Budapesti Közlöny, 1906. december (40. évfolyam, 279-301. szám)

1906-12-01 / 279. szám

A pénzügyministérium vezetésével megbízott m. kir. mainisterelnök Varnyu István óbecsei adóhivatali gyakornokot a dési adóhivatalhoz ideiglenes minőségű adótisztté és Gross Antal budapesti lakost az óbecsei adóhivatalhoz díjas gyakornokká nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister Spilka Gyula pestvidéki kir. törvényszéki, az igazságügyminis­­teriumban alkalmazott irodaigazgatót a m. kir. igazságügy ministeriumhoz segédhivatali igazga­tóvá nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister Bernáth Elek igazságügyministeriumi, a kir. curiánál alkal­mazott segédhivatali igazgatót a budapesti kir. ítélőtáblához helyezte át. A m. kir. posta-távirda és távbeszélő állam­­titkár-elnökigazgatója Balkó Imre, Kulik József, Nicola Sándor, Novák György, Verne László, Grosz József, Olessák Ferencz Imre, Schoda József, Jancsó Pál, Franz József, Solt Ignácz, Bakarck­ József, Schoeller Miklós, Nagy István, Morvai Fidél, Grufió Péter, Lechner József és Nádasdi Mátyás posta- és távirdasegédtiszteket, továbbá Miron Lajos, Szabó József, Petry Jenő, Somogyi Sándor, Tatár Sándor, Krämer Nándor, Zseli Ferencz, Csorna Gyula, Krbovác Stojsa, Rupcsó József, Crnokrak Milenko, Szerelemhegyi Béla, Tóth Béla, Szabó Albert, Farkas Ferencz, Niksic Lajos, Baksa János, Jaszenák Gyula, Polla­­csek Ármin, Linkesch Károly, Képes Ferencz, Dunajszky József, Erődi Béla, Kulina Géza, Bacsó Ferencz, Réti Ferencz, Kiss Imre, Pálin­kás Aladár, Lakatos Géza, Bádonyi Gyula, Ko­vács Jenő, Horváth Kálmán, Szabó József, Runald Ferencz, Santi­ György, Koch Jakab, Luckars Ferencz, Takács Ferencz, Lukács Ödön, Bugyi József, Szakács Károly és Kovács József posta- és távirdagyakornokokat a X-ik fizetési osztályba posta- és távirdatisztekké; Ádám Rezsőt, Kaffka Józsefet, Barcsay Ödönt, Erdős Lajost, Skolnik Pált, Arnold Vladimírt és Kengyel Istvánt, a budapesti, illetve zágrábi posta- és távirdatisztképző tanfolyamok végzett hallgatóit pedig posta- és távirda gyakornokokká nevezte ki. A győri kir. ítélőtábla elnöke az 1897: XXXIII. t.-cz. 2. §-a alapján az 1907. év tar­tamára a győri kir. törvényszéknél szervezett esküdtbiróság elnökévé Nárai Szabó Jenő kir. törvényszéki elnököt, elnökhelyettessé Sipos László kir. törvényszéki birót; a komáromi kir. törvényszéknél szervezett esküdtbiróság elnökévé Nárai dr. Szabó Elek kir. törvényszéki elnököt, elnökhelyettessé Hegymeghy László kir. törvény­­széki birót; a soproni kir. törvényszéknél szer­vezett esküdtbiróság elnökévé Geiger Dezső kir. törvényszéki elnököt, elnökhelyettessé dr. Rátz Ottó kir. törvényszéki birót, a szombathelyi kir. törvényszéknél szervezett esküdtbiróság elnökévé dr. Laky Kristóf kir. curiai birói czímmel és jelleggel felruházott törvényszéki elnököt, elnök­­helyettessé dr. Pingberger Vincze kir. törvény­­széki birót; a veszprémi kir. törvényszéknél szervezett esküdtbiróság elnökévé dr. Csenkey Géza kir. törvényszéki elnököt, elnökhelyettessé Kövess János kir. ítélőtáblás birói czímmel és jelleggel felruházott törvényszéki birót, és végül a zalaegerszegi kir. törvényszéknél szervezett esküdtbíróság elnökévé dr. Degré Miklós kir. törvényszéki elnököt, elnökhelyettessé dr. Fritz József kir. törvényszéki birót jelölte ki. a nagyváradi kir. törvényszéknél szervezett esküdtb­iróság elnökéül Millye Gyula kir. Ítélő­táblái birói czímmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki birót, elnökhelyettesül pedig dr. Csulyok Béla kir. törvényszéki birót jelölte ki. A temesvári kir. Ítélőtábla elnöke az 1897. évi XXXIII. t.