Budapesti Közlöny, 1907. augusztus (41. évfolyam, 174-198. szám)
1907-08-01 / 174. szám
hatóságokkal egyetértő, összhangzatos működésben az 1907. évi XXVII. t.-cz. hatása alatt az egész magyar népoktatás egységes és hazafias iránya kifejlődésre jusson. Fogadja stb. Budapest, 1907. évi julius hó 19-én. Gróf Apponyi Albert s. k. m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister 76.000/1907. számú körrendelete, valamennyi tanfelügyelőhöz és tanfelügyelői kirendeltséghez. A nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és hitfelekezeti néptanítók járandóságairól szóló 1907. év XXVII. törvényczikk végrehajtása tárgyában. A nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és hitfelekezeti néptanítók járandóságairól szóló 1907. évi XXVII-ik törvényczikk, mely az »Országos Törvénytár«-ban folyó évi junius 6-án hirdettetek ki, 1907. évi julius 1-ével hatályba lépvén, az annak 10. szakaszában foglalt rendelkezéshez képest, a m. kir. belügyi és pénzügyi miniszer urakkal egyetértőleg a törvényhatósági közigazgatási bizottságok részére a törvény végrehajtása tárgyában készített utasítást kiadván, annak egy példányát Cím részére a közigazgatási bizottságok és egyházi főhatóságokhoz egyidejűleg intézett rendeletem másolatával együtt megküldöm. Ezen utasításból kifolyólag, illetve az 1907. évi XXVII. t.-cz. végrehajtását érintőleg Cím részére külön rendelkezéseket ezúttal nem adok, mert a tanfelügyelői utasítást a jelzett törvény hatása alatt előreláthatólag már közelebb módosítanom kell. Budapest, 1907. évi julius 19-én. Gróf Apponyi Albert s. k. m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister. Utasítás a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és hitfelekezeti néptanítók járandóságairól szóló 1907. évi XXVII. törvényczikk végrehajtása tárgyában. I. FEJEZET.§ A községi, valamint a hitfelekezeti elemi népiskolákban működő tanítók és tanítónők illetményeinek megállapitása. 1. §• A községi és hitfelekezeti elemi népiskolák tanítói az 1907. évi XXVII. t.-cz. 1. §-a értelmében köztisztviselők és törvényesen megállapított járandóságaik közigazgatásilag biztosíttatnak. Ebből következik, hogy egyfelől az ezen törvény hatálya alá tartozó elemi iskolák tanítóival szemben azok személyére és hivatali működésére nézve a köztisztviselőket általában illető közjogi, magánjogi és büntetőjogi törvényes rendelkezések irányadók és adott esetekben alkalmazandók; másfelől, hogy a bizottságnak külön is törvényes feladatát képezi, az 1876. évi VI. t.-cz. 30. §-a álta megszabott kötelességéhez képest, szigorúan őrködni a felett, hogy a tanítók járandóságai pontosan kiszolgáltattassanak s hogy az ennek biztosítása czéljából szükséges intézkedések közigazgatási uton késedelem nélkül megtétessenek. 2 § A törvény 2. §-a értelmében a községi és a hitfelekezeti elemi iskolai rendes tanítók alapfizetésére nézve három fokozat állíttatott fel, mely szerint : a) az első és második polgári lakbérosztályba sorozott községekben legalább évi 1200 koronában; b) a harmadik lakbérosztályba sorozott községekben legalább évi 1100 koronában ; c) a negyedik lakbérosztályba sorozott, valamint lakbérosztályba nem sorozott községekben legalább évi 1000 koronában állapíttatik meg a tanítók alapfizetése, azon hozzáadással, hogy az iparos- és kereskedőtanoncz-oktatásért, továbbá a gazdasági ismétlőiskola vezetéséért nyert tiszteletdíj ezen alapfizetésbe be nem számítható. Megállapíttatott továbbá, hogy minden rendes tanítót a fizetésen kívül még természetben tisztes lakás, azaz legalább két padlós szoba, konyha, kamra és a legszükségesebb mellékhelyiségek, továbbá legalább egy negyedholdnyi