Budapesti Közlöny, 1890. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1890-07-01 / 149. szám
települési engedélyt nyert, mi szabályszerű alakban kiállított községi illetőségi bizonyítványnyal, illetve a község letelepülési engedélyével bizonyítandó , ha nem teljeskoruaknál a gyámhatóság beleegyezése, és úgy a nem teljeskoruaknál, mint a jogi személyeknél is, az alkalmazandó üzletvezetőnek megnevezése és az, hogy az üzletvezető az engedélyt kérőkre nézve az 1888: XXXV. t. sz. 5.§-ában előírt föltételeknek megfelel. A községi elöljáróság által bizonyítandó körülmények együttesen egy bizonylatba is foglalhatók. A fentebbi föltételek teljesítésén kívül nagyban való eladásra szóló engedélyre csak azok tarthatnak igényt, k) akik hitelesen igazolják, hogy szeszkereskedő cégük törvényszékileg be van jegyezve; l) akik rendes kereskedelmi könyveket vezetnek és alávetik magukat annak, hogy úgy e könyveket, mint a 3. §-ban előírt árujegyzékeket is a pénzügyi közegek szabadon megtekinthessék és pinczéikbe (raktáraikba) bármikor bemehessenek a végből, hogy a készlet mennyiségéről meggyőződést szerezve, azt a könyvekkel, följegyzésekkel és beszerzési adatokkal összehasonlíthassák, és ma kik hiteles kereskedelmi könyveikkel legalább is 500 hektoliter évi alkoholforgalmat, ha pedig kizárólag szilvónium, gyümölcspálinkák és finomabb pálinkaneműek elárusításával foglalkoznak, évenként legalább 200 hektoliter ilyen italforgalmat képesek kimutatni. Olyan esetekben, midőn folyamodó a fentebb k) — m) alatt felsorolt kellékeket még nem képes kimutatni, s nevezetesen uj üzleteknél a pénzügyi hatóság, — ha az engedélyt különben megadhatónak tartja, — folyamodó kérelmére megengedheti, hogy ez a cégbejegyzés megtörténtét, a rendes könyvek vezetését és azt, hogy alkohol-, illetve italforgalma a követelményeknek megfelel, utólag, a körülményekhez mérten kiszabandó, de legfeljebb fél évig terjedő záros határidő alatt igazolhassa. Viszont az olyan esetekben, midőn a helyi viszonyokra való tekintettel előre látható, hogy folyamodó évenkint 500 hektoliterfok szeszt, illetve 200 liter finomabb pálinkát sem fog eladhatni, — mi iránt kétség esetében az illető kereskedelmi és iparkamara is megkérdezendő, — az engedély megtagadható. 2. Égetett szeszes italoknak nagyban való elárusítására az engedélyt a kir. pénzügyigazgatóság adja meg; az engedély megadása előtt azonban tartozik a kir. pénzügyigazgatóság a netalán még szükséges bizonylatok és kiegészítések beszerzése iránt intézkedni; a kellőleg fölszerelt folyamodvány azután áttendő a vállalat helye szerint illetékes közigazgatási hatósághoz, és pedig Budapesten (ha tudnillik az adóvonalon kívül levő üzletről van szó) az állami rendőrséghez, törvényhatósági joggal felruházott városokban a rendőrkapitányhoz, rendezett tanácsú városokban ezek polgármesteréhez, egyéb helyeken a főszolgabíróhoz, az iránti nyilatkozás végett, hogy az engedély megadása és a folyamodó személye ellen nincs-e kifogása ? Ha a felhívott hatóságnak kifogása nincsen, vagy a felhívás kézbesítésétől számított 15 nap alatt nem nyilatkozik, a kir. pénzügyigazgatóság az engedélyt akadálytalanul megadhatja. Ha ellenben a kir. pénzügyigazgatóság a közigazgatási hatóság kifogása daczára is az engedély megadása mellett van, valamint abban az esetben is, ha az engedélyt megtagadó határozatokhoz és az ellen a vállalkozó 15 nap alatt felebbezéssel él, az ügy végeldöntés végett a pénzügyminiszer elé terjesztendő, ki ez esetben a belügyminiszer meghallgatása mellett végérvényesen határoz. Azok, kik a pénzügyi hatóság részéről égetett szeszes folyadékoknak nagyban való elárusitására engedélyt nyernek, nem kötelesek ebbeli üzleteket az iparhatóságnál az 1884: XVII. t.