Budapesti Közlöny, 1893. július (27. évfolyam, 148-173. szám)

1893-07-01 / 148. szám

pedig csak Budapest-Kőbányára szabad szállítani. E szállításnak közvetlenül a határtól egész a ren­deltetési helyig útközben való megállapodás nél­kül, vasúton vagy hajón kell történni. Ez oknál fogva az ilyen állatok a belépő állomástól rendőri felügyelet alatt a legközelebb eső vasút-vagy hajó­állomásra hajtandók és ott az illető belépő állo­mást vezető állatorvos felügyelete alatt bera­­kandóké. * 2. §. Az egyezmény 2. és 3. czikkeihez. Az egyezmény 2. czikkében megállapított sza­bályszerű származási és egészségi bizonyítvá­nyokkal kisért állatok és állati nyerstermények bi­zonyítványai tekintetében — a­mennyiben az il­lető szállitmány bebocsáthatónak találtatik, tehát egyike sem forog fenn a 3. czikkben jelzett azon eseteknek, melyek a szállítmány visszautasítását vonnák maguk után, — a bebocsátás körül a kö­vetkező eljárás követendő: a) Az állatok, illetőleg az egy szállítmányhoz tartozó állatokra vonatkozó marhalevelek össze­­­fűzendők; a fűzőzsinór végei az állomás pecsétjé­vel lepecsételendők, s a legfelül maradt marhale­vél hátlapjára ezen záradékot kell vezetni: .... szám. ..............darab ló, szarvasmarha, juh, sertés stb. megvizsgáltatván és egészségesnek találtatván, Kőbányára (Budapest, Ferenczvárosba) szál­lítható. Kelt.................. (P. H.) Aláírás. Ezen záradékban megjelölendő az állatok neme, jelezni kell továbbá számjegyekben kiírva az állatok darabszámát és a marhalevelek számát s végül föl kell tüntetni az állatok rendeltetési helyét, illetve azt a helyet, hová azokat a belépő­állomásról közvetlenül továbbítani kell. Ez a ren­deltetési hely sértésekre nézve kizárólag Buda­pest—Kőbánya, szarvasmarhára és juhokra nézve pedig kizárólag a budapesti marhavásár lehet. Az egyezményhez tartozó zárjegyzőkönyv 3. pontja értelmében a marhalevelek vizsgálatánál különösen figyelni kell arra, hogy e marhalevele­ken a behozni kívánt állatok szerb származása igazolva legyen. Ezen hivatalos igazolásnak a szerb marha­levelek e czélra szolgáló rovatában, a marhaleve­let kiállító hatóság által kell bevezetve lenni. Figyelem fordítandó továbbá arra, hogy — a zárjegyzőkönyv 4. pontja értelmében — a marha­levélnek tartalmaznia kell azon közigazgatási kör megjelölését is, melyhez az állat származási helye tartozik. A marhalevél magyar fordításának hitelességét hivatalos pecsét használására jogosított hatóság­nak vagy személynek kell igazolni. b) az állati nyersterményeket illetőleg: Az egyezmény 2. czikkében az ilyen terményekre nézve előírt származási bizonyítványokra, a­meny­nyiben a szállítmányok a megtartott vizsgálat alapján bebocsáthatóknak találtatnak, a belépő állomás vezetője a következő záradékot írja: »Szabályszerű eljárás után a bevitel (átvitel) megengedtetett.­ Ezt a záradékot azután keltezi, aláírja és hiva­talos pecsétjével ellátja. A szállítmányok vizsgálata körül követendő el­járás tekintetében a belépő állomások az egyez­mény 2. és 3. czikkeiben foglalt határozmányokra utaltatnak. Különösen megjegyeztetik, hogy a szerb marhaleveleknek és származási bizonyítvá­nyoknak magyar fordítással kell ellátva lenniök. Ha valamely szállítmánynál az egyezmény 3. czikkének első bekezdésében felsorolt esetek bár­melyike észleltetnék, az illető szállítmányok a be­lépő állomás által feltétlenül visszautasítandók. A vasúti és gőzhajózási intézetek közegeinek szoros miheztartásukul szolgáljon az, hogy csak az olyan szerbiai származású állatokat és állati