Budapesti Közlöny, 1904. május (38. évfolyam, 101-124. szám)

1904-05-01 / 101. szám

mások (forgalmi kitérők egyike köteles a harang­­jelző készüléken visszaadni (nyugtázni). Ezt a nyugtázó jelzést az az állomás (forgalmi kitérő) adja, amelynek hamarább van módjában azt megtenni. A segélyjelzéseket háromperc­es idő­közökben mindaddig kell ismételni, amíg azokat nem nyugtázzák. 10. A 13.: »Kocsik futamodtak meg« jelzést akkor kell adni, ha járóművek iramodtak meg, vagy ha valamely vonattól kocsik szakad­tak el, és ha ez a jelzés még nem hallatszott volna. 11. A 14.: »Órajel«-t a napnak előre meg­határozott időpontjában — rendesen déli 12 ■órakor — mindennap kell adni, hogy az őrök, valamint azok az állomások (forgalmi kitérők), amelyeken táviró-készülék nincsen, óráikat ez után igazítsák. Az 1—14. jelzések helyi érdekű vasutakon nem kötelezők. II. A vonatszemélyzet jelzései. 15. »Szabad.* Nappal. A pályaőr arczczal a pálya felé fordulva áll. A vágány mellé leszúrt jelzőtárcsa fehér lap­jával a vonat felé fordítva. Sötétben. A jelzőlámpás fehér világa a vonat felé for­dítva. Magyarázat. A 15.: »Szabad« jelzés azt jelenti, hogy a pálya jó karban van, s a vonat biztos közlekedé­sét semmi sem akadályozza. Ez a jelzés a helyi érdekű vasutakon nem kötelező. 16. »Lassan.« Nappal. A pályaőr jelzőzászlót vagy más tárgyat rézsut lefelé nyújtott karral tart, vagy rézsut lefelé nyújtott karral a vonat felé fordulva áll, avagy a jelzőtárcsát zöld lapjával a vonat felé fordítja. A vágány mellé leszúrt jelzőtárcsa zöld lap­jával a vonat felé fordítva. Sötétben. A jelzőlámpás zöld világa a vonat felé for­dítva. Magyarázat. A 16.: »Lassan« jelzés azt jelenti, hogy az illető vonalrészen a vonatok legfeljebb a menet­­rendszerű sebesség felével közlekedhetnek. A jelzést a hiányos hely előtt kellő távolság­ban kell adni. 17. »Megállj.« Nappal. A pályaőr jelzőzászlót kibontva, jelzőtárcsát vagy más tárgyat a vonat felé fordulva körben forgat. A vágány mellé leszúrt jelzőtárcsa vörös lap­jával a vonat felé fordítva. Sötétben. A jelzőlámpás vörös világa a vonat felé for­ditva. Bármilyen világ közben forgatása a vonat felé forditva. 18. »Durrantyu dördülés.« Figyelmeztetés a vonat megállítására. Helyi érdekű vasutakon a durrantyuk hasz­nálata nem kötelező. Magyarázat. 1. A 17.: »Megállj« jelzés és a 18.: »Dur­rantyú dördülés« azt jelenti, hogy a vona­lon olyan akadály van, amely a közlekedést ve­szélyezteti és emiatt a vonatot minden rendel­kezésre álló eszköz felhasználásával oly gyorsan, amint csak lehet, meg kell állítani. 2. A vonatot szabály szerint a »Megállj« jelzés előtt kell megállítani. III. Helyhez kötött jelzők. A) Előjelzők. 19. »Szabad.« Nappal. A tárcsa lapja a vágány felé forditva, vagy vízszintesen áll. Sötétben. Fehér világ a vonat felé. 20. »Lassan.« Nappal. A tárcsa zöld lapjával a vonat felé fordítva. Sötétben. Zöld világ a vonat felé. Magyarázat. 1. Az előjelző azt mutatja, hogy a hozzá tartozó főjelző »Szabad«-ra vagy pedig »Meg­állj «-ra van állítva. 2. Előjelzőt minden bejárati jelző (21— 23.), és szükség szerint más helyhez kötött jelző előtt is fel kell állítani, és pedig úgy, hogy a kér jelző egymás között összefüggőleg működjék. 3. Az előjelzőt a hozzátartozó főjelző előtt az illető vonalrészre megállapított fékútnak meg­felelő távolságban kell felállítani abból a szél­ből, hogy a vonat még a főjelző előtt biztosan megállítható legyen. B) Térközjelzők, bejárati jelzők, vágányút­­jelzők és kijárati jelzők. 21. »Szabad« vagy »Szabad az egyenes irány­ban.« (Kijárati jelzőknél: »Szabad«'vagy »Szabad a fővonalra.«) Nappal. A jelzőárbócz egy karja a menet irányában nézve, jobbra rézsút (45 fokú szög alatt föl­felé áll. Sötétben. Egy fehér világ a vonat felé. 22. »Szabad az elágazásba.