerenként a magasabb osztályban 5 kr, az alsóbb osztályban pedig 3 kr szedhető be. A magasabb osztályt használó utasok legalább is az első rangú vasutakon használatban levő Ilod osztályú, illetőleg ezeknek megfelelő berendezésű kocsikban szállítandók. Amennyiben az engedélyesek három kocsiosztályt rendeznének be, a közbeneső osztályért, személy- és kilométerenként 4 kr díjtétel szedhető be. b) Úti podgyásznál és gyorsárunál, melyek 10 kgrnyi súlytételekre fölfelé kikerekíthetők, 110 kg. és kilométerenkint 040 kmnyi legmagasabb díjtétel alkalmazható, úti podgyásznál szabadsúly nem követelhető. c) Az áruk szállításánál alkalmazható legmagasabb árszabási tétel kilométerenkint és 100 kilogrammonként az L darabáru-osztályban 0'90 kr., a Il-ik mérsékelt darabáru-osztályban 0'60 kr., és a terjedelmes áruk után 1*20 kr. A kőszén, vaskő, só, tűzi- és épületfa, trágya, kő, mész és tégla teljes kocsirakományokban kilométerenként és 100 kilogrammonként legfeljebb 0 50 kv díjtétel mellett szállítandó. A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árukra nézve a mérsékelt darabáru-osztály fentebbi tétele szolgál legmagasabb díjtételként. Az áruk osztályozása s a többi szállítási határozmányok tekintetében, valamint a kezelési és mellékilletékek, s végül a hullák, hintók, élő állatok, külön vonatok stb. viteldijaira nézve, a m. kir. államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók. Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fennebbi 6-ik §-ban megállapított tényleges építési és berendezési tőke 7°/0-át meghaladja, jogában állandó kereskedelemügyi miniszernek az engedélyesek meghallgatása mellett a díjszabásokat megfelelőleg leszállítani. Azon esetre, ha a törvényhozás a díjszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonatkozólag szabályozná, ezen szabályozás, tekintet nélkül a jelen engedélyokmány határozataira, az engedélyezett vasútra is érvényes leend. Engedélyesek a vasút üzletét, mindenkor olykér kötelesek vezetni, hogy díjszabási intézkedéseik a hazai ipar és termelés érdekeivel összhangban legyenek. Ezen czélból az engedélyesek különösen kötelezik magukat: 1. Hogy mindazon kedvezményeket, melyeket külföldi cikkekre nézve engedélyeznek, egyúttal a hazai termékeknek is engedélyezni fogják, ha ezek saját vonalukon legalább ugyanazon távolságra szállíttatnak, mint a kedvezményezett külföldi czikkek. 2. Hogy külföldi czikkekre soha alacsonyabb díjtételt vagy díjrészletet nem fognak engedélyezni, mint amilyent ugyanazon rendeltetési helyre szállított hasonló hazai czikkek után valamely közelebbb fekvő állomástól szednek. 3. Az adriai kikötők felé irányuló forfogalomban az engedélyesek vonalán mérséklésekot csupán a hazai kikötő javára fognak engedélyeztetni. 4 A m. kir. államvasutaon a személydijszabás tekintetében életbe lépttetett új rendszerhez engedélyesek saját vonalaikat illetőleg, a saját állomásaik közötti forgalom kivételével, csatlakozni tartoznak. 5. Oly viszonylatokban, amelyeknél a m. kir. államvasutak érdekelve vannak, engedélyesek közvetlen díjtételeket csakis a m. kir. államvasutakkal, illetve ezekkel egyetértőleg állíthatnak fel és kötelezik magukat, hogy ilyeneknek felállításához a m. kir. államvasutak kívánságára mindenkor hozzájárulni fognak. 6. Amennyiben a m. kir. államvasutak, a csatlakozási és átmenő forgalomban dijleszállítások engedélyezését szükségesnek találnák és e czélból a helyi érdekű vasút díjszabásaiban szedett kezelési illetéket mérsékelnék, ily esetekben a helyi érdekű vasút kötelezve lesz a díjtételekből a saját részére eredményező részletet ugyanoly arányban leszállítani, mint amely arányban a kezelési illetéknek a fentebb említett mérséklése útján a m. kir. államvasutak összes önköltségi díjrészlete leszállíttatott. 13. §. Az előző §. értelmében meghatározott díjszabási tételek az engedélyesek által időközben egészben vagy csak a tárgyak egyes nemeire, a vasút egyik vagy mindkét irányában, minden szállítási távolságra egyenlően vagy a távolság növekedésével nagyobbodó mérvben leszállíthatók. Az ekként leszállított díjszabási tételek az előbbi mértékre ismét fölemelhetők, ugyan, mindazonáltal e fölemelés csak a szabályszerű kihirdetés napjától számított három hó múlva lép hatályba. Minden szállítási kedvezmény a fennálló szabályok értelmében előzetesen kihirdetendő, és abban — ugyanazon feltételek alapján — mindenki egyaránt részesítendő. 14. §. Az élelmiszereknek a belföldön beállott rendkívüli megdrágulása esetében joga van a kereskedelemügyi miniszernek azok fuvardíjait a a drágaság tartamára az engedélyokmányt legmagasabb díjtételek felére leszállítani.