nyersterményeket szabad továbbítás végett fölven­­niök, amelyeknek marhalevelei, illetőleg szárma­zási bizonyítványai a fentebb megállapított igazo­lási záradékkal el vannak látva. Továbbá az, hogy szerbiai származású szarvasmarhát és juhot kizá­rólag csak a budapest-ferenczvárosi vasút­állo­­másra, illetőleg a budapesti hajókirakodó állo­másra és innen a fő- és székvárosi állatvásárra; sertéseket pedig csakis a budapest-kőbányai állo­mások valamelyikére és innen a kőbányai nemzet­közi sertésvásárra szabad továbbitaniok. 3. §. Az egyezmény 4 czikkéhez. Az egyezmény 4. czikke értelmében szerbiai származású állatokra nézve alkalmazandó további állatorvosi vizsgálat és megfigyelési kötelezettség egyelőre szarvasmarha, juh- és sertésre nézve lesz életbe léptetve, amely fajú állatokra nézve ezen megfigyelési idő tartama nyolc­ napban állapítta­­tik meg. Ezt a megfigyelési időt a sertések Kő­bányán az állami sertés­ veszteglőben, szarvas­­marhák és juhok pedig Budapesten — az itteni vá­sáron e czélra berendezett helyiségekben fogják kitölteni. A megfigyelési idő kitöltése után ez állatok — ha egészségi állapotuk ez idő alatt kifogástalan­nak találtatott — az ország területén belül aka­­dálytalanul szabad forgalomba bocsátandók ; az ilyen állatok marhalevelein azonban a szerbiai származás mindig világosan feltüntetendő. Ez ok­ból, ha ilyen állatokra nézve később — a Kőbá­nyán avagy Budapesten kiállított eredeti marhale­vél alapján újabb marhalevelek állíttatnának ki: az illető állatok szerbiai származását az új marha­leveleken is mindenkor fel kell tüntetni. A Kőbányán való 8 napi vesztegeltetésre vonat­kozó fenti rendelkezés érvényes lévén minden szer­biai sertésre, mely az ország határát átlépi — tehát még azokra is, melyek netán azonnali levá­­gatás és fogyasztásra, a Szerbiával közvetetlenül határos vármegyék területére volnának szánva, ennek folytán i. é. július 1-től fogva hatályukat vesztik mindazok a rendelkezések, melyek értel­mében eddig meg volt engedve az, hogy szerbiai sertések fogyasztás vagy hizlalás czéljából Krassó- Szörény, Temes és Torontál vármegyék, s Temes­vár, Versecz és Pancsova városok területére bevi­­tethessenek. 4. §• Jelen rendelet, illetve a Szerbiával kötött állat­egészségügyi egyezmény életbe léptétől fogva a Romániából származó sertésekre nézve előírt fel­ügyeleti idő­tartama szintén nyolc­ napban álla­­píttatik meg, s az ilyen sertések marhalevelei szin­tén épen úgy kezelendők, mint a szerb sertések marhalevelei. 5. §• Az egyezmény 8. czikkéhez. A szerb határszéllel szomszédos közigazgatási hatóságok kötelesek a hatóságok területén netán járványos jelleggel föllépett állati betegségekről a szemben lévő szerbiai határ mentén illetékes szerb politikai hatóságot (prefekturát) azonnal és közvetlenül értesíteni. Budapest, 1893. június 30-án. Gróf Bethlen, s. k. A földmivelésügyi m. kir. minister f. évi 34.097. sz. alatt a tüdővészszel fertőzött törvényhatósá­gokból származó szarvasmarhák magyarországi forgalma ügyében a következő rendeletet adta ki, valamennyi törvényhatóságnak. Folyó évi junius hó 1-én 31.341. sz. alatt, to­vábbá f. évi junius 27-én 1214. évi. sz. alatt kelt körrendeleteimmel kapcsolatosan és a folyó évi június 1-én 31.341. sz. alatt kiadott körrendeletem­ hatályon kívül helyezése mellett a tüdővészszel fertőzött törvényhatóságokból származó szarvas­­marhák magyarországi forgalma tekintetében a következőket rendelem el: Pozsony, Nyitra, Trencsén, Árva, Liptó, Turócz, Zólyom, Bars, Hont, Nógrád, Szepes és