Budapesti Közlöny, 1907. augusztus (41. évfolyam, 174-198. szám)

1907-08-01 / 174. szám

hatóságokkal egyetértő, összhangzatos működés­ben az 1907. évi XXVII. t.-cz. hatása alatt az egész magyar népoktatás egységes és hazafias iránya kifejlődésre jusson. Fogadja stb. Budapest, 1907. évi julius hó 19-én. Gróf Apponyi Albert s. k. m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister 76.000/1907. számú körrendelete, valamennyi tan­felügyelőhöz és tanfelügyelői kirendeltséghez. A nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és hitfelekezeti néptanítók járandó­ságairól szóló 1907. év XXVII. tör­vény­czikk végrehajtása tárgyában. A nem állami elemi népiskolák jogviszonyai­ról és a községi és hitfelekezeti néptanítók járan­dóságairól szóló 1907. évi XXVII-ik törvény­­czikk, mely az »Országos Törvénytár«-ban folyó évi junius 6-án hirdettetek ki, 1907. évi julius 1-ével hatályba lépvén, az annak 10. szakaszá­ban foglalt rendelkezéshez képest, a m. kir. bel­ügyi és pénzügyi miniszer urakkal egyetértőleg a törvényhatósági közigazgatási bizottságok részére a törvény végrehajtása tárgyában készített uta­sítást kiadván, annak egy példányát Cím részére a közigazgatási bizottságok és egyházi főható­ságokhoz egyidejűleg intézett rendeletem­ máso­latával együtt megküldöm. Ezen utasításból kifolyólag, illetve az 1907. évi XXVII. t.-cz. végrehajtását érintőleg Cím részére külön rendelkezéseket ezúttal nem adok, mert a tanfelügyelői utasítást a jelzett törvény hatása alatt előreláthatólag már közelebb módo­sítanom kell. Budapest, 1907. évi julius 19-én. Gróf Apponyi Albert s. k. m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister. Utasítás a nem állami elemi népiskolák jogviszo­nyairól és a községi és hitfelekezeti néptanítók járandóságairól szóló 1907. évi XXVII. törvényczikk végrehajtása tárgyában. I. FEJEZET.§ A községi, valamint a hitfelekezeti elemi népisko­lákban működő tanítók és tanítónők illetményeinek megállapitása. 1. §• A községi és hitfelekezeti elemi népiskolák tanítói az 1907. évi XXVII. t.-cz. 1. §-a értelmében köztisztviselők és törvényesen megállapított járan­dóságaik közigazgatásilag biztosíttatnak. Ebből következik, hogy egyfelől az ezen törvény hatálya alá tartozó elemi iskolák tanítóival szem­ben azok személyére és hivatali működésére nézve a köztisztviselőket általában illető közjogi, magán­jogi és büntetőjogi törvényes rendelkezések irány­adók és adott esetekben alkalmazandók; más­felől, hogy a bizottságnak külön is törvényes fel­adatát képezi, az 1876. évi VI. t.-cz. 30. §-a álta megszabott kötelességéhez képest, szigorúan őr­ködni a felett, hogy a tanítók járandóságai ponto­san kiszolgáltattassanak s hogy az ennek bizto­sítása czéljából szükséges intézkedések közigaz­gatási uton késedelem nélkül megtétessenek. 2­ §­ A törvény 2. §-a értelmében a községi és a hit­felekezeti elemi iskolai rendes tanítók alapfizeté­sére nézve három fokozat állíttatott fel, mely sze­rint : a) az első és második polgári lakbérosztályba sorozott községekben legalább évi 1200 koroná­ban; b) a harmadik lakbérosztályba sorozott köz­ségekben legalább évi 1100 koronában ; c) a negye­dik lakbérosztályba sorozott, valamint lakbérosz­tályba nem sorozott községekben legalább évi 1000 koronában állapíttatik meg a tanítók alapfizetése, azon hozzáadással, hogy az iparos- és kereskedő­­tanoncz-oktatásért, továbbá a gazdasági ismétlő­iskola vezetéséért nyert tiszteletdíj ezen alap­fizetésbe be nem számítható. Megállapíttatott továbbá, hogy minden rendes tanítót a fizetésen kívül még természetben tisztes lakás, azaz legalább két padlós szoba, konyha, kamra és a legszükségesebb mellékhelyiségek, továbbá legalább egy