-czikk 2. §-a értelmében az 1907. évre a pancsovai kir. törvényszéknél szer­szervezett esküdtbiróság elnökévé Stocker Antal kir. törvényszéki elnököt, helyettesévé pedig Pav­­lovics Ábrahám kir. ítélőtáblás birói czímmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki birót je­lölte ki. A budapesti kir. ítélőtábla elnöke ifj dr. Csil­lag Benő budapesti lakost a budapesti kir. ítélő­tábla területére díjas joggyakornokká nevezte ki. A nyitrai m. kir. pénzügyigazgatóság Szave­­nyik Károly miavai díjtalan adóhivatali gyakor­nokot a nyitrai m. kir. adóhivatalhoz díjas adó­hivatali gyakornokká nevezte ki. Kósa Ferencz sajószentpéteri illetőségű ugyan­ottani lakos, valamint kiskorú gyermekei: Imre, Lajos és Etelka családi nevének »Kutasi«-ra kért átváltoztatása a f. évi 125.114. számú belü­gy­­miniszeri rendelettel megengedtetett. A nagyváradi kir. ítélőtábla elnöke az 1897. évi XXXIII. t.-cz. 2. §-a alapján az 1907. év tartamára az aradi kir. törvényszéknél szerve­zett esküdtbiróság elnökéül Keller János kir. törvényszéki birót és elnökhelyettesül Bittó József kir. törvényszéki birót; a gyulai kir. törvényszéknél szervezett esküdt­biróság elnökéül Várady Szakmáry Arisztid kir. ítélőtáblás birói czímmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki birót, elnökhelyettesül Hubay Lajos kir. törvényszéki birót. A m. kir. igazságügyministernek 1906. évi T. 215­6. M. sz. a. kibocsátott rendelete, a kereskedelmi bíróságok hatáskörébe utalt vét­ségek eseteiben követendő eljárás tárgyában. Az 1897. évi XXXIV. törvényczikk 28. §.-ában nyert felhatalmazás alapján a kereskedelmi ügyek­ben követendő peres és perenkivü­li eljárás sza­bályozása tárgyában 1881. évi november hó 1-én 3269/1. M. E. sz. alatt kibocsátott igazságügy - ministeri rendelet 50. §-át hatályon kivül helye­zem, s ahelyett rendelem amint következik: 1­ §• Az 1875. évi XXXVII. t.-czikk 218—221., 246. és 462. §-ai, az 1876. évi XXXVI. t.-czikk 32 — 34. §-ai s az 1897. évi XXXII. t.-czikk 21. §-a alapján indítandó eljárásra kizárólag az a törvényszék mint kereskedelmi bíróság illetékes, amelynél az illető részvénytársaság vagy szövetkezet, illetőleg a biztositó vállalat az eljárás megindításakor be van jegyezve, s ha több törvényszéknél van bejegyezve, az, a­melyik a főtelepnek vagy a külföldi czég belföldi kép­viselőségének czégbírósága. He­ az eljárás megindításakor a czég már nincs bejegyezve, az a törvényszék illetékes, a­melynél legutóbb be volt jegyezve. 2­ §­ A törvényszék minden határozatát hármas tanácsban, kereskedelmi ülnök részvétele nél­kül, hozza. A tanácsnak nem lehet tagja, a ki ugyan­azon ügyben vizsgálóbiztosként működött. A bírák, jegyzőkönyvvezetők s a kir. ügyészség tagjainak kizárására és mellőzésére nézve egyéb­ként a B. P. (1896. évi XXXIII. t.-cz.) VI. fejezetének rendelkezései nyernek megfelelő alkal­mazást. A felsőbíróságoknál ezen ügyekben a keres­kedelmi ügyekre alakított tanácsok járnak el. Amennyiben ilyen tanács megalakítva nem volna, a jelen rendelettel szabályozott eljárás szerint elintézendő ügyek a polgári ügyekben ítélkező tanácsok egyike elé utalandók. 3. §: Az eljárás haladéktalanul hivatalból indítandó meg, mihelyt az illetékes törvényszék bármi módon hivatalos tudomást nyer oly cselekmény­ről vagy mulasztásról, mely az 1. §-ban fel­sorolt törvényhelyek valamelyikébe ütközik. A bíróságok, kir. ügyészek s az 1875. évi XXXVII. t.