Budapesti Közlöny, 1904. május (38. évfolyam, 101-124. szám)
1904-05-01 / 101. szám
mások (forgalmi kitérők egyike köteles a harangjelző készüléken visszaadni (nyugtázni). Ezt a nyugtázó jelzést az az állomás (forgalmi kitérő) adja, amelynek hamarább van módjában azt megtenni. A segélyjelzéseket háromperces időközökben mindaddig kell ismételni, amíg azokat nem nyugtázzák. 10. A 13.: »Kocsik futamodtak meg« jelzést akkor kell adni, ha járóművek iramodtak meg, vagy ha valamely vonattól kocsik szakadtak el, és ha ez a jelzés még nem hallatszott volna. 11. A 14.: »Órajel«-t a napnak előre meghatározott időpontjában — rendesen déli 12 ■órakor — mindennap kell adni, hogy az őrök, valamint azok az állomások (forgalmi kitérők), amelyeken táviró-készülék nincsen, óráikat ez után igazítsák. Az 1—14. jelzések helyi érdekű vasutakon nem kötelezők. II. A vonatszemélyzet jelzései. 15. »Szabad.* Nappal. A pályaőr arczczal a pálya felé fordulva áll. A vágány mellé leszúrt jelzőtárcsa fehér lapjával a vonat felé fordítva. Sötétben. A jelzőlámpás fehér világa a vonat felé fordítva. Magyarázat. A 15.: »Szabad« jelzés azt jelenti, hogy a pálya jó karban van, s a vonat biztos közlekedését semmi sem akadályozza. Ez a jelzés a helyi érdekű vasutakon nem kötelező. 16. »Lassan.« Nappal. A pályaőr jelzőzászlót vagy más tárgyat rézsut lefelé nyújtott karral tart, vagy rézsut lefelé nyújtott karral a vonat felé fordulva áll, avagy a jelzőtárcsát zöld lapjával a vonat felé fordítja. A vágány mellé leszúrt jelzőtárcsa zöld lapjával a vonat felé fordítva. Sötétben. A jelzőlámpás zöld világa a vonat felé fordítva. Magyarázat. A 16.: »Lassan« jelzés azt jelenti, hogy az illető vonalrészen a vonatok legfeljebb a menetrendszerű sebesség felével közlekedhetnek. A jelzést a hiányos hely előtt kellő távolságban kell adni. 17. »Megállj.« Nappal. A pályaőr jelzőzászlót kibontva, jelzőtárcsát vagy más tárgyat a vonat felé fordulva körben forgat. A vágány mellé leszúrt jelzőtárcsa vörös lapjával a vonat felé fordítva. Sötétben. A jelzőlámpás vörös világa a vonat felé forditva. Bármilyen világ közben forgatása a vonat felé forditva. 18. »Durrantyu dördülés.« Figyelmeztetés a vonat megállítására. Helyi érdekű vasutakon a durrantyuk használata nem kötelező. Magyarázat. 1. A 17.: »Megállj« jelzés és a 18.: »Durrantyú dördülés« azt jelenti, hogy a vonalon olyan akadály van, amely a közlekedést veszélyezteti és emiatt a vonatot minden rendelkezésre álló eszköz felhasználásával oly gyorsan, amint csak lehet, meg kell állítani. 2. A vonatot szabály szerint a »Megállj« jelzés előtt kell megállítani. III. Helyhez kötött jelzők. A) Előjelzők. 19. »Szabad.« Nappal. A tárcsa lapja a vágány felé forditva, vagy vízszintesen áll. Sötétben. Fehér világ a vonat felé. 20. »Lassan.« Nappal. A tárcsa zöld lapjával a vonat felé fordítva. Sötétben. Zöld világ a vonat felé. Magyarázat. 1. Az előjelző azt mutatja, hogy a hozzá tartozó főjelző »Szabad«-ra vagy pedig »Megállj «-ra van állítva. 2. Előjelzőt minden bejárati jelző (21— 23.), és szükség szerint más helyhez kötött jelző előtt is fel kell állítani, és pedig úgy, hogy a kér jelző egymás között összefüggőleg működjék. 3. Az előjelzőt a hozzátartozó főjelző előtt az illető vonalrészre megállapított fékútnak megfelelő távolságban kell felállítani abból a szélből, hogy a vonat még a főjelző előtt biztosan megállítható legyen. B) Térközjelzők, bejárati jelzők, vágányútjelzők és kijárati jelzők. 21. »Szabad« vagy »Szabad az egyenes irányban.« (Kijárati jelzőknél: »Szabad«'vagy »Szabad a fővonalra.«) Nappal. A jelzőárbócz egy karja a menet irányában nézve, jobbra rézsút (45 fokú szög alatt fölfelé áll. Sötétben. Egy fehér világ a vonat felé. 22. »Szabad az elágazásba.