kert, vagy kertnek nem léte esetében ennek ellenértéke gyanánt évi 20 korona készpénz illet meg. Ha az iskolafentartó természetben való lakást nem adhat vagy adni nem kíván, a tanítónak az I. lakbérosztályba sorozott községekben évi 600 korona ; a II. lakbérosztályba sorozott községekben évi 420 korona; a III. lakbérosztályba sorozott községekben évi 300 korona, végül a lakbérosztályokba nem sorozott községekben évi 200 korona lakásbér jár. Több tanítóval bíró iskoláknál a nőtlen tanítók és a tanítónők természetben való lakását, illetőleg lakásbérét a helyi iskolai hatóság a fentebbiektől eltérőleg is rendezheti. Ugyanily módon jogosult az iskolahatóság eljárni akkor is, ha az ugyanazon iskolánál alkalmazott tanító és tanítónő házastársak. A természetben adott lakást és tartozékait az iskolafentartó tartozik használható állapotban, illetve jókarban tartani. 3. §. A községeknek lakbérosztályokba sorozását illetőleg az 1893. évi IV. t.-cz. intézkedik. További változások felett a m. kir. kormány határoz. Az erre vonatkozó előterjesztés joga a m. kir. pénzügyminiszert illeti meg. Szükséges tehát, hogy a közigazgatási bizottság a lakbérosztályokban történő változásokat figyelemmel kísérje és őrködjék a fölött, hogyha valamely község magasabb polgári lakbérosztályba való sorozása következtében az illető községben működő tanítóknak magasabb fizetési fokozatnak megfelelő alapfizetés járna, ezt az iskolafentartó írség vagy hitközség biztosítsa is. E czélból a törvényhatósági közigazgatási bizottság a kit. tanfelügyelő által a hatósága területén lévő községekről pontos nyilvántartást vezettet. Ha a község, illetve hitközség a magasabb lakbérosztályba sorozás folytán a tanítót megillető magasabb alapfizetést saját erejéből, vagy az addig élvezett állami fizetéskiegészítés segítségével biztosítani nem tudná (törv. 12. és 15. §-ai, Utasítás 20., 21., 24. és 25. §-ai), úgy ebből a czélból is kérheti az állami fizetéskiegészítést, illetőleg az eddig élvezett fizetéskiegészítés felemelését. §• Az iparos- és kereskedőtanoncz-oktatásért, továbbá a gazdasági ismétlő-iskola vezetéséért járó tiszteletdíj az alapfizetésbe be nem számíttatik. Az általános ismétlő-iskolai oktatásért netán kikötött vagy külön megnevezett díjat azonban a 2. §-ban megjelölt alapfizetésbe be kell számítani. A tisztes lakás alatt az értendő, hogy a törvény 2 § -ában említett helyiségek nem csupán számszerűleg biztosítandók, hanem az egyes szobák méretei sem térhetnek el a helyi vizsonyoknak megfelelő átlagos méretektől, továbbá hogy a lakás az egészségügyi követelményeknek is megfelelő legyen. 5. §: Segédtanítók, tanítóváltozás esetén, rendszerint csak ideiglenesen és pedig csakis 3 évig alkalmazhatók s csupán az illetékes közigazgatási bizottság engedheti meg, hogy a segédtanító működése egy további félévvel meghosszabbittassék s hogy a segédtanító önálló osztályt vezethessen. Segédtanító alkalmazható ezenkívül a törvény 28. §-ában említett azon esetben, midőn fegyelmi vizsgálat során megállapíttatik, hogy a tanító fogyatékossága miatt nem képes a magyar nyelv tanításában kellő eredményt elérni, és a tanító nem tagja az országos tanítói nyugdíjintézetnek. Ez esetben a végellátás alá nem vonható tanító mellé köteles az iskolafentartó törvényes képesítéssel bíró segédtanítót alkalmazni, aki azonban csak az illető tanító tényleges szolgálatban léte alatt és legfeljebb 1912. év végéig működhetik. Mindezen esetekben a segédtanító alkalmazása az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 137. §-a és az 1876. évi XXVIII. t.