-czikk 4. §-a értelmében bejelenteni. 3. A megadhatónak talált engedélyt a kir. pénzügyigazgatóság az A. alatti minta szerint állítja ki, azt folyamodónak a pénzügyőri biztos útján kézbesitteti, s az engedély kiadásáról az első fokú iparhatóságot, — s a mennyiben ez nem lenne ugyanaz avval a közigazgatási hatósággal, melytől előzetesen véleményt kért, — ezt is értesíti. Az adott engedélyek nyilvántartása czéljából azok tartalma, valamint az engedély tárgyában később bekövetkező minden változás, nemkülönben az üzlet megszüntetése és annak oka is a pénzügyigazgatóság számvevőosztálya, a pénzügyőri biztosok és a pénzügyőri szakaszok által az 1888: XXXV. t.-cz. végrehajtása iránt 1889. évi 33.450. sz. a. kiadott utasítás 3. számú mintája szerint vezetett anyakönyvbe, a kimérésre és kis mértékben való elárusításra szóló engedélyektől elkülönítve szintén bevezetendő. 4. A nyert engedély alapján az engedélyes jogosítva van, az engedélyokmányban megnevezett égetett szeszes folyadékokat az ugyanott megnevezett helyen, de csakis nagyban (1. §.) elárusítani. Az ilyen engedélylyel ellátott felek ugyanabban a helyiségben szeszes italoknak kimérését vagy kis mértékben való elárusítását nem gyakorolhatják. Az engedélyt sem másra átruházni, sem haszonbérbe adni nem szabad. Ha az engedélyes az engedélyről lemondani szándékozik, ezt legalább 15 nappal előre a kir. pénzügyigazgatóságnál írásban, vagy az illetékes pénzügyőri biztosnál vagy szakasznál szóval vagy írásban bejelenteni köteles, miről utóbbiak a pénzügyigazgatósághoz további eljárás végett legott jelentést tenni tartoznak Az engedélyes személyében szándékolt változtatás ugyanazon feltételekhez van kötve, mint az első engedélyezés. A helyiség megváltoztatására a kir. pénzügyigazgatóságtól előzetesen engedély kérendő; az ilyen kérvények elintézésénél a kir. pénzügyigazgatóság szintén a fentebbi rendelkezések szerint jár el. Az engedélyes elhalálozása esetében ennek özvegye az üzletet uj engedély nélkül is folytathatja, ha az 1888: XXXV. t.-cz. 5. §-ában előirt kellékeknek megfelel, s ezt a kir. pénzügyigazgatóságnál a halálesettől számított 15 nap alatt igazolja. Özvegy nem létében, vagy ha az e jogával élni nem akar, az üzlet új engedély nélkül a kiskorú gyermekek vagy unokák javára is folytatható; az ez iránt a pénzügyigazgatósághoz szintén 15 nap alatt teendő bejelentéssel azonban a gyámhatóság beleegyezése s az is kimutatandó, hogy olyan üzletvezető alkalmaztatik, ki az előírt feltételeknek megfelel. Az engedély tárgyában, az üzlet helyiségeiben s az üzletvezető személyében a kft. pénzügyigazgatóság által engedélyezett minden változtatás az engedélyokmányba is bevezetendő lévén, e végből ez az okmány a pénzügyigazgatóság felhívására a szükséges kiigazítás eszközlése végett haladék nélkül bemutatandó. Az engedélyokmány az üzleti helyiségben szembeötlő helyen kifüggesztve tartandó; azonfelül az üzleti helyiség kívülről az engedélyes czégének kitétele mellett a nagyban való eladást kitüntető felírással, u. m. «égetett szeszes folyadékok» vagy «szesznek nagyban való eladása» felirattal látandó el. 5. Az égetett szeszes folyadékoknak nagyban való elárusítására szóló engedély A. megszűnik: a) ha az engedélyes arról lemond; b) ha meghal; B. elvonható: a) ha az engedélyes csődbe jut; b) ha bűntett vagy vétség miatt jogérvényesen elitéltetik; c) ha elveszti azokat a kellékeket, melyeket az 1888: XXXV. t.-cz. 5. §-a az engedély föltételéül tűz ki; d) ha az 1888: XXXV. t.