Budapesti Közlöny, 1906. december (40. évfolyam, 279-301. szám)
1906-12-01 / 279. szám
A pénzügyministérium vezetésével megbízott m. kir. mainisterelnök Varnyu István óbecsei adóhivatali gyakornokot a dési adóhivatalhoz ideiglenes minőségű adótisztté és Gross Antal budapesti lakost az óbecsei adóhivatalhoz díjas gyakornokká nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister Spilka Gyula pestvidéki kir. törvényszéki, az igazságügyministeriumban alkalmazott irodaigazgatót a m. kir. igazságügy ministeriumhoz segédhivatali igazgatóvá nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister Bernáth Elek igazságügyministeriumi, a kir. curiánál alkalmazott segédhivatali igazgatót a budapesti kir. ítélőtáblához helyezte át. A m. kir. posta-távirda és távbeszélő államtitkár-elnökigazgatója Balkó Imre, Kulik József, Nicola Sándor, Novák György, Verne László, Grosz József, Olessák Ferencz Imre, Schoda József, Jancsó Pál, Franz József, Solt Ignácz, Bakarck József, Schoeller Miklós, Nagy István, Morvai Fidél, Grufió Péter, Lechner József és Nádasdi Mátyás posta- és távirdasegédtiszteket, továbbá Miron Lajos, Szabó József, Petry Jenő, Somogyi Sándor, Tatár Sándor, Krämer Nándor, Zseli Ferencz, Csorna Gyula, Krbovác Stojsa, Rupcsó József, Crnokrak Milenko, Szerelemhegyi Béla, Tóth Béla, Szabó Albert, Farkas Ferencz, Niksic Lajos, Baksa János, Jaszenák Gyula, Pollacsek Ármin, Linkesch Károly, Képes Ferencz, Dunajszky József, Erődi Béla, Kulina Géza, Bacsó Ferencz, Réti Ferencz, Kiss Imre, Pálinkás Aladár, Lakatos Géza, Bádonyi Gyula, Kovács Jenő, Horváth Kálmán, Szabó József, Runald Ferencz, Santi György, Koch Jakab, Luckars Ferencz, Takács Ferencz, Lukács Ödön, Bugyi József, Szakács Károly és Kovács József posta- és távirdagyakornokokat a X-ik fizetési osztályba posta- és távirdatisztekké; Ádám Rezsőt, Kaffka Józsefet, Barcsay Ödönt, Erdős Lajost, Skolnik Pált, Arnold Vladimírt és Kengyel Istvánt, a budapesti, illetve zágrábi posta- és távirdatisztképző tanfolyamok végzett hallgatóit pedig posta- és távirda gyakornokokká nevezte ki. A győri kir. ítélőtábla elnöke az 1897: XXXIII. t.-cz. 2. §-a alapján az 1907. év tartamára a győri kir. törvényszéknél szervezett esküdtbiróság elnökévé Nárai Szabó Jenő kir. törvényszéki elnököt, elnökhelyettessé Sipos László kir. törvényszéki birót; a komáromi kir. törvényszéknél szervezett esküdtbiróság elnökévé Nárai dr. Szabó Elek kir. törvényszéki elnököt, elnökhelyettessé Hegymeghy László kir. törvényszéki birót; a soproni kir. törvényszéknél szervezett esküdtbiróság elnökévé Geiger Dezső kir. törvényszéki elnököt, elnökhelyettessé dr. Rátz Ottó kir. törvényszéki birót, a szombathelyi kir. törvényszéknél szervezett esküdtbiróság elnökévé dr. Laky Kristóf kir. curiai birói czímmel és jelleggel felruházott törvényszéki elnököt, elnökhelyettessé dr. Pingberger Vincze kir. törvényszéki birót; a veszprémi kir. törvényszéknél szervezett esküdtbiróság elnökévé dr. Csenkey Géza kir. törvényszéki elnököt, elnökhelyettessé Kövess János kir. ítélőtáblás birói czímmel és jelleggel felruházott törvényszéki birót, és végül a zalaegerszegi kir. törvényszéknél szervezett esküdtbíróság elnökévé dr. Degré Miklós kir. törvényszéki elnököt, elnökhelyettessé dr. Fritz József kir. törvényszéki birót jelölte ki. a nagyváradi kir. törvényszéknél szervezett esküdtbiróság elnökéül Millye Gyula kir. Ítélőtáblái birói czímmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki birót, elnökhelyettesül pedig dr. Csulyok Béla kir. törvényszéki birót jelölte ki. A temesvári kir. Ítélőtábla elnöke az 1897. évi XXXIII. t.