-cz. 13. §-ának 1. és 2. pontja értelmében az iskolaszék hatáskörébe tartozik, és a tanitó és kántortanitó egyáltalán nincs jogosítva arra, hogy segédet fogadjon fel a maga helyettesítésére. A segédtanítók legalább évi 800 korona tiszteletdíjban részesítendők. Segédtanítóul csak okleveles tanítót vagy tanítónőképző-intézetet sikerrel végzett egyént lehet alkalmazni. A tanítóképző-intézetet végzett egyén alkalmazása, a törvény 28. §-ából kifolyólag is, legfeljebb csak két évre terjedhet, mert az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 102. §-a szerint a tanitóképző-intézeti tanfolyam bevégzése után legfeljebb két év alatt tartozik tanítói képesítő-vizsgálatot tenni. Tanitóképző-intézeti tanfolyam végzését nem igazoló, vagy ily tanfolyamot végzett, de a tanítói oklevelet két évi segédtanítói működés után meg nem szerzett egyének hatóságilag eltiltandók a tanítástól. Az 1907. évi XXVII. t.-cz. 9. §-a értelmében ezen törvény hatálybalépte után bármilyen elemi népiskolában csak rendes tanítói állások rendszeresithetők és a tanítói állások csak érvényes tanítói oklevéllel biró egyénekkel tölthetők be. Ehhez képest a rendes tanítói állásokra, a fentemlitett két esetet kivéve, segédtanító nem alkamazható és ezért új tanítói állásnak csupán a biztosításával történő szervezése tiltva van. □ Uj állás szervezése alkalmával az 1907. évi XXVII. t.-cz. által megszabott fizetés, kárpótlékigény és lakásilletmény biztosítását az iskolafentartó képviseletében eljárni jogosult illetékes hatóság tartozik szabályszerűen és kételyt kizáró módon megállapítani. 61§ A községi és hitfelekezeti elemi népiskoláknál alkalmazott rendes tanítók korpótlékát az 1907. évi XXVII. t.-cz. 3. §-a az alapfizetésen kívül és arra való tekintet nélkül a következőkben állapítja meg , mely hat ízben esedékes, harmincz évi szolgálat után. Ezen korpótlék az alapfizetésbe be nem számítható. A korpótlékra igényt ad : 1. a fenti törvény hatályba léptekor már működésben lévő tanítónak azon szolgálati idő, melyet az rendes tanítói minőségben, szabályszerű képesítéssel, az állomás végleges elfoglalásától kezdve megszakítás nélkül eltöltött, azonban az 1893. évi október hó 1-jét, vagyis az 1893. évi XXVI. t.-cz. életbeléptét megelőző időben teljesített szolgálat figyelembe nem vétetik. 2. Az 1907. évi XXVII. t.-cz. életbelépése után alkalmazott rendes tanítóknál az a szolgálati idő, amelyet a tanító az 1907. évi XXVII. t.-cz. 32. §-ában előirt eskü letétele és állomásának véglegessen történt elfoglalása után megszakítás nélkül eltöltött. A szolgálat igazolt megszakításának tekintendő az a körülmény, ha a tanító betegség, vagy egyéb tőle nem függő ok miatt volt kénytelen tanítói működését abbahagyni, és ezt a körülményt az illetékes kir. tanfelügyelő előtt igazolta. Hogy ez az igazolás tényleg megtörtént, erről a kir. tanfelügyelő az illető tanítónak hivatalos igazolványt tartozik kiállítani, melyben azon ok, mely miatt a tanító a tanítói pályáról lelépett, valamint a lelépés ideje, esetleg előrelátható tartama, továbbá azon hatósági orvosi bizonyítvány vagy egyéb hatósági bizonyítványok száma és kelte, melyeknek alapján a félbeszakítás igazoltatott, felemntendők. Ha a tanítói pályáról ideiglenesen és a most megjelölt módon lelépett egyén tanítói működését újból megkezdette, ezt a körülményt a kir. tanfelügyelőnek bejelenteni, a kir. tanfelügyelő pedig ezen bejelentés megtörténtét az előbbi bekezdésben említett igazolványra záradékképen rávezetni tartozik. A korpótlékigény kellő időben való rendezhetése végett a tanító felhívandó, hogy arra vonatkozó I-főkorpótlék 5 évi szolgálat után 200 K. Ilik» 10 »» » 200 » III-ik» 15 »» » 100 » IV-ik» 20 »» » 100 » V-ik» 25 »» » 200 » Vl-ik» 30 »» » 200 » összesen tehát 1000 K