-cz., valamint a jelen hivatalos összeállítás büntető határozmányai az engedély elvonhatását állapítják meg; e) ha az egészségre ártalmas, vagy bármily italt hamis név vagy czim alatt hoz forgalomba; végre f) ha az engedélyes az engedélyt annak kiadásától számított három hó alatt, vagy később bármikor egy hónapon át nem gyakorolja. A pénzügyőri közegek a kerületükben levő, égetett szeszes italoknak nagyban való eladására engedélylyel biró feleket figyelemmel kisérni s az engedély megszűnésére, illetve megvonhatására nézve a fentebbiek szerint megállapított esetek bármelyikének fölmerülése esetében, mihelyt erről tudomást nyernek, a kir. pénzügyigazgatóságnak szabályszerű uton haladék nélkül jelentést tenni tartoznak. Ha az engedélyes csődbe jut (B. a) p.), ha bűntett vagy vétség miatt elítéltetik (B. b) p.), valamint ha olyan jövedéki kihágást követ el, mely az engedély elvonását vonja maga után (B. d) p.), az eljáró bíróságok a hozott határozatról, annnak jogérvényre emelkedése után, az illetékes kir. pénzügyigazgatóságot értesíteni tartoznak. Az engedélyes ellen felmerülő azon vád esetében, hogy az egészségre ártalmas, vagy bármely italt hamis név vagy czim alatt hoz forgalomba (B. e p.), az 1888: XXXV. t.-cz. végrehajtása iránt 1889. évi 33.450. sz. a. kiadott utasítás 10. §-ában IV—VI. alatt foglalt határozmányok tartandók szem előtt. Az engedély megvonása iránt a községi elöljáróságnak, a közigazgatási vagy pénzügyi közegnek kezdeményezésére a pénzügyigazgatóság és a jelen §. 2. jegyzetében megjelölt közigazgatási hatóság egyetértőleg hoznak határozatot. Ha a határozatra nézve egyet nem értenek, vagy ha a határozatot az illető vagy a községi elöljáróság a kézhezvételtől számítandó 15 nap alatt felebbezi, a pénzügyminiszer a belügyminiszernek meghallgatása mellett végérvényesen határoz. A jogérvényes visszavonási határozat a közigazgatási hatósággal, s a mennyiben ez nem lenne egyszersmind az elsőfokú iparhatóság, ezzel is közlendő. Az 1888: XXXV. t.-cz., valamint a jelen hivatalos összeállítás büntető határozatainak alkalmazása esetében, az engedély visszavonása iránt a pénzügyi hatóság a közigazgatási hatóság meghallgatása nélkül is határozhat, de határozatát ez esetben is tartozik közölni a jelen §. 2. jegyzetében megnevezett közigazgatási hatósággal, s amennyiben ez nem egyszersmind az elsőfokú iparhatóság, ezzel is. (Folytatjuk.) A Folyó évi 38.157. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett, hogy a Torontál vármegye területén levő «Elisenheim» község neve «Torontál-Erzsébetlakó-ra változtassák át, és ezentúl az emlitett község ezen a néven neveztessék. A kereskedelemügyi m.kir. minister,I. évi 38.009. szám alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Tolnavármegye területéhez tartozó Szegszárd községben a f. évi szeptember hó 15-ére eső országos vásár a f. évben kivételesen szeptember hó 9-én tartassák meg. A földmivelésügyi m.kir. minister, a szenterzsébeti mezőgazdasági egylet alapszabályait jóváhagyta. A budai polgári casino módosított alapszabályai a m. kir. belügyminister által, I. évi 42.468. sz. alatt, a bemutatási záradékkal elláttattak. A nagylócsai önkéntes tűzoltó-egylet alapszabályai, a m. kir. belügyminister által, f. évi 42.668. sz. alatt, a bemutatási záradékkal elláttattak. Az aradi kereskedő-ifjak közművelődési körének alapszabályai, a m. kir. belügyminister által, f. évi 42.711. sz. alatt, a bemutatási záradékkal elláttattak. Az orosházai hetedik temetkezési egylet alapszabályai, a m. kir. belügyminister által, f. évi 42.747. sz. alatt, a bemutatási záradékkal elláttattak. Az oszvályi önkéntes tűzoltó-egylet alapszabályai, a m. kir. belügyminister által, f. évi 42.793. sz. alatt, a bemutatási záradékkal elláttattak. A nagykamondi önkéntes tűzoltó-egylet alapszabályai, a m. kir. belügyminiszer által, f. évi 43.530. sz. alatt, a bemutatási záradékkal elláttattak.