-czikk 2. §-a értelmében az 1907. évre a pancsovai kir. törvényszéknél szerszervezett esküdtbiróság elnökévé Stocker Antal kir. törvényszéki elnököt, helyettesévé pedig Pavlovics Ábrahám kir. ítélőtáblás birói czímmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki birót jelölte ki. A budapesti kir. ítélőtábla elnöke ifj dr. Csillag Benő budapesti lakost a budapesti kir. ítélőtábla területére díjas joggyakornokká nevezte ki. A nyitrai m. kir. pénzügyigazgatóság Szavenyik Károly miavai díjtalan adóhivatali gyakornokot a nyitrai m. kir. adóhivatalhoz díjas adóhivatali gyakornokká nevezte ki. Kósa Ferencz sajószentpéteri illetőségű ugyanottani lakos, valamint kiskorú gyermekei: Imre, Lajos és Etelka családi nevének »Kutasi«-ra kért átváltoztatása a f. évi 125.114. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. A nagyváradi kir. ítélőtábla elnöke az 1897. évi XXXIII. t.-cz. 2. §-a alapján az 1907. év tartamára az aradi kir. törvényszéknél szervezett esküdtbiróság elnökéül Keller János kir. törvényszéki birót és elnökhelyettesül Bittó József kir. törvényszéki birót; a gyulai kir. törvényszéknél szervezett esküdtbiróság elnökéül Várady Szakmáry Arisztid kir. ítélőtáblás birói czímmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki birót, elnökhelyettesül Hubay Lajos kir. törvényszéki birót. A m. kir. igazságügyministernek 1906. évi T. 2156. M. sz. a. kibocsátott rendelete, a kereskedelmi bíróságok hatáskörébe utalt vétségek eseteiben követendő eljárás tárgyában. Az 1897. évi XXXIV. törvényczikk 28. §.-ában nyert felhatalmazás alapján a kereskedelmi ügyekben követendő peres és perenkivüli eljárás szabályozása tárgyában 1881. évi november hó 1-én 3269/1. M. E. sz. alatt kibocsátott igazságügy - ministeri rendelet 50. §-át hatályon kivül helyezem, s ahelyett rendelem amint következik: 1 §• Az 1875. évi XXXVII. t.-czikk 218—221., 246. és 462. §-ai, az 1876. évi XXXVI. t.-czikk 32 — 34. §-ai s az 1897. évi XXXII. t.-czikk 21. §-a alapján indítandó eljárásra kizárólag az a törvényszék mint kereskedelmi bíróság illetékes, amelynél az illető részvénytársaság vagy szövetkezet, illetőleg a biztositó vállalat az eljárás megindításakor be van jegyezve, s ha több törvényszéknél van bejegyezve, az, amelyik a főtelepnek vagy a külföldi czég belföldi képviselőségének czégbírósága. He az eljárás megindításakor a czég már nincs bejegyezve, az a törvényszék illetékes, amelynél legutóbb be volt jegyezve. 2 § A törvényszék minden határozatát hármas tanácsban, kereskedelmi ülnök részvétele nélkül, hozza. A tanácsnak nem lehet tagja, a ki ugyanazon ügyben vizsgálóbiztosként működött. A bírák, jegyzőkönyvvezetők s a kir. ügyészség tagjainak kizárására és mellőzésére nézve egyébként a B. P. (1896. évi XXXIII. t.-cz.) VI. fejezetének rendelkezései nyernek megfelelő alkalmazást. A felsőbíróságoknál ezen ügyekben a kereskedelmi ügyekre alakított tanácsok járnak el. Amennyiben ilyen tanács megalakítva nem volna, a jelen rendelettel szabályozott eljárás szerint elintézendő ügyek a polgári ügyekben ítélkező tanácsok egyike elé utalandók. 3. §: Az eljárás haladéktalanul hivatalból indítandó meg, mihelyt az illetékes törvényszék bármi módon hivatalos tudomást nyer oly cselekményről vagy mulasztásról, mely az 1. §-ban felsorolt törvényhelyek valamelyikébe ütközik. A bíróságok, kir. ügyészek s az 1875. évi XXXVII. t.