Budapesti Közlöny, 1890. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1890-01-01 / 1. szám

A m. kir. pénzügyminister: Kaszás Kálmán jószágigazgatósági fogalmazót II. oszt. pénzügyi fogalmazóvá nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister: Komjáthy Tihamér apatini kir. kincstári ispánt II. oszt. pénzügyi fogal­mazóvá és kataszteri nyilvántartási biztossá, Szabó László miskolczi kir. kincstári ispánt a zombori pénzügyigazgatósághoz irodavezetővé, Mocsáry Béla perecsenyi és Keresztszeghy Kornél facseti kir. kincstári ispánokat IV. oszt. adótisztekké ne­vezte ki. A m. kir. pénzügyminister, Dávid Ferencz fo­gyasztási adóvonali hivatali adószedőt, fogyasztási adóhivatali ellenőrré; Ballon Márk és Hitler János ellenőröket, fogyasztási adóvonali adószedőkké; Komáromy Nándor és Takács István fogyasztási adótiszteket, fogyasztási adóvonali hivatali ellen­őrökké, végleges — és Faller László fogyasztási adóhivatali gyakornokot, Horvay Károly pénzügy - igazgatósági kezelési gyakornokot és Tálos Imre dijnokot fogyasztási adótisztekké ideiglenes mi­nőségben nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister, Boglics Dániel fő­vámhivatali gyakornokot az eszéki fővámhivatal­hoz II. oszt. vámtisztté nevezte ki. A kereskedelemügyi m. kir. minister: Martha György posta- és távirda-segédtisztet, Zima Mátyás, Ulicsny József, Feilhauer Hugó, Szvoboda Antal, Müller György, Csere János, Fleischer József , Angyal Samu, Battancs Pál, Petrecz Béla, Korányi Antal, Melcsek Gyula és Zelliger Ágoston mindkét szakból vizsgázott posta- és távirdagya­­kornokokat végleges minőségű posta- és távirda­­tisztekké nevezte ki. A kolozsvári m. kir. pénzügyigazgatóság, Striczky Árpád decsi m. kir. pénzügyigazgatósági díjas számgyakornoko­k­éa. Őreit Győző kolozsvári m. kir. díjas adóhivatali gyakornokot a kolozsvári,­­ Szabó József margitai m. kir. adóhivatali díjta­lan gyakornokot pedig a mocsi r. kir. adóhiva­talhoz ideiglenes minőségű VI. oszt. adótisztekké nevezte ki. Bernstein Lajos számgyakornok-jelölt a nagy­váradi kir. pénzügyigazgatósághoz számgyakor­nokká neveztetett ki. A kecskeméti kir. törvényszék elnöke, Szabó László kecskeméti kir. törvényszéki díjtalan jog­gyakornokot a czeglédi kir. járásbírósághoz se­­gélydijas joggyakornokká nevezte ki. disk. K­o­h­n Béla, Ödön és Géza nagykanizsai illetőségű ugyanottani lakosok vezetéknevének a Kondor*-rákért átváltoztatása, 1889. évi 83 431. sz. belügyministeri rendelettel megengedtetett. Dr. Morgenstern Jakab nagykanizsai ille­tőségű ugyanottani lakos saját, úgy Imre nevű kiskorú fia vezetéknevének a Molnár*-ra kért át­változtatása, 1889. évi 83.436. sz. belügyministeri rendelettel megengedtetett. Gottlieb Lajos budapesti illetőségű ugyan­itteni lakos vezetéknevének egyenes*-re kért át­változtatása, 1889. évi 83.611. sz. belügyministeri rendelettel megengedtetett. K­o­c­z­a András jászberényi illetőségű buda­pesti lakos vezetéknevének a Kerényi*-re kért át­változtatása, 1889. évi 83.512. sz. belügyministeri rendelettel megengedtetett. 