negyedholdnyi kert, vagy kertnek nem léte esetében ennek ellenértéke gya­nánt évi 20 korona készpénz illet meg. Ha az iskolafentartó természetben való lakást nem adhat vagy adni nem kíván, a tanítónak az I. lakbér­osztályba sorozott községekben évi 600 korona ; a II. lakbérosztályba sorozott községekben évi 420 korona; a III. lakbérosztályba sorozott közsé­gekben évi 300 korona, végül a lakbérosztályokba nem sorozott községekben évi 200 korona lakás­­bér jár. Több tanítóval bíró iskoláknál a nőtlen tanítók és a tanítónők természetben való lakását, illetőleg lakásbérét a helyi iskolai hatóság a fentebbiektől eltérőleg is rendezheti. Ugyanily módon jogosult az iskolahatóság el­járni akkor is,­ ha az ugyanazon iskolánál alkal­mazott tanító és tanítónő házastársak. A természetben adott lakást és tartozékait az iskolafentartó tartozik használható állapotban, illetve jókarban tartani. 3. §. A községeknek lakbérosztályokba sorozását ille­tőleg az 1893. évi IV. t.-cz. intézkedik. További változások felett a m. kir. kormány határoz. Az erre vonatkozó előterjesztés joga a m. kir. pénz­­ügyminiszert illeti meg. Szükséges tehát, hogy a közigazgatási bizottság a lakbérosztályokban történő változásokat figye­lemmel kísérje és őrködjék a fölött, hogyha vala­mely község magasabb polgári lakbérosztályba való sorozása következtében az illető községben működő tanítóknak magasabb fizetési fokozatnak megfelelő alapfizetés járna, ezt az iskolafentartó írség vagy hitközség biztosítsa is. E czélból a törvényhatósági közigazgatási bi­zottság a kit. tanfelügyelő által a hatósága terüle­tén lévő községekről pontos nyilvántartást vezettet. Ha a község, illetve hitközség a magasabb lak­bérosztályba sorozás folytán a tanítót megillető magasabb alapfizetést saját erejéből, vagy az addig élvezett állami fizetéskiegészítés segítségével bizto­sítani nem tudná (törv. 12. és 15. §-ai, Utasítás 20., 21., 24. és 25. §-ai), úgy ebből a czélból is kérheti az állami fizetéskiegészítést, illetőleg az eddig élvezett fizetéskiegészítés felemelését. §• Az iparos- és kereskedőtanoncz-oktatásért, to­vábbá a gazdasági ismétlő-iskola vezetéséért járó tiszteletdíj az alapfizetésbe be nem számíttatik. Az általános ismétlő-iskolai oktatásért netán ki­kötött vagy külön megnevezett díjat azonban a 2. §-ban megjelölt alapfizetésbe be kell számítani. A tisztes lakás alatt az értendő, hogy a törvény 2 § -ában említett helyiségek nem csupán szám­szerűleg biztosítandók, hanem az egyes szobák méretei sem térhetnek el a helyi vizsonyoknak megfelelő átlagos méretektől, továbbá hogy a lakás az egészségügyi követelményeknek is megfelelő legyen. 5. §: Segédtanítók, tanítóváltozás esetén, rendszerint csak ideiglenesen és pedig csakis 3 évig alkalmaz­hatók s csupán az illetékes közigazgatási bizottság engedheti meg, hogy a segédtanító működése egy további félévvel meghosszabbittassék s hogy a segédtanító önálló osztályt vezethessen. Segédtanító alkalmazható ezenkívül a törvény 28. §-ában említett azon esetben, midőn fegyelmi vizsgálat során megállapíttatik, hogy a tanító fogyatékossága miatt nem képes a magyar nyelv tanításában kellő eredményt elérni, és a tanító nem tagja az országos tanítói nyugdíjintézetnek. Ez esetben a végellátás alá nem vonható tanító mellé köteles az iskolafentartó törvényes képesí­téssel bíró segédtanítót alkalmazni, a­ki azonban csak az illető tanító tényleges szolgálatban léte alatt és legfeljebb 1912. év végéig működhetik. Mindezen esetekben a segédtanító alkalmazása az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 137. §-a és az 1876. évi XXVIII. t.