-czikk 22. §-ában említett hatóságok kötelesek a tudomásukra jutott ily cselekményeket és mulasztásokat az eljárás megindítása végett az illetékes törvényszéknek haladéktalanul bejelenteni. 4. §. Ha oly cselekmény vagy mulasztás látszik fenforogni, mely rendszerint szabadságvesztésbüntetéssel sújtandó (1875. évi XXXVII. t.-czikk 218., 219., 462. §-ai, 1876. évi XXXVI. t.-czikk 32. §-a), a törvényszék, amennyiben a tényállás felderítésére szükségesnek látja, vizsgálatot rendel el s annak foganatosítása végett saját birói tagjai sorából vizsgálóbiztost küld. Ezen intézkedéseiről a mellette működő kir. ügyészt — a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék a budapesti kir. ügyészt — egyidejűleg értesíti. A törvényszéknek oly végzését is, mely az eljárás megindítását mellőzi, közölni kell a kir. ügyészszel. 5. §. A vizsgálóbiztos tiszte a tényállást minden irányban felderíteni, úgy hogy a törvényszék az eljárás megszüntetése vagy a tárgyalás megtartása kérdésében határozhasson. E czélból kihallgatja a panasztottat, ha az a terhére rótt cselekmény vagy mulasztás tárgyában nyilatkozni kíván, és beszerzi a tényállás felderítésére alkalmas egyéb adatokat és bizonyítékokat. Tanúk és szakértők kihallgatására és szemle foganatosítására nézve a B. P. XIII. és XIV. fejezetének rendelkezései irányadók. Tanúként idézett üzleti alkalmazottat a vizsgáló biztos s az ítélkező bíróság felmenthet oly ténykörülmény tanúsítása alól, amely a vizsgálat, illetve tárgyalás alapját képező vétségnek kiderítésénél nem döntő fontosságú és szükség nélkül üzleti titoknak felfedésére vezethetne. A könyvvizsgálat elrendelése iránt, ha azt a vizsgáló biztos tartja szükségesnek, a bíróság határozatát tartozik kikérni. Könyvvizsgálatnak annyiban van helye, amennyiben az az eljárás tárgyává tett cselekmény vagy mulasztás megállapíthatása végett szükséges. Ha vizsgálati cselekmény megkeresés útján teljesítendő, a megkeresést rendszerint azilletékes járásbírósághoz mint polgári bírósághoz, ha azonban a cselekmény törvényszéki székhelyen teljesítendő, a törvényszékhez, mint kereskedelmi bírósághoz kell intézni. A vizsgálatot elrendelő törvényszék a vizsgáló biztosnak a vizsgálat mikénti foganatosítására, folytatására vagy befejezésére nézve utasítást adhat. 6. §• A kir. ügyész a közérdek szempontjából ellenőrzi a vizsgálatot. E czélból a vizsgálati iratokat bármikor megtekintheti s a vizsgálat mikénti foganatosítása, kiegészítése vagy megszüntetése iránt a vizsgálóbiztosnál indítványt nyújthat be, ennek határozatai vagy intézkedései ellen pedig a törvényszéknél előterjesztéssel élhet. Az indítványozás és előterjesztés joga a panaszlottat is megilleti. A panaszlott már a vizsgálat folyamán választhat védőt, akit a B. P. 62. és 63. §-aiban a védők részére biztosított jogok illetnek. Védő csak valamely ügyvédi kamaránál bejegyzett gyakorló ügyvéd lehet. Hogy tanuk vagy szakértők kihallgatása vagy szemle foganatosítása esetében mennyiben folyhat be e vizsgálati cselekményekbe a kir. ügyész, a panasztott s a védő, arra nézve a B. P. 125—127. §-ainak rendelkezései irányadók. L §• A sértettet sem a vizsgálat, sem a további eljárás során beavatkozás, indítványozási jog, perbeszéd vagy jogorvoslat nem illeti meg, de szabadságában áll úgy a vizsgálat, mint a tárgyalás során külön beadványban a mulasztás vagy a tiltott cselekmény felderítését vagy bizonyítását előmozdító ténykörülményeket, illetve bizonyítékokat akár a kir. ügyész útján, akár közvetlenül a vizsgáló biztosnál, illetve a tör-