2 Kiskorú W­einberger Károly bajai illető­ségű budapesti lakos vezetéknevének * Fr­ncze»-re kért átváltoztatása, 1889. évi 83.614. sz. belügy­ministeri rendelettel megengedtetett. Sternfeld Ignácz szegszárdi illetőségű uorganottani lakos vezetéknevének *Csillag*-re kért átváltoztatása, 1889. évi 83.632. sz. belügyminis­teri rendelettel megengedtetett. Epstein Márton ó-moraviczai illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének „Erdösi-re kért átváltoztatása, 1889. évi 83.838. sz. belügymi­nisteri rendelettel megengedtetett. Glück Jakab csa­tavéri illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének «Szerencsei*-re kért átvál­toztatása, 1889. évi 83.839. sz. belügyministeri rendelettel megengedtetett. Lőwy Ignácz pápai illetőségű fiumei lakos esleléknevének *Lukács*-ra kért átváltoztatása, 1889. évi 83 975. sz. belügyministeri rendelettel megengedtetett. Teitelbaum Izsák dévai illetőségű a 23. honvéd gyalog-féldandár állományában Déván állo­másozó törzsőrmester vezetéknevének t Tornyaira kért átváltoztatása, 1889. évi 84.153. sz. belügy­ministeri rendelettel megengedtetett. Vitr­ol Jakab (Ignácz) karczagi illetőségű budapesti lakos vezetéknevének a Vadasz-ru kért átváltoztatása, 1889. évi 83.613. sz. belügyministeri rendelettel megengedtetett. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1889. évi 68.051. szám alatt a kassa-tornai helyi ér­dekű g­őzmozdonyú vasútra vonatkozólag a következő engedélyokmányt adta ki. (Folytatás.) 10. §. Engedélyesek kötelesek a jelen engedélyokmány kiadása előtt 50.000, azaz ötvenezer forintnyi biz­tosítékot készpénzben vagy óvadékképes érték­papírokban a m. kir. központi állampénztárnál letenni. Ezen biztosíték csak a pálya műszaki felülvizs­gálatának «• --i Á’him KlléjáitAz e'VkL. sígetőneg a műszaki a­ülvizsgálat eredményének a keres­kedelemügyi miniszer részéről történt helyben­hagyása alkalmával adatik vissza. Egyébiránt e biztosíték a műszaki felülvizsgálat alkalmával megállapított hiányok teljes pótlásáig, illetve a jótállási határidők lejártáig egészben vagy arány­­lagos részben visszatartható. 11. §. Az engedélyezett pálya üzletének kezelését az 1880. évi XXXII.-cz. 8. §-ának b) pontja, illetve az 1888. évi IV. t.-czikk 6. §-ának a) pontja alap­ján az engedélyesek a kereskedelemügyi miniszer jóváhagyásával az engedély egész tartamára a m. kir. államvasutak igazgatóságára ruházván át, az e részben megkötött szerződés a jelen engedély­­okmány kiegészítő részét képezi. 12.§. A menet- és szállítási díjak az engedélyezett vas­út számára a következőleg szabatnak meg: a) A személyforgalomban legmagasabb ársza­bási tételként személy- és kilométerenként a maga­sabb osztályban 5 kr, az alsóbb osztályban pedig 3 kr szedhető be. A magasabb osztályt használó utasok legalább is az első rangú vasutakon használatban levő Il­od osztályú, illetőleg ezeknek megfelelő berendezésű kocsikban szállítandók. A­mennyiben az engedélyesek három kocsiosz­tályt rendeznének be, a közbeneső osztályért, sze­mély- és kilométerenként 4 kr díjtétel szedhető be. b) Úti podgyásznál és gyorsárunál, melyek 10 kgrnyi súlytételekre fölfelé kikerekíthetők, 1­10 kg. és kilométerenkint 040 kmnyi legmagasabb díjtétel alkalmazható, úti podgyásznál szabadsúly nem követelhető. c) Az áruk szállításánál alkalmazható legma­gasabb árszabási tétel kilométerenkint és 100 kilogrammonként az L darabáru-osztályban 0'90 kr., a Il-ik mérsékelt darabáru-osztályban 0'60 kr., és a terjedelmes áruk után 1*20 kr. A kőszén, vaskő, só, tűzi- és épületfa, trágya, kő, mész és tégla teljes kocsirakományokban ki­lométerenként és 100 kilogrammonként legfeljebb 0 50 kv díjtétel mellett szállítandó. A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árukra nézve a mérsékelt darabáru-osztály fen­tebbi tétele szolgál legmagasabb díjtételként. Az áruk osztályozása s a többi szállítási hatá­­rozmányok tekintetében, valamint a kezelési és mellékilletékek, s végül a hullák, hintók, élő álla­tok, külön vonatok stb. viteldijaira nézve, a m. kir. államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók. Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fennebbi 6-ik §-ban megállapított tényleges építési és berende­zési tőke 7°/0-át meghaladja, jogában álland­ó kereskedelemügyi miniszernek az engedélyesek meghallgatása mellett a díjszabásokat megfelelőleg leszállítani. Azon esetre, ha a törvényhozás a díjszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonatkozólag sza­bályozná, ezen szabályozás, tekintet nélkül a jelen engedélyokmány határozataira, az engedélyezett vasútra is érvényes leend. Engedélyesek a vasút üzletét, mindenkor olykér kötelesek vezetni, hogy díjszabási intézkedéseik a hazai ipar és termelés érdekeivel összhangban le­gyenek. Ezen czélból az engedélyesek különösen kötelezik magukat: 1. Hogy mindazon kedvezményeket, melyeket külföldi c­ikkekre nézve engedélyeznek, egyúttal a hazai termékeknek is engedélyezni fogják, ha ezek saját vonalukon legalább ugyanazon távol­ságra szállíttatnak, mint a kedvezményezett kül­földi czikkek. 2. Hogy külföldi czikkekre soha alacsonyabb díjtételt vagy díjrészletet nem fognak engedélyezni, mint a­milyent ugyanazon rendeltetési helyre szál­lított hasonló hazai czikkek után valamely közelebbb fekvő állomástól szednek. 3. Az adriai kikötők felé irányuló forfogalomban az engedélyesek vonalán mérséklésekot csupán a hazai kikötő javára fognak engedélyeztetni. 4 A m. kir. államvasuta­­on a személydijszabás tekintetében életbe lépttetett új rendszerhez enge­délyesek saját vonalaikat illetőleg, a saját állomá­saik közötti forga­lom kivételével, csatlakozni tartoznak. 5. Oly viszonylatokban, a­melyeknél a m. kir. ál­lamvasutak érdekelve vannak, engedélyesek köz­vetlen díjtételeket csakis a m. kir. államvasutak­kal, illetve ezekkel egyetértőleg állíthatnak fel és kötelezik magukat, hogy ilyeneknek felállításához a m. kir. államvasutak kívánságára mindenkor hozzájárulni fognak. 6. A­mennyiben a m. kir. államvasutak, a csat­lakozási és átmenő forgalomban dijleszállítások engedélyezését szükségesnek találnák és e czélból a helyi érdekű vasút díjszabásaiban szedett keze­lési illetéket mérsékelnék, ily esetekben a helyi érdekű vasút kötelezve lesz a díjtételekből a saját részére eredményező részletet ugyanoly arányban leszállítani, mint a­mely arányban a kezelési ille­téknek a fentebb említett mérséklése útján a m. kir. államvasutak összes önköltségi díjrészlete le­szállít­tatott. 13. §. Az előző §. értelmében meghatározott díjsza­bási tételek az engedélyesek által időközben egész­ben vagy csak a tárgyak egyes nemeire, a vasút egyik vagy mindkét irányában, minden szállítási távolságra egyenlően vagy a távolság növekedésé­vel nagyobbodó mérvben leszállíthatók. Az ekként leszállított díjszabási tételek az előbbi mértékre ismét fölemelhetők, ugyan, mindazonáltal e fölemelés csak a szabályszerű kihirdetés napjá­tól számított három hó múlva lép hatályba. Minden szállítási kedvezmény a fennálló sza­bályok értelmében előzetesen kihirdetendő, és abban — ugyanazon feltételek alapján — mindenki egyaránt részesítendő. 14. §. Az élelmi­szereknek a belföldön beállott rend­kívüli megdrágulása esetében joga van a ke­reskedelemügyi miniszernek azok fuvardíjait a a drágaság tartamára az engedélyokmányt leg­magasabb díjtételek felére leszállítani.

Next