Budapesti Közlöny, 1906. október (40. évfolyam, 227-252. szám)
1906-10-02 / 227. szám
Krausz Zsigmond batéi illetőségű kaposvári lakos családi nevének * Kovács*-ra kért átváltoztatása a f. évi 100.718. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Jakab János kocsordi illetőségű ugyanottani lakos családi nevének *Jármi*-ra kért átváltoztatása a f. évi 100.772. számú belügyminister rendelettel megengedtetett. Kiskorú Geiger Gyula és László selmeczbányai filletőségű ugyanottani lakosok családi nevének »Hegedűs*^ kért átváltoztatása a f. évi 101.430. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. F rem a Mihály m. kir. gépkezelő saját, valamint kiskorú leánya, Margit Emilia hegybányai illetőségű selmeczbányai lakosok családi nevének »Földesi*—re kért átváltoztatása a f. évi 101.431. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett Auerbach Fülöp vasvári illetőségű budapesti lakos családi nevének »Erdös*-re kért átváltoztatása a f. évi 101.757. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Goldstein János boldogasszonyi illetőségű budapesti lakos családi nevének »György*-re kért átváltoztatása a f. évi 102.221. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Geiszhauer Antal szekszárdi illetőségű ugyanottani lakos családi nevének „Szigetvári” - ra kért átváltoztatása a f. évi 102.249. számu belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Hőh (Hoch) Gyula kertészeti tanintézeti növendék, budapesti lakos családi nevének »Hajós*-ra kért átváltoztatása a f. évi 102.315. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. _______ Krizsik József tengerészeti akadémiai növendék, fiumei lakos családi nevének »Kertész*-re kért átváltoztatása a f. évi 102.453. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kohn Zoltán alsószentgyörgyi illetőségű kecskeméti lakos családi nevének „Kenéz”-re kért átváltoztatása a f. évi 102.548. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Salzer Dorottya budapesti illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Gergely*-re kért átváltoztatása a f. évi 105.665. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Fölhívom egyúttal a törvényhatóságot, hogy a járási tisztviselők által hozzá beérkezendő büntetési esetekről szóló kimutatásokat vegye kellő felülvizsgálat alá és hozzám csakis a kimutatásra vezetett figyelmeztetés alatt foglalt utasításoknak mindenben megfelelően szerkesztett kimutatásokat terjeszsze föl. Budapesten, 1906. évi szeptember hó 21-én. Jekelfalussy Lajos s. k. m. kir. honvédelmi minister A m. kir. belügyminister Gömör-Kishont vármegyében a felsőfalui anyakönyvi kerület székhelyét Felsőfalu kisközségből, a kerület elnevezésének megfelelő megváltoztatása mellett, Gömörszkáros kisközségbe helyezte át. Kiegészítő melléklet a —sziszek—Károlyvárosi vasút sziszek—caprag—vrginmosti részvonalára, mint helyi érdekű gőzmozdonyu vasútra vonatkozó 66.082/1906. számú engedélyokirathoz.*) A sziszek—károlyvárosi helyi érdekű vasrét vrginmost—károlyvárosi vonal részének építésére és üzleti berendezésére vonatkozó feltételek. A m. kir. honvédelmi minister 1906. évi 77.500. számú körrendelete, valamennyi magyarországi megyei és városi törvényhatósághoz, valamennyi horvát- szlavón megyei és Zágráb, Varasd, Eszék és Zimony városi hatósághoz. Az 1905. évi szeptember 1-től a folyó 1906. évi augusztus 31-éig terjedő időszak alatt előfordult büntetési esetek számainak a bejegyzésére szolgáló rovatos kimutatást kellő számú példányban '/. alatt ide csatolva a törvényhatóságnak ezennel megküldöm. Ez a kimutatás a jelen minta egyes rovatainak a czimirataihoz képest és a minta alján olvasható »Figyelmeztetés alatt foglalt elvek szem előtt tartása mellett, az illető had- és honvéd kiegészítő paranacsnokságoknak az igénybevétele nélkül csakis a járási tisztviselő által szerkezendő és írandó alá. Az ekként egybeállított kimutatások hozzám a folyó évi deczember hó 15-éig sorozójárásonként egy egy példányban, a sorozások különböző mozzanatainak eredményét feltüntető minden más kimutatástól elkülönítve, külön terjesztendők föl; azoknak másodpéldányai pedig az illető járási levéltárban őrzendők meg. A sziszek—károlyvárosi helyi érdekű vasút sziszek—caprag—vrginmosti részvonalának Vrginmost állomásától a m. kr. államvasutak Károlyváros állomásáig vezetendő vasút mint rendes nyomtávú helyi érdekű gőzmodonyú vasút, az engedélyokirat 4. §-a értelmében, a kereskedelemügyi miniszerhez előzőleg helybenhagyás végett felterjesztendő tervek alapján és az alább következő részletes határozmányok szerint építendő ki, s olykép rendezendő be, hogy a teljesen kész pályán a vonatok óránként 40 (negyven) kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. Engedélyes köteles az engedélyezett vasút számára beszerzendő sínekre és sínkapcsoló szerekre, vashídszerkezetekre és üzleteszközökre (járóművekre) vonatkozó szállítási szerződéseket — az illető feltétfüzetekkel és részlettervekkel felszerelve — a kereskedelemügyi miniszerhez jóváhagyás végett még a megrendelés, illetve beszerzés előtt beterjeszteni, továbbá a pálya építésére vonatkozó szerződést is bemutatni, ez utóbbit azonban csak akkor, ha az építés átalány-összegért vállalkozónak adatik