Sáros vár­megyék, Pozsony, Selmecz­ és Bélabánya városok területéről csakis az egészséges vágómarhák és csak azonnali levágás czéljából szállíthatók el, a Magyar­­ország területén levő közvágóhidakra. Ily állatok a feladás alkalmával a kirendelt szakértők által vizsgálandók meg és azoknak eddig előírt T betűs lebélyegzése ezután mellőzendő. Gazdasági vagy tenyész­marhát az említett tör­vényhatóságok területéről más itt fel nem sorolt törvényhatóságok területére szállítani tilos s vágó­­ ­ marhák is csakis azonnali levágás czéljából kizá­rólag vasúton és közvetlenül vágóhídra szállítha­tók el. Az állatok elszállítására az I fokú hatóság ad engedélyt, s a rendeltetési hely I fokú hatóságát a szállítmány elindításáról táviratilag értesíti, hogy az állatoknak rendeltetési helyükön való azonnali levágatását ezen hely említett I fokú hatósága szigorúan ellenőrizhesse. Erről a törvényhatóságot tudomásulvétel és miheztartás végett értesítem. Budapest, 1893. évi junius hó 27-én. A minister megbízásából: Lipthay, s. k. A m. kir. ministerelnök a «Sátori Miksa és Mór budapesti kődaramalo­m-t­u­l­a­j­­donos czégnek Magyarország külön czime­­rének­ használhatását az 1883. évi XVIII. t.-cz. alapján megengedte. A m. kir. ministerelnök a »Győrszigeti magyar-angol biscuitgyár részvény­tár­s­a­s­á­g»-n­a­k Magyarország külön czimerének használhatását az 1883. évi XVIII. t.-cz. alapján megengedte. A m. kir. ministerelnök Copony Márton brassói papirgyárosnak Magyarország külön czimerének használhatását az 1883. évi XVIII. t.-cz. alapján megengedte. A matolcsi polgári dalegylet alap­szabályai a m. kir. belügyministerium által f. évi 51.665. sz. alatt a bemutatási záradékkal ellát­tattak. A zentai korcsolyázó egylet alapsza­bályai a m. kir. belügyministerium által . évi 52.048. sz. alatt a bemutatási záradékkal elláttattak. A ko­m­ár­om-v­ár­megyei udvardi já­rási községi és körjegyzők egyleté­nek alapszabályai a m. kir. belügyministerium által f. évi 52.218. sz. alatt a bemutatási záradék­kal elláttattak. A somogyvári iparos-olvasókör alap­szabályai a m. kir. belügyministerium által f. évi 52.175. sz. alatt a bemutatási záradékkal ellát­tattak. A kereskedelemügyi m. kir. minister­ f. évi 43.196. szám alatt kelt rendeletével Baranya vár­megye területéhez tartozó Szent-Lőrincz község kérelmére, részére az eddig engedélyezett két országos vásáron kívül minden év április hó 12-én és június hó 10-én, ha pedig ezen napok vasár- vagy ünnepnapokra esnének, a kitűzött na­pokat megelőző hétfőn megtartandó állatfelhajtás­sal összekötött két újabb országos vásárt enge­délyezett.. Pályázat a kassai kir. convictusnál megüresedett alapítványi és fizetéses helyekre. Az 1893/4-ik iskolai év kezdetétől a kassai kir. convictusban hét alapítványi és nyolcz fizetéses hely üresedik meg. I. Az alapitványos helyek közül kettő a Szt-Istvánról nevezett pozsonyi archiconfraternitás alapítványa, egy Dessewffy-féle, négy pedig Balas­sa Zsuzsánna-féle alapítványi hely. Az archicon­­fraternitási helyeket a kassai püspök bemutására, a Dessewffy-féle alapítványi helyet a pártfogó kije­lölésére, a Balassa Zsuzsánna- féle helyeket pedig a premontrei rend jászói prépostjának előterjesz­tésére a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister adományozza. Ezen alapítványi helyekre csak oly növendékek pályázhatnak, kik az elemi iskolát vagy a közép­iskola első osztályát jeles sikerrel végezték be. Az archiconfraternitási helyekért pályázók folyamodványaikat a kassai püspökhöz, a Dessew-

Next