Budapesti Közlöny, 1906. október (40. évfolyam, 227-252. szám)

1906-10-02 / 227. szám

K­r­a­u­s­z Zsigmond batéi illetőségű kapos­vári lakos családi nevének * Kovács*-ra kért át­változtatása a f. évi 100.718. számú belügyminis­­teri rendelettel megengedtetett. Jakab János kocsordi illetőségű ugyanottani lakos családi nevének *Jármi*-ra kért átváltoz­tatása a f. évi 100.772. számú belügyminister ren­delettel megengedtetett. Kiskorú Geiger Gyula és László selmecz­­bányai filletőségű ugyanottani lakosok családi nevének »Hegedűs*­^ kért átváltoztatása a f. évi 101.430. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. F r­e­m a­­ Mihály m. kir. gépkezelő saját, vala­mint kiskorú leánya, Margit Emilia hegybányai illetőségű selmeczbányai lakosok családi nevének »Földesi*—re kért átváltoztatása a f. évi 101.431. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett Auerbach Fülöp vasvári illetőségű buda­pesti lakos családi nevének »Erdös*-re kért át­változtatása a f. évi 101.757. számú belügymi­­nisteri rendelettel megengedtetett. Goldstein János boldogasszonyi illetőségű budapesti lakos családi nevének »György*-re kért átváltoztatása a f. évi 102.221. számú belügymi­nisteri rendelettel megengedtetett. Geiszhauer Antal szekszárdi illetőségű ugyanottani lakos családi nevének „Szigetvári” - ra kért átváltoztatása a f. évi 102.249. számu belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú H­ő­h (Hoch) Gyula kertészeti tan­intézeti növendék, budapesti lakos családi nevé­nek »Hajós*-ra kért átváltoztatása a f. évi 102.315. számú belügyminiszeri rendelettel meg­engedtetett. _______ Krizsik József tengerészeti akadémiai nö­vendék, fiumei lakos családi nevének »Kertész*-re kért átváltoztatása a f. évi 102.453. számú bel­ügyministeri rendelettel megengedtetett. K­ohn Zoltán alsószentgyörgyi illetőségű kecs­keméti lakos családi nevének „Kenéz”-re kért átváltoztatása a f. évi 102.548. számú belügy­ministeri rendelettel megengedtetett. Salzer Dorottya budapesti illetőségű ugyan­ottani lakos családi nevének »Gergely*-re kért átváltoztatása a f. évi 105.665. számú belügy­miniszeri rendelettel megengedtetett. Fölhívom egyúttal a törvényhatóságot, hogy a járási tisztviselők által hozzá beérkezendő bün­tetési esetekről szóló kimutatásokat vegye kellő felülvizsgálat alá és hozzám csakis a kimuta­tásra vezetett figyelmeztetés alatt foglalt utasí­tásoknak mindenben megfelelően szerkesztett ki­mutatásokat terjeszsze föl. Budapesten, 1906. évi szeptember hó 21-én. Jekelfalussy Lajos s. k. m. kir. honvédelmi minister A m. kir. belügyminister G­ö­m­ör-K­i­sh­on­t vármegyében a felsőfalui anyakönyvi kerület székhelyét Felsőfalu kisközségből, a kerület el­nevezésének megfelelő megváltoztatása mellett, Gömörszkáros kisközségbe helyezte át. Kiegészítő melléklet a —sziszek—Károly­városi vasút sziszek—caprag—vrginmosti részvonalára, mint helyi érdekű gőzmozdonyu vasútra vonatkozó 66.082/1906. számú engedélyokirathoz.*) A sziszek—károlyvárosi helyi érdekű vasrét vrgin­­most—károlyvárosi vonal részének építésére és üzleti berendezésére vonatkozó feltételek. A m. kir. honvédelmi minister 1906. évi 77.500. számú körrendelete, valamennyi magyarországi megyei és városi tör­vényhatósághoz, valamennyi horvát- szlavón megyei és Zágráb, Varasd, Eszék és Zimony városi ható­sághoz. Az 1905. évi szeptember 1-től a folyó 1906. évi augusztus 31-éig terjedő időszak alatt elő­fordult büntetési esetek számainak a bejegyzésére szolgáló rovatos kimutatást kellő számú példány­ban '/. alatt ide csatolva a törvényhatóságnak ezennel megküldöm. Ez a kimutatás a jelen minta egyes rovatai­nak a czimirataihoz képest és a minta alján olvasható »Figyelmeztetés­ alatt foglalt elvek szem előtt tartása mellett, az illető had- és honvéd kiegészítő paranacsnokságoknak az igény­­bevétele nélkül csakis a járási tisztviselő által szerkez­­endő és írandó alá. Az ekként egybeállított kimutatások hozzám a folyó évi deczember hó 15-éig sorozój­ár­ásonként egy egy példányban, a sorozások különböző moz­zanatainak eredményét feltüntető minden más kimutatástól elk­ülönítve, külön terjesztendők föl; azoknak másodpéldányai pedig az illető járási levéltárban őrzendők meg. A sziszek—károlyvárosi helyi érdekű vasút sziszek­—caprag—vrginmosti részvonalának Vrgin­­most állomásától a m. kr. államvasutak Károly­­város állomásáig vezetendő vasút mint rendes nyomtávú helyi érdekű gőzmodonyú vasút, az engedélyokirat 4. §-a értelmében, a kereskedelem­ügyi miniszerhez előzőleg helybenhagyás végett felterjesztendő tervek alapján és az alább követ­kező részletes határozmányok szerint építendő ki, s olykép rendezendő be, hogy a teljesen kész pályán a vonatok óránként 40 (negyven) kilo­méter legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. Engedélyes köteles az engedélyezett vasút szá­mára beszerzendő sínekre és sínkapcsoló szerekre, vashídszerkezetekre és üzleteszközökre (járómű­vekre) vonatkozó szállítási szerződéseket — az illető feltétfüzetekkel és részlettervekkel fel­szerelve — a kereskedelemügyi miniszerhez jóvá­hagyás végett még a megrendelés, illetve beszerzés előtt beterjeszteni, továbbá a pálya építésére vo­natkozó szerződést is bemutatni, ez utóbbit azonban csak akkor, ha az építés átalány-összegért vállalkozónak adatik ki, vagy ha az építés kivitele a pénzbeszerzéssel is egybe van kötve. A vasút és tartozékainak építésénél engedélyes az érvényben levő általános, valamint a helyható­sági építési és rendőri szabályokhoz, nemkülönben a m. kir. államvasutaknál érvényben álló feltét­füzeteknek és épületek leírásának határozmányai­­hoz és a helyi érdekű vasútakra vonatkozó m. kir. államvasuti szabványrajzokhoz is alkalmazkodni kö­teles, mely utóbbiak mindig a m. kir. államvasutak igazgatósága által kiadott és annál megszerezhető eredeti sokszorosítványokban terjesztendők minis­­teri jóváhagyás alá. Ezen szabványok alapján lesznek kidolgozandók a különböző munkák, mű­tárgyak, épületek és egyéb építmények kivitelé­hez szükséges részlettervek és munkarajzok, úgy a szabványokat, valamint az építésre vonatkozó összes többi terveket is 4—4 példányban kell elő­zetes helybenhagyás végett felterjeszteni — és pedig az állomások, a magasépítmények, az üzletesz­közök (járművek) és a gépészeti berendezés összes terveit, valamint az őrházkiosztási tervezetet is azon vasútigazgatóság útján, a­mely az új helyi érdekű vasútnak üzemét kezelni fogja. Az említett államvasúti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, a­mennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának, változtatni, hogy kedvezőtlenebbek legyenek azok­nál, melyek a­ korábbi eljárások és tárgyalások, valamint a vasút költségelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben elfogadva, illetőleg megállapítva lettek. Különösen mérvadó ezen ki­kötés az itt megszabott maximális sejtviszonyokra és minimális ívsugarakra nézve, melyek lényege­sen más helyen és nagyobb számban, illetve ki­terjedésben, mint a fentebb említett eredeti ter­vekben előfordulnak, egyáltalán csak kivételes esetekben, és ezekben is csak akkor és csak annyi­ban lesznek alkalmazhatók, ha és a­mennyiben azt a kereskedelemügyi miniszer az engedélyes előzetes kérvényére, az ebben részletesen kifejtendő és kellőleg beigazolandó körülmények és viszonyok által megokoltnak, s ennek folytán, valamint egyéb tekintetekből is megengedhetőnek fogja