Budapesti Közlöny, 1906. december (40. évfolyam, 279-301. szám)

1906-12-01 / 279. szám

ö­r­ vényszéknél és a kir. ítélőtáblánál bejelenteni. A­mennyiben tárgyalás elrendelése esetén meg­­idézése mellőzve lett volna, úgy tanúként való megidézését követelheti és az a törvényszék, illetve a kir. ítélőtábla által semmiség terhe alatt elrendelendő. 8. §• A vizsgálat befejezése után a vizsgáló biztos az iratokat beterjeszti a törvényszékhez. A törvényszék, ha az eljárás folytatására nem lát kellő alapot, az eljárást végzéssel meg­szünteti, ellenkező esetben — hacsak a­ bün­tető törvények súlya alá eső cselekmény jelen­sége nem merült fel, mely esetben az iratok az illetékes büntető bírósághoz teendők át — az ügy szóbeli tárgyalását rendeli el s arra határnapot tűz ki. Megelőző vizsgálat nélkül is elrendelheti a törvényszék a szóbeli tárgyalást, ha a tény­állás tiszta vagy nehézség nélkül tisztába hoz­ható. Ez esetben azonban a panaszlottat elő­zőleg 15 napnál nem hosszabb záros határidő alatt beadandó nyilatkozatra kell felhívni s a nyilatkozási határidő elteltét megvárni. A fel­hívás elmaradhat, ha külföldön való kézbesítése nehézségbe ütköznék. Ha a felhívás a panasz­­lottnak ismeretlen helyen való tartózkodása okából nem kézbesíthető, ez a további eljárást nem gátolja. A tárgyalást rendelő végzésben azt a cselek­ményt vagy mulasztást, mely a panaszlottal ter­helni látszik, s azt a törvényhelyet, a­mely szerint az büntetendő, meg kell említeni. 9. §• A tárgyalás elrendelésével egyidejűleg a tör­vényszék a feleknek (a kir. ügyésznek, a panasz­­tottnak és az esetleg már bejelentett védőnek), valamint a tárgyaláson kihallgatandó tanúknak és szakértőknek megidézéséről is gondoskodik. A törvényszék, ha szükségesnek és időveszteség nélkül lehetségesnek látja, pótlólag oly tanokat és szakértőket is idéztethet meg, a­kiket a felek valamelyike csak a tárgyalás elrendelése után jelentett be. A panaszlott a tárgyalást rendelő végzés köz­lése mellett saját kezéhez azzal a figyelmezte­téssel idézendő meg, hogy meg nem jelenése az ügy tárgyalását nem fogja akadályozni s hogy szabadságában áll a tárgyalásra védőt küldeni. Az idézés vétele s a tárgyalási határnap között legalább 15 napi időköznek kell lennie. Ha a panasztott tartózkodási helye ismeretlen, az idézésnek a hivatalos lapban való egyszeri közzé­tétele pótolja a kézbesítést. Ez esetben hivatalból védő rendelendő, a­kinek a bíróság által meg­állapítandó költségei a kincstár által előlegez­­tetnek. A védő kirendelése iránt az illetékes ügyvédi kamara keresendő meg. A panasztott elővezetésének, előzetes letartóz­tatásának vagy vizsgálati fogságba helyezésének nincs helye. 10. §. A tárgyalás az azt elrendelő végzés felolvasá­sával veszi kezdetét. A törvényszerűen megidézett panasztottnak, a védőnek vagy a kir. ügyésznek meg nem jele­nése a tárgyalás megtartását nem akadályozza; a tanúk vagy szakértők elmaradása esetében a törvényszék a B. P. 303. §-a szerint jár el. A megjelent panaszlottat, a­mennyiben nyilat­kozni kíván, az elnök az eljárás tárgyává tett cselekményre vagy mulasztásra nézve kihallgatja. Ez esetben a tanács többi bírói tagjai, a kir. ügyész s a védő is intézhetnek hozzá kér­déseket. Ezután a B. P. 306—314. §-ainak megfelelő alkalmazásával a bizonyítás veendő fel. A bizonyítás befejezése után előbb a kir. ügyész terjeszti elő indítványát, azután a védő és utána a panasztott a védelmet. További szó­váltásnak nincs helye. A felek meg nem jelenése esetében az ügyet , a beszerzett bizonyítékokat az előadó biró adja elő. A tárgyalás