« (Ki jár a ti jel­zőknél: »Szabad a második vonalra.«) Nappal. A jelzőárbócz két karja a menet irányában nézve, jobbra rézsút (45 fokú szög alatt) föl­felé áll. Sötétben. Két fehér világ a vonat felé. Minden további (2. vagy 3. stb.) elágazást, illetőleg kijáratot vagy ugyanazon árbóczon nap­pal egy további karral, sötétben egy további fehér világgal, vagy pedig külön felállított árbó­czon kell jelezni. 23. »Megállj.« Nappal. A jelzőárbócz egy karja a menet irányában nézve, jobbra vízszintesen áll. Sötétben. Egy vörös világ a vonat felé. Magyarázat. 1. A térközjelzők vonalszakaszokat hatá­rolnak s azon távolságokat (térközöket) szabják meg, amelyekben a vonatok egymást követhetik és jelzik, hogy a következő vonalszakaszba sza­­bad-e behaladni vagy nem (21—23. jelzés). 2. A bejárati jelzők állomások (forgalmi kitérők), pályaelágazások és pályaszínbeli vágány­keresztezések fedezésére valók. Jelzik, hogy a vonat az állomásba (forgalmi kitérőbe) bejár­hat-e vagy nem, és hogy a vonat az egyenesbe vagy az elágazásba halad-e be. Pályaelágazások­nál, vagy pályaszínbeli vágánykeresztezéseknél 3. A »Megállj« jelzést az akadály előtt egalább oly távolságban kell adni, amely az illető vonalrészre megállapított fékútnak meg­felel. azt mutatják, hogy a fedezett helyen az áthalad­­dás szabad-e vagy nem (21 — 23. jelzés). 3. A vágányutjelzők különleges viszo­nyok között alkalmaztatnak, és a bejárati, ille­tőleg kijárati jelzőkkel nem jelzett vágányutakat j­elölik meg. Ezeknek a váltókkal, a bejárati, illetőleg a kijárati jelzőkkel összefüggésben kell államok. 4. A kijárati jelzők azt mutatják, hogy az állomásból (forgalmi kitérőből) a vonat ki­­mehet-e vagy nem, és ha igen, melyik vonalra. 5. Az állomásból (forgalmi kitérőből) való kijárás jelzésére annyi jelzőárbóczot kell fel­állítani, ahány vágányról vagy vágánycsoportból vonat indul. Minden egyes jelzőárbócon pedig annyi karnak, illetőleg világnak kell lenni, a lány vonalra az illető vágányról, vagy vágány­csoportból vonatok járnak ki. C) Állandó lassúmenet-jelzők a vonalon. 24. »Lassan.« Nappal. A jelzőárbócz karja a menet irányában nézve jobbra rézsut (45. fokú szög alatt) lefelé áll. Sötétben. Zöld világ a vonat felé, fehér világ az ellen­kező irányban. Magyarázat: Az állandó lassúmenet-jelzők oly pálya­részek megjelölésére valók, amelyeken a vonatok huzamosabb időn át csak mérsékelt sebességgel haladhatnak. D) Tolatás-jelzők. 25. »Szabad a tolatás.« Nappal. A négyszögletes tárcsa lapja a vágány felé fordítva, vagy vízszintesen áll. Sötétben. Fehér világ a szükséghez képest az egyik vagy mindkét irány felé. 26. »Tilos a tolatás.« Nappal. A négyszögletes tárcsa, amelynek egyik vagy mindkét lapja kék-fehér színt mutat, a menet irányára merőlegesen áll. Sötétben. Kék világ az egyik vagy mindkét menet­irány felé. Magyarázat: 1. A tolatás-jelzők azt a pontot jelölik meg, amelyen túl a jelzőnek »Tilos a tolatás« (26. jelzés) állása esetén tolatni nem szabad. 2. A 26.: »Tilos a tolatás« jelzés sötét­ben csonkavágányok végének megjelölésére *is való. 3. A tolatás-jelzők a vonatforgalomra nem érvényesek. Helyi érdekű vasutakon a felügyelő hatóság állapítja meg, hol kell az A) B) és D) alatt felsorolt jelzőket alkalmazni. Ha h. é. vasutakon az állomások (forgalmi kitérők) előtt előjelzővel összekötött bejárati jel­zők nem szükségesek, a bejárati váltó előtt a fékútnak megfelelő távolságban szilárdan álló kerek tárcsajelzőt kell felállítani, amely jelzi a vonatnak, hogy állomáshoz (forgalmi kitérő­höz) közeledik, és pedig: nappal a vonat felé fordított zöld tárcsával, sötétben zöld világú lámpással. 27. A helyhez kötött (III. A), B), C) és D) jelzők érvénytelenségét a jelzőkarra, vagy a jelző­tárcsára erősített ferde kereszttel kell megjelölni.

Next