ki, vagy ha az építés kivitele a pénzbeszerzéssel is egybe van kötve. A vasút és tartozékainak építésénél engedélyes az érvényben levő általános, valamint a helyhatósági építési és rendőri szabályokhoz, nemkülönben a m. kir. államvasutaknál érvényben álló feltétfüzeteknek és épületek leírásának határozmányaihoz és a helyi érdekű vasútakra vonatkozó m. kir. államvasuti szabványrajzokhoz is alkalmazkodni köteles, mely utóbbiak mindig a m. kir. államvasutak igazgatósága által kiadott és annál megszerezhető eredeti sokszorosítványokban terjesztendők ministeri jóváhagyás alá. Ezen szabványok alapján lesznek kidolgozandók a különböző munkák, műtárgyak, épületek és egyéb építmények kiviteléhez szükséges részlettervek és munkarajzok, úgy a szabványokat, valamint az építésre vonatkozó összes többi terveket is 4—4 példányban kell előzetes helybenhagyás végett felterjeszteni — és pedig az állomások, a magasépítmények, az üzleteszközök (járművek) és a gépészeti berendezés összes terveit, valamint az őrházkiosztási tervezetet is azon vasútigazgatóság útján, amely az új helyi érdekű vasútnak üzemét kezelni fogja. Az említett államvasúti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, amennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának, változtatni, hogy kedvezőtlenebbek legyenek azoknál, melyek a korábbi eljárások és tárgyalások, valamint a vasút költségelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben elfogadva, illetőleg megállapítva lettek. Különösen mérvadó ezen kikötés az itt megszabott maximális sejtviszonyokra és minimális ívsugarakra nézve, melyek lényegesen más helyen és nagyobb számban, illetve kiterjedésben, mint a fentebb említett eredeti tervekben előfordulnak, egyáltalán csak kivételes esetekben, és ezekben is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha és amennyiben azt a kereskedelemügyi miniszer az engedélyes előzetes kérvényére, az ebben részletesen kifejtendő és kellőleg beigazolandó körülmények és viszonyok által megokoltnak, s ennek folytán, valamint egyéb tekintetekből is megengedhetőnek fogja találni. A pályatest szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, legalább 40 (négy) méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 2-5 m. magasságig DL. vagy D/4 lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább D/2 lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állítandók elő. Azonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben, vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltésfeléli lejtői ellenben ugyanoly rézsüvel készítendők, mint maguk a töltések. Mindennemű anyagtermelési és lerakási helyek mindig a földterületek lehető kímélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül, valamint akképen választandók, illetve állapítandók meg és úgy létesítendők, hogy azok a közlekedésre és vízlefolyásra, valamint a pályatest és tartozékainak megfelelő és czélszerű előállítására és fentartására nehézséget, akadályt vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá, hogy azok közegészségügyi, közrendészeti és mezőgazdasági szempontból kifogás alá ne essenek, úgyszintén minél rendesebb és szabályosabb alakkal és fenékkel, illetve koronával bírjanak. Megállapíttatik azonkívül, hogy nem szabad anyaglerakási helyeket akként elrendezni és az anyaglerakást olyképen eszközölni, hogy ezáltal a pályának hóval vagy futóhomokkal való befuvása előidéztessék vagy fokoztassék. Az anyagárkok és egyéb anyagnyerési helyek mindenütt ott, ahol az lehetségesnek és szükségesnek fog találtatni, megfelelő mérvben és módon víztelenítendők lesznek — olyképen azonban, hogy a vízlevezetés módja és a folytonosságának biztosítására előállítandó munkák és művek által káros vízfolyások ne keletkezhessenek és általában más érdekek sérelmet ne szenvedhessenek. A töltés lába és az esetenként mellette nyitandó anyagárok közt legalább 080 m. széles padka hagyandó és ugyanily szélesnek kell lennie a kisajátítási védszalagnak is. Azonban a Kulpa hídhoz csatlakozó vonalrészek mentén az anyagárkok és a pályatöltés lába közötti padkáknak oly széleseknek kell lenniük, hogy azokon a töltéslábak még akkor is elhelyezhetők legyenek, ha később netalán a Kulpahíd pályaszínének felemelése esetében a csatlakozó töltéseknek megfelelő felmagasbítása is szükségessé válnék, megjegyezvén, hogy a padkáknak még akkor is legalább 0 8 méter szélességben érintetlenül szabadon kell maradniok. A m. kir. államvasutaknál alkalmazott elhatárolási szabályzatnak érvényessége ezen helyi érdekű vasútra is kiterjesztetik. Szálas- vagy csemete-erdőket átmetsző vagy érintő pályarészek mentén azon védszalagok, amelyeken biztonsági tekintetekből az erdő kiirtandó, az előbb említett elhatárolási szabály- szatban előírt szélességben beváltandók, illetve I. Általános határozmányok. II. Alépítmény. A vasút alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 1250-ben állapíttatik meg. A kanyarulatoknak a nyílt pályán 250 méternél kisebb félátmérővel nem szabad bírniük. Általában a vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel czéljaira készítendő építési tervezetben sem szabad akként megválasztani, illetve olyképen meg*) Lásd a »Budapesti Közlöny« I. évi 226. számát.