nyilvánosságára nézve a B. P. 293—295. §-ai irányadók. Amennyiben üzleti titok felfedése válik szükségessé, ezen kérdés tárgyalásának tartamára a nyilvánosság kizá­rása elrendelhető. Az elnöknek a tárgyalás vezetése s a rend fenntartása körüli teendőire és jogkörére nézve a B. P. XVIII. fejezetének idevonatkozó ren­delkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 11. §• A törvényszék, ha a bizonyítás felvétele vé­gett szükséges vagy ha a panasztottnak a véde­lem előkészítésére nem volt elég ideje, a tárgya­lást elnapolja. Ha a törvényszék az ügynek bővebb felderítését tartja szükségesnek, közben­­szóló végzéssel az eljárás kiegészítését rendeli el. Ha a tárgyalás folyamán a törvényszék ille­tékességéhez tartozó más vétség jelenségei me­rülnek fel, mint amelyre nézve a tárgyalás el van rendelve, a törvényszék pedig az eljárás különválasztását nem tartja helyén­valónak, a panasztott kérelmére a tárgyalást legalább 15 napra el kell napolni. Az elnök köteles a védő nélkül­­megjelent panaszlottat ezen kérelmezési jogára figyelmeztetni. 12. §: A tárgyalás befejezése után a törvényszék annak fejleményeihez képest vagy végzéssel meg­szünteti az eljárást, vagy ítéletileg vétkesnek mondja ki a panaszlottat és kiszabja reá a törvény­szerű büntetést. Mindegyik esetben határozatát indokolni köteles s azt csakis a tárgyaláson fenforgott bizonyítékokra alapíthatja. A kir. ügyész indítványai a törvényszéket semmi irány­ban sem kötik. Pénzbírságra, illetve pénzbüntetésre szóló ítélet esetében az elitélt annak 15 nap alatt végre­hajtás terhe mellett való megfizetésére kötele­zendő. 13. §. Az elitélt panaszlottat az ítéletben egyúttal a felmerült és számszerűen meghatározandó eljárási költségnek 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett való megfizetésére s a még fel­merülendő költségnek viselésére kell kötelezni. Az eljárási költség a kincstárból előlegezendő s azt terheli végleg, ha az eljárás megszüntettetik. Az eljárási költséghez számítandó az ítélet végre­hajtásával járó költség is. Ha egy ügyben többen vannak elitélve, mind­egyiknek terhére külön állapítandó meg az általa viselendő költség. Ha egy és ugyanazon mulasz­tásban vagy tiltott cselekményben többen talál­tattak vétkeseknek, a költségek egyetemleges viselésének kérdésében az anyagi jogszabályok irányadók. 14. §. A törvényszék határozatai, ha tárgyalás foly­tán hozattak, kihirdetés útján, ellenkező esetben kézbesítés útján közöltetnek az érdekeltekkel. A tárgyalás folytán hozott határozatot is kézbesíteni kell azoknak az érdekelteknek, a­kik a kihirdetéskor nincsenek jelen vagy a­kik ezt a kihirdetéskor kérik. Ezekre nézve a jog­orvoslati határidő a kézbesítéstől számítandó. , 15. §. A törvényszék ítéletét a panasztott, a védő s a kir. ügyész, a tárgyalás után hozott megszün­tető végzést a kir. ügyész a kir. ítélőtáblához felebbezheti. Felebbezésnek a jelen rendeletbe ütköző s a tárgyaláson előfordult alaki jogsér­tés miatt is van helye. A törvényszéknek a tárgyalás előkészítésére vonatkozó végzései ellen, nevezetesen azok ellen, a­melyekkel vizsgálatot rendel, annak kiegészí­tése vagy befejezése iránt intézkedik, a vizsgáló biztosnak utasítást ad, a felek előterjesztéseit elintézi, a panaszlottat nyilatkozatra hívja fel vagy azt mellőzi, könyvvizsgálatot, tárgyalást rendel vagy a tárgyalást elnapolja, külön jog­orvoslatnak nincs helye. Egyéb végzései ellen a panaszlott, a védő s a kir. ügyész, ez utóbbi különösen oly végzés ellen a mely az eljárás megindítását mellőzi vagy az eljárást tárgyalás nél­kül megszünteti, — továbbá a tanuk, szakértők, tolmácsok s a rendbírsággal sújtottak, ezek azon­ban csupán a reájuk vonatkozó rendelkezések ellen, — a kir. Ítélőtáblához felfolyamodással élhetnek. Mind a felebbezés, mind a felfolyamodás a kihirdetéstől vagy kézbesítéstől számított 8 nap alatt egy példányban adandó be a törvény­széknél. A törvényszék az elkésett, kizárt vagy arra nem jogosult személy által beadott felebbezést vagy felfolyamodást hivatalból visszautasítja. 