találni. A pályatest szabványos koronaszélessége, az­ alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, legalább 4­0 (négy) méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelés­­nek és a vágány kibővítésének megfelelően ki­szélesítendő. A töltések — azok magasságához és anyagá­hoz képest — bezárólag 2-5 m. magasságig DL. vagy D/4 lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magas­ságnál pedig legalább D/2 lábas lejtőkkel létesí­tendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figye­lembe jövő viszonyoknak és körülményeknek meg­felelően állítandók elő. Azonban egy lábasnál mere­­dekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintet­ben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehet­­nek. Vízszintesben, vagy csekély lejtésben fekvő be­vágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel tervezen­­dők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál mere­­dekebbek nem lehetnek, azoknak töltésfeléli lejtői ellenben ugyanoly rézsüvel készítendők, mint maguk a töltések. Mindennemű anyagtermelési és lerakási helyek mindig a földterületek lehető kímélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül, valamint akképen választandók, illetve állapítandók meg és úgy léte­sítendők, hogy azok a közlekedésre és vízlefolyásra, valamint a pályatest és tartozékainak megfelelő és czélszerű előállítására és fentartására nehézséget, akadályt vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá, hogy azok közegészségügyi, közrendészeti és mező­­gazdasági szempontból kifogás alá ne essenek, úgy­szintén minél rendesebb és szabályosabb alakkal és fenékkel, illetve koronával bírjanak. Megálla­­píttatik azonkívül, hogy nem szabad anyaglera­­kási helyeket akként elrendezni és az anyag­lerakást olyképen eszközölni, hogy ez­által a pályának hóval vagy futóhomokkal való befuvása előidéztessék vagy fokoztassék. Az anyagárkok és egyéb anyagnyerési helyek mindenütt ott, ahol az lehetségesnek és szükségesnek fog találtatni, megfelelő mérvben és módon víztelenítendők lesz­nek — olyképen azonban, hogy a vízlevezetés módja és a folytonosságának biztosítására elő­állítandó munkák és művek által káros vízfolyá­sok ne keletkezhessenek és általában más érdekek sérelmet ne szenvedhessenek. A töltés lába és az esetenként mellette nyitandó anyagárok közt legalább 080 m. széles padka hagyandó és ugyanily szélesnek kell lennie a ki­sajátítási védszalagnak is. Azonban a Kulpa hídhoz csatlakozó vonalré­­szek mentén az anyagárkok és a pályatöltés lába közötti padkáknak oly széleseknek kell lenniük, hogy azokon a töltéslábak még akkor is elhelyez­hetők legyenek, ha később netalán a Kulpahíd pályaszínének felemelése esetében a csatlakozó töl­téseknek megfelelő felmagasbítása is szükségessé válnék, megjegyezvén, hogy a padkáknak még akkor is legalább 0­ 8 méter szélességben érintet­lenül szabadon kell maradniok. A m. kir. államvasutaknál alkalmazott elhatáro­lási szabályzatnak érvényessége ezen helyi érdekű vasútra is kiterjesztetik. Szálas- vagy csemete-erdőket átmetsző vagy érintő pályarészek mentén azon védszalagok, a­melyeken biztonsági tekintetekből az erdő ki­irtandó, az előbb említett elhatárolási szabály- s­zatban előírt szélességben beváltandók, illetve I. Általános határozmányok. II. Alépítmény. A vasút alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 12­5­0-ben állapíttatik meg. A kanyarulatoknak a nyílt pályán 250 méter­nél kisebb félátmérővel nem szabad bírniük. Általában a vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel czéljaira készítendő építési tervezetben sem szabad akként megválasztani, illetve olyképen meg­*) Lásd a »Budapesti Közlöny« I. évi 226. számát.

Next