-cz. 13. §-ának 1. és 2. pontja ér­telmében az iskolaszék hatáskörébe tartozik, és a tani­tó és kántortanitó egyáltalán nincs jogosítva arra, hogy segédet fogadjon fel a maga helyette­sítésére. A segédtanítók legalább évi 800 korona tisz­teletdíjban részesítendők. Segédtanítóul csak okleveles tanítót vagy tanító­­nőképző-intézetet sikerrel végzett egyént lehet al­kalmazni. A tanítóképző-intézetet végzett egyén alkalma­zása, a törvény 28. §-ából kifolyólag is, legfeljebb csak két évre terjedhet, mert az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 102. §-a szerint a tanitóképző-intézeti tan­folyam bevégzése után legfeljebb két év alatt tartozik tanítói képesítő-vizsgálatot tenni. Tanitóképző-intézeti tanfolyam végzését nem igazoló, vagy ily tanfolyamot végzett, de a tanítói oklevelet két évi segédtanítói működés után meg nem szerzett egyének hatóságilag eltiltandók a tanítástól. Az 1907. évi XXVII. t.-cz. 9. §-a értelmében ezen törvény hatálybalépte után bármilyen elemi népiskolában csak rendes tanítói állások rend­­szeresithetők és a tanítói állások csak érvényes tanítói oklevéllel biró egyénekkel tölthetők be. Ehhez képest a rendes tanítói állásokra, a fent­­emlitett két esetet kivéve, segédtanító nem alka­mazható és ezért új tanítói állásnak csupán a biztosításával történő szervezése tiltva van. □ Uj állás szervezése alkalmával az 1907. évi XXVII. t.-cz. által megszabott fizetés, kárpótlék­­igény és lakásilletmény biztosítását az iskolafen­tartó képviseletében eljárni jogosult illetékes ható­ság tartozik szabályszerűen és kételyt kizáró módon megállapítani. 61§­ A községi és hitfelekezeti elemi népiskoláknál alkalmazott rendes tanítók korpótlékát az 1907. évi XXVII. t.-cz. 3. §-a az alapfizetésen kívül és arra való tekintet nélkül a következőkben álla­pítja meg , mely hat ízben esedékes, harmincz évi szolgálat után. Ezen korpótlék az alapfizetésbe be nem számít­ható. A korpótlékra igényt ad : 1. a fenti törvény hatályba léptekor már műkö­désben lévő tanítónak azon szolgálati idő, melyet az rendes tanítói minőségben, szabályszerű képesí­téssel, az állomás végleges elfoglalásától­­ kezdve megszakítás nélkül eltöltött, azonban az 1893. évi október hó 1-jét, vagyis az 1893. évi XXVI. t.-cz. életbeléptét megelőző időben teljesített szol­gálat figyelembe nem vétetik. 2. Az 1907. évi XXVII. t.-cz. életbelépése után alkalmazott rendes tanítóknál az a szolgálati idő, a­melyet a tanító az 1907. évi XXVII. t.-cz. 32. §-ában előirt eskü letétele és állomásának végleges­sen történt elfoglalása után megszakítás nélkül el­töltött. A szolgálat igazolt megszakításának tekintendő az a körülmény, ha a tanító betegség, vagy egyéb tőle nem függő ok miatt volt kénytelen tanítói mű­ködését abbahagyni, és ezt a körülményt az illetékes kir. tanfelügyelő előtt igazolta. Hogy ez az igazolás tényleg megtörtént, erről a kir. tanfelügyelő az illető tanítónak hivatalos iga­zolványt tartozik kiállítani, melyben azon ok, mely miatt a tanító a tanítói pályáról lelépett, valamint a lelépés ideje, esetleg előrelátható tartama, továbbá azon hatósági orvosi bizonyítvány vagy egyéb ha­tósági bizonyítványok száma és kelte, melyeknek alapján a félbeszakítás igazoltatott, felemntendők. Ha a tanítói pályáról ideiglenesen és a most meg­jelölt módon lelépett egyén tanítói működését újból megkezdette, ezt a körülményt a kir. tanfelügyelő­nek bejelenteni, a kir. tanfelügyelő pedig ezen beje­lentés megtörténtét az előbbi bekezdésben említett igazolványra záradékképen rávezetni tartozik. A korpótlékigény kellő időben való rendezhetése végett a tanító felhívandó, hogy arra vonatkozó I-főkorpótlék 5 évi szolgálat után 200 K. Ilik» 10 »» » 200 » III-ik» 15 »» » 100 » IV-ik» 20 »» » 100 » V-ik» 25 »» » 200 » Vl-ik» 30 »» » 200 » összesen tehát 1000 K

Next