-czikk 22. §-ában említett hatósá­gok kötelesek a tudomásukra jutott ily cselek­ményeket és mulasztásokat az eljárás megindí­tása végett az illetékes törvényszéknek haladék­talanul bejelenteni. 4. §. Ha oly cselekmény vagy mulasztás látszik fenforogni, mely rendszerint szabadságvesztés­­bün­tetéssel sújtandó (1875. évi XXXVII. t.-czikk 218., 219., 462. §-ai, 1876. évi XXXVI. t.-czikk 32. §-a), a törvényszék, amennyiben a tényállás felderítésére szükségesnek látja, vizs­gálatot rendel el s annak foganatosítása végett saját birói tagjai sorából vizsgálóbiztost küld­­. Ezen intézkedéseiről a mellette működő kir. ügyészt — a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék a budapesti kir. ügyészt — egyidejűleg értesíti. A törvényszéknek oly végzését is, mely az eljárás megindítását mellőzi, közölni kell a kir. ügyészszel. 5. §. A vizsgálóbiztos tiszte a tényállást minden irányban felderíteni, úgy hogy a törvényszék az eljárás megszüntetése vagy a tárgyalás megtar­tása kérdésében határozhasson. E czélból kihallgatja a panasztottat, ha az a terhére rótt cselekmény vagy mulasztás tárgyá­ban nyilatkozni kíván, és beszerzi a tényállás felderítésére alkalmas egyéb adatokat és bizo­nyítékokat. Tanúk és szakértők kihallgatására és szemle foganatosítására nézve a B. P. XIII. és XIV. fejezetének rendelkezései irányadók. Tanúként idézett üzleti alkalmazottat a vizsgáló biztos s az ítélkező bíróság felmenthet oly ténykörül­mény tanúsítása alól, a­mely a vizsgálat, illetve tárgyalás alapját képező vétségnek kiderítésénél nem döntő fontosságú és szükség nélkül üzleti titoknak felfedésére vezethetne. A könyvvizsgálat elrendelése iránt, ha azt a vizsgáló biztos tartja szükségesnek, a bíróság határozatát tartozik ki­­kérni. Könyvvizsgálatnak annyiban van helye, a­mennyiben az az eljárás tárgyává tett cselek­mény vagy mulasztás megállapíthatása végett szükséges. Ha vizsgálati cselekmény megkeresés útján teljesítendő, a megkeresést rendszerint az­­illeté­kes járásbírósághoz mint polgári bírósághoz, ha azonban a cselekmény törvényszéki szék­helyen teljesítendő, a törvényszékhez, mint ke­reskedelmi bírósághoz kell intézni. A vizsgálatot elrendelő törvényszék a vizs­gáló biztosnak a vizsgálat mikénti foganato­sítására, folytatására vagy befejezésére nézve utasítást adhat. 6. §• A kir. ügyész a közérdek szempontjából el­lenőrzi a vizsgálatot. E czélból a vizsgálati iratokat bármikor megtekintheti s a vizsgálat mikénti foganatosítása, kiegészítése vagy meg­szüntetése iránt a vizsgáló­biztosnál indítványt nyújthat be, ennek határozatai vagy intézkedései ellen pedig a törvényszéknél előterjesztéssel élhet. Az indítványozás és előterjesztés joga a pa­naszlottat is megilleti. A panaszlott már a vizsgálat folyamán vá­laszthat védőt, a­kit a B. P. 62. és 63. §-aiban a védők részére biztosított jogok illetnek. Védő csak valamely ügyvédi kamaránál bejegyzett gyakorló ügyvéd lehet. Hogy tanuk vagy szakértők kihallgatása vagy szemle foganatosítása esetében mennyi­ben folyhat be e vizsgálati cselekményekbe a kir. ügyész, a panasztott s a védő, arra nézve a B. P. 125—127. §-ainak rendelkezései irány­adók. L §• A sértettet sem a vizsgálat, sem a további eljárás során beavatkozás, indítványozási jog, perbeszéd vagy jogorvoslat nem illeti meg, de szabadságában áll úgy a vizsgálat, mint a tár­gyalás során külön beadványban a mulasztás vagy a tiltott cselekmény felderítését vagy bizo­nyítását előmozdító ténykörülményeket, illetve bizonyítékokat akár a kir. ügyész útján, akár közvetlenül a vizsgáló biztosnál, illetve a tör-

Next