« (Ki jár a ti jelzőknél: »Szabad a második vonalra.«) Nappal. A jelzőárbócz két karja a menet irányában nézve, jobbra rézsút (45 fokú szög alatt) fölfelé áll. Sötétben. Két fehér világ a vonat felé. Minden további (2. vagy 3. stb.) elágazást, illetőleg kijáratot vagy ugyanazon árbóczon nappal egy további karral, sötétben egy további fehér világgal, vagy pedig külön felállított árbóczon kell jelezni. 23. »Megállj.« Nappal. A jelzőárbócz egy karja a menet irányában nézve, jobbra vízszintesen áll. Sötétben. Egy vörös világ a vonat felé. Magyarázat. 1. A térközjelzők vonalszakaszokat határolnak s azon távolságokat (térközöket) szabják meg, amelyekben a vonatok egymást követhetik és jelzik, hogy a következő vonalszakaszba szabad-e behaladni vagy nem (21—23. jelzés). 2. A bejárati jelzők állomások (forgalmi kitérők), pályaelágazások és pályaszínbeli vágánykeresztezések fedezésére valók. Jelzik, hogy a vonat az állomásba (forgalmi kitérőbe) bejárhat-e vagy nem, és hogy a vonat az egyenesbe vagy az elágazásba halad-e be. Pályaelágazásoknál, vagy pályaszínbeli vágánykeresztezéseknél 3. A »Megállj« jelzést az akadály előtt egalább oly távolságban kell adni, amely az illető vonalrészre megállapított fékútnak megfelel. azt mutatják, hogy a fedezett helyen az áthaladdás szabad-e vagy nem (21 — 23. jelzés). 3. A vágányutjelzők különleges viszonyok között alkalmaztatnak, és a bejárati, illetőleg kijárati jelzőkkel nem jelzett vágányutakat jelölik meg. Ezeknek a váltókkal, a bejárati, illetőleg a kijárati jelzőkkel összefüggésben kell államok. 4. A kijárati jelzők azt mutatják, hogy az állomásból (forgalmi kitérőből) a vonat kimehet-e vagy nem, és ha igen, melyik vonalra. 5. Az állomásból (forgalmi kitérőből) való kijárás jelzésére annyi jelzőárbóczot kell felállítani, ahány vágányról vagy vágánycsoportból vonat indul. Minden egyes jelzőárbócon pedig annyi karnak, illetőleg világnak kell lenni, a lány vonalra az illető vágányról, vagy vágánycsoportból vonatok járnak ki. C) Állandó lassúmenet-jelzők a vonalon. 24. »Lassan.« Nappal. A jelzőárbócz karja a menet irányában nézve jobbra rézsut (45. fokú szög alatt) lefelé áll. Sötétben. Zöld világ a vonat felé, fehér világ az ellenkező irányban. Magyarázat: Az állandó lassúmenet-jelzők oly pályarészek megjelölésére valók, amelyeken a vonatok huzamosabb időn át csak mérsékelt sebességgel haladhatnak. D) Tolatás-jelzők. 25. »Szabad a tolatás.« Nappal. A négyszögletes tárcsa lapja a vágány felé fordítva, vagy vízszintesen áll. Sötétben. Fehér világ a szükséghez képest az egyik vagy mindkét irány felé. 26. »Tilos a tolatás.« Nappal. A négyszögletes tárcsa, amelynek egyik vagy mindkét lapja kék-fehér színt mutat, a menet irányára merőlegesen áll. Sötétben. Kék világ az egyik vagy mindkét menetirány felé. Magyarázat: 1. A tolatás-jelzők azt a pontot jelölik meg, amelyen túl a jelzőnek »Tilos a tolatás« (26. jelzés) állása esetén tolatni nem szabad. 2. A 26.: »Tilos a tolatás« jelzés sötétben csonkavágányok végének megjelölésére *is való. 3. A tolatás-jelzők a vonatforgalomra nem érvényesek. Helyi érdekű vasutakon a felügyelő hatóság állapítja meg, hol kell az A) B) és D) alatt felsorolt jelzőket alkalmazni. Ha h. é. vasutakon az állomások (forgalmi kitérők) előtt előjelzővel összekötött bejárati jelzők nem szükségesek, a bejárati váltó előtt a fékútnak megfelelő távolságban szilárdan álló kerek tárcsajelzőt kell felállítani, amely jelzi a vonatnak, hogy állomáshoz (forgalmi kitérőhöz) közeledik, és pedig: nappal a vonat felé fordított zöld tárcsával, sötétben zöld világú lámpással. 27. A helyhez kötött (III. A), B), C) és D) jelzők érvénytelenségét a jelzőkarra, vagy a jelzőtárcsára erősített ferde kereszttel kell megjelölni.