16. §. A felebbezőnek vagy felfolyamodónak ellen­fele a felebbezést, illetőleg felfolyamodást és indokolását a bíróságnál megtekintheti és ellen­­észrevételeit az iratok felterjesztéséig a törvény­széknél, azután pedig az ügynek elintézés végett való bejelentéséig a kir. ítélőtáblánál benyújt­hatja. 17. g. A fel­folyamodásnak csupán abban az esetben­ van felfüggesztő hatálya, ha a B. P. 194. és 232. §-aiban meghatározott rendbüntetés alkal­mazása támadtatik meg, más esetekben a tör­vényszék a megtámadott végzés foganatosítását fontos okból a felfolyamodás elintézéséig felfüg­gesztheti. A felebbezés felfüggeszti az ítélet jogerőre emelkedését. Ha az ítéletnek csak egy része van felebbezve vagy ha több panasztott közül csak az egyik vagy egyesek felebbeztek, az ítélet nem felebbezett részében vagy a nem felebbező panasz­­lottra nézve rendszerint jogerőre emelkedik. Oly esetben azonban, midőn az ügy csak egységesen dönthető el, az ítélet az egyik panaszlott vagy védője által beadott felebbezés alapján a többiek javára is felülvizsgálandó. A kir. ügyész a panaszlott javára is feleb­­bezhet. 18. §. A kir. ítélőtábla a felfolyamodást zárt ülés­ben végzéssel intézi el. Végzése ellen további jogorvoslatnak nincs helye. 19. §• Felebbezés esetében a kir. ítélőtábla a fel­terjesztett iratokat első­sorban tanácsülésben abból a szempontból vizsgálja meg, hogy az ügy érdemileg elintézhető-e ? Ha úgy találja, hogy a felebbezést a 15. §. utolsó bekezdése értelmében már az első bíró­ság köteles lett volna hivatalból visszautasítani,­­ azt visszautasítja. Ha pótlást vagy a bizonyító eljárás kiegészí­tését vagy ismétlését látja szükségesnek, ez irányban a B. P. 401—403. §-ainak megfelelő alkalmazásával intézkedik. Ha a felek a feleb­­bezésben, az ellenészrevételekben vagy külön beadványban új tanukra vagy szakértőkre hivat­koztak s az azokkal bizonyítani kívánt tény­körülmény az ügy megbírálására befolyással lehet, e tárgyban bizonyításfelvételt rendelhet el. Ha az ügy érdemileg elintézhető vagy az elrendelt pótlás vagy kiegészítés teljesíttetett, a kir. ítélőtábla az ügy nyilvános tárgyalására határnapot tűz ki s arra a főügyészséget, a panaszlottat s ennek védőjét megidézi. 20. §. A felebbviteli tárgyaláson az ügy előadója a felebbezés szabta keretben ismerteti az ügy állását, nevezetesen előadja a vitás ténykörül­ményekre nézve az első bíróság előtti tárgyaláson előfordult, valamint a kir. ítélőtábla rendeletéből újabban felvett bizonyítékokat. Lényeges okira­tokat, nyilatkozatokat, tanúvallomásokat és szak­értői véleményeket fel kell olvasni. Ezután fel­olvassa vagy felolvastatja a felebbezett határo­zatot s ismerteti a felebbezésnek és az esetleges ellenészrevételeknek tartalmát. A felek megtehetik a bizonyító eljárásra s az egyes bizonyítékokra vonatkozó észrevételeiket és uj bizonyítékokat hozhatnak fel. Ha a bizonyító eljárásnak a kir. Ítélőtábla előtt való megismétlése vagy új bizonyításfelvé­­tel mutatkozik szükségesnek, a kir. Ítélőtábla erre nézve a jelen rendeletből folyó eltérésekkel a B. P. 415. §-a szerint jár el. Vn­.v­. 3

Next